Milyen feladatokból áll a nyelvvizsga?

A nyelvvizsga általában két nagy vizsgarészből áll: írásbeli és szóbeli vizsgarészből. Az írásbeli vizsgarészhez az olvasott szöveg értése és az íráskészség feladatai tartoznak, amelyeket egyes vizsgákon nyelvtani vagy lexikai feladatok egészítenek ki.

A szóbeli vizsgarész Magyarországon két részből tevődik össze: a beszédkészségből, vagyis a vizsgabizottság előtt teljesített szóbeli vizsgából, valamint a beszédértésből, azaz a hallott szöveg értését mérő feladatsorból. A vizsgák pontos feladattípusai, pontszámai és időtartamai vizsgaközpontonként, nyelvenként és szintenként eltérhetnek.

A nyelvvizsga fő vizsgarészei

Magyarországon a vizsgázók komplex vizsgára, írásbeli részvizsgára vagy szóbeli részvizsgára jelentkezhetnek. A komplex vizsga az olvasáskészséget, az íráskészséget, a beszédértést és a beszédkészséget méri.

Írásbeli részvizsgán az olvasáskészséget és az íráskészséget mérik, szóbeli részvizsgán pedig a beszédértést és a beszédkészséget. Ha valaki a két részvizsgát külön időpontban teljesíti, a kettő együtt komplex vizsgának számít.

Az írásban mért vizsgarészek, vagyis az olvasáskészség, az íráskészség és a beszédértés, a Vizsgaközpont által meghatározott vizsganapon egységes időpontban kezdődnek minden vizsgahelyen. Az írásbeli részvizsgával, vagyis az olvasáskészség és az íráskészség mérésével, kezdődik a vizsga, amelyet szünet után a beszédértés vizsgarész követ.

A beszédkészség vizsgára az írásbeli vizsgarészekkel azonos napon vagy az írásbeli vizsgákat követően, legkésőbb két héten belül kerülhet sor, a vizsgahely beosztása szerint.

A vizsgafeladatok szintenként

A Közös Európai Referenciakeret szerint az A1 és A2 alapszintű felhasználói, a B1 és B2 önálló nyelvhasználói, a C1 és C2 pedig mesterfokú nyelvhasználói szintet jelöl. Magyarországon az akkreditált általános nyelvvizsgák leggyakrabban B1, B2 és C1 szinten érhetők el.

• B1: alapfok
• B2: középfok
• C1: felsőfok

B1 szinten a gyakori élethelyzetek, például a munka, az iskola és a szabadidő kerülnek elő. Ezen a szinten már élményeket és ambíciókat is meg kell fogalmaznod, és tudnod kell érvelned az álláspontod mellett.

B2 szinten elvontabb témák is szóba kerülnek, ráadásul a szakszókincset is mérik. B2 tudással folyékony, zökkenőmentes beszélgetést kell tudnod folytatni anyanyelvű beszélőkkel.

C1 szinten igényesebb és hosszabb szövegeket is meg kell értened, az adott nyelvet pedig mind társalgási, mind szakmai és tanulmányi helyzetben is rugalmasan és hatékonyan kell használnod.

Az írásbeli nyelvvizsga feladatai

Az írásbeli vizsgarészhez az olvasott szöveg értése és az íráskészség feladatai tartoznak. Ez olykor kiegészül némi grammatikai feladattal is, amelyet Sprachbausteine néven ismernek.

Olvasott szöveg értése

Az olvasott szöveg értését mérő feladatok azt vizsgálják, hogy a vizsgázó képes-e megérteni egy szöveg fő mondanivalóját, megtalálni benne a konkrét információkat, következtetni a részletekből, valamint felismerni a szöveg szerkezetét és logikai kapcsolatait.

B1 és B2 szintű olvasási feladatok

Globális értés mérésére a vizsgázónak 5 rövid szöveghez megfelelő címet kell választania 10 előre megadott cím közül. Komplex értés igazolására 5 feleletválasztós kérdésre kell válaszolni.

Szelektív olvasási feladat keretében 12 hirdetés alapján 10 állításnak kell párt találni. A feladat során a vizsgázónak gyorsan kell azonosítania, hogy az egyes állításokhoz melyik hirdetés tartalmazza a megfelelő információt.

• Rövid szövegekhez megfelelő cím kiválasztása.
• Feleletválasztós kérdések megoldása.
• Hirdetések és állítások párosítása.
• Konkrét információk megkeresése összefüggő szövegben.

C1 szintű olvasási feladatok

C1 szinten a szövegek kiegészítése is előfordulhat. Egy szöveghez nyolc mondat tartozik, amelyekből hat mondatot kell a beszámozott szövegben a megfelelő helyre illeszteni. A további két mondat kakukktojás.

Összefüggő szöveg feldolgozása párosítás segítségével is szerepelhet: 6 mondatról kell megállapítani, hogy az öt bekezdésre bontott szöveg melyik bekezdéséhez tartozik.

11 állításról kell megállapítani, hogy igaz, hamis vagy az adott formában az információ nem szerepel a szövegben. Továbbá a szöveghez a legtalálóbb címet kell kiválasztani három lehetőség közül.

• Hiányzó mondatok beillesztése a szövegbe.
• Kakukktojás mondatok felismerése.
• Mondatok és bekezdések párosítása.
• Igaz, hamis vagy a szövegben nem szereplő információ megállapítása.
• A szöveg legtalálóbb címének kiválasztása.

Nyelvtani és lexikai feladatok

A nyelvtani és lexikai feladatok azt mérik, hogy a vizsgázó mennyire tudja helyesen használni a nyelvtani szerkezeteket, a szókincset, a szókapcsolatokat, a kötőelemeket és a szövegkörnyezethez illő nyelvi formákat.

B1 és B2 szinten egybefüggő szövegben kell megoldani 10 feleletválasztós tesztkérdést. Egybefüggő szövegben kell elhelyezni 10 szót 15 előre megadott szó közül.

C1 szinten egybefüggő szövegben kell megoldani 22 feleletválasztós tesztkérdést. A feladatokban gyakran a szöveg jelentése és a nyelvtani szerkezet együttes megértése szükséges.

• Feleletválasztós nyelvtani teszt.
• Hiányzó szavak beillesztése összefüggő szövegbe.
• Szóalakok és nyelvtani formák kiválasztása.
• Szövegkörnyezethez illő kifejezések felismerése.

Íráskészség

Az íráskészséget általában két külön feladattal mérik. A vizsgázónak a megadott szempontokat követve, megfelelő stílusban és szerkezetben kell szöveget alkotnia.

B1 és B2 szinten a levélírás során 4 előre megadott tartalmi elem befoglalásával kell egy félhivatalos vagy magánlevelet írni. Egy baráti e-mail megírása is szerepelhet rövid utasítás alapján.

• Félhivatalos levél írása.
• Magánlevél írása.
• Baráti e-mail megírása.
• Megadott tartalmi elemek beépítése.
• A megfelelő hangnem és stílus alkalmazása.

C1 szinten a kötelező feladat központilag kiválasztott fogalmazási feladat, ami általában egy esszé megírása. A téma bármi lehet. A szöveg terjedelme minimum 200 szó.

A választható feladatnál a vizsgázó 4 téma közül választ egyet. Majd egy input alapján egy hivatalos, félhivatalos vagy baráti stílusú levelet, feljegyzést, olvasói levelet vagy egyéb írásművet kell írnia.

Előfordulhat, hogy több hivatalos jellegű téma közül kell választania. Az értékelésnél azt veszik figyelembe, hogy a vizsgázó teljesítette-e az adott feladatot, megfelelt-e az irányított szempontoknak, valamint hogy képes-e világos, megfelelő szókincs használatával koherens, nyelvtanilag is helyes szöveget alkotni.

A választható fogalmazási feladat szövege minimum 150 szó.

A szóbeli nyelvvizsga feladatai

A szóbeli vizsgarész Magyarországon a beszédkészség és a beszédértés méréséből áll. A beszédkészség vizsgán a vizsgázók egymással folytatnak beszélgetést a megadott feladatról.

Beszédértés, vagyis hallott szöveg értése

A beszédértési feladatokban a vizsgázónak hanganyag alapján kell információkat megértenie és feldolgoznia. A feladatok vizsgálhatják a fő gondolat megértését, a konkrét adatok felismerését, a beszélők véleményének azonosítását vagy a részletek pontos követését.

• Feleletválasztós kérdések.
• Rövid válaszok megadása.
• Igaz vagy hamis állítások eldöntése.
• Címek és szövegek párosítása.
• Mondatok befejezése.
• Hiányzó információk vagy jegyzetek kiegészítése.

A hallott szöveg értése vizsgarész Magyarországon a szóbeli részvizsgához tartozik. Külföldön letehető vizsgák esetében a hallott szöveg értése vizsgarész nem a szóbeli, hanem az írásbeli vizsgarészhez tartozhat.

Beszédkészség

A beszédkészséget mérő feladatokban a vizsgázónak önállóan és interakcióban is használnia kell a célnyelvet. A vizsgán előfordulhat rövid bemutatkozás, irányított beszélgetés, kép alapján történő témakifejtés, szerepjáték, véleménykifejtés és problémamegoldás.

• Rövid bemutatkozás.
• Irányított beszélgetés.
• Önálló témakifejtés kép alapján.
• Vélemény kifejtése és megvédése.
• Szerepjáték vagy szituációs feladat.
• Problémamegoldás és konszenzuskeresés.

B1 és B2 szinten a szóbeli vizsgán a vizsgázók egymással folytatnak beszélgetést a megadott feladatról. C1 szinten a szóbeli vizsga előtt nincs felkészülési idő.

Gyakori témakörök a szóbeli vizsgán

A szóbeli feladatok hétköznapi, társadalmi, tanulmányi és munkahelyi helyzetekhez kapcsolódhatnak. A témakörök szintenként eltérő nehézségűek lehetnek.

Mindennapi élet és kapcsolatok

• Családi élethelyzetek és családi ünnepek.
• Családtagok bemutatása.
• Baráti összejövetelek és rendezvények.
• Kapcsolattartás barátokkal és ismerősökkel.
• Illemszabályok tisztázása új közegben.
• Étkezés étteremben, büfében vagy kávézóban.
• Étel- és italrendelés.
• Egészséges étrend és egészségügyi problémák.
• Lakóhely, otthon és személyes környezet.
• Házimunka és együttélési problémák.

Tanulás, munka és jövő

• Saját iskola és tantárgyak bemutatása.
• Kedvenc tantárgyak és tanárok jellemzése.
• Külföldi iskolai programok.
• Nyelvtanulási múlt és nyelvtanulási nehézségek.
• Álláskeresés és állásinterjú.
• Munkahelyi helyzetek megoldása.
• Karriertervek megvitatása.
• Különböző állások előnyei és hátrányai.

Társadalom, kultúra és környezet

• Hírek és különböző médiumok.
• Hazai és világproblémák.
• Jótékonysági események.
• Időjárás és éghajlati viszonyok.
• Környezetszennyezés és környezetvédelmi szokások.
• Állatok és növények.
• Olvasási, színházi és moziélmények.
• Kulturális és művészeti élmények kritikája.
• Tudományos vívmányok előnyei és hátrányai.
• Technikai eszközök és közösségi oldalak.

Ügyintézés, vásárlás és utazás

• Formanyomtatványok kitöltése.
• Ügyintézés bankban, postán vagy utazási irodában.
• Panasztétel.
• Személyes pénzügyek intézése.
• Vásárlás és információkérés.
• Online rendelés és ügyintézés.
• Útbaigazítás adása és kérése.
• Tömegközlekedés használata.
• Szállásfoglalás és utazásszervezés.
• Nyári utazással kapcsolatos problémamegoldás.

Az ECL nyelvvizsga feladattípusai

Az ECL-vizsga négy vizsgarészből áll. A vizsgázók komplex vizsgára, írásbeli részvizsgára vagy szóbeli részvizsgára jelentkezhetnek.

Az ECL-vizsgán a feladattípusok vizsganyelvenként eltérhetnek. Az angol nyelvű vizsgán az olvasás, az írás, a hallgatás és a beszéd vizsgarész különböző feladatokat tartalmazhat.

ECL Reading - olvasás

Az ECL nyelvvizsgákon a Reading vizsgarészben háromféle feladattípus van, de hogy ezek közül melyik két típus kerül éppen a vizsgafeladatok közé, az véletlenszerű.

• Lyukas szöveg.
• Rövid válaszok.
• Címek és szövegek párosítása.

ECL Writing - írás

Az ECL nyelvvizsga Writing vizsgarésze mindig két feladatból áll. A két feladattal kapcsolatban a legfontosabb annak felismerése, hogy melyiknél milyen stílusú fogalmazásra van szükség.

• Hivatalos stílus.
• Baráti stílus.

ECL Listening - hallgatás

Az ECL nyelvvizsgákon a Listening vizsgarészben kétféle feladattípus fordulhat elő. A vizsgán mindkét típusból egy-egy feladat, vagy az egyik típusból egymás után két feladat alkothatja ezt a vizsgarészt.

• Feleletválasztás.
• Rövid válaszok.

ECL Speaking - beszéd

Az ECL nyelvvizsga Speaking vizsgarésze a rövid bemutatkozás után két feladatból áll.

• Önálló témakifejtés kép alapján.
• Irányított beszélgetés.

Mivel az ECL nyelvvizsgán nincs nyelvtani rész, elsősorban azoknak ajánlott, akiknek erősségük az olvasott és hallott szövegértés. A hallott szövegértés feladatrészben dialektusban beszélő szereplők és háttérzajok is nehezíthetik a megértést.

Más gyakori nyelvvizsgák feladattípusai

Euroexam

Az Euroexam Reading vizsgarésze bekezdéscímek, áttekintési feladatok és feleletválasztás feladataiból állhat.

A Writing vizsgarész két feladatból áll: ügyintéző levélből és választható téma kifejtéséből. A választható feladaton belül újságcikket, esszét, műkritikát vagy online kommentet kell írni.

Az Euroexam B2 Listening vizsgarésze rövid szövegeket, jegyzetelést és rádióprogramot tartalmazhat. A Speaking vizsgarészben beszélgetés, történet elmondása, kommunikációs feladat és szituációk szerepelnek.

Az Euroexam elsősorban a valódi életben használt nyelvi és kommunikációs készségeket méri. Ez a vizsga nem tartalmaz nyelvtani feladatokat.

TELC

A TELC B2 Reading vizsgarésze címadást, szituációk és hirdetések párosítását, valamint feleletválasztást tartalmazhat.

A Writing vizsgarész két feladatból áll: hivatalos vagy félhivatalos levélből és baráti e-mailből.

A Grammar vizsgarészben feleletválasztás és szövegbe illesztés szerepelhet. A Listening vizsgarész feladatai között címadás, igaz vagy hamis feladat és feleletválasztás fordulhat elő.

A Speaking vizsgarész a rövid bemutatkozás után prezentációból, véleménykifejtésből és vitából, valamint problémamegoldásból állhat.

iTOLC

Az iTOLC Nyelvvizsgaközpontban angol és német nyelvből tehető egynyelvű nyelvvizsga.

A beszédkészséget mérő részben monológ, interjú vagy párbeszéd gépi hanggal, valamint társalgás szerepelhet. A hallásértést feleletválasztással, igaz-hamis kérdésekkel és jegyzetkiegészítéssel tesztelik.

Az íráskészség részben válaszlevél írása és témakifejtés kerülhet elő. A szövegértési rész szövegkiegészítés, válaszkiegészítés, szövegek párosítása és feleletválasztás feladatokból állhat.

TársalKODÓ

A KJE Nyelvvizsgaközpontban egynyelvű és kétnyelvű angol és német nyelvvizsgák közül lehet választani.

A beszédkészség részben interjú két-három témáról, szerepjáték és önálló témakifejtés irányító szempontok és képek alapján szerepelhet. A hallott szöveg értése feleletválasztásból és idegen nyelvű kérdésekre adott idegen nyelvű válaszokból állhat.

A kétnyelvű vizsgán a közvetítői készséget is értékelik. Ehhez egy magyar nyelvű, körülbelül 250 szó terjedelmű szöveg lényeges információit kell összefoglalni idegen nyelven.

Az íráskészség részben olvasói levél és baráti e-mail írása szerepelhet. Az olvasott szöveg értése részben szövegkiegészítés és feleletválasztós teszt kerülhet elő.

Pannon

A Pannon Egyetem Nyelvvizsgaközpontjában egynyelvű angol nyelvvizsgát lehet tenni.

A szóbelin a beszédkészséget irányított beszélgetéssel, önálló beszéddel kép alapján és szituációval mérik. A hallott beszéd értése részben feleletválasztós teszt, táblázatkiegészítés és idegen nyelvű kérdésekre adott válasz szerepelhet.

Az írásbeli íráskészséget mérő részében e-mailre és blogbejegyzésre lehet számítani. Az olvasott szöveg értése rész nyitott kérdéseket, szövegkiegészítést és információkeresést tartalmazhat.

Corvinus

A Corvinus Nyelvvizsgaközpontban angolból és németből egynyelvű és kétnyelvű vizsga is tehető.

A beszédkészséget mérő részben beszélgetésre, vélemény kifejtésére és szituációs szerepjátékra kell készülni. A hallott szöveg értését információk kiegészítésével, rövid választ igénylő kérdésekkel és feleletválasztós teszttel mérik.

Az íráskészséget baráti levéllel, e-maillel vagy olvasói levéllel tesztelik. Az olvasott szöveg értése részben kérdésekre adott rövid válaszok, kihagyott mondatok beillesztése és mondatok befejezése megadott kifejezésekkel szerepelhet.

A nyelvismereti részben lyukas szövegből hiányzó elemek kiválasztása, mondatrészek átalakítása, feleletválasztás és szavak átalakítása fordulhat elő. Kétnyelvű vizsgán egy idegen nyelvű szöveg fordítására is készülni kell.

Egynyelvű és kétnyelvű vizsga

Az egynyelvű vizsgán a teljes feladatsor idegen nyelvű. Az ilyen vizsgákon a feladatutasítások és a szóbeli vizsgán a szituáció szerepkártyája is a célnyelven jelenik meg.

A kétnyelvű vizsgán a teljesen idegen nyelvű feladatsor mellett közvetítési feladat is szerepel. Ezzel azt tesztelik, hogy a vizsgázó milyen hatékonyan tud információt közvetíteni az anyanyelve és a választott idegen nyelv között.

A kétnyelvű vizsgán a négy alapkészségen kívül a közvetítési készséget is mérik. A közvetítés történhet fordítás, összefoglalás vagy tolmácsolási jellegű feladat formájában.

Általános és szaknyelvi vizsga

A legtöbb esetben, például diplomázásnál vagy felvételinél, az általános nyelvvizsga elegendőnek bizonyul. Vannak azonban olyan területek is a munkaerőpiacon, például a műszaki területek, a gazdálkodási menedzsment és az agrártudományok esetén, ahol speciális nyelvtudást várnak el.

A szaknyelvi vizsga a szakmai szókincset és a munkahelyi élethelyzetekben szükséges kommunikációt is méri. A beszédkészséget nem feltétlenül történetmeséléssel mérik, hanem megadott információk és adatok alapján többperces üzleti vagy egyéb szaknyelvi prezentációt kell tartani a vizsgabiztosoknak.

Ez a típusú vizsga arra készít fel, hogy a vizsgázó otthonosan mozogjon a munkahelyen előforduló élethelyzetekben, például megbeszéléseken, állásinterjúkon és konferenciákon.

A vizsga lebonyolítása

A jelentkezési folyamat első lépése a nyelvvizsgára való jelentkezés. A jelentkezési határidőt követően lehetőség van úgynevezett pótjelentkezésre a vizsga előtti 22. napig pótdíj befizetésével.

A jelentkezést követően e-mailben visszaigazolást kap a vizsgázó a jelentkezésről. A jelentkezési időszak lezárását követően kerül sor a vizsgázók beosztására, amelyről legkésőbb 10 nappal a vizsga előtt elektronikus úton kapnak értesítést.

Az értesítő tartalmazza a nyelvvizsga pontos időpontját és helyszínét. A vizsgázónak ellenőriznie kell az értesítőben szereplő személyes adatait.

A vizsgázó a vizsga kihirdetett időpontja előtt 30 perccel a számára kijelölt vizsgaterem előtt várakozik, és a teremfelügyelő engedélyével lép be a terembe.

Az írásbeli és vagy szóbeli vizsgára késve érkező vizsgázók nem tehetnek vizsgát. A vizsgázó köteles magával hozni az azonosításhoz szükséges okmányokat, ceruzát és radírt.

A vizsgahelyiségbe való belépés előtt minden jelöltnek érvényes arcképes hivatalos igazolvánnyal kell igazolnia magát. Érvényes igazolvány nélkül a vizsgázó nem vizsgázhat.

Eszközök és vizsgaszabályok

A vizsgán nem lehet szótárt használni. A vizsgázók részére alapvetően a ceruza és a toll együttes használatát javasolják a vizsga satírozós részén.

Amennyiben a vizsgázó úgy dönt, hogy kizárólag tollat használ, javításra nincs lehetőség. A levélírás vizsgarészén a vizsgázó dönti el, hogy melyik íróeszközt használja.

A magyarországi akkreditáció szerint az írásbeli vizsga során nincs szünet. A pontos vizsgaszabályok, az időkeretek, a megengedett eszközök és a javítás módja azonban vizsgaközpontonként eltérhetnek.

Pontozás és sikeres vizsga

Az egyes feladatokra adott pontszám és a rendelkezésre álló idő vizsgánként eltérő, ezért vizsga előtt mindig érdemes próbavizsgát teljesíteni.

B1 és B2 szinten akkor sikeres a komplex vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen összesen eléri a 60%-ot, vagyis 198 pontot, és legalább 40%-os eredményt ér el az egyes készségeknél.

Az értékelt készségek az olvasott szöveg értése, a levélírás, a hallás utáni értés és a beszédkészség. A vizsgázó ilyenkor megkapja a végleges pontot, amely legfeljebb 330 pont lehet, valamint a százalékos eredményét.

C1 szinten akkor sikeres a komplex vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen összesen eléri a 60%-ot, vagyis 128,5 pontot, és legalább 40%-os eredményt ér el az egyes készségeknél.

C1 szinten a végleges pontszám legfeljebb 214 pont lehet. A sikeres vizsgázó nemzetközi és államilag elismert komplex bizonyítványt kap.

Amennyiben a vizsgázó komplex vizsgára jelentkezett, de csak a szóbeli vagy csak az írásbeli vizsgarészen éri el a legalább 60%-os teljesítményt, nemzetközi eredménylapot és magyarországi részbizonyítványt kap.

Egyes vizsgaközpontokban kompenzációs értékelési rendszer is működik. Ennek lényege, hogy ha a vizsgázó az írásbeli és szóbeli részvizsgán is eléri a készségenként szükséges 40%-os teljesítési minimumot, akkor a gyengébben sikerült részvizsgát kompenzálhatja a jobban sikerült másik részvizsgával, ha a két részvizsga átlaga eléri a 60%-ot.

Online nyelvvizsga

Az online nyelvvizsgára a vizsgázó az általa választott nyelvvizsgaközpontnál az interneten jelentkezik. A vizsgaközpontok saját számítógépes rendszert vagy vizsgaszoftvert használhatnak.

Az online vizsgán ellenőrzik a vizsgázó személyazonosságát, valamint azt is, hogy a vizsgázó egyedül tartózkodik-e a helyszínen. A webkamerának folyamatosan mutatnia kell a vizsgázót és a környezetét.

Az online vizsgán a vizsgázó általában szabadon mozoghat a vizsgarészeken belül az egyes feladatok között, és később visszatérhet egy-egy kérdéshez. A szóbeli vizsgarészen a webkamerán keresztül beszélget a vizsgáztatókkal.

Az online vizsga technikai feltételei vizsgaközpontonként eltérhetnek. A vizsga előtt ellenőrizni kell a számítógépet, a kamerát, a mikrofont, az internetkapcsolatot és a vizsgafelület működését.

Hogyan érdemes felkészülni?

Érdemes már a felkészülés legelején kiválasztani egy adott nyelvvizsgát, és annak feladatait megtanulni, illetve azokat gyakorolni. Az egyes nyelvvizsgaközpontok más-más, sokszor egészen egyedi feladattípusokkal tesztelik a nyelvi készségeket.

A célzott felkészítő könyvekben a vizsgán megjelenő sorrendben és formátumban szerepelhetnek a feladatok. Ezek segítségével a vizsgázó előre tudhatja, hogy pontosan mikor és mire számíthat.

Fontos a próbafeladatok és a teljes próbavizsgák megoldása. Ha valaki felkészületlenül vág bele a nyelvvizsgába, minden esély megvan arra, hogy kudarcélmény éri.

A vizsgázó a saját teljesítményét akár próbafeladatokkal, akár nyelvtanára véleménye alapján is felmérheti. A vizsgatípus kiválasztásakor azt is figyelembe kell venni, hogy az írás, az olvasás, a hallásértés vagy a beszéd jelenti-e a nagyobb erősséget.

A vizsgahelyzetben jelentkező idegesség és feszültség befolyásolhatja a teljesítményt. Ha a vizsgázó pontosan tudja, mire számíthat, kisebb eséllyel kerül váratlan helyzetbe.

tags: #milyen #feladatokbol #all #a #nyelvvizsga