A magyarországi abortusz szabályozása

Magyarországon a terhességmegszakítás jogi kereteit elsősorban a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény és annak végrehajtási rendelete, a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet határozza meg. Főszabály szerint a terhesség a 12. hétig szakítható meg, ha a törvényben meghatározott okok valamelyike fennáll.

A magyar szabályozás elméletben lehetőséget biztosít a terhességmegszakításra, a gyakorlatban azonban az eljárás kötelező tanácsadásokhoz, várakozási időhöz, személyes megjelenéshez, orvosi igazoláshoz és térítési díjhoz kötött, továbbá jelenleg kizárólag műtéti abortusz érhető el Magyarországon.

A szabályozás jogi alapjai

Magyarországon az abortuszhoz való hozzáférést a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény szabályozza. Ehhez tartozik egy úgynevezett végrehajtási rendelet, amely a 32/1992 (XII. 23.) NM címet viseli.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény deklarálja, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg, ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy ez nem abszolút hatályú, hiszen például amennyiben az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van, akkor kérheti várandóssága 12. hetéig a terhesség megszakítását.

A törvény úgy fogalmaz, hogy a terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, csak a törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg.

Ki kérelmezheti a terhességmegszakítást?

A terhesség megszakítása, ha azt nem egészségi ok indokolja - tehát súlyos válsághelyzet esete áll fenn -, a várandós nő írásbeli kérelme alapján végezhető el.

A terhesség megszakítását kérheti a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogával rendelkező EGT-állampolgár, amennyiben bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az a harmadik országbeli állampolgár, aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású.

Kérheti továbbá az a külföldi is, aki érvényes tartózkodási engedéllyel több mint 2 hónapja tartózkodik az ország területén, aki menekültkénti elismerését kérelmezte, akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, valamint aki nemzetközi szerződésben foglaltak alapján - a külön törvény szerint - az ország területéről nem utasítható ki, vagy nem irányítható vissza.

A terhességmegszakítás törvényes indokai

A törvény leírja, hogy főszabály szerint a terhesség a 12. hétig megszakítható négy esetben.

• Ha a terhes nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja.
• Ha a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved.
• Ha a terhesség bűncselekmény következménye.
• Az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.

Az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok

Ha a terhes nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja, az azt jelenti, hogy a nő élete veszélybe kerülne a terhesség kihordásával.

Az okot ilyen esetben két, szakmailag illetékes szakorvosnak kell egybehangzóan megállapítania, és a beavatkozást anélkül elvégzik, hogy a nőnek külön kérvényt kellene benyújtania az abortuszra.

A nőnél fennálló egészségi okot, vagyis azt, hogy a terhesség a nő egészségére veszélyes, két - a betegségnek megfelelő - szakorvos egybehangzó véleményével lehet igazolni.

A magzat súlyos fogyatékossága vagy egyéb károsodása

Ahhoz, hogy erre az indokra hivatkozva elvégezzék a terhességmegszakítást, egy genetikai tanácsadó, vagy a prenatális diagnosztikai központ, és/vagy a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályai közül kettőnek egy-egy szakorvosa egybehangzóan kell, hogy megállapítsák a károsodást.

Erre az indokra hivatkozva sem kell a nőnek külön, írásos kérvényt benyújtania a beavatkozásra.

A magzatnál fennálló egészségi okot, vagyis a fejlődési rendellenességet vagy magzati károsodást, a genetikai tanácsadó, a prenatális diagnosztikai központ, illetve a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályai közül bármelyik kettő igazolja egy-egy szakorvos egybehangzó véleményével.

A bűncselekmény következtében létrejött terhesség

Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak alapos gyanúját a büntetőügyben eljáró szerv által kiadott igazolás igazolja.

A rendelet kimondja, hogy a terhes nőnek a nyomozó hatóság által kiadott, a bűncselekmény megtörténtéről vagy annak alapos gyanújáról szóló igazolást kell bemutatnia a Családvédelmi Szolgálat munkatársának.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mielőtt egy nő benyújtja az abortuszra vonatkozó kérelmet a Családvédelmi Szolgálathoz, el kell mennie a rendőrségre, ahol feljelentést kell tennie.

A feljelentés megtétele önmagában nem elég, mert a szöveg úgy fogalmaz, hogy a rendőrségnek igazolnia kell, hogy az erőszak vagy megtörtént, vagy nagyon alapos gyanúja van annak, hogy megtörtént.

Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a terhességmegszakítás iránti kérelem benyújtását megelőzően a tanácsadás tartalmára és a tanácsadást követő kötelező várakozási időre és ismételt megjelenésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ám a kérelmezőt az örökbefogadás lehetőségeiről és feltételeiről ebben az esetben is tájékoztatni kell.

Jelenleg Magyarországon eleve óriási a látencia a szexuális erőszak esetek tekintetében. Kutatások szerint Magyarországon a szexuális erőszak látenciája 415-szörös, azaz minden regisztrált szexuális erőszakos esetre 415 olyan eset jut, amit nem jelentenek a rendőrségen.

Ez azt jelenti, hogy a megtörtént esetek csak egy nagyon kicsi töredéke derül ki, kerül a rendőrség elé, mert sokan - teljesen jogosan - félve a bánásmódtól, amit a rendőrségen és később a bíróságon tapasztalnak, nem tesznek feljelentést.

A rendszer és a társadalom, amiben élünk, nagyon áldozathibáztató: „biztos részeg volt”, „minek mászkált egyedül”, „máskor majd nem vesz fel kirívó ruhát”.

Ezek a gyakran hallott mondatok azon kívül, hogy iszonyú érzéketlenek és nőgyűlölőek, ráadásul hatalmas tévhiteken is alapulnak, mert statisztikákból tudjuk, hogy a legtöbb szexuális erőszakot nők ellen olyan férfiak követik el, akiket ismernek, közel a lakóhelyükhöz vagy éppen a lakóhelyükön.

Továbbá, az erőszakért mindig az elkövető a felelős. Nincs olyan „viselkedés”, „ruházat” vagy körülmény, ami bárkit is felhatalmaz, hogy erőszakosan viselkedjen a másik féllel.

Ezeken a nehézségeken túl rengeteg úgynevezett szürke zóna van, aminek az esetében a mai Magyarországon szinte lehetetlen lenne bizonyítani, hogy valakit szexuális erőszak ért.

Például a „stealthing”-nek nevezett cselekedet, amikor a férfi a partnere tudta nélkül, titokban eltávolítja az óvszert, a szexuális erőszak egy fajtája és nagyon könnyen vezethet nem kívánt terhességhez.

Szexuális erőszak ugyanúgy megtörténhet házasságon, párkapcsolaton belül, sőt, amikor valakit belekényszerítenek, belezsarolnak a szexbe, vagy addig piszkálják, amíg végül igent mond.

Ezek mind az erőszak fajtái és nem pedig kölcsönös lelkesedésen és beleegyezésen alapuló szexuális aktusok.

Ezek mind olyan helyzetek, amik végződhetnek nem kívánt terhességgel, azonban ezeket a magyar jogrendszerben erőszakként bizonyítani nagyon nehéz.

Így amikor legközelebb azt halljuk különböző képviselőktől, hogy az abortuszok csak 1%-a történik erőszak miatt, gondoljuk át, hogy min kell keresztülmennie egy nőnek, hogy bizonyítsa, vele valóban erőszak történt.

Sok esetben inkább a negyedik okra hivatkozva fogja megszakítani terhességét.

Súlyos válsághelyzet

A súlyos válsághelyzet a leggyakoribb hivatkozási alap, amire az abortuszt igénylő nők támaszkodni tudnak.

A törvényi definíció szerint súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.

Ez jelentheti azt, hogy valaki túl fiatalnak vagy túl idősnek érzi magát a gyerekvállaláshoz, esetleg anyagi, családi, munkahelyi, tanulási vagy egyéb okok miatt nem tudja vállalni a terhességet és a gyereket.

A terhességmegszakítás előtti kötelező tanácsadást végző családvédelmi szolgálat ezeket az indokokat nem ellenőrzi.

Nem kell tehát semmilyen módon igazolni, hogy milyen az anyagi helyzet, milyen tanulmányokat folytat valaki, hány gyereke vagy korábbi terhessége volt.

Azt, hogy valaki számára súlyos válsághelyzetet idézne-e elő a terhesség és a gyerek vállalása, kizárólag ő tudja megítélni, ezért az ő joga meghozni a döntést.

A súlyos válsághelyzetet nem kell igazolni, elég erre hivatkozni a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt. Pusztán a kérés alapján megállapítják a súlyos válsághelyzet fennállását. Nem kell tehát papírokat, igazolásokat benyújtani.

Fontos, hogy a terhes nők alapvető joga, hogy senki nem vizsgálhatja és kérdőjelezheti meg, hogy a „válsághelyzetet” mi indokolja, vagy hogy ez mit jelent pontosan.

A súlyos válsághelyzet kinyilvánítása annyit jelent, hogy a nő aláírja a terhességmegszakítási kérőlapot.

Az időbeli korlátok

A 12. hétig

Alapesetben a 12. hétig végezhető el a terhességmegszakítás, de vannak olyan kivételes esetek, amikor ez a határidő kitolódhat akár a 24. hétig is. Sőt, van olyan eset is, amikor bármeddig megszakítható a terhesség.

A 12. hétig szabadon lehet dönteni arról, hogy valaki megtartja vagy megszakítja-e a terhességet. Vannak azonban a törvényben meghatározott indokok, amelyekre hivatkozni kell az eljárásban.

Az abortusz csak a jogszabályban meghatározott időkorláton belül végezhető el, főszabály szerint a terhesség 12. hetéig, ha azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja, a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved, a terhesség bűncselekmény következménye, vagy az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van.

A 18. hétig

A terhesség a fenti esetekben a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen; terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége a 12 hetet.

A 18. hétig elvégezhető a terhesség megszakítása, ha a kérelmező korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, például kiskorú.

Abban az esetben is eddig az időpontig lehet abortuszt végezni, ha a nő önhibáján kívül, egészségi oknál fogva vagy orvosi tévedés miatt nem észlelte a terhességét, és abban az esetben is, ha a nő az egészségügyi intézmény vagy más hatóság mulasztása miatt lépte túl a 12 hetes időkorlátot.

Ezekben az esetekben is fenn kell állnia azonban a 12 hetes időkorlátnál meghatározott okok valamelyikének.

A 20. és a 24. hétig

A terhesség a 20. hétig, a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén a 24. hetéig szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50 százalékot eléri.

A 20. hétig végezhető el az abortusz, ha 50 százalékra tehető a magzatnál a genetikai rendellenesség vagy teratológiai, vagyis fizikai-kémiai, például gyógyszer vagy sugárzás által okozott ártalom valószínűsége.

Azt, hogy ez az indok fennáll-e, mindig orvos tudja megállapítani. Ilyenkor orvosi igazolást adnak arról, hogy a terhesség akár a 20. hétig is megszakítható.

Időtartamtól függetlenül

Fontos megjegyezni, hogy a nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve abban az esetben, ha a magzat nem maradna életben a szülést követően, a terhesség időtartamától függetlenül végezhető el a terhességmegszakítás.

Az időkorlátozást figyelmen kívül kell hagyni, ha a terhes nő élete veszélybe kerül, illetve ha a magzat a születését követően az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességben szenvedne.

Bármikor megszakítható a terhesség, ha a terhes nő életét veszélyezteti, vagy a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn.

A terhességi kor meghatározása

Az, hogy a terhesség a 12., 18., 20. vagy 24. hétig szakítható meg, azt jelenti, hogy az adott terhességi hétig az abortusznak meg kell történnie.

Tehát nem elegendő ebben az időszakban időpontot kérni, magát a beavatkozást is el kell végezni.

Fontos, hogy a kórházak gyakorlata eltérhet abban, hogy hogyan számolják ki a betöltött heteket, ezért érdemes a folyamatot minél hamarabb elkezdeni.

Annak megállapítása, hogy hányadik terhességi hétben jár valaki, az orvos feladata. A terhesség kezdetét általában az utolsó menstruáció első napjához igazítják.

Léteznek online kalkulátorok, amelyekkel a terhesség kora is kiszámítható, de ezek nem adnak mindig pontos eredményt, mert az eredményt a ciklus hossza is befolyásolhatja.

Emiatt, ha pozitív lett a terhességi teszt, és nem biztos, hogy valaki meg szeretné tartani a magzatot, érdemes minél előbb nőgyógyászhoz fordulni.

Az eljárás menete

A terhességmegszakítás iránti kérelem előterjesztése és a beavatkozás között több különálló lépésből álló folyamatot kell teljesíteni.

A folyamat során négy időpontot kell egyeztetni. Részt kell venni két kötelező tanácsadáson a családvédelmi szolgálatnál, és kétszer meg kell jelenni egy egészségügyi szolgáltatónál, vagyis orvosnál vagy kórházban.

Előfordulhat, hogy az egész folyamat több hétig is eltart.

Orvosi igazolás

Amennyiben válsághelyzetre hivatkozva kéri valaki a terhességmegszakítást, azt írásban kell megtenni.

Ehhez szükséges a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás és a súlyos válsághelyzet kinyilvánítása, amelyet mindössze egy aláírással szükséges igazolni.

A terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás 2022. szeptember 15. óta nemcsak a terhesség hosszát tartalmazza, hanem azt is, hogy az egészségügyi szolgáltató a nő számára egyértelműen azonosítható módon bemutatta a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt.

Megjelenés a Családvédelmi Szolgálatnál

A kérelmet a jelenlegi szabályok szerint személyesen kell a Családvédelmi Szolgálat munkatársa előtt előterjeszteni.

Az állapotos nő terhességmegszakítás iránti kérelmét a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt személyesen terjeszti elő, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.

A terhességmegszakítás előtti folyamat egyik korábbi leírása szerint az első családvédelmi szolgálati tanácsadás még lehet anonim és nem igényli a terhesség igazolását. A jelenlegi szabályok szerint azonban a formális kérelem személyes előterjesztéséhez a terhességet igazoló szakorvosi igazolást is be kell nyújtani.

Az első kötelező tanácsadás

A jogszabály előírja, hogy a terhességmegszakításra váró nőknek két alkalommal kell megjelenniük a Családvédelmi Szolgálatnál kötelező tanácsadásra.

A családvédelmi szolgálat munkatársa a terhességmegszakítási kérelem bejelentését követően, lehetőleg a magzat apja jelenlétében, a magzat megtartása érdekében tájékoztatja a kérelmező nőt a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami anyagi és természetbeni támogatások lehetőségéről.

A tájékoztatás kiterjed az olyan szervezetek és intézmények létére és tevékenységére is, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetére.

A tanácsadás során tájékoztatást kell adni az örökbeadás lehetőségeiről és feltételeiről, a válsághelyzet feloldására alkalmas állami, helyi önkormányzati vagy társadalmi segítségnyújtási formákról, valamint fel kell ajánlani a közreműködést ezek igénybevételéhez.

Az első konzultáció a terhesség megtartására irányul, a védőnőnek felvilágosítást kell adnia a terhesség megtartása esetén elérhető állami és nem állami pénzügyi juttatásokról, az örökbeadás lehetőségeiről, a fogantatásról, a magzat fejlődéséről és a terhességmegszakítás veszélyeiről.

A kötelező várakozási idő

A törvény alapján a két konzultáció között három napnak kell eltelnie, ami egy várakozási idő.

A Családvédelmi Szolgálatnál két alkalommal kötelező tanácsadáson kell részt venni, a két tanácsadás között legalább három nap várakozási időnek kell eltelnie.

A minimum három várakozási napot követő második tanácsadáson a védőnő felvilágosítást nyújt az abortusz jogi kereteiről, módjáról, körülményeiről és a beavatkozást végző intézményekről.

A második tanácsadás

Amennyiben a tájékoztatás ellenére a kérelmező nő továbbra is kéri a terhességmegszakítást, a családvédelmi szolgálat munkatársa tájékoztatja őt a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiről, a terhességmegszakítás körülményeiről és módjáról, valamint a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézményekről.

A munkatárs tájékoztatja a nőt a családvédelmi szolgálat segítségnyújtásának lehetőségéről a terhességmegszakítást követően, és egyidejűleg felajánlja segítségét a megfelelő családtervezés érdekében.

Ennek része a fogamzásgátlás személyre szabottan ajánlható módszereinek ismertetése, illetve a fogamzásgátló eszközök kedvezményes igénybevételének lehetőségéről szóló tájékoztatás is.

A kérelem írásba foglalása

A tájékoztatást követően a családvédelmi szolgálat munkatársa a terhességmegszakítás iránti kérelmet írásban rögzíti.

A kérelmet a kérelmező, illetőleg - lehetőség szerint - a magzat apja aláírja, és megnevezi a beavatkozás elvégzésére választott egészségügyi intézményt.

A kérelmet a családvédelmi szolgálat munkatársa ellenjegyzi és átadja a kérelmezőnek.

A munkatárs az ellenjegyzett írásbeli kérelem másolatát - a kérelemnek a kérelmező részére történő átadását követő 24 órán belül - megküldi a választott egészségügyi intézménynek.

A munkatársként közreműködő személyeket titoktartási kötelezettség terheli.

Megjelenés a kórházban

Az állapotos nő a kérőlappal legkésőbb az ellenjegyzését követő 8 napon belül jelentkezik a választott egészségügyi intézményben.

Ezek után a terhes nőnek 8 napja van, hogy megjelenjen az abortuszát elvégző kórházban.

Az egészségügyi intézmény a beavatkozás elvégzését követő 8 napon belül tájékoztatja a kérelmet ellenjegyző munkatársat a terhesség megszakításáról.

Az állapotos nő kérelmét a beavatkozás napján aláírásával ismét megerősíti.

Ha az állapotos nő 8 napon belül nem jelentkezik, erről az egészségügyi intézmény a munkatársat a kérőlap másolatának visszaküldésével értesíti.

A magzati életfunkciók bemutatására vonatkozó szabály

2022. szeptemberében Pintér Sándor szigorította az abortusztörvény végrehajtási rendeletét: ettől kezdve az egészségügyi szolgáltató köteles kiállítani egy igazolást arról, hogy az abortuszra váró nő számára egyértelműen azonosítható módon bemutatta a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt.

Az orvos által kiállított igazolás 2022 óta tartalmazza a „szívhangrendeletként” ismert szabályozást.

Eszerint „a bemutatott orvosi lelet rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta”.

Erről sokat lehetett hallani 2022. szeptember 15. körül, amikor Pintér Sándor mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül egy változtatást eszközölt a rendeletben, és belefoglalta, hogy a terhességmegszakítást kérelmező nőknek meg kell hallgatniuk a magzati szívhangot.

Kiskorúak és cselekvőképességükben korlátozott személyek

Korlátozottan cselekvőképes személy, például a 14. évét betöltött, 18 évnél fiatalabb kiskorú vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének a terhességmegszakítási kérelmet tudomásul vevő nyilatkozata szükséges.

Cselekvőképtelen személy, például 14 évnél fiatalabb kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú terhességmegszakításra vonatkozó kérelmét nevében törvényes képviselője terjeszti elő.

Ha még nem töltötte be valaki a 18. életévét, és az abortuszra okot adó feltételek közül valamelyik fennáll, akkor a 18. terhességi hétig megszakítható a terhesség.

Ilyen feltétel, ha a terhesség súlyosan veszélyezteti az egészséget, a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy károsodásban szenved, a terhesség bűncselekmény következménye, vagy a terhesség és a gyerekvállalás súlyos válsághelyzetet okozna az életben.

Fontos, hogy azt a kérelmező dönti el, hogy mi minősül számára súlyos válsághelyzetnek.

A másik szülő szerepe és a titoktartás

A terhességmegszakításnak nem feltétele az apa beleegyezése, és tájékoztatni sem kell őt erről.

A terhességmegszakítás a terhes nő döntésén múlik.

A családvédelmi szolgálat tájékoztatója szerint a magzat apjának jelenléte lehetőség szerint biztosítható a tanácsadáson, de a terhességmegszakítás elvégzéséhez nincs szükség a beleegyezésére.

Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmező esetén a törvényes képviselő beleegyezésére van szükség.

Nagykorú kérelmezőnek joga van ahhoz, hogy a terhességmegszakítás titokban maradjon, és csak azok tudjanak róla, akik az eljárásban részt vesznek, vagyis a családvédelmi szolgálat és az egészségügyi dolgozók.

Az egészségügyi dolgozókat és a családvédelmi szolgálat munkatársait szigorú titoktartási kötelezettség terheli.

Az eljárásban részt vevő szűk körön kívül senki másnak nem kell erről beszámolni, sem a családnak, sem a magzat apjának, sem a háziorvosnak és a többi kezelőorvosnak.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben is beállítható, hogy ki férjen hozzá ehhez az információhoz.

A terhességmegszakítás elvégzése

Ha a beavatkozást végző intézmény szakorvosa megállapítja, hogy a terhesség meghaladta az e törvényben meghatározott időt, vagy a beavatkozás elvégzése a nő egészségét súlyosan veszélyezteti, annak elvégzését megtagadja.

Ebben az esetben az állapotos nő szakmai felülvizsgálatot kérhet.

A felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző szervekről az állapotos nőt tájékoztatni kell.

Ha az állapotos nő a beavatkozás megtagadásától számított 10 napon belül a szakmai felülvizsgálaton nem jelenik meg, vagy a felülvizsgálati eljárás során a beavatkozást véglegesen megtagadják, a szakmai felülvizsgálatot végző a kérőlap másolatát a munkatársnak visszaküldi.

A munkatárs ezt követően haladéktalanul értesíti a kérelmező lakóhelye szerint illetékes védőnőt.

A műtéti abortusz

Magyarországon csak műtéti abortusz érhető el.

A műtéti abortuszt nőgyógyászati vagy szülészeti osztállyal rendelkező kórházakban erre kiképzett orvosok végzik el.

A beavatkozás körülbelül 15 percet vesz igénybe, ezt követően még megfigyelésre a kórházban kell maradni néhány órát.

Ha ez idő alatt nem lép fel komplikáció, vagyis az orvosok mindent rendben találnak, a páciens hazamehet, nem kell az éjszakát a kórházban töltenie.

Jelenleg Magyarországon az abortusz műtéti úton vehető igénybe, ami egy körülbelül 15 perces beavatkozás, amely során az embriót és a méhlepényt általában vákuum segítségével távolítják el, ezt nevezik vákuum-aspirációs eljárásnak.

Az abortusztabletta magyarországi helyzete

A terhesség gyógyszerrel, abortusztablettával is biztonságosan megszakítható, Magyarországon azonban jelenleg nincs erre lehetőség.

Az abortusztabletta nem keverendő össze a 72, illetve 120 órás eseményutáni tablettával, amely a terhesség kialakulását, így a petesejt beágyazódását vagy magát az ovulációt akadályozza meg.

Az abortusztabletta már 2005-ben felkerült az Egészségügyi Világszervezet alapvető fontosságú gyógyszereket tartalmazó listájára.

A nyolcvanas években megalkotott módszer két gyógyszer, a mifepriston és a misoprostol együttes hatásán alapul.

Az első gyógyszer a progeszterontermelést blokkolja, míg a második méhösszehúzódásokat, így egyfajta spontán vetéléshez hasonlót idéz elő.

A gyógyszer orvosi felügyelettel alkalmazható, és körülbelül az esetek 94-96%-ában hatékony a terhesség 8-9. hetéig.

A tablettát már az 5. és 7. hét között lehet használni, és távozik a petezsák, ezért mivel nincs műtét, a méhűri fertőzések veszélye és az altatással járó komplikációk csökkennek, illetve nő egy későbbi problémamentes szülés esélye.

Hátránya azonban, hogy az erős vérzés hetekig elhúzódhat, illetve ha a méh nem ürül ki teljesen, ugyanúgy szükség lehet vákuumszívásra vagy kaparásra.

A módszert 2012-ben regisztrálták Magyarországon, és két évvel később kiderült, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet döntése szerint is biztonságos, mégis az államtitkárság közleménye szerint „a kockázatok továbbra is vita tárgyát képzik”, emiatt nem alkalmazható Magyarországon.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 2012 májusában regisztrálta a mifepriston- és misoprostol-hatóanyag-tartalmú gyógyszerkészítményt, azonban törölték a törzskönyvet, vagyis nem lehet kereskedelmi forgalomban értékesíteni, itthon nem lehet beszerezni.

A misoprostol hatóanyag-tartalmú készítményből jelenleg kettő van forgalomban Magyarországon, itthoni indikációjuk kizárólag a vajúdás megindítására vonatkozik, tehát alkalmazásuk a 36. hét előtt kontraindikált.

Nem kizárt, hogy ennek ellenére bizonyos esetekben abortusztablettaként is használják, azonban ilyen alkalmazása a hatályban lévő jogszabályok fényében illegális.

Így azok, akik nem műtéti eljárás útján akarnak abortuszt igénybe venni, kénytelenek elutazni olyan európai uniós tagállamokba, ahol ez engedélyezett, például Ausztriába, Franciaországba, Svédországba, Németországba vagy Spanyolországba.

A magyar szabályozás miatt az abortusztabletta így csak azok számára érhető el, akik nemcsak az útiköltséget és az ezzel járó munkahelyi kiesést tudják kifizetni, hanem magát az eljárási díjat is.

A terhességmegszakítás térítési díja

A terhességmegszakításért térítési díjat kell fizetni.

Főszabály szerint a beavatkozás térítésköteles.

A térítési díj összege és a kedvezményekre vonatkozó szabályok időszakonként változhatnak, ezért az aktuális összeget és a jogosultságot az eljárás során kell ellenőrizni.

A rendelkezésre álló tájékoztatók különböző időpontokhoz tartozó összegeket rögzítenek: egy korábbi tájékoztatás teljes összegként 29 710 forintot, egy másik 2024-re 45 312 forintot jelölt meg.

Szociális helyzet függvényében, anyagi rászorultság alapján lehetséges, hogy a kérelmező csupán a térítési díj felét vagy csak 30%-át fizesse meg, illetve indokolt esetben egészében mentesüljön a díjfizetés alól.

Ha a terhesség bűncselekmény, például szexuális erőszak következménye, vagy egészségügyi okokból kell megszakítani, nem kell fizetni a megszakításért.

Ingyen van a beavatkozás továbbá annak, aki szociális intézményben él, például a pszichiátriai vagy szenvedélybetegeknek, fogyatékossággal élő személyeknek és hajléktalan embereknek fenntartott otthonban.

Ingyenes a beavatkozás azoknak a kiskorúaknak is, akik átmeneti gondozásban részesülnek, vagy akiket nevelésbe vettek, valamint azoknak a 24 év alattiaknak, akik a gyermekvédelmi rendszerből kikerülve utógondozói ellátásban részesülnek.

Az is jogosult lehet mentességre, aki aktív korúak ellátását, fogyatékossági támogatást vagy vakok személyi járadékát kapja.

Ha valaki nem engedheti meg magának, hogy a terhességmegszakítás díját kifizesse, bizonyos feltételek mellett kérheti, hogy csökkentsék a díjat.

A térítési díj 30%-át kell megfizetni, ha a kérelmező álláskeresési járadékot, nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, ápolási díjat, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, időskorúak járadékát kap, vagy a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül települési támogatásban részesült.

A térítési díj 50%-át kell befizetni, ha a kérelmező öregségi nyugdíjat, rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást vagy bányászok egészségkárosodási járadékát kapja, feltéve, hogy ez az összeg nem több, mint 57 000 forint.

A kedvezmény akkor is járhat, ha nem maga a kérelmező, hanem a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa kap pénzbeli szociális ellátást.

Ha valakit más tart el, és ő kapja a szociális ellátást, akkor is járhat a kedvezmény, és nem szükséges, hogy egy háztartásban éljenek.

Kedvezmény igénybevétele esetén be kell mutatni a pénzbeli ellátást megállapító határozatot, bizonylatot, illetve a jövedelemigazolást.

A gyakorlati hozzáférés nehézségei

Az előző fejezetben ismertetett elméleti szabályozás alapján az az érzésünk lehet, hogy a magyar abortuszszabályozás megengedő és - akár más kelet-közép-európai országokhoz képest - a beavatkozás könnyen hozzáférhető.

Egyrészről, sajnos a gyakorlatban nem ez a tapasztalat, másrészt fontos, hogy ahelyett, hogy például Lengyelországot hoznánk fel példának, ahol a kormány inkább végignézi, hogy a lengyel nők belehalnak a szabályozásba, inkább olyan észak- és nyugat-európai országokat vegyünk példának, ahol széles körben elérhető a gyógyszeres és műtéti abortusz is, és közben jóval alacsonyabb a terhességmegszakítások száma, mint Magyarországon.

A valóságban azt tapasztalhatjuk, hogy Magyarországon a konzervatív országokat nagyon követő trendek figyelhetők meg.

A kormány a 2010-es évek óta következetesen abortuszellenes kommunikációt folytat és lopakodva szigorítja az abortuszhoz való hozzáférést.

2012 óta betiltották az abortusztabletta forgalmazását; a műtét előtt előírt kötelező konzultációkon - amelyekre a visszajelzések szerint egyre nehezebb időben időpontot kapni a családvédelmi szolgálattól - rendszeresen megszégyenítik és megpróbálják lebeszélni a terhességmegszakításra váró nőket.

Nőgyógyászok beszámolói szerint pedig a műtét során a méhszáj tágítását gyógyszer helyett fájdalmas módon, mechanikai eszközökkel végzik.

A kötelező tanácsadás tapasztalatai

A PATENT Egyesület 2014 tavaszán kutatást folytatott a terhességmegszakítás előfeltételeként törvényileg előírt védőnői tanácsadásokról, az annak során tapasztalt méltóságot vagy érzelmi állapotot veszélyeztető, sértő megnyilvánulások és jogsértések előfordulásáról.

A tanulmány alapján kirajzolódott, hogy a nők abortusszal kapcsolatos döntését ezek a kötelező találkozások az esetek döntő többségében nem befolyásolják, ugyanakkor a családsegítő részéről nyílt vagy bújtatott formában érkező hibáztatás komoly traumákhoz vezethet.

Emellett már önmagában a tanácsadás szükségessége magában hordozza a nők döntésének és annak legitimitásának megkérdőjelezését.

A vizsgálatban résztvevők fele nem kapta meg az előírásokban lefektetett szükséges információkat, ugyanakkor 13%-uk hibáztatást és érzelmi nyomásgyakorlást tapasztalt.

A szervezet hangsúlyozza, hogy ezek a számok feltételezhetően jelentősen magasabbak, azonban a nők sokszor ezeket a jogsértéseket „jogosnak” vagy „megérdemeltnek” veszik, illetve érzelmileg kiszolgáltatott helyzetük miatt nem nagyon beszélnek azokról.

A Patent Egyesület 2014-ben végzett kutatása alapján az első beszélgetésre 40 756 nő ment el, a második alkalmon 37 862 nő jelent meg, abortuszt viszont 36 118 esetben végeztek.

Az ok viszont nem egyértelmű: valóban a védőnők sikere ez a 10%? Mivel ezeket a beszélgetéseket sok nő komoly lelki teherként, egyesek megaláztatásként élték meg, az sem kizárt, hogy aki megtehette, inkább külföldre ment elvégeztetni a beavatkozást, így ők a magyarországi számadatokból kiesnek.

A prevenció és a szexuális felvilágosítás szerepe

Bár biztonságos abortuszra mindig szükség lesz, a terhességmegszakítások száma a nem kívánt terhességek megelőzésével csökkenthető.

Ez egyrészt a fogamzásgátló eszközök mindenki számára hozzáférhetővé tételével, másrészt a korszerű, átfogó szexuális felvilágosítással érhető el.

Magyarországon jelenleg egyik feltétel sem adott: a fogamzásgátló eszközöket nem támogatja a társadalombiztosítás, az iskolai szexedukáció pedig csak elvétve létezik.

2021 nyarán a parlament elfogadta az úgynevezett „pedofiltörvényként” elhíresült javaslatot, amely kimondja, hogy „szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel” kapcsolatos foglalkozásokat csak „nyilvántartásba vett” szervezetek tarthatnak.

A nyilvántartás 2022 végéig sem készült el, ez pedig jelentősen megnehezíti a szexuális neveléssel és erőszakmegelőzéssel foglalkozó civilek munkáját.

A Patent Egyesület a NANE Egyesülettel közösen 2019 óta szervez komplex felvilágosító és erőszakmegelőző foglalkozásokat fiataloknak.

A program célja, hogy a fiatalok ítélkezésmentes környezetben oszthassák meg a kérdéseiket és aggodalmaikat, és eszközöket kapjanak ahhoz, hogy erőszakmentes, egyenlőségen és kölcsönösségen alapuló szexuális életet éljenek.

A program lehetőséget ad arra is, hogy a fiatalok megkérdőjelezhessék a média és a pornó által közvetített káros üzeneteket.

Fontos, hogy információkat kapjanak a fogamzásgátlásról, és megtanulják, hogy a nem kívánt terhesség és a nemi betegségek megelőzése a partnerek közös felelőssége.

Az abortuszról való oktatás része kell, hogy legyen a szexuális felvilágosításnak: egyrészt megfelelő információkat kell adni az eljárásról, másrészt ellensúlyozni kell a bűntudatkeltést, amely a kamaszokat is eléri.

A WHO kutatásai azt mutatják, hogy a tizenévesek szülési aránya sokkal magasabb azokban az országokban, mint például Bulgária és Grúzia, ahol nincsenek kötelező átfogó szexuális oktatási programok.

A korai terhesség amellett, hogy rendkívül veszélyes a fiatal lányok egészségére, komoly korlátokat is szab az oktatásban való részvételüknek, aminek élethossziglani negatív következményei, például a szegénységnek való fokozott kitettség, vannak.

Történelmi háttér Magyarországon

Magyarországon 1956 óta végezhető szélesebb körben legálisan abortusz, amit a Ratkó-korszak kényszerített népességnövekedési stratégiája előzött meg.

Ez a periódus az abortusz tilalma mellett a gyermektelenségi adó bevezetésével - amely a fizetéssel rendelkező, 20 és 50 év közötti férfiakra és 20 és 45 év közötti nőkre vonatkozott, akiknek nem volt gyermekük - sok egyéb jogtiprás mellett a magyar történelem súlyosan jogsértő korszakai közé írta be magát.

A tiltás következtében az illegális abortuszok száma egyes becslések szerint az évi százezres nagyságrendet is elérte.

Az abortusz tilalma a 20. századra teljesedett ki az állam politikai és katonai megerősödése miatt, így Rákosi idején Magyarországon is.

A terhességmegszakítást akár öt év börtönnel is büntethették, ezért az illegális abortuszok száma jelentősen megemelkedett.

1956-tól a Ratkó-törvény feloldásával ismét nőni kezdett az abortuszok száma, majd az 1970-es években kezdett csökkenni, amikor a hormonális fogamzásgátlók kezdtek elterjedni.

A terhességmegszakítás legalizálása után ugyan a helyzet javult, de a rendszer továbbra is megnehezítette annak igénylését az 1047/1956. számú minisztertanácsi határozattal.

Ennek alapján a nőknek az abortuszbizottság előtt kellett megindokolniuk a döntésüket.

A bizottság a helyi tanács főorvosából és a tanács által megbízott két másik személyből állt, és a beszámolók szerint rettenetesen megalázó helyzetbe hozta a nőket.

Alkotmányos és büntetőjogi összefüggések

A rendszerváltozás után az abortusz kérdéseit alkotmányossági szempontból is vizsgálták, az Alkotmánybíróság kétszer is foglalkozott a témával.

Elsőként a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatban járta körül az abortusz akkori szabályait: a magzat jogalanyisága nem egyértelmű, azaz a magzatot nem illetik meg ugyanazok a jogok, mint egy már megszületett személyt.

A magzat élethez való joga nem korlátlan, befolyásolhatja az anya egészséghez és önrendelkezéshez való joga.

A 48/1998. (XI. 23.) határozatban döntött az Alkotmánybíróság arról, hogy kifejezett rendelkezés nincs a törvényben a jogalanyiságra vonatkozóan, tehát a magzat nem jogalany.

A terhesség engedély nélküli megszakítása bűncselekménynek minősül, amelyet a Büntető Törvénykönyv 163. §-a büntetni rendel.

Aki más magzatát elhajtja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást üzletszerűen, a nő beleegyezése nélkül, súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva követik el.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás halált okoz.

Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A terhességmegszakítások számának alakulása

Bár az abortuszok száma hazánkban közel két évtizede csökkenő tendenciát mutat, a 2021-es szám az 1990-esnek kevesebb mint negyede, ez még mindig 21 907 megszakított terhességet jelentett.

2019-ben az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon volt a harmadik legmagasabb az abortuszráta.

A 2016-os KSH-kimutatások szerint az esetek 41-42%-ában már korábban szülő nők szakítják meg terhességüket, és jelentős arányban vannak azok, akik életük során több alkalommal.

Az első beavatkozáson átesők több mint 70%-a 25 év alatti volt, akiknek közel 40%-a tizenéves volt.

Magyarországon az ezredfordulót követő évtizedben a terhességmegszakítások csökkenő tendenciát mutattak.

2000 és 2011 között több mint egyharmadával, 59,2 ezerről 38,4 ezerre esett a művi vetélések száma, az évenkénti változás dinamikája nem volt egyenletes, de a csökkenés mindenképp figyelemre méltó.

Az abortuszok száma 2010 és 2015 között 23%-kal, 2016 első negyedévében pedig további 4%-kal csökkent.

Nemzetközi kitekintés

Az abortusztörvényt a következő három paraméter alapján szokták vizsgálni: hozzáférhetőség, időtartam és az engedélyezéshez szükséges feltételek.

Európában a hozzáférhetőség változó, a teljes tiltástól a kérésre hozzáférhetőségig terjed.

Magyarország még a liberálisabb országok közé tartozik, Lengyelország és Írország szigorúbb, azonban Ausztriában, Finnországban, Norvégiában és Spanyolországban nincs háromnapos kötelező várakozási idő a műtét előtti két kötelező tanácsadás között.

Csehországban az abortusz a terhesség 12. hetéig végezhető legálisan, de 1993 óta a társadalombiztosítás csak az egészségügyi okok miatt végrehajtott terhességmegszakítást fedezi.

Franciaországban 1975 óta a terhesség megszakítása csak a 10. hétig engedélyezhető, valamint további feltétel a tanácsadáson való részvétel és az egyhetes várakozási idő.

A 10. hét után akkor végezhető el az abortusz, ha a magzat súlyos testi fogyatékosságban szenved, vagy a nő egészségét veszélyezteti a terhesség, ehhez két szakorvos véleménye szükséges.

Németországban egy 1995-ben alkotott törvény a fogamzás pillanatától védelemben részesíti a magzatot, emiatt ebben az országban is kötelező a terhes nőnek tanácsadáson részt vennie, amelynek célja a magzat megtartására irányul.

Az egészségügyi biztosítás csak alacsony jövedelem igazolása esetén fedezi az abortuszt.

Olaszországban a terhesség első 90 napjában lehetséges annak megszakítása.

Hollandiában a jogszabály szerint az abortusz a fogamzás és az életképesség közötti időszakban lehetséges, tehát nincsen konkrétan meghatározott ideje.

Az életképesség elérését a 24. hét körüli időre teszik, ugyanakkor a 22. hét után csak ritkán végeznek abortuszt.

A beavatkozás elvégzését mindig megelőzi egy ötnapos várakozási idő, ha a terhes nő esetleg meggondolná magát.

Európa egyik legszigorúbb országa az abortuszt illetően Lengyelország.

1993-ban született meg az a törvény, amely három esetben legitimálja a terhességmegszakítást: orvosi jóváhagyással a nő egészségének veszélyeztetése vagy a magzat súlyos testi fogyatékossága esetén; ha a terhesség bűncselekmény eredménye, például nemi erőszak, amit az ügyésznek meg kell erősítenie; valamint szülői hozzájárulással kiskorú esetében.

A lengyel jog szerint bűncselekménynek minősül, ha valaki a terhesség megszakítására akarja rávenni a nőt, azonban nem bünteti a nőt, ha illegális abortuszt végeztet.

Az abortuszhoz való hozzáférés társadalmi jelentősége

A támogató és valóban tájékoztató rendszer mellett a prevenció is nagyon fontos lenne, ami azonban a homofób és transzfób propagandatörvény miatt szinte teljesen ellehetetlenült.

A Roe kontra Wade eltörlése rámutat arra, hogy milyen ingatag lábakon állnak a nők nehezen kivívott jogai azokban a társadalmakban, amelyek alapvetően még mindig patriarchális berendezkedésen alapulnak.

Pontosan ezért is igyekszik az Európai Parlament olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek nagyobb mértékben biztosíthatják a nők önrendelkezési jogát.

tags: #magyarorszagi #abortusz #szabalyozas #angol #nyelven