Középfokú szóbeli nyelvvizsga segítség: felkészülés és vizsgastratégia B2 szinten

A középfokú szóbeli nyelvvizsga a Közös Európai Referenciakeret (KER) B2 referenciaszintjéhez illeszkedik: azt méri, hogy képes vagy-e gondolataidat, érzéseidet és véleményedet világosan, kellő részletességgel és folyamatossággal kifejezni, valamint tudsz-e társadalmi, kulturális és munkakapcsolatokat teremteni és fenntartani idegen nyelvi közegben.

A sikeres B2 szóbeli vizsgázó idegen nyelven szinte folyamatos társalgást tud folytatni általános és személyes témákról, tájékoztatást tud adni, be tud számolni személyes és közérdekű eseményekről, ki tudja fejezni véleményét, és képes érdekeit a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazásával érvényesíteni. A középfokú vizsga alapot teremt a felsőfokú, C1 szint felé való továbblépésre.

Mit jelent a B2 szintű szóbeli nyelvtudás?

A B2 szintű tudással rendelkező vizsgázó meg tudja érteni a standard beszélt nyelvet mind ismerős, mind ismeretlen témákban, amelyek a magán-, a társadalmi, tanulmányi és szakmai életben általában előfordulnak. Standard dialektus esetén meg tudja érteni a tartalmi és nyelvi szempontból összetett beszéd főbb gondolatait mind konkrét, mind elvont témában, beleértve a szakterületével kapcsolatos szakmai megbeszéléseket.

Követni tud hosszabb beszédet és összetett érvelést, amennyiben a téma viszonylag ismerős. A középfokú szóbeli nyelvvizsga nem hibátlan, akcentusmentes nyelvhasználatot vár el, hanem érthető, magabiztos és megfelelően részletes kommunikációt.

A középfokú szóbeli vizsga fő részei

A szóbeli vizsga beszédkészséget vizsgáló részének három feladata - 1. irányított beszélgetés, 2. önálló témakifejtés kép alapján, 3. szituációs párbeszéd - mindhárom vizsgaszinten azonos. A beszédértés vizsgálata mindhárom szinten a beszédkészség vizsgarésztől elkülönülten, nyelvi laboratóriumban történik, mind a három fokon két feladattal.

1. Irányított beszélgetés

Igyekezz oldottan és természetesen viselkedni. Nem baj, ha időnként hibázol, ha nem mindig tökéletes, amit mondasz. Sokkal fontosabb, hogy meg tudd mutatni, mit tudsz.

A vizsgáztatók célja is az, hogy bebizonyíthasd, képes vagy használni a nyelvet az adott szinten: azt szeretnék elérni, hogy minél többet és minél változatosabban beszélj. Ne zavarjon, ha nem jut eszedbe valami, vagy nem sikerül egészen helyesen kifejezned magad, inkább arra figyelj, mi az, amit még elmondhatnál.

Semmiképp se érd be azzal, hogy csak igen-nemmel felelsz, hanem próbálj meg 3-4 mondattal válaszolni a kérdésekre. A beszélgetés menetét terelheted számodra kedvező irányba. Felvethetsz újabb szempontokat, említhetsz érdekességeket.

Jó taktika előre átgondolnod, hogy az egyes témákkal kapcsolatban mire tudnál kitérni. Mindvégig törekedj arra, hogy a lehető legtermészetesebb módon beszélj: ne betanult szöveget próbálj felmondani minden áron, hanem a kérdésekre válaszolj.

Ha nem érted pontosan a kérdést, nyugodtan jelezd a vizsgáztatónak, hogy ismételje meg. Pozitívum, ha nem ragadsz le egyszerű közhelyeknél, hanem van tartalmasabb, egyénibb mondanivalód.

Ha esetleg nem szívesen közölnél magadról valamit, nyugodtan mondj helyette mást. A vizsgáztató a neveden kívül mást nem tud rólad, és nem is várja el, hogy mindenben igazat mondj: csak a nyelvi teljesítményedet értékeli.

Hogyan adj tartalmas választ?

A rövid válasz helyett használj egyszerű, de részletes szerkezetet: először válaszolj közvetlenül a kérdésre, majd indokold meg, végül említs egy példát vagy személyes tapasztalatot. Így a válaszod nemcsak hosszabb, hanem összefüggőbb és természetesebb is lesz.

• Válaszolj közvetlenül a kérdésre.
• Indokold meg a véleményedet.
• Adj személyes példát vagy tapasztalatot.
• Mutass be előnyt és hátrányt, ha a téma ezt lehetővé teszi.
• Kapcsold a választ egy másik szemponthoz vagy saját élményhez.

2. Önálló témakifejtés kép alapján

Tudatosan válaszd ki a képet, ne annak alapján, hogy szép-e vagy sem. Azt vedd figyelembe, hogy melyik képről van több mondanivalód.

Gondold át, hogy rendelkezel-e a kép leírásához szükséges szókinccsel, és tudsz-e a leírást követően összefüggően beszélni a kép témájáról, illetve a témával kapcsolatos gondolataidról, asszociációidról, érzéseidről.

Beszélj néhány percig önállóan, összefüggően a képről úgy, hogy először röviden leírod, mit ábrázol, majd elmeséled a témával kapcsolatos saját tapasztalataidat, végül összefoglalod és megindokolod a témával kapcsolatos véleményedet.

A kép leírásakor a lényeges képi elemekre koncentrálj, ne vessz el a fölösleges részletekben. Különösen kerüld olyan lényegtelen részletek megemlítését, amelyek idegen nyelvi megfelelőjét nem ismered.

Ne próbálkozz a kép témájához többé-kevésbé illő, betanult szöveg felmondásával: igyekezz inkább a képen látottakból kiindulva kifejezni gondolataidat.

Ne állj meg egy-két mondat után, újabb kérdésre várva. A vizsgáztató csak akkor tesz fel segítő jellegű kérdéseket, ha már nincs több mondanivalód az adott témával kapcsolatban, viszont addigi nyelvi teljesítményed még nem elegendő az értékeléshez.

Számíts arra, hogy a vizsgáztató esetleg a tiedtől eltérő szempontot vagy gondolatot vet fel a képpel kapcsolatban. Ne hagyd, hogy ez megzavarjon, tarts ki nyugodtan saját elgondolásod mellett.

A kép kifejtésének ajánlott felépítése

1. A kép rövid leírása: mondd el, hol játszódik a jelenet, kik vagy mik láthatók rajta, és mi történik.
2. A téma értelmezése: nevezd meg, milyen általános témához kapcsolódik a kép.
3. Saját tapasztalat: mesélj egy személyes élményről vagy megfigyelésről.
4. Vélemény: fogalmazd meg, hogyan látod a kérdést, és indokold is meg.
5. Kitekintés: említs egy előnyt, hátrányt, problémát vagy lehetséges megoldást.

Ezt a feladatot a felkészülés során érdemes gyakorolnod úgy, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott témáról egy (később több) percig beszélsz anélkül, hogy eltérnél tőle, vagy sokat ismételnéd magad.

Ezt a feladatot a felkészülés során gyakorolhatod úgy is, hogy megpróbálsz egy-egy témáról néhány percig beszélni akár úgy, hogy valaki meghallgat téged, akár pedig úgy, hogy rögzíted a hangodat, majd visszahallgatod magadat.

3. Szituációs párbeszéd

Ne fordítsd le a kihúzott lapon szereplő szöveget! Miután figyelmesen elolvastad a szerepkártya utasításait, éld bele magad a megadott helyzetbe, és játszd el a kijelölt szerepet.

A szerepkártya szövegét nyugodtan nézheted menet közben is. Készülj fel arra, hogy esetleg olyan helyzetet kell megoldanod, amilyenben a valóságban sem szívesen intézkedsz.

Rugalmasan kezelheted a szereped, de ne rugaszkodj el tőle túlságosan. Ragaszkodj a konkrét utasításokhoz, de ne ragadj le a részleteknél.

Ha valamit nem tudsz pontosan úgy kifejezni, ahogyan az utasításban szerepel, próbálkozz körülírással, alternatív megoldásokkal. Akkor sem kell megijedned, ha éppen a szerephez szükséges kulcsszó nem jut eszedbe.

Legyél kreatív! Gondold át, tudnál-e még valamit hozzátenni az adott szituációhoz, tudnál-e kezdeményezni azon túl is, amit feltétlenül el kell mondanod.

Mit tegyél, ha nem jut eszedbe egy szó?

Nem nagy baj, ha nem tudsz mindent pontosan kifejezni, nyugodtan próbálkozhatsz egyszerűsítésekkel, körülírásokkal is. Semmiképpen ne ijedj meg, még akkor sem, ha esetleg éppen a szituáció kulcsszava nem jut eszedbe, valahogy azért biztosan tovább tudsz menni a beszélgetésben és a vizsgáztató is segíteni fog.

Ha a legfontosabb információkat már közölted, lehetsz kreatív, és akár még humort is belevihetsz az adott helyzetbe. A szituációs párbeszéd általában a vizsga legszabadabb, legkreatívabb, legfelszabadultabb része, ahol igazán életszerűen mutathatod meg, hogy képes vagy szinte bármilyen helyzetben angolul kommunikálni.

4. Beszédértés

A szövegre vonatkozó kérdéseket már a szöveg lejátszása előtt tanulmányozhatod, és a meghallgatások közben is nézheted. A szöveg első meghallgatása során csak az átfogó értésre törekedj, hagyd a részleteket: még kétszer meghallgathatod majd a szöveget.

Ne ijedj meg, ha nem értesz valamit rögtön első hallásra! A teljes szövegből olyan információt is kihámozhatsz, amit önmagában nem is értettél pontosan.

A szöveg hallgatása közben jegyzetelj, de csak rövid címszavakban, hogy ne veszítsd el a fonalat a hallgatásban. Ezt teheted idegen nyelven is, a meghallgatások közötti szünetekben ráérsz lefordítani az információkat magyarra.

Nagyon figyelmesen olvasd el a kérdéseket, s a hallott szövegből ezeknek megfelelően próbáld meg kigyűjteni az odaillő információt. Minden kérdésre próbálj meg felelni.

Ha nem vagy biztos a válaszban, akkor is írd le a helyesnek vélt információt, hiszen lehet, hogy helyes lesz a válaszod, és akkor sem jár pontlevonás érte, ha netán a válasz helytelen.

Ha összetett a kérdés, adj választ a kérdés minden elemére. A feladatlap elolvasásakor alá is húzhatod az ilyen összetett kérdéseket, így biztosan nem felejted el megválaszolni egyik részüket sem.

Vannak olyan kérdések, melyek megválaszolásához 3-4 vagy akár több információ szükséges. Válaszodban ne ismételd meg a kérdés szövegét.

A kérdésekre nem szükséges teljes mondatban válaszolni, elég, ha vázlatpontokban válaszolsz, a lényeg, hogy a kért információ benne legyen a válaszban.

A kérdések utáni pontszám nagysága utal arra, hogy körülbelül hány információ megértése szükséges a kérdés megválaszolásához. Minden kérdésre próbálj meg válaszolni, mert rossz válaszért nincs pontlevonás.

Gyakori témakörök a B2 szóbeli vizsgán

Az alap- és középfokú vizsga a vizsgázó személyén keresztül a hétköznapi élet kérdésköreihez kapcsolódik. Jó felkészülési módszer, ha minden témakörhöz összegyűjtesz néhány kulcsszót, személyes példát, előnyt és hátrányt, valamint egy rövid véleményt.

Én és a családom

• Beszélj a rokonaidról.
• Mondd el, milyen gyakran és milyen alkalmakkor találkoztok.
• Mutasd be a több generáció együttélésének előnyeit és hátrányait.
• Beszélj a kedvenc ünnepedről és a családi hagyományokról.
• Írd le, milyen egy átlagos vasárnap a családodban.

Az otthon és a szűkebb környezet

• Mondd el, miért szeretsz a lakóhelyeden lakni.
• Beszélj arról, mit változtatnál a lakásodban, ha módod lenne rá.
• Mutasd be, hogyan osztjátok meg a házimunkát.
• Írd le a települést, a környéket vagy az utcát, ahol élsz.
• Mutasd be lakóhelyed legszebb, legérdekesebb részét vagy nevezetességeit.

A munka világa és a napi tevékenység

• Beszélj a választott foglalkozásodról és a munkádról.
• Írd le a munkahelyedet, a feladataidat, a kollégáidat és a munkahelyi légkört.
• Mondd el, korán kelő vagy későn fekvő típus vagy-e.
• Beszélj arról, mikor kezded és fejezed be az iskolát vagy a munkát.
• Mutasd be, hogyan töltöd a hétvégéket.
• Fejtsd ki a véleményedet a hétvégi tanulásról vagy munkavégzésről.

A tanulás világa

• Beszélj a tanulási szokásaidról.
• Hasonlítsd össze az iskolai és az önálló tanulást.
• Mondd el, elegendőnek tartod-e az iskolai nyelvoktatást.
• Fejtsd ki, szükség van-e különórákra.
• Hasonlítsd össze a bérlakást, a saját tulajdonú lakást és az albérletet.
• Beszélj a városi és a vidéki életforma különbségeiről.

Kommunikáció és nyelvtanulás

• Mutasd be, milyen kommunikációs eszközöket használsz és milyen gyakran.
• Beszélj arról, milyen hatással vannak a technikai eszközök az emberi kapcsolatokra.
• Mondd el, mi motivál az idegen nyelv tanulásában.
• Fejtsd ki, mennyire tartod jónak az iskolai nyelvoktatást.
• Hasonlítsd össze a személyes és az online kommunikációt.

Kapcsolatok más emberekkel

• Mondd el, milyen tulajdonságok fontosak egy új barátban.
• Beszélj arról, milyen emberekkel barátkozol szívesen vagy nem szívesen.
• Mutasd be, hogyan tartod a kapcsolatot rokonaiddal és ismerőseiddel.
• Fejtsd ki, hogyan változtak a kapcsolattartás lehetőségei az elmúlt időben.

Szórakozás és kultúra

• Beszélj a szabadidőd eltöltéséről és a hobbidról.
• Hasonlítsd össze az otthoni és az elmenős kikapcsolódást.
• Mondd el, mik a szabadidő hasznos és kevésbé hasznos eltöltési módjai.
• Hasonlítsd össze az otthoni filmnézést és a mozizást.
• Beszélj arról, miért járnak vagy nem járnak az emberek moziba, színházba vagy koncertre.

Egészség, egészségmegőrzés és sport

• Fejtsd ki, egészségesen élnek-e a magyarok.
• Beszélj a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról.
• Mondd el, hogyan lehet abbahagyni egy káros szokást.
• Mutasd be, milyen nyári és téli sportok népszerűek.
• Fejtsd ki a véleményedet a mindennapos iskolai testnevelésről.

Vásárlás és szolgáltatások

• Mutasd be, milyen üzletek vannak a lakóhelyeden.
• Beszélj a kedvenc üzletedről.
• Mondd el, szoktál-e piacra járni, és miért.
• Fejtsd ki a véleményedet a reklámokról.
• Beszélj a gyakran igénybe vett szolgáltatásokról.

Étkezés és vendéglátás

• Beszélj arról, hol és mit szoktál enni hétköznapokon és hétvégén.
• Mutasd be a kedvenc cukrászdádat, kávézódat vagy éttermedet.
• Írd le a családod egy átlagos étkezését.
• Fejtsd ki, fontos-e, hogy a család időnként együtt étkezzen.
• Mesélj egy alkalomról, amikor vendégül láttál valakit.

Városi közlekedés és utazás

• Beszélj a lakóhelyed tömegközlekedéséről.
• Hasonlítsd össze az autózást, a taxizást és a tömegközlekedést.
• Mondd el, melyik a kedvenc közlekedési eszközöd.
• Adj tanácsot egy külföldinek, aki először jár Magyarországon.
• Hasonlítsd össze az egyéni és a társasutazás előnyeit és hátrányait.
• Beszélj a kedvelt utazási formádról és úti élményeidről.

Környezet és természet

• Beszélj a rendkívüli időjárási jelenségekről.
• Mondd el, mi veszélyezteti leginkább a környezetet.
• Mutasd be, mit teszel a környezet védelméért.
• Fejtsd ki, szeretsz-e kertészkedni vagy növényeket gondozni.
• Hasonlítsd össze az egyedüli és a társas kirándulást.

Divat, öltözködés és szabadidő

• Mutasd be az öltözködési stílusodat.
• Mondd el, milyen ruhákat kedvelsz vagy nem kedvelsz.
• Beszélj az online ruhavásárlásról és a használtruhaüzletekről.
• Hasonlítsd össze az aktív és a passzív kikapcsolódást.
• Fejtsd ki, hogyan változott a hobbikhoz és a gyűjtéshez való viszonyod.

Magyarország és a célnyelvi országok

• Mondd el, mit mutatnál meg egy külföldi ismerősödnek Budapesten vagy Magyarországon.
• Fejtsd ki, miről híres Magyarország és a magyarok.
• Hasonlítsd össze Magyarországot egy választott célnyelvi országgal.
• Beszélj az éghajlat, a kultúra és a szokások különbségeiről.
• Mondd el, szívesen élnél-e az adott országban, és indokold meg a válaszodat.

Hogyan készülj fel a szóbeli vizsgára?

A sikeres vizsgához természetesen az angolul tudás a legfontosabb, de igen sok múlik azon is, hogy valaki tud-e jól vizsgázni, vagy pedig félve, ügyetlenül, a vizsgázás technikájában járatlanul fut neki a feladatnak.

Legelőször is alaposan készülj fel a vizsgára. Előre gondold át, hogy mit tudnál elmondani magadról, a családodról, az iskoládról vagy a munkádról, a kedvenc időtöltésedről, filmedről, ételedről és az olyan témákról, mint például a sport, az utazás vagy a közlekedés.

Ki is dolgozhatsz előre válaszokat és akár meg is tanulhatod többé-kevésbé szó szerint azokat. A vizsgán ugyan valódi kommunikáció zajlik és nem elég betanult szövegeket felmondani, de ezek az „előre gyártott panelek” sokat segíthetnek abban, hogy legyen miből kiindulnod és építkezned a beszélgetés során.

Erre jól fel lehet készülni és érdemes akár kívülről is megtanulni mondatokat. Nyilván a vizsga nem állhat abból, hogy valaki egy betanult szöveget monológként előad, de sokat segít a vizsgázónak ha van valami alap, amire támaszkodhat, amire alapozva könnyebb improvizálni.

Ez igaz a második részre is, amikor egy témáról kell beszélni kép alapján, ezekre a témákra is érdemes előre felkészülni, például úgy, hogy ha az utazás a téma, akkor a vizsgázó tudjon beszélni egy utazásáról, ha a filmek, egy kedvenc filmjéről, ha az étkezés, akkor pedig egy kedvenc ételéről.

Érvelés és önálló beszéd gyakorlása

Egy téma szóbeli kifejtéséhez hasznos lehet, ha csiszolsz az érvelési készségeiden: gyűjts pró és kontra érveket egy számodra érdekes témához, a gyengébbtől az erősebb felé haladva, majd angolul hangosan foglald össze először az egyik, aztán a másik oldal érveit magadnak.

Ezután ugyanezt csináld végig olyan témákkal is, amelyekről elsőre nem jut eszedbe semmi - így szinte kizárt, hogy a tanulási folyamat végére marad olyan tárgykör, amelyhez nem tudsz hozzászólni.

Tartsd észben: amikor már éles helyzetben kell egy képről beszélned, a két lehetőség közül mindig azt válaszd, amelyikről több mondanivalód van! Hiába érdekel nagyon a fast fashion vagy a környezetvédelem, ha ezekben a témákban még magyarul is csak kevéssé vagy otthon, sok pontot fogsz veszíteni.

Inkább maradj annál a területnél, amelyikről könnyebben tudsz beszélni! Az angol nyelvtanulás egyik fontos kulcsa, hogy először is magyarul legyen egy konkrét elképzelésed arról, amiről és ahogyan beszélni szeretnél.

Ha van pár jó alapgondolatod, még mindig jobb azokat akár néhány nyelvtani hibával is lefordítani angolra, mintha alig jut eszedbe valami, és akkor is csak a nyelvtanodon aggódsz.

Beszéd rögzítése és visszahallgatása

Ezt a feladatot a felkészülés során gyakorolhatod úgy is, hogy megpróbálsz egy-egy témáról néhány percig beszélni akár úgy, hogy valaki meghallgat téged, akár pedig úgy, hogy rögzíted a hangodat, majd visszahallgatod magadat.

A visszahallgatás során figyeld meg, hogy mennyire folyamatosan beszélsz, gyakran ismétled-e ugyanazokat a szavakat, elakad-e a mondanivalód, és érthető-e a kiejtésed.

Vizsgadrukk és lelki felkészülés

Fontos lelkileg is felkészülni. Tisztázd magadban, hogy a vizsgán te most angolul fogsz beszélni. Ez jó dolog, és bár nem megy ugyanolyan jól, mintha magyarul tennéd ugyanezt, de szereted a nyelvet, már sok mindent tudsz, eljutottál már vele egy szintre és most ezt szeretnéd is megmutatni másoknak.

Tehát nem azon fogsz aggódni, hogy mi mindent nem tudsz még, és azon sem, ha tudsz valamit, csak éppen nem jut eszedbe. Derűsen és magabiztosan haladsz tovább a célod felé, ami nem más, mint az, hogy minél többet meg tudj mutatni a vizsgáztatóknak abból, amit tudsz.

Ha nem jut eszedbe valami, ha érzed, hogy nem a megfelelő kifejezést vagy igeidőt használtad, akkor se blokkolj le. Biztos lehetsz abban, hogy a vizsgáztatók nem ellened vannak, hanem melletted, ők is azt szeretnék, ha minél jobban sikerülne a vizsgád.

Arra kíváncsiak, hogy mit tudsz, nem pedig arra, hogy mit nem. Nem skatulyáznak be negatívan egy-egy hiba vagy kihagyás után, tisztában vannak vele, hogy a vizsgázók izgulni szoktak és ilyenkor könnyebb hibázni is.

A vizsgáztatóknak is az a célja, hogy a lehető legtöbbet kihozzák belőled, és hogy a vizsga pozitív élményként éljen majd benned. Bizonyára nem fog sikerülni egészen tökéletes produkciót nyújtani, de ez nem baj - a megfelelési küszöb 60% és nem 100 %.

Ha sikerül pozitívan és nem görcsösen viszonyulnod a vizsgához, az sokat segít. Először neked kell elhinned, hogy tudsz az adott szinten angolul, és akkor erről könnyebb lesz a vizsgáztatókat is meggyőznöd.

Mit értékelnek a vizsgáztatók?

Valójában a vizsgáztató azt nézi, hogy mi az, amit a vizsgázó tud, és nem azt, hogy mit nem. Tisztában vannak vele, hogy egy vizsgahelyzetben, amit a többség azért stresszhelyzetként él át, az ember hajlamos elfelejteni, összekeverni, elrontani olyan dolgokat, amit különben tud.

Nem a hibákat jegyezgetjük magunkban, hanem azt, hogy mi az, amit pozitívumként sikerül megmutatnia a vizsgázónak a nyelvtudásából.

A fogalmazás illetve a szóbeli teljesítmény értékelésénél is a kommunikációt kb. 50%-ban, míg a nyelvhelyességet kb.20-25%-ban vesszük figyelembe.

A középfokú szóbeli vizsga nem hibátlan, akcentusmentes angolt vár, hanem érthető, magabiztos kommunikációt. A nyelvtani hibák akkor jelentenek nagyobb problémát, ha akadályozzák a megértést vagy szétesik miattuk a mondanivaló.

Szóbeli vizsga vagy komplex vizsga?

A vizsga típusától függően más készségeket mérnek. A szóbeli vizsga a beszédkészséget és a beszédértést vizsgálja, az írásbeli vizsga az olvasáskészséget, az íráskészséget és kétnyelvű vizsga esetén a közvetítési készséget, a komplex vizsga pedig mind a szóbeli, mind az írásbeli készségek mérésére kiterjed.

A középfokú nyelvvizsgákról általában elmondható, hogy az A jelenti a szóbeli, a B az írásbeli, míg a C a komplex, vagyis szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát.

Egynyelvű vagy kétnyelvű vizsga?

Az Origó MONO egynyelvű nyelvvizsga csak angol és német nyelven érhető el. A vizsga a négy alapkészséget - olvasás, írás, beszédértés, beszéd - méri egynyelvű feladatokkal.

Mind az írásbeli feladatok utasítása, mind a szóbeli vizsgán a szituáció szerepkártyája angol nyelvű, a magyar nyelv nem jelenik meg egyik vizsgarészben sem.

Az Origó kétnyelvű vizsgában mérési eszközként megjelenik a magyar nyelv is, a négy alapkészségen kívül a vizsga a közvetítési készséget is méri.

Az egynyelvű és a kétnyelvű vizsgatípusok között a legfontosabb különbség az, hogy kétnyelvű vizsgán fordítási vagy közvetítési feladat is szerepelhet, míg egynyelvű vizsgán a magyar nyelv nem jelenik meg a feladatokban.

A szóbeli vizsgára készülés gyakorlati menete

1. Mérd fel a jelenlegi szintedet

Első lépésként érdemes őszintén megnézni, hogy honnan indulsz. Más stratégiára van szüksége annak, aki stabil B1 környékén van, mint annak, aki még az alapoknál tart.

Ez a felmérés történhet online szintfelmérő teszttel, tanári szintfelmérő órával, vagy olyan próbaórával, ahol nemcsak pontszámot kapsz, hanem visszajelzést is arról, hogy mik az erősségeid és a gyengébb pontjaid.

Minél pontosabban látod, hogy hol tartasz, annál reálisabban tudsz tervezni az angol középfokú vizsgáig.

2. Erősítsd meg az általános nyelvtudásodat

A vizsgára készülés előtt fontos, hogy az alap angolod már nagyjából középfok közelében legyen. Ha még bizonytalan vagy egyszerűbb szerkezetekben, szókincsben, akkor a kizárólag vizsgafeladatokra épülő gyakorlás csak rátesz egy plusz réteget egy ingatag alapra.

Ebben a szakaszban a cél a stabil, jól használható alapnyelvtan, az olyan szókincs, amellyel elboldogulsz tipikus hétköznapi, tanulással és munkával kapcsolatos témákban, valamint a rendszeres beszéd- és hallás utáni gyakorlás.

Az angol középfokú nyelvvizsga nem a szerencsén múlik, hanem egy jól felépített felkészülésen. Nem kell szétszaggatni magad a sikerhez, sokkal fontosabb, hogy átlátható lépésekben haladj, és tudd, éppen mire koncentrálsz.

3. Készíts témánként szókincset

A témakörökhöz tartozó szószedetek nem teljes körűek, de tartalmazzák a témákhoz tartozó alapvető szavakat, biztos hátteret nyújtanak az egyes nyelvvizsga témákra való felkészüléshez, gyakorláshoz.

Ne különálló szavakat tanulj, hanem olyan kifejezéseket és mondatkezdeteket, amelyeket beszéd közben is fel tudsz használni. Gyűjts véleménykifejező, összehasonlító, indokló és példát bevezető fordulatokat.

• vélemény kifejezése;
• egyetértés és egyet nem értés;
• előnyök és hátrányok bemutatása;
• példa és személyes tapasztalat hozzáadása;
• ok és következmény megfogalmazása;
• összegzés és álláspont megismétlése.

4. Gyakorold a beszédet időre

Gyakorolj úgy, hogy először egy, később több percig beszélsz egy véletlenszerűen kiválasztott témáról anélkül, hogy eltérnél tőle vagy sokat ismételnéd magad.

Ne várj mindig beszélgetőpartnerre: beszélhetsz hangosan magadban, válaszolhatsz kép alapján, vagy rögzítheted a hangodat. A cél az, hogy a gondolataidat ne csak felismerd, hanem folyamatosan ki is tudd fejezni.

5. Gyakorold a körülírást

Ha valami igazán lényeges dolog neve nem jut az eszedbe, akkor meg kell próbálnod körülírni azt más szavakkal - érdemes ezt is előre gyakorolni.

A körülírás segítségével akkor is tovább tudsz beszélni, ha egyetlen kulcsszó hiányzik. Ez a valódi kommunikációban is hasznos készség, mert nem kell minden esetben megszakítanod a beszélgetést egyetlen ismeretlen szó miatt.

6. Próbálj ki teljes szóbeli vizsgát

A felkészülés vége felé nagyon hasznos lehet egy vagy több próbavizsga. Csinálj végig egy komplett feladatsort időre, mintha éles vizsga lenne.

Kérj szakértő visszajelzést, hogy mely készségek mennek jól, és hol kell még javítani. Figyeld meg, hogy a vizsgastressz hogyan hat rád, és hol érdemes még magabiztosabbá válnod.

Így egy sikeres angol középfokú nyelvvizsga felkészülés során az utolsó hetekben nem mindent egyformán gyakorolsz, hanem ráerősítesz arra, ami a leginkább visszahúzna az éles vizsgán.

Mennyi idő szükséges a B2 szinthez?

Erre a kérdésre nincs egyetlen, mindenkire érvényes válasz. Nem azért, mert a vizsgák kiszámíthatatlanok lennének, hanem azért, mert nem ugyanonnan indulunk: más az, aki teljesen kezdő, más, aki már stabil alapfok környékén van, és megint más, aki „beragadt középfokon”, vagyis volt egy stabil tudása, csak évek óta nem használta az angolt.

Azt, hogy mennyi idő alatt lesz reális cél az angol középfokú nyelvvizsga, több tényező befolyásolja: honnan indulsz, mennyi időt tudsz hetente rászánni az angolra, milyen minőségű a tanulás, kapsz-e visszajelzést, és az is, hogy „papírt” szeretnél, vagy a gyakorlatban is valóban használható B2-es szintet.

Nyelvoktatási ajánlások és nemzetközi keretrendszerek alapján nagyjából az mondható el, hogy teljesen kezdő szintről B2-ig általában több száz óra tanulásra van szükség. Ebben benne vannak a tanórák és az önálló gyakorlás is.

Ha teljesen kezdő vagy, akkor a stabil középfokhoz jellemzően több tanévet vagy egy intenzívebb, több száz órányi tanulási szakaszt kell végigjárni, ha már A2-B1 környékén vagy, tehát elboldogulsz egyszerűbb helyzetekben, akkor egy tudatos, gyakorlatorientált felkészüléssel vizsgakompatibilis B2-re lehet húzni a tudást.

Fontos különbséget tenni aközött, hogy csak a vizsgára „gyúrsz rá” - teszteket töltesz, mintafeladatokat oldasz, vizsgatrükköket tanulsz -, vagy előbb felépítesz egy stabil, gyakorlatorientált B2-es nyelvtudást, és erre jön rá a vizsgaspecifikus felkészülés.

Érdemes úgy számolni, hogy ha most még az alapoknál tartasz, először egy általános B1-B2-es szintig érdemes felhozni az angolodat, és csak utána ráfeküdni 1-3 hónap célzott vizsgafelkészülésre: mintafeladatok, időre írt fogalmazások, hallott szöveg feladatok, próbavizsga.

Hogyan használd a nyelvet a vizsga után?

A sikeres nyelvvizsga minden esetben gyakorlatban is használható tudást feltételez, de önmagában a bizonyítvány nem garantálja, hogy minden valós élethelyzetben ugyanolyan könnyen megszólalsz.

Valaki hibásan, de beszéli és használja a nyelvet aktívan, más pedig hibátlan írásbelivel a háta mögött meg sem tud szólalni. Sokszor azért, mert a nyelv csak egy „tantárgy” a számukra, és nincsenek felkészülve arra, hogy az osztálytermen kívüli valódi élethelyzetekben is használják.

Gyakran a túl erős kontroll is baj, a félelem, hogy „hogy is kell ezt helyesen mondani, jaj, nehogy elrontsam”. A sikerélmény az igazi kommunikáció során jó gyógyír tud lenni erre.

A sikeres nyelvvizsga után számtalan módja van a tudás életben tartásának. Általában nem is a passzív készségek karbantartásával van gond, olvasni, filmeket nézni mindenki tud, de ahhoz, hogy az aktív beszéd- és íráskészség se rozsdásodjon be, ahhoz bizony találni kell valakit, akivel angolul lehet beszélni vagy legalább írásban kommunikálni.

tags: #kozepfoku #szobeli #nyelvvizsga #segitseg