Magyar nyelvoktatás Fűköh Borbála szakmai szemléletében

Dr. Fűköh Borbála a magyar nyelv, az idegen nyelvi oktatás, a nyelvi mérés és az értékelés területén szerzett tapasztalatokat. A Szegedi Tudományegyetemen tanult és szerzett MA diplomát angol valamint magyar nyelv és irodalom szakokon, az angol tanulmányain belül pedig EFL képzettséget és Cambridge CELTA diplomát is szerzett.

A magyar nyelv oktatásában a nyelvi tudás átadása, a gyakorlati kommunikáció, az egyéni tanulói igények figyelembevétele, valamint a megfelelő mérési és értékelési módszerek egyaránt fontosak. Az alkotás és a befogadás együttesen érvényesül a nyelvi kommunikációban.

Magyar nyelvtanulás: alkotás és befogadás

Az alkotás és a befogadás állandó jellemzője, összetevője az emberi tevékenységeknek. A kreativitás (alkotás) megnyilvánulási módja a szokásostól eltérő (egyéni) teljesítmény. A recepció (befogadás) a mások által létrehozott ismeretek felhalmozása, mások sikeres megoldásainak megértése és alkalmazása.

Alkotás és befogadás együttesen érvényesül a nyelvi kommunikációban. Az adott nyelvet a mindenkori beszélők folytonosan alakítják: nagyobbrészt a megismert minták alapján beszélnek, de gyakran változtatnak, módosítanak e sémákon, újítanak, az adott helyzethez, a célokhoz és elvárásokhoz igazítják azokat.

Ezek a változtató műveletek, amelyek leggyakrabban nem is tudatosak, alkotás és befogadás kettősségében történnek, belső motivációk és külső hatások révén. A magyar nyelv elsajátítása korántsem könnyű feladat, mi azonban szeretnénk bemutatni néhány hasznos weboldalt, melyek segítséget nyújthatnak azok számára, akik szeretnék újra felfedezni ennek a különleges nyelvnek a szépségeit, vagy éppen kezdőként adják fejüket a magyar nyelv megtanulására.

A magyar nyelv tanításának szakmai háttere

Az egyik legjobb módja a nyelvtanulásnak, ha olyan hozzáértő oktatóval van dolgunk, aki nem csupán a nyelv mélységeit és összetettségét ismeri, hanem minden egyes nyelvtanuló igényeit sajátos módon veszi figyelembe. Egyesek számára a nyelvtanulás egyedül lehetetlen feladat, másoknak, akik készen állnak a kihívásra, ez a legmegfelelőbb módja az új tudásanyag elsajátításának.

Az arany középút lehet, ha a Youtube-csatornák által elérhető kényelemhez fordulunk. Az alábbiakban egy általunk ajánlott Youtube-csatornát találsz, amely segítséget és inspirációt nyújthat a világ egyik legnehezebb nyelvének, a magyarnak a megtanulásához.

A Szegedi Tudományegyetemen tanultam és szereztem MA diplomát angol valamint magyar nyelv és irodalom szakokon. Az angol tanulmányaimon belül EFL képzettséget is szereztem, valamint Cambridge CELTA diplomával is rendelkezem. Az egyetemi évem alatt meghatározó élmény volt az az egy év, amelyet az angliai University of Hull-on töltöttem.

A diplomáim megszerzése után a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékére kerültem, ahol a doktori tanulmányaimat kezdtem a magyar nyelvészeti programban. Főbb területem a szövegnyelvészet volt, azon belül az intertextuális és hiányos irodalmi szövegek értelmezése és elemzése.

Ezen kívül nemzetközi csoportoknak magyar nyelvet és kultúrát oktattam az SZTE Hungarológia tanszékközi programjában. Jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetemen dolgozom, ahol gazdaási angolt, turizmus szaknyelvet és prezentációs technika kurzusokat tartok.

Korábban megkezdett PhD tanulmányaimat az angol alkalmazott nyelvészet területén folytatom szintén a Szegedi Egyetemen, nyelvi mérés és értékelés területen.

Nyelvészet, rendszer és nyelvhasználat

A nyelvtudományról továbbra is az alkotás és befogadás kettősségében lesz szó. A fő kérdés az, hogy a nyelvtudományi leírások, elméletek mennyiben és hogyan szóltak a nyelvi tevékenységben megnyilvánuló alkotásról, illetve a más nyelvekből átvett mintákról, a magyar nyelv alakulástörténetében.

Az európai nyelvtudomány a 20. század második évtizedeiben a korábbiakhoz képest más irányokban, nevezetesen a strukturalizmus felé tájékozódott. Miközben Magyarországon az újgrammatikus iskola hatása még erőteljes maradt, a nyelvészet, a filozófia és a művészet, az irodalom új módokon fordult a nyelv felé.

Saussure tanainak kifejtésére itt nincs mód, de szükség sem. Röviden annyit kell megjegyezni, hogy a nyelvnek struktúraként, rendszerként való felfogása, a szinkrónia és a diakrónia, illetve a langue és a parole (a rendszer és a használat) fogalmának szembeállítása határozott módszertant adott a nyelvészeknek.

A nyelv leírható egyértelmű, határozott kategóriákkal, egyetlen elméleti keretbe fogható változás és állandóság, egyéni és közösségi, aktuális nyelvi megnyilatkozás és szabály- s elemkészlet. Saussure a közösségi tudás rendszer jellegét helyezte előtérbe, az egyén ennek a rendszernek van kiszolgáltatva, és az egyszeri megszólalás, a beszéd esetleges a rendszerhez képest.

Bár e felfogás enyhített az újgrammatikusok szigorú törvénytiszteletén, a struktúra fogalmában rejlő merevség lehetőséget adott a nyelv újbóli eltárgyiasítására, a nyelvi változások merev szakaszolására.

A magyar nyelv modernizációja

A jelen könyv alkotás és befogadás együttes kultúra- és közösségképző megvalósulását a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség 18. század közepén kezdődő, immár kétszázhetven évnyi modernizációs korszakában tekinti át.

A leírás történeti koronként kiterjed a mindennapi nyelvi gyakorlat, a nyelvtudomány és a szépirodalom és irodalomtörténet nyelvi vonatkozásai területeire.

Magyar mint idegen nyelv oktatása

Iskolánk az 1991-es alapítása óta kizárólag a magyar mint idegen nyelv oktatásával foglalkozik. Különböző kurzustípusokat kínálunk tapasztalt, szakképzett tanárokkal, többféle időpontban, online és jelenléti formában is.

Emellett a rugalmas tanulás érdekében e-learning anyagokat és AI-alapú gyakorlási lehetőséget is kínálunk. Új kezdő kurzusok kéthetente indulnak, míg a nem kezdő diákok bármely hétfőn csatlakozhatnak, így a tanulás folyamatos és zökkenőmentes.

Valódi, gyakorlati nyelvtudást adunk, amely egyaránt támogatja személyes és szakmai fejlődésedet. Magyar tanfolyamok többféle formában érhetők el.

• Szuperintenzív
• Reggeli intenzív
• Online reggeli intenzív
• Délutáni intenzív
• Online esti intenzív
• Általános esti
• Hétvégi online

Csoportos kurzusok: Csatlakozz csoportos óráinkhoz, és szerezz magabiztosságot gyorsan! Magánórák: Személyre szabott figyelem, hogy a saját tempódban tudj haladni.

E-LEARNING GYAKORLÓ FELADATOK AI TANÁRRAL. Kombináld az interaktív e-Learning gyakorlást az AI Tanárod személyre szabott útmutatásával vagy készülj fel a magyar kulturális ismeretek vizsgára saját tempóban végezhető online tanfolyamunkkal.

• Változatos gyakorlófeladatok, szinthez igazítva.
• Válassz a témák széles kínálatából, és beszélgess AI Tanárainkkal!
• Rugalmas csomagok: 30, 90 vagy 180 nap.
• Azonnali visszajelzést kapsz a nyelvtudásoddal kapcsolatban, valamint ad tippeket is a fejlődéshez.
• Hozz létre egyedi témákat és szerepjáték-helyzeteket!
• Magyar kulturális ismeretek vizsgafelkészítő is elérhető.

Tanárközpontú és önálló tanulási lehetőségek

Az egyik legjobb módja a nyelvtanulásnak, ha olyan hozzáértő oktatóval van dolgunk, aki nem csupán a nyelv mélységeit és összetettségét ismeri, hanem minden egyes nyelvtanuló igényeit sajátos módon veszi figyelembe.

Tanárként a legfőbb feladatunk, hogy minden tanulóban megtaláljuk és felszínre hozzuk a rejtett képességeket. A Kőrösi IB csapatának tagjaként egy olyan közösség részese lehetek, amely támogat abban, hogy az oktatásban az általam fontosnak tartott értékek mentén haladjak.

Szakmai munkám során a legfőbb törekvésem, hogy a különböző háttérrel rendelkező diákokat egyéniségük megtartásával jól működő, közös értékeket megosztó tanulócsoportba szervezzem. Számomra a tanulók kíváncsisága a legfontosabb, melyet folyamatosan fenn kell tudni tartani.

Az angol nyelv és irodalom tantárgy legfontosabb elemének a reflexiót és a kritikus gondolkodási képesség fejlesztését tekintem. Az IB pedagógiai vezetőjeként célom, hogy olyan oktatást és értékelési rendszert alakítsunk ki, mely a legjobban szolgálja a diákok készségfejlesztését.

Nyelvi mérés és értékelés a felsőoktatásban

Bár a magyar felsőoktatásban tanuló összes hallgatónak csupán ötöde vett részt az egyetemük keretein belül nyelvoktatásban a 2016/2017-es tanévben, diplomájuk értékét mégis nagyrészt a nyelvtudásuk adja.

Különösen igaz ez a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán alapképzésben tanuló hallgatókra, akiknek az idegennyelv-tanulás a képzési követelményeik közé tartozik.

A turizmus-vendéglátás szakos hallgatók kimeneti követelményei két B2 szintű, államilag akkreditált szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga, melyek közül egy helyettesíthető egy általános C1 szintű (felsőfokú) nyelvvizsgával; a kereskedelem-marketing szakos hallgatóké pedig egy B2 szintű államilag akkreditált szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga, mely szintén helyettesíthető egy általános C1 szintű nyelvvizsgával.

A kimeneti követelmények teljesítése érdekében a hallgatók tanulmányi követelményei közé tartozik a turizmus-vendéglátás szakos hallgatóknak 3+3, illetve a kereskedelem-marketing szakosoknak 3 félév szaknyelvi gyakorlati kurzus.

A Budapesti Gazdasági Egyetem Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék az alábbi nyelveket kínálja a hallgatók részére: angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol.

A nyelvi szint és a motiváció vizsgálata

A turizmus-vendéglátás és kereskedelem-marketing szakos angolt tanuló hallgatók körében 2013 ősze óta végeztünk hosszmetszeti nyelvi és motivációs mérést. A bemeneti és kimeneti mérésnek két alapvető célja volt.

Egyrészt praktikus célokat szolgáltak, hiszen eredményük volt a hallgatók csoportokba sorolásának alapja, másrészt pedig hosszmetszeti mérésekként képet adtak a hallgatók szaknyelvi fejlődéséről, az idegen nyelvi képzés hozzáadott értékéről.

A nyelvi szint és a motiváció összefüggéseiről hosszmetszeti, követéses vizsgálat keretein belül a tanszéken számos publikáció született (Fűköh, 2016, 2018; Lukácsi, 2015b, 2016a, 2016b).

A nyelvi vizsgák fejlesztésének céljai

A kutatásunk célja elsődlegesen az volt, hogy feltárjuk, a fent vázolt intézményi keretek között hogyan tudunk egy olyan belső vizsgát fejleszteni, amely figyelembe veszi az oktatók szakmai erőforrásait, az oktatói, kutatói és vizsgáztatói munka tekintetében figyel az időbeli leterhelhetőségre, valamint nem utolsó sorban külön anyagi erőforrás nélkül kivitelezhető.

Mindezek mellett pedig természetesen figyelembe veszi a hallgatók nyelvtanulási igényeit, preferenciáit és változatos nyelvi szintjüket is.

Milyen idegen nyelvi számonkérés illeszkedik az intézmény működési szabályzatába a szaknyelvi kurzus sajátosságait figyelembe véve? Milyen feladatok elvégzésére képesek és hajlandóak az intézmény oktatói a nyelvi számonkérés folyamatában? Hogyan vélekednek a hallgatók a bevezetendő nyelvi számonkérésről?

Másodlagos célként azt tűztük ki, hogy a jelen kutatás olyan több pilléren álló keretet biztosítson a tervezéshez, amelyet más felsőoktatási intézmények is fel tudnak használni belső vizsgafejlesztési projektekhez.

A kutatás módszerei

Kevert módszerű pedagógiai kutatásunk három adatforrásra támaszkodott. Először az intézményi kereteket részletes dokumentumvizsgálattal tártuk fel. Másodszor az oktatói képességek és hajlandóságok felmérésére egy helyben kidolgozott és validált online kérdőívet használtunk. Harmadszor pedig a hallgatók igényeit kérdőíves módszerrel és interjúk során ismertük meg.

Kutatásunk feltáró jellegéből adódóan hipotéziseket nem fogalmaztunk meg. Az adatfelvételi tervünk ciklikus volt, melyben az egyes felszínre hozott és láthatóvá váló mintázatok, markáns tulajdonságok tovább alakították, formázták a következő mintavételt.

Az adatfelvétel és -feldolgozás iteratív voltából adódik az, hogy a komplex kérdőíves felmérés és a hallgatói interjúk eredményeit be tudtuk építeni abba a módszertani műhelymunkába, amelyben a nyelvtanárok véleményét kérve bemutattuk a számonkérésre alkalmasnak ítélt feladatokat.

Oktatói nyelvtudásmérési műveltség

A felsőoktatási előírások és az intézményi elvárások részletes vizsgálatát követően tehát először fel kellett tárnunk, mennyire jártasak a Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszéken alkalmazásban álló oktatók a nyelvtudásmérés elméletében és gyakorlatában.

A nyelvtudásmérési műveltség két nagy területét céloztuk meg: nyelvi mérés és értékelés. A 13 itemből álló kérdőívet a szakértői véleményezés után, minőségi próbának vetettük alá, szükség esetén módosítottuk, majd kis mintán előteszteltük.

A tanszék oktatói közül 25-en töltötték ki a nyelvi vezetők által körbeküldött kérdőívet. A válaszadókat arra kértük, hogy ötfokú skálán jelezzék, milyen mértékben értenek egyet a kérdőíven szereplő állításokkal.

A főtengely módszerrel végzett elemzés megerősítette a kérdőív mérési és értékelési vetületét. A válaszok alapján megállapítottuk, hogy a tanszéki oktatók helyesen használják a közvetlen értékelés, a szummatív értékelés és a szintező vizsgák fogalmát, ezért ezekre építhetünk a tesztfejlesztés folyamatában.

Ugyanakkor az is világossá vált a számunkra, hogy a munkatársak számára nem érthető a közvetítés és a szintvizsga fogalma, valamint a produktív nyelvi cselekvések mérésének gyakorlata.

A tanszéken alkalmazásban álló oktatókkal hatékonyan lehet dolgozni egy szummatív - tehát az idegen nyelvi képzés során elsajátított tudást összegző - szintező vizsgán, melyben a feladatok közvetlenül a mérési célra irányulnak.

Emellett a produktív nyelvi tevékenységek, illetve jelentőségük felismertetése érdekében szükség van az oktatók vizsgáztatási képzésére. További tapasztalatunk: igény mutatkozik arra, hogy a kidolgozásra váró számonkérési forma lehetőség szerint ne tartalmazzon fordítást, és ne egy adott szint mérésére irányuljon.

A számonkérés formái és tartalma

Az oktatói kérdőív második része 19 itemből állt, melyek mind nyitott kérdések voltak, hogy ne korlátozzák a szabad gondolkodást és a véleményformálást. A 25 résztvevő nagyon jó minőségű válaszokat adott, összesen 7.371 szóban.

A válaszokat a MaxQDA szoftver segítségével elemeztük, azaz feltártuk, milyen tematikus kategóriák jelennek meg a válaszokban, valamint ezeken keresztül milyen elképzelések rajzolódnak ki a bevezetendő számonkérési formáról.

A tematikus elemzés során az elképzeléseken belül 12 kategóriát azonosítottunk, melyeket két nagy csoportba sorolhatunk: a számonkérés formája és a számonkérés tartalma.

Mindkét csoportban két, egymástól élesen különböző számonkérési elképzelés rajzolódott ki a válaszokban: a sztenderdizált mérés sajátosságait figyelembe vevő megközelítés, valamint az egyetemi oktatás sajátosságait figyelembe vevő megközelítés.

Az oktatók egyik része a sztenderdizált mérést preferálta, tehát fontosnak tartotta, hogy a teszt minden hallgató számára azonos feladatokat tartalmazzon; mind a vizsgázás, mind pedig az értékelés azonos feltételekkel valósuljon meg.

Ezzel szemben szintén jelentős igény mutatkozott az olyan mérésre is, amelyet jellemzői alapján inkább az osztálytermi mérés körébe sorolhatnánk, azaz ahol a hangsúly az adott kurzuson való fejlődésen, valamint a hallgatók és a tanszék felé való visszajelzésen volt.

A több féléven átívelő nyelvtanulás értékelése

Először is az arra vonatkozó igényt fogalmazták meg a tanszék oktatói, hogy a bevezetendő új nyelvi mérés egy, az egyetem keretein belül tanult nyelv tanulásának lezárása legyen.

A korábban vázolt képzési követelmények 3, illetve 3+3 félévi nyelvi tanulmányokat írnak elő, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a hallgatók - változatos nyelvi szintjük miatt - a 6 nyelvi félévet többféle kombinációban teljesítik, ami lehet 0+6, 1+5, 2+4.

Ennek alapján jogosnak tűnik az az igény, hogy a számonkérés önálló vizsgamodulként a tanulmányok során bármikor felvehető legyen. Ezzel szemben szintén jelentős volt annak az igénynek a megfogalmazása is, hogy a számonkérés a harmadik félévi szaknyelvi gyakorlati órához kapcsolódjon.

Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyrészt fontos, hogy egynél több félév anyaga képezze a szaknyelvi számonkérést, azonban többekben felmerült, hogy az egyetemi vizsga (kollokvium) az adott félév anyagára épülhet.

Látható az is, hogy az oktatók fontosnak tartják, hogy saját hallgatóik értékelésébe beleszólásuk legyen, tehát a kollokviumi jegybe az órai munka és az osztálytermi mérések eredményei is tartozzanak bele.

Ezzel szemben nagy támogatást élvezett az a gondolat is, hogy a vizsgán független vizsgáztatók értékeljék a szubjektív értékelésű részeket, épp a számonkérés komolysága érdekében.

Az oktatás célja: használható nyelvtudás

Az oktatásban az általam fontosnak tartott értékek mentén haladok. A tanulók kíváncsisága a legfontosabb, melyet folyamatosan fenn kell tudni tartani.

A nyelvtanulás akkor támogatja legeredményesebben a fejlődést, ha a tanuló megérti és alkalmazza a megismert mintákat, miközben képes azokat az adott helyzethez, a célokhoz és az elvárásokhoz igazítani.

A magyar nyelv oktatása ezért egyszerre épülhet strukturált nyelvi tudásra, gyakorlati kommunikációra, szövegértésre, beszédre, írásra, hallásértésre, kulturális ismeretekre és önálló tanulási tevékenységre.

tags: #magyar #nyelvoktatas #fukoh