Leírás magyar érettségihez: követelmények, feladattípusok és felkészülési tanácsok

A magyar nyelv és irodalom érettségi főként a szövegértés, szövegalkotási készségeket és a fogalomhasználatot méri. A cél nem csupán az, hogy átmenj a vizsgán, hanem az is, hogy magabiztosan, logikusan felépített válaszokkal és átgondolt elemzésekkel teljesíts.

A 2026-os vizsgaidőszak május 4-én veszi kezdetét a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségivel, majd júniusban a szóbeli vizsgák következnek mind közép-, mind emelt szinten. A vizsga elsősorban a szövegértés, a szövegalkotási készségek és a fogalomhasználat köré épül, emelt szinten pedig összetettebb elemzést és mélyebb értelmezést is elvár.

A magyar érettségi időpontjai és felépítése

A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi 2026-ban közép- és emelt szinten is 2026. május 4-én, 9.00 órakor kezdődik. A középszintű szóbeli vizsgák 2026. június 15. és július 1. között, az emelt szintű szóbeli vizsgák pedig 2026. június 3-10. között zajlanak.

Középszinten és emelt szinten is 150-150 pont szerezhető, illetve 240-240 perc áll a tanulók rendelkezésére. A vizsga mindkét szinten 150 pontból áll. Az elégséges eredményhez minden részfeladatból legalább 12%-ot, összesen pedig minimum 25%-ot kell elérni.

A középszintű írásbeli vizsga

Középszinten az írásbeli vizsga 240 percig tart, és összesen 100 pontot ér. Az első feladatlapra 90 perc, a második feladatlapra 150 perc áll rendelkezésre.

Középszintű írásbeli vizsga (240 perc) I. feladatlap: 40 pontos szövegértési-nyelvtani feladatsor, 20 pontos irodalmi teszt, amelyben költők, írók, műfajok és címek felismerése is szerepelhet. A II. feladatlap műértelmezést vagy témakifejtő esszét tartalmaz, 500-800 szó terjedelemben.

Középszinten a felügyelő tanár a megadott idő letelte után összegyűjti az I. feladatlapot, és ezután kerül kiosztásra a II. feladatlap. Ezért az első 90 percben a szövegértési, nyelvi és irodalmi feladatokra kell koncentrálnod, később pedig már nem térhetsz vissza ezekhez a feladatokhoz.

Az emelt szintű írásbeli vizsga

Emelt szinten az írásbeli vizsga szintén 240 percig tart, és 100 pontot ér. A vizsgázók egy központi feladatsort kapnak, amelyben szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor, műértelmező szöveg és reflektáló szöveg szerepel.

Emelt szinten a tanulók egy központi feladatsort kapnak: ők határozhatják meg a feladatok sorrendjét és a rendelkezésükre álló idő beosztását. Emelt szinten ehhez képest mélyebb tudást várnak el, és két külön szövegalkotási feladatot kell teljesíteni: egy részletesebb műelemzést és egy rövidebb, érvelő-reflektáló szöveget.

Az emelt szintű vizsgán a lexikális tudás, az irodalomtörténeti tájékozottság, az önálló értelmezés, a szövegalkotás és a nyelvi igényesség egyaránt fontos. A műértelmezés mellett a reflektáló szövegben a problémaérzékenység, a gondolatgazdagság és az önálló álláspont megfogalmazása is szerepet kap.

A 2024-től érvényes fontosabb változások

A 2023/2024-es tanévtől kezdve jelentős átalakulások léptek életbe a magyar nyelv és irodalom érettségi követelményeiben. A 2020-ban bevezetett Nemzeti Alaptanterv és az ehhez kapcsolódó kerettantervek alapján megújult vizsgakövetelmények először a 2024 májusában érettségiző diákokat érintették.

A középszintű írásbeli vizsgán új elemként jelent meg a 20 pontos irodalmi feladatlap, amelyben költők, írók, műfajok és címek felismerése is előfordulhat. Az összehasonlító elemzés kikerült a választható feladatok közül.

Emelt szinten a műértelmező szöveg mellé reflektáló szöveg is társult. A vizsgán ezért nem elegendő egyetlen mű részletes elemzésére felkészülni, hanem rövidebb, érvelő és reflexív szöveg megalkotását is gyakorolni kell.

A szövegértési és nyelvi feladatok

A magyar nyelv és irodalom érettségi egyik központi területe a szövegértés. A feladatok azt vizsgálják, hogy képes vagy-e egy szöveg információit pontosan felismerni, értelmezni, összekapcsolni és a kérdésekre a szöveg alapján válaszolni.

A nyelvtani feladatok megkönnyítik a mondatszerkezetek, szófajok és nyelvi jelenségek felismerését. Fontos a szófaji rendszer, a mondatrészek, a mondatok szerkezete, a mássalhangzótörvények, a helyesírás, a szöveg szerkezete, a stílusrétegek és a kommunikáció alapfogalmainak ismerete.

A feladatok megoldásakor mindig pontosan értelmezd az utasítást. Figyelj arra, hogy a válaszod valóban a kérdésre feleljen, és ha a feladat szövegbeli bizonyítékot kér, akkor a megfelelő részletre vagy összefüggésre is hivatkozz.

A műértelmező esszé felépítése

A műértelmező szövegalkotás közép- és emelt szinten is az írásbeli érettségi kötelező eleme. A tanulóknak ennél a feladatnál egy irodalmi művet kell elemezniük és értelmezniük egy bázisszöveg alapján, vagy két művet kell összehasonlítaniuk logikusan felépített gondolatmenetben.

Mitől lesz jó egy műértelmező esszé? Ennél a feladatnál nem az a cél, hogy történetet mesélj, hanem hogy értelmezd és elemezd a szöveget. A siker kulcsa, hogy a központi témára koncentrálsz, miközben a mű különböző elemeit - a címet, szerkezetet, szereplőket, az elbeszélő nézőpontját, a nyelvi és stilisztikai eszközöket - egy logikus gondolatmenetbe illesztve mutatod be.

Egy jól felépített esszé három fő részből áll:

• Bevezetés: a mű alapvető információinak és témájának bemutatása.
• Tárgyalás: az elemzés részletes kifejtése a megadott szempontok szerint.
• Befejezés: a mű üzenetének és a saját értelmezésednek a megfogalmazása, akár a jelenkorhoz kapcsolva.

Egy többoldalas szövegben muszáj meglennie a három nagy makroszerkezeti egységnek: a bevezetésnek, a tárgyalásnak és a befejezésnek. A bevezetésben meg kell jelölnöd azt a tézist, vagyis állítást, amit a fogalmazásban megpróbálsz bizonyítani.

A tárgyalás során elemezned kell a tárgyat, leginkább egy irodalmi művet, és az elemzés eredményeivel érvelned a tézised mellett. Az irodalmi mű szöveg, és úgy is kell elemezni. A szerkezeti elemzés gyakran a szöveg témahálózatának feltárása.

A befejezésben összefoglaljuk a leírtakat. Szólnunk kell a bevezetésben írt tézisünkről, mire jutottunk vele, és milyen más tapasztalathoz jutottunk. Végül kivezethetjük az olvasót a szövegünk világából valamilyen fontos következtetéssel vagy általános állítással.

Vers- és novellaelemzési szempontok

Hogy egy összefüggő, meggyőző értelmezést vess papírra, fontos a téma, a szerkezet, a nyelvi eszközök és a nézőpont vizsgálata. Középszinten a mű alapvető témáját, hangulatát és szerkezeti elemeit kell bemutatni 500-800 szóban.

Emelt szinten az említetteken kívül részletesebb stilisztikai, nyelvi és poétikai eszközök vizsgálata is szükséges, 600-800 szó terjedelemben. A műelemző esszé esetében a szöveg a magyar irodalom bármely korszakából származhat.

Vers- és novellaelemzésnél eltérő szempontokat kell figyelembe venni, de mindkét esetben fontos, hogy az elemzés ne felsorolás legyen, hanem összefüggő értelmezés. Műelemzéskor próbálj meg kapcsolatokat találni a műfaj, stílus és témák között.

Vers elemzésekor vizsgáld

• a vers címét és annak kapcsolatát a mű egészével;
• a lírai én helyzetét, érzelmeit és gondolatait;
• a vers témáját, hangulatát és szerkezetét;
• a képeket, szóképeket és alakzatokat;
• a ritmust, a rímelést és a versformát;
• a stílust és a műfaji sajátosságokat;
• a visszatérő motívumokat és a vers fő üzenetét.

A képeket kapcsold a szerző lelki állapotához. Helyezd el a művet az életműben és a korszakban. Végezetül pedig foglald össze a mű fő üzenetét, esetleg más művekhez vagy motívumokhoz kapcsolva.

Novella elemzésekor vizsgáld

• a novella címét és témáját;
• a történet szerkezetét és konfliktusát;
• a szereplők jellemzését és egymáshoz való viszonyát;
• az elbeszélő nézőpontját;
• az időkezelést és a tér szerepét;
• a párbeszédek, leírások és elbeszélő részek funkcióját;
• a nyelvi és stilisztikai eszközöket;
• a novella erkölcsi, társadalmi vagy lélektani kérdéseit.

Amikor novellát elemzünk, az elbeszélő szövegtípusról tanultakat is ellenőrizzük: az időkezelést és az elbeszélői nézőpontot. Mutasd be a szereplők jellemzőinek hatását a történetre és a mondanivalóra.

Hogyan használd a tárgyi tudásodat?

Középszinten fontos művek tartalmát és jelentését, témáit, műfajait, motívumait és kifejezésmódjait kell ismerned. A műveket el kell tudnod helyezni az életműben és a korszakban, továbbá fel kell ismerned erkölcsi, történelmi, társadalmi vagy lélektani kérdéseiket.

Emelt szinten szükséges a szerző életének és munkásságának főbb adatait, a korszakot és a kulturális környezetet, az életmű fő korszakait és témáit, valamint az irányzatokat és párhuzamokat is ismerni. A filozófiai, esztétikai és társadalmi összefüggések felismerése szintén elvárás.

Hogy ne csak felsorolj és szárazon beszélj, támaszd alá az állításaidat konkrét idézetekkel és rövid részletekkel, és értelmezd a kapcsolatokat a műfaj, stílus és témák között. Ismerős a mű témája? Akkor hivatkozz azokra a művekre is! Különbségeket is észlelsz? Említsd meg azokat is!

Az információkat nem szórhatjuk csak úgy egymás után. Az életrajzi és irodalomtörténeti adatokat mindig kapcsolódó gondolatként építsd be az elemzésbe, és ügyelj arra, hogy minden adat a mű értelmezését szolgálja.

Az érvelő és reflektáló szöveg

Érvelő esszében reflektálnod kell a feladatban megadott idézetre is. A legcélszerűbb, ha eldöntendő kérdést formálsz belőle, és eldöntöd, melyik oldalt támogatod; így az érvelésedben egyértelmű lesz, mi a te álláspontod.

Érvelésben a lehető legátfogóbb szempontrendszert alkalmazd, állításaidat mindig támaszd alá, hiszen csak ezáltal válnak érvekké. A bizonyításon túl az esszédnek tartalmaznia kell az ellenvélemény cáfolását is.

Az elemzés során a megszerzett információkból következtetéseket kell levonnod. És mindent meg kell magyarázni, be kell bizonyítani. Vezetned is kell az olvasót, beavatni a gondolkodás és az érvelés folyamatába.

Az érvelő szövegben az álláspontod legyen világos, az érvek pedig kapcsolódjanak egymáshoz. Ne elégedj meg egy-egy példával: mutasd be, hogy az adott példa miként támasztja alá a tézisedet, majd térj vissza a feladat központi kérdéséhez.

A szóbeli vizsga

A magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségi a tanult anyag visszaadása mellett a szövegek értelmezését és a kapcsolatok felismerését is értékeli. A szóbeli vizsgán mindkét szinten egy nyelvi és egy irodalmi tételt kell kifejteni a megadott szempontok és segédanyagok alapján.

Szóbeli vizsgán középszinten 15 perc, emelt szinten 20 perc áll rendelkezésre. A vizsgán összesen 50 pont szerezhető: irodalomból 25, nyelvtanból 15, az előadásmódra pedig 10 pont jár.

Mind a magyar nyelvi, mind az irodalmi tételsor nyolc-nyolc témakört és összesen 20-20 tételt fed le. A szóbeli magyar és irodalom tételei már az érettségi előtt elérhetőek az OH oldalán.

Fontos magyar nyelvi témakörök

Kommunikáció

• A kommunikációs folyamat tényezőinek, céljának, funkcióinak, valamint ezek összefüggésének megértése és bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével.
• Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei, például a gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, testtartás, fejtartás és csend.
• A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség.
• A kommunikáció célját és funkcióját kifejező nyelvi eszközök.
• A sikeres nyelvhasználat gyakorlata: beszédaktusok, együttműködési elvek és udvariassági formák.

A magyar nyelv története és az ember nyelvhasználata

• Változás és állandóság a nyelvben.
• A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók és idegen szavak.
• A nyelv mint jelrendszer.
• Anyanyelvünk rétegződése.
• A köznyelvi változatok, a csoportnyelvek és a rétegnyelvek.
• Nyelvünk helyzete a Kárpát-medencében.
• A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények és jelenségek értelmezésében.

A nyelvi rendszer

• A mássalhangzótörvények és a helyesírás összefüggése.
• A magyar nyelv szófaji rendszere: az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók.
• A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban és helyes használatuk a mondatok felépítésében.
• Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, valamint kapcsolódási szabályaik.
• Szófajváltás, többszófajúság és átmeneti szófajúság.
• Az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése.

A szöveg és a retorika

• A szöveg fogalma és jellemzői.
• A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok: különböző típusú önéletrajzok, motivációs levél és hivatalos levelek.
• A szöveg és a szöveget kiegészítő nem szövegszerű elemek, például kép, ábra, táblázat és tipográfia kapcsolata.
• A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek szerepe a szöveg értelmezésében.
• Nyelvtani kapcsolóelemek a szöveg jelentésének megteremtésében.
• A beszéd megszerkesztésének folyamata az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.
• Az állásinterjú és a hatásos előadásmód eszközei.
• A szónoklat felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete.
• Érvtípusok és érvelési hibák.
• A retorika mint a meggyőzés művelete, valamint az étosz, a pátosz és a logosz.

Stílus, jelentés és digitális kommunikáció

• A jellegzetes stílusárnyalatok felismerése és hatásuk elemzése.
• Szóképek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, metonímia és szinekdoché.
• A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek felismerése és elemzése.
• Összetett szóképek: az allegória és a szimbólum.
• A stílusparódia.
• A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai.
• Az új „szóbeliség”, vagyis a chat jelenségei és jellemzői.
• Az internetes információ megbízhatósága és hitelessége, a plágium és az adatvédelem.

Memoriterek az írásbeli vizsgán

Memoritereket is számonkérhetnek a magyarérettségin. Hogy pontosan milyen költemények tűnhetnek fel a magyar vizsgán, az a 2020-as Nemzeti alaptantervben szerepel, ami a 9-12. évfolyam számára pontosan meghatározza a kötelezően elsajátítandó, az írásbeli érettségi műveltségi teszt részében felbukkanható alkotásokat.

• Anakreón: Gyűlölöm azt…
• Catullus: Gyűlölök és szeretek
• Janus Pannonius: Pannónia dicsérete
• Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem
• Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
• Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (1. versszak)
• Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I.) (1. versszak)
• Berzsenyi Dániel: Osztályrészem (1. versszak)
• Kölcsey Ferenc: Himnusz
• Vörösmarty Mihály: Szózat
• Petőfi Sándor: A bánat? egy nagy óceán…
• Petőfi Sándor: Fa leszek, ha…
• Arany János: Toldi estéje (I. 1., VI. 28. versszak)
• Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…
• Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában
• Babits Mihály: Jónás imája
• Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén
• Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet

A szóbelin más költemények is feltűnhetnek. Míg az írásbeli vizsgarészben központilag határozták meg, hogy milyen memoritereket kérhetnek számon, addig a szóbeliben ezeket a magyartanárok egyénileg határozzák meg, így tehát ezek iskolánként, sőt, osztályonként is eltérhetnek.

A legfontosabb szerzők és irodalmi tudnivalók

Az új követelményekben az eddigi hat kötelező szerző, Kosztolányi, Babits, József Attila, Arany, Petőfi és Ady mellé négy új szerző került: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc.

A kötelező szerzők esetében ne csak az életrajzi adatokat tanuld meg. Ismerd a szerző életművének fő korszakait, fontos témáit, műfajait, jellegzetes motívumait és kifejezésmódját, valamint azt is, hogyan illeszkedik az adott mű az életmű egészébe.

Középszinten a fontos művek tartalma és jelentése, a témák, műfajok, motívumok és kifejezésmódok összehasonlítása, a művek életműben és korszakban való elhelyezése, valamint az erkölcsi, történelmi, társadalmi vagy lélektani kérdések felismerése a lényeges.

Emelt szinten a szerző életének és munkásságának főbb adatai, a korszak és a kulturális környezet, az életmű fő korszakai és témái, az irányzatok és párhuzamok, valamint a filozófiai, esztétikai és társadalmi összefüggések felismerése kerül előtérbe.

Korábbi feladatsorok és javítókulcsok használata

A magyar nyelv és irodalom - és általában minden vizsgatárgy esetében - alapvető fontosságú a korábbi feladatsorok gyakorlása és a javítókulcsok áttekintése. Ezek megmutatják a várható feladattípusokat és az értékelés menetét, rávilágítanak a hibákra és a még fejlődést igénylő területekre, valamint átfogó képet adnak a vizsga körülményeiről.

A korábbi évek feladatai a vizsgakörülmények és a feladattípusok megismerésével hasznos gyakorlási lehetőséget nyújtanak. Ugyanakkor néhány tétel minden évben változik, ezért fontos naprakészen készülni.

Gyakorláskor ne csak a helyes megoldásokat ellenőrizd. Hasonlítsd össze a saját válaszaidat a javítókulccsal, keresd meg, melyik fogalmat használtad pontatlanul, melyik lépést hagytad ki, és melyik feladattípus okozza rendszeresen a legtöbb nehézséget.

Az írásbeli dolgozat értékelése

A magyar nyelv és irodalom érettségi értékelése írásban és szóban egyaránt figyelembe veszi a tartalmi és nyelvi minőséget. Az értékelésnél a pontosság, a logikus felépítés, a szövegértés, a gondolatgazdagság és az önálló vélemény számít, de a helyesírás és az íráskép is befolyásolja a pontszámot.

Időbeosztás és gyakorlati vizsgatechnika

Az esszéfeladat nagyon koncentrált munkát igényel, ráadásul egyszerre kell idő a piszkozat írására, javítására és bemásolására. Egy eredményes esszéhez érdemes vázlatot készíteni, tudatosan beosztani az időt, és a végén átnézni, amit írtál.

A feladat pontos értelmezésén és a logikus megfogalmazáson túl a helyesírás és az átlátható szerkezet is fontos tényező értékeléskor. Ellenőrizd a bekezdések kapcsolódását, a mondatok nyelvhelyességét, a tulajdonnevek írását, az idézetek pontosságát és az írásjelek használatát.

A szövegnek bekezdésekből, körülbelül 3-5 mondatos egységekből kell állnia. Ez persze lehet kevesebb és több is. A lényeg, hogy minden bekezdés önálló témájú.

Először olvasd el figyelmesen a feladatot, majd jelöld ki a központi kérdést és a legfontosabb elemzési szempontokat. Ezután készíts rövid vázlatot a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés gondolatairól, végül pedig ellenőrizd, hogy minden feladatrészre válaszoltál-e.

Felkészülési stratégia

Tanulj célzottan és rendszerezetten: koncentrálj a főbb fogalmakra és összegezd őket közérthetően, hogy a vizsga előtt is gyorsan áttekinthesd. A nyelvtani fogalmakat példamondatokkal, az irodalmi fogalmakat pedig konkrét művekhez kapcsolva érdemes rögzíteni.

1. Ismerd meg a vizsga felépítését, a feladattípusokat és az értékelési szempontokat.
2. Gyakorold rendszeresen a szövegértési és nyelvtani feladatokat.
3. Tanuld meg a fontos irodalmi fogalmakat, műfajokat, stíluseszközöket és korszakokat.
4. Dolgozd fel részletesen a kötelező szerzők fő műveit.
5. Ismételd át a memoritereket és a hozzájuk kapcsolódó alapvető irodalomtörténeti tudnivalókat.
6. Írj teljes műértelmező és reflektáló szövegeket időre.
7. Ellenőrizd a megoldásaidat a javítókulcsok alapján.
8. Gyakorold a szóbeli felelet felépítését, a fogalmak használatát és a világos előadásmódot.

A sikeres felkészüléshez ajánlott a rendszeres tanulás és a különböző vizsgatechnikák elsajátítása. Lépésről lépésre haladva és a rendelkezésedre álló segédanyagokat tudatosan használva jelentősen növelheted az esélyeidet az előtted álló kihívások leküzdésére.

tags: #leveliras #magyar #erettsegihez