Lesznyák Márta és Czachesz Erzsébet „Nyelvoktatás a Waldorf-iskolában” című tanulmánya a Waldorf-iskolák nyelvoktatását mutatja be, amely a reformpedagógiai szemlélet részeként jelenik meg.
Lesznyák Márta - Cs. Czachesz Erzsébet: Nyelvoktatás a Waldorf-iskolában (Világtükör).Új pedagógiai szemle, 1993. (43. évf.) 11. sz. 52-60. old.
A Waldorf-iskola nyelvoktatásának helye
A Waldorf-iskolák oktatási gyakorlatának fontos része a nyelvek tanítása. Lesznyák Márta és Czachesz Erzsébet tanulmányának témája szorosan kapcsolódik a kétnyelvűség, a kéttannyelvű oktatás, a multikulturális oktatáspolitika és az interkulturális nevelés kérdéseihez.
Lesznyák Márta - Czachesz Erzsébet (1995) Multikulturális oktatáspolitikai koncepciók, in: Valóság, 1995/11. 96-106. Másodközlés: (1998) in: Cs. Czachesz E. (szerk.) Multikulturális nevelés. Szöveggyűjtemény. Szeged: Mozaik.
Lesznyák Márta (1996) Kétnyelvűség és kéttannyelvű oktatás. Magyar Pedagógia, 1996/3. 217-230.
Forray R. Katalin - Cs. Czachesz Erzsébet - Lesznyák Márta (2001) Multikulturális társadalom - interkulturális nevelés. In: Báthory Z. - Falus I. (2001) Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Budapest: Osiris. 111-125.
A tanulmány és szerzői
A tanulmány szerzői a nyelvoktatás kérdését nem elszigetelt módszertani problémaként kezelték. A nyelvtanulás az iskola kulturális, társadalmi és pedagógiai környezetével együtt értelmezhető.
A szerzők későbbi munkái között a kétnyelvűség és a kéttannyelvű oktatás, a multikulturális társadalom és az interkulturális nevelés kérdései mellett a fordítási kompetencia vizsgálata is megjelent.
| Terület | Kapcsolódó munka |
|---|---|
| Waldorf-iskolai nyelvoktatás | Nyelvoktatás a Waldorf-iskolában |
| Kétnyelvűség | Kétnyelvűség és kéttannyelvű oktatás |
| Multikulturális nevelés | Multikulturális oktatáspolitikai koncepciók |
| Interkulturális nevelés | Multikulturális társadalom - interkulturális nevelés |
| Fordítás | A fordítói kompetencia fogalma |
Nyelvoktatás, kétnyelvűség és kéttannyelvű oktatás
A nyelvoktatás és a kétnyelvűség kérdései egymással szorosan összefüggő pedagógiai területek. A kétnyelvűség vizsgálata arra irányítja a figyelmet, hogy a nyelvek használata és tanulása az anyanyelvi kompetenciával, az iskolai tanulással és a kulturális tapasztalatokkal együtt értelmezhető.
Cs. Czachesz Erzsébet, Lesznyák Márta és Vidákovich Tibor: A kéttannyelvű oktatás hatása az anyanyelvi kompetenciára. Előadás. Elhangzott az I. Országos Neveléstudományi Konferencián. Budapest, 2001. október 25-27.
Vámos Ágnes Bevezető gondolatok : [A kétnyelvű oktatásról] ; 10 ; ; Vámos Ágnes Amikor a tanítás két nyelven folyik ; 11-18 ; ; Vámos Ágnes Töredékek a kétnyelvű iskoláztatás múltjából : - Angol gimnázium Sárospatakon (1931-1949) - ; 19-31.
Lesznyák Márta: A fordítás helye a nyelvoktatásban. Előadás. Elhangzott a II. Országos Neveléstudományi Konferencián. Budapest, 2002. október 24-26.
A nyelvtanulás kulturális dimenziója
A nyelvoktatás a Waldorf-iskolában a kulturális különbségek és a kulturális kapcsolatok kérdésével is összekapcsolódik. A multikulturális társadalom és az interkulturális nevelés témája azt vizsgálja, hogyan jelenhetnek meg az eltérő nyelvek és kultúrák az oktatásban.
A multikulturális oktatáspolitikai koncepciók az oktatás társadalmi feltételeit és céljait értelmezik. A multikulturális nevelés olyan összefüggésben jelenik meg, amelyben az iskola nemcsak ismereteket közvetít, hanem a kulturális sokféleséghez való viszonyt is alakítja.
Szabó Ildikó - Radó Péter Fájdalommentes asszimiláció? : - Beszélgetés a kétnyelvűségről a szlovéniai Völgyifaluban - (Határokon túl) ; 33-42.
Molnár Katalin Európai Iskola (Világtükör) ; 46-51.
Varga A. és Lesznyák M. (2008) Idegen nyelvszakos és Erasmus ösztöndíjas hallgatók interkulturális kompetenciája. A VIII. Országos Neveléstudományi Konferencián elhangzott előadás. Budapest, 2008. november 13-15.
A Waldorf-iskolák pedagógiai környezete
A nyelvoktatás a Waldorf-iskola általános pedagógiai világába illeszkedik. A Waldorf-pedagógia gyermek- és ifjúképe, a művészeti nevelés, a tanári együttműködés, a tanári konferencia és a közösségi gyakorlat egyaránt meghatározza azt a környezetet, amelyben a tanulás megvalósul.
Amati Gergely Márton: Egy waldorf intézmény tanári konferenciája, mint paradigmatikus közösségi gyakorlat, In: Baska Gabrella , Hegedűs Judit (szerk.), Égi iskolák, földi műhelyek: Tanulmányok a 65 éves Németh András tiszteletére . 390 p. , Budapest: ELTE PPK, 2015. pp. 238-248. , (ISBN:978-963-284-706-1)
Czitán Gabriella: Tanári és tantestületi munka a Waldorf-iskolákban. Taní-tani, 2012. 17. évf.
Kolosai Nedda: A Waldorf-pedagógia gyermek- és ifjúképe. Teljes szöveg (HTML).Taní-tani, 2009. (14. évf.) 2. sz. (49. sz.) 18. old.
Czitán Gabriella: Darstellende und bildende künstlerische Erziehung in der Waldorf-Schule Teljes szöveg (PDF). Képzés és gyakorlat, 2012. (10. évf.) 3-4. sz. 308-319. old.
Mesterházi Mária: A szociális és érzelmi kompetenciák fejlesztése a komplex művészeti nevelés keretei között a Waldorf-iskolákban.
Janurik Márta - Pethő Villő: Flow élmény az énekórán: a többségi és a Waldorf-iskolák összehasonlító elemzése Magyar pedagógia, 2009. (109. évf.) 3. sz. 193-226. old.
Élményszerű és művészeti tanulás
A Waldorf-iskolák oktatásáról szóló szakirodalomban az élményszerű tanulás és a művészeti nevelés hangsúlyos témaként jelenik meg. Ezek a megközelítések a tanulói tapasztalat, a tevékenység, az alkotás és a közösségi részvétel jelentőségére irányítják a figyelmet.
Kocziha Miklós: A trójai falótól a gőzmozdonyig - élményszerű tanulás a Waldorf-iskola 4-8. osztályában. Módszertani közlemények (Módszertani Közlemények Baráti Társasága), 2006. (46. évf.) 2. sz. 79-80. old.
Gergár Mária: „… mert embernek érzem itt magam…”: drámatanítás a Waldorf-iskolákban: részletek a tanulmányból. Drámapedagógiai magazin, 2012. (22. évf.) Klnsz. 21-28. old.
Haydú Noémi: Euritmia a Waldorf-óvodában és a Waldorf-iskola első éveiben. Módszertani lapok. Alsó tagozat, 1996. (3. évf. ) 4. sz. 17-22. old.
Gajdos András: Az ember énekel : Waldorf daloskönyv / [írta és a kottákat vál.] Gajdos András. Kláris Kiadó, Budapest 2005.
Ekler Ágnes: Hej, tulipán, tulipán… - Magyar õstörténet a Waldorf iskola 4. osztályában. Szabad Gondolat 2004. december (7/4).
A tanterv és a nyelvoktatás kapcsolata
A Waldorf-iskola tanterve olyan pedagógiai kutatási feladatként is értelmezhető, amelyben a tananyag, a tanulói fejlődés és a pedagógiai célok egymáshoz kapcsolódnak.
Heinz Zimmermann - Thomas Stöckli: A tanterv mint pedagógiai kutatási feladat, 1998. április (1/1).
Lothar Vogel: Embertan a Waldorf iskola tantervében. Szabad Gondolat 2003. szeptember (6/3).
Steiner, Rudolf: Milyen szempontok szerint jött létre a Waldorf-iskola? (Látókör), Új pedagógiai szemle, 1991. (41. évf.) 1. sz. 62-71. old.
Frans Carlgren: Szabadságra nevelés : Rudolf Steiner pedagógiája : képek és tudósítások a nemzetközi Waldorf-iskolai mozgalomról / … írta és összeáll. ; képszerk. Arne Klingborg ; [… szerk. Székely György és Bartholy Eszter] ; [ford. Gerle János et al.], Budapest : „Török Sándor” Waldorf-pedagógiai Alapítvány,1992.
Anyanyelvi kompetencia és idegen nyelvek
A kétnyelvű oktatás hatása az anyanyelvi kompetenciára külön vizsgálati kérdésként is megjelent. Ez a szempont a nyelvoktatásban az anyanyelv és az idegen nyelv kapcsolatának tudatos értelmezését teszi szükségessé.
Lesznyák Márta (1996) Kétnyelvűség és kéttannyelvű oktatás. Magyar Pedagógia, 1996/3. 217-230.
Cs. Czachesz Erzsébet, Lesznyák Márta és Vidákovich Tibor: A kéttannyelvű oktatás hatása az anyanyelvi kompetenciára. Előadás. Elhangzott az I. Országos Neveléstudományi Konferencián. Budapest, 2001. október 25-27.
A nyelvoktatásban a fordítás is olyan tevékenységként jelenhet meg, amely kapcsolatot teremt a nyelvek, a szövegek és a kulturális jelentések között.
Fordítás és nyelvoktatás
Lesznyák Márta későbbi kutatásai a fordítói kompetencia természetét, értékelését és fejlődését vizsgálták. Ezek a munkák közvetetten a nyelvoktatás számára is fontos kérdéseket vetnek fel, mivel a többnyelvű kommunikáció, a szövegértés, a feladatészlelés és a nyelvi közvetítés összefüggéseit elemzik.
Lesznyák Márta (2003) A fordítói kompetencia értékelése - helyzetkép és kutatási feladatok. Fordítástudomány 2003/1. 60-80.
Lesznyák Márta (2004) Feladattípusok és értékelésük a fordítások produktum-orientált pedagógiai mérésében., Fordítástudomány 2004/2.
Lesznyák Márta (2007) A fordítási folyamat explicit mutatói professzionális és laikus fordítók esetén. In: Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia. A XVI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások kötete (Gödöllő, 2006. április 10-12.)
Lesznyák Márta (2007) A szótárhasználat jellegzetességeinek változása a fordítói tapasztalat függvényében. In: Váradi T. (szerk) Az I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencián elhangzott előadások kötete. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 67-79. ( másodközlés: in: Váradi T. (2009, szerk) Válogatás az I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia előadásaiból. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 57-69.
Lesznyák Márta (2007) A természetes fordítói kompetencia összefüggése a feladatészleléssel és néhány egyéb háttérváltozóval. In: Modern Nyelvoktatás 2007/1. 22-45.
Lesznyák Márta (2007) Conceptualizing Translation Competence. In: Across Languages and Cultures 2007/2. 167-194.
Lesznyák Márta (2008) A fordítói kompetencia fogalma. In: Kommunikáció az információs technológia korszakában. A XVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások kötete (Siófok, 2007. április 19-21.) MANYE - Kodolányi János Főiskola 118-124.
Bakti Mária, Lesznyák Márta, Zsembery Eszter (2008) Egyéni és páros fordítói stratégiák a lexikai kohézió tükrében. In: Kommunikáció az információs technológia korszakában. A XVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások kötete (Siófok, 2007. április 19-21.) MANYE - Kodolányi János Főiskola 357-364.
A nyelvi közvetítés pedagógiai vizsgálata
A fordítási feladatok vizsgálata a nyelvi teljesítmény értékelésére is lehetőséget ad. A produktum-orientált mérés a létrejött fordítást, a folyamat vizsgálata pedig a feladatészlelést, a stratégiákat, a szótárhasználatot és a szövegkohéziót helyezi a középpontba.
Lesznyák Márta: Developing a method for assessing translation competence. Poster presented at the 10th Biennial Conference of EARLI. Padova, Italy, 2003.
Lesznyák Márta: A természetes fordítói kompetencia értékelése: A III. Országos Neveléstudományi Konferencián bemutatott poszter. 2003. október 9-11.
Lesznyák Márta: Feladatészlelés és néhány egyéb háttérváltozó összefüggése a természetes fordítói kompetenciával. Előadás. Elhangzott a IV. Országos Neveléstudományi Konferencián 2004. október 20-22.
Lesznyák Márta: A fordítási folyamat explicit mutatói professzionális és laikus fordítók esetén. Előadás. Elhangzott a XVI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson, Gödöllő, 2006. április 10-12.
Lesznyák Márta: A szótárhasználat jellegzetességeinek változása a fordítói tapasztalat függvényében. Előadás. Elhangzott az I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencián. Budapest, 2007. február 2.
Lesznyák Márta: A fordítói kompetencia fogalma. Előadás. Elhangzott a XVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson, Siófok, 2007. április 19-21.
Bakti Mária, Lesznyák Márta, Zsembery Eszter: Egyéni és páros fordítói stratégiák a lexikai kohézió tükrében. Előadás. Elhangzott a XVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson, Siófok, 2007. április 19-21.
Kapcsolódó társadalmi és nevelési szempontok
A nyelvoktatás társadalmi beágyazottságát a kulturális különbségek, az előítéletek, az interkulturális kompetencia és a közösségi viselkedés kérdései is megvilágítják.
Lesznyák Márta, Zerinváry Dóra, Csíkos Csaba (2008) Előítéletesség óvodás és kisiskolás korú magyar és roma gyermekek körében. A VI. Pedagógiai Értékelési Konferenciára elfogadott előadás.
Varga A. és Lesznyák M. (2008) Idegen nyelvszakos és Erasmus ösztöndíjas hallgatók interkulturális kompetenciája. A VIII. Országos Neveléstudományi Konferencián elhangzott előadás. Budapest, 2008. november 13-15.
Zsolnai Anikó, Lesznyák Márta, Kasik László (2007) A szociális és érzelmi kompetencia néhány készségének fejlettsége óvodás korban. In: Magyar Pedagógia 2007/3. 233-270.
Zsolnai Anikó, Kasik László, Lesznyák Márta: Az agresszív és a proszociális viselkedés alakulása óvodás korban - egy olasz-magyar összehasonlító vizsgálat eredményei. In: Iskolakultúra 2008/5-6. 40-49.
Zsolnai Anikó, Kasik László, Lesznyák Márta (2008): Óvodás korú gyerekek agresszív és proszociális viselkedése - egy longitudinális vizsgálat eredményei. Új pedagógiai Szemle, 2008/6-7., 91-109.
A Waldorf-iskolák magyarországi kontextusa
A Waldorf-iskolák magyarországi története és intézményi gyakorlata többféle pedagógiai, társadalmi és kulturális összefüggésben jelent meg a szakirodalomban. A nyelvoktatás ezeknek az intézményeknek az általános pedagógiai programjába illeszkedik.
Amati Gergely Márton: Kis-svábhegyi út 21.: Az első hazai Waldorf színtér, In: Németh András , Pukánszky Béla , Pirka Veronika (szerk.), Továbbélő utópiák II.: reformpedagógia és életreform a 20. század első felében . 357 p. , Konferencia helye, ideje: Komárno, Szlovákia , 2013.04.11 -2013.04.13. Budapest: Gondolat Kiadó, 2014. pp. 317-327. , ( A Selye János Egyetem Tanárképző Karának tudományos közleményei ), (ISBN:978-963-693-580-1)
Klein Ágnes: Waldorfpädagogik in Ungarn: In: Simone Reinhold , Katrin Liebers (szerk.) Knéni: Textilbabák : nem csak Waldorfosoknak. Magánkiadás, Budapest, 2011.
Máté Emese: A Waldorf-iskola. Létünk, 2013. (43. évf.) 1. sz. 56-73. old.
Palotay Ferencné: A Waldorf szisztéma emberarcú pedagógiája. Pedagógiai műhely, 1991. (17. évf.) 1. sz. 5-11. old.
Hecker Péterné: A Waldorf iskoláról. Tanító : módszertani folyóirat, 1991. (30. évf.) 6. sz. 25-26. old. Teljes szöveg.
Schweitzer András: Waldorf-iskolák Magyarországon: szabadsággal, lélekkel. HVG, 2006. (28. évf.) 3. (1392.) sz. 71-72. old.
A tanári munka és az iskolai közösség szerepe
A Waldorf-iskolai nyelvoktatás értelmezéséhez hozzátartozik a tanári munka és az iskolai közösség vizsgálata. A tanítás nem kizárólag tanórai tevékenységként, hanem az iskola egészének működésébe ágyazott feladatként jelenik meg.
Czitán Gabriella: Tanári és tantestületi munka a Waldorf-iskolákban. Taní-tani, 2012. 17. évf.
Inge Finkbeiner - Martin Keller - Thomas Stöckli: A tanár elő- és utókészületeiről. Szabad Gondolat 1998. június (1/2).
Amati Gergely Márton: Egy waldorf intézmény tanári konferenciája, mint paradigmatikus közösségi gyakorlat, In: Baska Gabrella , Hegedűs Judit (szerk.), Égi iskolák, földi műhelyek: Tanulmányok a 65 éves Németh András tiszteletére . 390 p. , Budapest: ELTE PPK, 2015. pp. 238-248. , (ISBN:978-963-284-706-1)
Mózes Eszter: „Waldorf-szülők iskolája”.Fordulópont, 2006. (8. évf.) 3. (33.) sz. 64-65. old.
Finser, Torin M.: Vándorúton - iskolában : egy Waldorf-tanárnak és osztályának nyolc éves odüsszeiája / Torin M. Finser ; [ford. Abrudán Katalin] Budapest, Kláris Kiadó 2005.
A nyelvoktatás helye a Waldorf-pedagógiai szakirodalomban
Lesznyák Márta és Czachesz Erzsébet tanulmánya olyan témát jelöl ki, amely a Waldorf-pedagógia, a nyelvoktatás, a kétnyelvűség és a kulturális sokféleség metszéspontjában helyezkedik el. A tanulmány bibliográfiai helye az Új Pedagógiai Szemle 1993. évi 11. száma, az 52-60. oldalon.
A kapcsolódó publikációk alapján a nyelvoktatás az anyanyelvi kompetencia, a kétnyelvű oktatás, az interkulturális kompetencia, a fordítás és a társadalmi együttélés kérdéseivel együtt értelmezhető.
