A likviditás angolul: market liquidity és a likviditás jelentése a pénzügyekben

A likviditás angolul általában liquidity, a piaci likviditás pedig market liquidity. Likviditásról akkor lehet beszélni, ha egy eszköz gyorsan, egyszerűen váltható készpénzre, és a tranzakció valós piaci értékén, vagy annak közelében történik meg.

A pénzügyi gyakorlatban egy eszközt akkor tekintünk likvidnek, ha gyorsan, jelentős értékveszteség nélkül eladható. A készpénz a leglikvidebb eszköz, mivel azonnal felhasználható.

A „likviditás” angol megfelelői

Mit jelent a likviditás?

A likviditás tehát fizetőképességet jelent, azaz mennyire könnyen vagyunk képesek pontosan, határidőre rendezni tartozásainkat. A likviditás a pénzzétehetőséget, illetve a fizetőképességet fejezi ki.

A pénzügyekben likvidnek nevezünk egy adott eszközt vagy értékpapírt, ha könnyen, gyorsan, és az eszköz becsült értékéhez közeli értéken váltható készpénzzé. Értelemszerűen a készpénz a leglikvidebb eszköz, hiszen az azonnal elkölthető.

Ezzel szemben olyan nagy értékű reáleszközök, mint az ingatlanok vagy értéktárgyak, jellemzően kevésbé likvidek, mivel sürgős eladás esetén gyakran kedvezőtlenebb áron lehet csak értékesíteni őket, így kompromisszumot kell kötni az eladás ideje és az ára között.

Ha valakinek van 1 millió forintja készpénzben, azonnal ki tudja fizetni az autószerviz számláját. Ha ugyanez az összeg egy ingatlanban van, azt nem tudja gyorsan eladni, így fizetési nehézsége adódhat - ez mutatja a likvid és nem likvid eszközök közötti különbséget.

Likvid és nem likvid eszközök

Likvid eszköz a készpénz, és azok az eszközök, amit gyorsan és könnyen készpénzre lehet váltani (például: az értékpapír befektetés, bankbetét), Fontos, hogy például ingatlanjaink vagy a gyártásunkhoz tartozó gépek már nem tartoznak likvid eszközeinkbe.

• Likvid: készpénz, bankszámlán lévő pénz, állampapírok, tőzsdén forgalmazott részvények, rövid lejáratú betétek.
• Nem likvid: ingatlanok, gépek és berendezések, hosszú távú befektetések, szellemi tulajdonjogok, ritkán kereskedett részvények vagy műkincsek.

Készpénz: talán a legegyértelműbb likvid eszköz, hiszen bármikor hozzányúlhatunk, semmi nem gátol benne. Persze a bankkártyán található összegre is igaz ez, a pontos megfogalmazás talán az, hogy minden pénz, amelyet azonnal felhasználhatunk.

Értékpapír és egyéb befektetések: Pontosan ezért az értékapapír egy fokkal kevésbé jó likvid eszköz, hiszen nem feltétlenül használhatjuk fel azonnal. A biztonságos és jól kamatozó befektetések viszont igazán hasznosak és jelentősen növelhetik fizetőképességünket hosszú távon.

Market liquidity: a piaci likviditás angolul

A piaci likviditás azt fejezi ki, hogy egy értékpapír vagy más pénzügyi eszköz milyen gyorsan és milyen kis árengedmény mellett vásárolható meg vagy értékesíthető. A likvid piacokon a befektetők gyorsan, hatékonyan és alacsony tranzakciós költségek mellett tudnak eszközöket adni és venni.

Ezzel szemben alacsony likviditás esetén nehezebb eladni egy eszközt anélkül, hogy jelentős árengedményt kellene adni. Az alacsony likviditás megnöveli a befektetés kockázatát, különösen válsághelyzetekben.

A piaci, illetve tőzsdei likviditás mérésére több mutató is rendelkezésünkre áll. Az egyik ilyen alapvető mérőszám az adott piac napi forgalma.

Amennyiben az átlagos napi forgalomnál magasabb állományú értékpapírral rendelkezünk, úgy egy átlagos napon nem, vagy csak áron alul tudunk túladni pozíciónkon. Likvid értékpapírok, mint például az úgy nevezett ‘blue-chip’ részvények esetében, magánbefektetőként aligha tudjuk érdemben befolyásolni az adott értékpapír árfolyamát.

A bid-ask spread szerepe

A második népszerű és könnyen megfigyelhető likviditási mutató a ‘bid-ask’ különbség. Ez a mutató az adott értékpapír aktuális vételi és eladási árának különbségét veszi alapul, százalékban számítva.

Amennyiben a két ár közötti rés magas, úgy mind vételkor, mind eladáskor a “fair” értékhez képest számunkra előnytelen árra kell számítanunk. Minél alacsonyabb a rés, annál magasabb likviditással bír az adott értékpapír.

Ha foglalkozol magyar államkötvényekkel, akkor kereskedhetsz a másodpiacon. Itt a kincstár biztosít árjegyzést, tehát mindegyik piacon lévő kötvényre van vételi és eladási árfolyam.

Sajnos ahogy egyre magasabb a hátralévő futamidő, úgy nő a vételi és eladási árfolyam közti különbözet, ez akár 5 százalékra is „kitágulhat”. Ez is egyfajta jelzője a likviditásnak, ha a különbözet alacsony, akkor érdemi volumenben zajlik kereskedés, tehát likvidebb a kötvény, mint általában a hosszú lejáratok (utóbbiak kockázata egyébként magasabb).

Likviditás és árképzés a pénzügyi piacokon

A way in which securities are traded is very different from the idealized picture of a frictionless and self-equilibrating market offered by the typical finance textbook. Market Liquidity offers a more accurate and authoritative take on liquidity and price discovery.

A könyv abból a feltevésből indul ki, hogy nincs mindenki minden pillanatban egyszerre jelen a piacon, és még a jelen lévő résztvevőknek is meglehetősen eltérő információik vannak az értékpapír fundamentumairól.

Ennek eredményeként a megbízási forgalom az információ és a zaj összetett keveréke, a konszenzusos ár pedig csak fokozatosan alakul ki az idő múlásával, ahogy a kereskedési folyamat előrehalad, és a résztvevők értelmezik más kereskedők cselekedeteit.

Így egy értékpapír tényleges tranzakciós ára eltérhet a fundamentális értékétől, ahogyan azt egy teljes körűen tájékozott befektetői kör felmérné. A könyv ezeket az eltéréseket komolyan veszi, és bemutatja, miért és hogyan jelennek meg a kereskedési folyamatban, majd hogyan szűnnek meg végül.

A szerzők a biztonságos árképzésről és az értékpapírok árképzéséről az elmúlt harminc évben felhalmozódott elméleti felismerések és empirikus eredmények széles körére támaszkodnak, amelyek a pénzügyi közgazdaságtan jól körülhatárolt területét, a „market microstructure”, vagyis a piaci mikrostruktúra területét alkotják.

A likviditásra és az árfelfedezésre összpontosítva elemzik a kettő közötti feszültséget, rámutatva arra, hogy amikor az ár szempontjából releváns információ kereskedési nyomáson keresztül jut el a piacra, nem pedig nyilvános bejelentés formájában, akkor a likviditás romlik.

A könyv számos rejtélyes jelenséggel is foglalkozik az értékpapírpiacokon, és a piaci mikrostruktúra analitikai eszközeit, valamint empirikus módszereit használja ezek megértésére.

• miért változik a likviditás idővel;
• miért mozdítják el a nagy ügyletek az árakat felfelé vagy lefelé;
• miért fordulnak vissza később ezek az ármozgások;
• miért figyelhető meg az értékpapír-kereskedés koncentrációja;
• miért fedik fel egyes kereskedők önként a tervezett ügyleteiket, míg mások elrejtik azokat;
• miért figyelhetők meg átmeneti eltérések az arbitrázsáraktól.

Likviditás a befektetések világában

A likvid befektetés olyan eszköz, amelyet gyorsan, könnyen pénzzé lehet tenni anélkül, hogy jelentős árveszteséget szenvednél el. A likviditás azért fontos a befektetők számára, mert rugalmasságot biztosít a portfóliókezelésben és lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljanak a piaci változásokra.

Találkozhatsz a kifejezéssel részvényelemzésekben is: például hiába 1000 forint egy részvény fair ára az elemző szerint, ha úgy ítéli meg, hogy a papír illikvid, akkor likviditási diszkontot fog beépíteni a modellbe és alacsonyabb, például 900 forintos célárat fog meghatározni.

Egy részvény likviditását a legkönnyebben a piaci forgalom alapján lehet megállapítani, de hagyatkozhatsz a Budapesti Értéktőzsde közleményeire is, ahol rendre közzéteszik a likvid értékpapírok listáját.

Magánbefektetőként kicsi az esély, hogy az általad vett-eladott mennyiség (ha blue chip papírokról van szó) érdemben kilendítse az árfolyamot, tehát itt nem kell tartanod ilyen típusú kockázattól, azaz garantálható, hogy nagyobb árfolyam-elmozdulás nélkül tudsz eladni és venni több millió forintért OTP, Mol, Richter és Telekom részvényeket.

Mely befektetések a leglikvidebbek? Készpénz, bankbetétek, tőzsdén jegyzett nagy forgalmú részvények, illetve állampapírok (ha van a likvid kereskedést biztosító árjegyző).

Likviditási kockázat

A likviditási kockázat azt jelenti, hogy egy vállalat vagy befektető nem képes időben és megfelelő áron pénzzé tenni eszközeit a kötelezettségei teljesítéséhez. Ez a kockázat különösen veszélyes lehet, mert hirtelen pénzhiányhoz és fizetésképtelenséghez vezethet.

Pénzügyi válságok során ez a kockázat fokozódik, mivel a hitelpiac beszűkül, és nehezebb forráshoz jutni. Ha nem lehetséges gyorsan biztosítani a szükséges likviditást, az akár a pénzügyi rendszer egészének stabilitását is veszélyeztetheti.

A pénzintézetek bizalmatlanná váltak egymással szemben, és nem voltak hajlandók egymásnak hitelezni. Ennek következtében a bankközi piac befagyott, és a bankok nem jutottak elegendő forráshoz a napi működésükhöz.

A likviditáshiány miatt számos vállalat és bank vált fizetésképtelenné, ami tovább mélyítette a gazdasági visszaesést. A válság kezelésére a központi bankok rendkívüli likviditásnövelő intézkedéseket vezettek be, például kamatcsökkentéseket és eszközvásárlási programokat.

Pénzügyi likviditás vállalatoknál

Pénzügyi likviditás alatt azt értjük, hogy az egyén vagy vállalkozás tudja-e teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit.

A pénzügyi likviditás lényeges, mert ezen múlik, hogy a cég képes-e időben és teljes mértékben eleget tenni rövid távú fizetési kötelezettségeinek, például számlák, bérek vagy hitelek törlesztése során.

Ez a képesség elsősorban a vállalat pénzeszközeitől, követeléseitől és egyéb gyorsan pénzzé tehető eszközeitől függ. A jó likviditás elengedhetetlen a vállalat működésének folyamatosságához és pénzügyi stabilitásához.

Ha a likviditás gyenge, az akár fizetésképtelenséghez is vezethet, még akkor is, ha a cég hosszú távon nyereséges.

Mit jelent a likviditás egy vállalat esetében? Azt, hogy milyen gyorsan és könnyen tudja a rövid távú kötelezettségeit teljesíteni a rendelkezésére álló pénzeszközeiből és könnyen pénzzé tehető eszközeiből.

Likviditási mutatók: hogyan mérhető a likviditás?

A likviditásunk meghatározásában segítséget nyújt a likviditási mutató kiszámítása. Ez egy fontos mutató minden cég számára.

A legegyszerűbb likviditási mutatók az adott időszakban rendelkezésre álló likvid eszközöket vetik össze az időszakra számított pénzügyi kötelezettségekkel.

Likviditási ráta - current ratio

Talán az egyik legelterjedtebb mutatószám, ami azt mutatja meg, hogy rövid távon mennyire fizetőképes a céged.

A rövid táv ebben az esetben 1 év. Tehát a ráta megállapításakor azt nézik, hogy vállalkozásod a következő 1 évben ki tudja-e várhatóan fizetni adósságait.

Likviditási ráta = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek: Megmutatja, hogy a vállalat minden forintnyi rövid lejáratú tartozására hány forint forgóeszköz jut.

Az ideális érték: 1,5-2 között van, 1 alatti érték likviditási problémát jelezhet. Az egészséges érték 1 körül mozog, bár a Világbank és az MNB is 0,7-et tartja elfogadhatónak a likviditási ráta megállapításakor.

Az egynél alacsonyabb mérőszám nem feltétlenül jelenti a fizetési kötelezettség elmulasztását, hiszen egy egészséges vállalkozás képes az adott időszakban készpénzt generálni működési eredményéből.

Likviditási gyorsráta - quick ratio

A legfontosabb különbség, hogy a likviditási gyorsráta szűkíti a rövid lejáratú eszközök körét, amely alkalmas arra, hogy kötelezettségeinket rövid távon kifizessük.

Ez miért jó? Mert egy sokkal reálisabb képet kapunk arról, hogy milyen cégünk fizetőképessége. Ezért tehát kifejezetten hasznos lehet a likviditási gyorsrátát is használni pénzügyi elemzéskor!

Gyorsráta = (forgóeszközök - készletek) / rövid lejáratú kötelezettségek: Csak a valóban gyorsan pénzzé tehető eszközöket veszi figyelembe. Ideális érték 1 vagy afelett.

Pénzhányad

Pénzhányad = (pénzeszközök + pénzhelyettesítők) / rövid lejáratú kötelezettségek: A legszigorúbb mutató, csak a készpénzre és azonnal felhasználható pénzeszközökre támaszkodik a fizetőképesség értékelésénél.

Ideális érték: 0,2-0,5 felett. Mindkét esetben a magasabb likviditási mutató jelenti a magasabb likviditást.

Beruházások és a vállalati likviditás

A beruházással jelentősen csökken likviditásunk - legalábbis átmenetileg Főként egy kezdő vállalkozás esetén, jelentős beruházások kezdődnek az induláskor, így a likviditásunk jelentősen csökkenhet, ha a rendelkezésre álló összes, szabad pénzünket e célra fordítjuk.

Ez előfordulhat később is, amikor fejlesztésbe kezdünk, hiszen az jelentős készpénzállományt emészthet fel. Ilyenkor papíron kevésbé vagyunk fizetőképesek, de okos befektetés esetén ez gyorsan megtérülhet.

Ha papírforma szerint nézzük, akkor igen. Egy vállalkozás pénzügyei viszont ennél jelentősen bonyolultabbak.

Tegyük fel, hogy 3D nyomtatással foglalkozó cégünk van, ami kiválóan működik, és újabb gépek vásárlásába kezdünk fejlesztés gyanánt, így kiszolgálva a megnövekedett ügyféligényt.

Ebben az esetben, mivel rengeteg pénzt fektetünk be, a likviditásunk csökken, hiszen hirtelen nem lennénk képesek egy-egy nagyobb számlát vagy fizetési kötelezettséget teljesíteni.

Ha azonban helyesen mértük fel a piaci igényeket, az új eszközökbe fektetett források megtérülnek, hiszen általuk bővíthetjük megrendelőink körét, vagy a meglévő ügyfelektől több megbízást vállalhatunk - és végső soron magasabb bevételt könyvelhetünk el.

A vállalati pénzügy nem fekete vagy fehér, sok összetevő, időzítés és tudatosság határozza.

Hogyan növelhető a likviditás?

Hogyan növelhető egy vállalat likviditása? A bevételek növelésével, költségek csökkentésével, eszközök értékesítésével vagy rövid távú finanszírozás bevonásával.

Mi a teendő akkor, amikor a partnereid nem azonnal, esetleg a fizetési határidő után, késve fizetik ki az általad kiállított számlát?

Likviditás válsághelyzetben

A stabilitást nagyon sok minden felboríthatja egy cég életében. Gondoljunk csak a COVID-19 járványra, amely szinte minden szektorra hatással volt.

Azok a cégek, ahol nem volt megfelelő a likviditás, gyorsan a csőd felé kezdtek menetelni. Előfordulhat viszont egy új versenytárs belépése a piacra vagy akár csak időszakos érdeklődés visszaesés is.

Ezek mind olyan tényezők, amelyekre szükséges felkészülnünk, és nem érhetnek minket váratlanul!

Likviditás és portfóliókezelés

Portfóliónk kialakítása és pozícióink építése különös körültekintést igényel. Az egyik hibalehetőség, amikor mindent egy lapra teszünk fel.

A diverzifikáció egyes portfólióelemek között szintén fontos, azonban az egy lapra játszás épp úgy érvényes egy adott pozíció vagy a portfólió likviditásának esetében is.

Egy adott pozíció esetében érdemes szem előtt tartanunk, hogy egyetlen befektető sem képes konzisztensen a piac legalján vásárolni és legtetején eladni.

Ennek megfelelően egy pozíció kiépítésekor sose vásároljunk egy összegben, hiszen könnyen elképzelhető, hogy másnap még alacsonyabb áron fog kereskedni értékpapírunk.

Türelmes pozícióépítéssel nemcsak a veszteség egy részét kerülhetjük el, de pozitív végkimenetelt feltételezve extra profitra is szert tehetünk az alacsonyabb áron történő vásárlással.

Teljes portfóliónk esetében azt érdemes mérlegelnünk, hogy minden újabb pillanatban adódhat új, jobb lehetőség a piacokon. Amennyiben, piaci zsargonnal élve, nem maradt száraz puskaporunk, úgy nem tudunk élni az újonnan fellépő lehetőségekkel.

tags: #likviditas #konyv #angolul