Sziasztok! Tudom, hogy már nagyon rég nem érkezett új fejezet, ezért egy kis magyarázattal, közérdekű közleménnyel kezdeném. Ez a könyv több mint négy éves, az eltelt idő alatt szakgimnáziumi éveim véget értek, leérettségiztem és felvettek egyetemistára. A fő oka, hogy nem volt eddig folytatás az időbeosztásom változása, illetve az is, hogy nem találom az egyik régebbi pszichológia füzetemet, amiben még lennének fontos dolgok. Amennyiben van rá igény és sikerül elég új dolgot megtanulnom folytatom a könyvet, még akkor is, ha kifogytam a szakgimnáziumi jegyzetekből. Fontosnak tartom közölni, hogy nem pszichológia szakos vagyok így nem biztos, hogy sok új információt tudok nyújtani, illetve a témák, amiket veszünk mások, mint, amit pszichológiával foglalkozó egyetemisták tanulnak.
Ebben a rendhagyó fejezetben egy kis szösszenet hoztam, ami a fejlődéslélektan órámra készített kiselőadás egy kicsit átfogalmazott változata. A beszédfejlődés rész után írok szakirodalmakról, a nyelvezetük nehéz lehet helyenként, de aki szeretne megpróbálkozni az olvasásukkal, annak minden jót. Ezek között lesz az a könyv is, amiből én tanultam 4 évig.
Nyelvfejlődés 0-6 éves korig
Beszédfejlődés (0-6 éves korig)
Nézzük meg a nyelv fejlődésének főbb állomásait kronologikus sorrendben:
- Születés: az újszülött fonémaészlelésre képes, nyelvi és nem nyelvi hangokat képes megkülönböztetni, sírással kommunikál
- 3 hónap: Gügyögés kezdete
- 6 hónap: Gagyogás (hangokat ismételget a gyermek), elveszti az anyanyelvi és nem anyanyelvi fonémák közötti különbségtétel képességét (már nem tudja megkülönböztetni más nyelvek hangjait a sajátjától, nem tudja más nyelvek hangjait használni)
- 9 hónap: Megjelennek az első szavak és holofrázisok
- 12 hónap: Arra használja a gyerek a szavakat, hogy felkeltse a szülők figyelmét
- 18 hónap: A szókincs ugrásszerű növekedése, megjelennek az első kétszavas kifejezések
- 24 hónap: Helyes választ ad közvetett kérésre, megérti a közvetett kérést
- 30 hónap: Képes közvetett kéréseket használni a gyerek
Kisgyermekkor: Nyelvtani komplexitás megjelenik, nyelvtani szabályok túláltalánosítása
Nyelvelsajátítást magyarázó elméletek
Különféle elméletek magyarázzák, hogy a gyerekek hogyan sajátítják el a nyelvet. 3 elméletet mutatnék be nagy vonalakban ezzel kapcsolatban.
- Tanuláselmélet: Ennek az elméletnek a lényege, hogy a nyelv elsajátítása nem a biológiai tényezőktől függ, hanem a környezeti tényezőktől. Az elmélet szerint 3 dologból tevődik össze a nyelvtanulás, az utánzásból, klasszikus kondicionálásból és operáns kondicionálásból.
- Utánzás: A gyermek látja, hogy a szülő egy tárgyat a nevén nevez folyamatosan, egy idő után leutánozza és ő is annak fogja hívni az adott tárgyat.
- Klasszikus kondicionálás: A nyelv megértésének magyarázata. A szó összes asszociációjának összege és az adott szóval kapcsolatos tapasztalatok összessége.
- Operáns kondicionálás: A beszéd magyarázata. Gagyogásnál a gyermek a nyelv kezdeti elemeit (hangok) ismételgeti, ha a szülőtől megerősítés érkezik, a gyerekek fokozatos fejlődés által eljutnak az első szavakig.
- Nativista elmélet: Az elmélet lényege, hogy egy nyelvelsajátító készülékkel születünk, a nyelvtanulás csak a biológiai tényezőktől függ. Ez a készülék olyan, mint egy genetikai kód a nyelv elsajátítására, ez az LAD(Language Acquisition Device). Születéskor a LAD embrionális állapotban van, ahogy a gyerek fejlődik a LAD érik és lehetővé teszi az egyre összetettebb nyelvi formák elsajátítását. Ezt egyébként megcáfolta a vad gyermekek létezése és a tény, hogy nem tudtak rendesen megtanulni beszélni.
- Interakcionalista elmélet: George Miller nevéhez fűződik, ő jelentette ki, hogy két hibás elmélet áll az emberek előtt. Az elmélet elismeri, hogy az idegrendszer veleszületett jellemzőinek fontos szerepük van a nyelv elsajátításban. Megismerési képességek fejlődése, emlékezet fejlődése, figyelem fejlődése. Két ágazata van: az egyik szerint a kognitív fejlődés építi ki a beszédfejlődést, a másik inkább a szociokulturális környezetet és annak kapcsolatát a gyerekkel helyezi előtérbe.
Nyelv és gondolkodás
A különböző elméletek különbözőféleképpen magyarázzák a nyelv és a gondolkodás kapcsolatát.
- Tanuláselmélet: a nyelv és a gondolkodás egy folyamat két oldala, mivel a nyelv elsajátítása és a gondolkodás fejlődése egymásra hat.
- Nativista elmélet: a nyelv és a gondolkodás független egymástól, bár a gondolatokat gyakran a nyelv fejezi ki.
- Piaget, interakcionalista elmélet: a gondolkodás fejlődése a nyelv fejlődésének előfeltétele.
- Vigotszkij, kulturális elmélet: a nyelv és gondolkodás egymástól függetlenül fejlődnek, később kisgyermekkorban összekapcsolódnak, hogy létrehozzák a gondolkodás és kommunikáció sajátosan emberi formáját.
Nyelv alrendszerei
A nyelv négy alrendszeréről érdemes beszélni:
- hangok
- szavak
- mondatok
- a nyelv használata
Gagyogásból beszédbe átlépésnél a gyerek alkalmazkodik a szülei nyelvének korlátozott hangzókészletéhez. A korai szavak cselekvésekhez, egy tárgy állapotának vagy helyzetének változásához kötődnek. Korai szavak: a gyerek közvetetten és közvetlenül is tud hatni a világra. Túl széles vagy túl szűk értelemben használják a gyerekek a szavakat (pl: csak az én kutyám kutya, az összes többi kutya nem az). Gyarapodik a szókincs és a komplex nyelvtani szerkezetek alkalmazása nő, ez együtt jár azzal, hogy a gyerek a saját céljaira tudja felhasználni a társadalmi helyzeteket.
Nyelvelsajátítás alapvető alkotóelemei
- Biológiai előfeltételek
- Nyelvi fejlődés környezete
- A nyelv sajátosan emberi kommunikatív képesség, de csimpánzok és egyéb főemlősök nyelvszerű kommunikáció néhány elemét gyakorolják
- A gyerekek a nyelv alapvető elemeit el tudják sajátítani, amennyiben normális beszélő otthonban nőnek fel, ahol a kommunikáció alkalmazkodik a hallási képességükhöz
- Szükséges a közösségi tevékenységekben való részvétel
Szakirodalom és ajánlások
Dr. Póschné Bróda Ágota: Pszichológia (2020) és Michael Cole - Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan (2006) adja a kiindulópontokat. Emellett előkerülnek más szerzők és témák a beszédfejlődéshez szükséges elméletek és történeti megközelítések kapcsán, például Mehler és Chomsky hatásai a nyelvfejlődés megértésében.
A nyelvvel kapcsolatos megközelítéseket érdemes összevetni a megfigyelésekkel: a LAD koncepciója, a nyelvelsajátítás öröklött jellege és a környezeti tényezők kölcsönhatása.
Miért fontos a LAD jelentése a mai kutatásokban?
A nyelvi fejlődés tanulmányozása során a LAD fogalom kulcsfontosságú: megmagyarázza, miért sajátítanak el a gyerekek nyelveket viszonylag gyorsan és kevés külső beavatkozás mellett. Ugyanakkor a modern szemléletek azt is megmutatják, hogy a nyelv elsajátítása nem kizárólag biológiai folyamat, hanem interakciók sokaságának eredménye.
Az idegen nyelvi mérés és értékelés terén is fontos, hogy a nyelvtani és kommunikációs kompetenciát holisztikusan, kontextusban értékeljék, hogy a nyelvtanulás összetett folyamata jól tükröződjön a mérésekben.
tags: #lad #language #acquisition #device #jelentese