A német nemzetiségi nyelvoktatás célja a német nemzetiségi nyelv minél magasabb szintű elsajátíttatása, az anyaország történelmének és kultúrájának megismertetése, valamint a szokások és hagyományok ápolása. A nemzetiségi oktatás a nyelvtanulás mellett biztosítja a kisebbség történelmének, szellemi és tárgyi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, továbbá a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.
A nyelvoktató kisebbségi oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, miközben a német nyelv és irodalom tantárgyat az első évfolyamtól oktatják. A bővített nyelvoktató kisebbségi oktatásban a kisebbségi nyelv és irodalom tanítása évfolyamonként heti 5 órában, első osztálytól kezdődően történik, emellett legalább három tantárgy német nyelven történő tanulására is lehetőség nyílik.
A német nemzetiségi oktatás célja és szerepe
A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.
A német nemzetiségi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, emellett biztosítja a nemzetiség nyelvének tanulását, történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a nemzetiségi jogok megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.
Fontos feladat, hogy kialakuljon a tanulókban az igény és a képesség, hogy gondolataikat, véleményüket és javaslataikat elődeik nyelvén, vagyis német nyelven tudják kifejezni. A tanórák középpontjában a nyelvhasználat és a kommunikáció áll.
A nemzetiségi oktatás segít a reális nemzetkép és kisebbségkép kialakításában, az anyanyelvi olvasás megszerettetésében, valamint az irodalmi és népismereti anyag elsajátításában. Arra törekszik, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei.
A német nemzetiségi nyelvoktatás formái
A legelterjedtebb nyelvoktatási forma a hagyományos nyelvoktató program, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat pedig tanítási óra keretében az első évfolyamtól oktatják.
A bővített nyelvoktató program lényege, hogy a kisebbségi nyelv és irodalom tanulása egyidejűleg folyik más tantárgyak kisebbségi nyelven történő tanulásával. A kisebbségi nyelv és irodalom óráinak aránya a heti órakeret legalább 35 százalékát teszi ki.
A bővített nyelvoktató oktatási forma az első évfolyammal kezdődhet és legkésőbb a nyolcadik évfolyammal fejeződhet be. Az alsó tagozaton rajzot, technikát, éneket és német honismeretet is tanulhatnak a diákok német nyelven.
| Oktatási forma | A tanítás nyelve | A német nyelv helye |
|---|---|---|
| Hagyományos nyelvoktató program | Magyar nyelv | Német nyelv és irodalom az első évfolyamtól |
| Bővített nyelvoktató program | Magyar és német nyelv az oktatás formájától függően | Német nyelv és irodalom heti 5 órában, valamint legalább három tantárgy német nyelven |
A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, illetve integráltan folyik. A népismeret önálló tantárgyként történő tanításakor az oktatás nyelve a kisebbség nyelve, integrált oktatás esetében pedig a kisebbség nyelve, a magyar nyelv vagy mindkettő lehet.
A népismeret anyagát leggyakrabban a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyba építik be, de előfordul az is, hogy azt a nemzetiségi néptánc, az osztályfőnöki óra, a médiaismeret vagy akár az informatika tantárgyba integrálják.
A képzés óraszáma és tartalma
A német nemzetiségi nyelv és irodalom tanítása az első évfolyamtól a törvény által előírt heti 5 óraszámban történik. Egyes intézményekben a német nyelv oktatása minden évfolyamon, 1-8. osztályban heti 5, évi 185 órában valósul meg.
A német nyelv mellett a tanulók megismerkednek a német kultúra hagyományaival. A felső tagozaton heti egyszer egy órában német népismeretet tanulnak, illetve a német honismeret tantárgyon belül német nemzetiségi történelmet és német országismeretet sajátítanak el.
A bővített oktatásban a nyelvi és irodalmi tanulmányok mellett legalább három tantárgy német nyelven történő tanulását teszik lehetővé. Ez a forma a német nyelv használatát nem kizárólag önálló nyelvórákhoz, hanem más műveltségi területekhez is kapcsolja.
Az 1-4. évfolyam nyelvoktatási feladatai
Az első osztályban a szókincsfejlesztés és a játékos nyelvtanulás a cél. Témakörönként haladnak a szavak elsajátításában, amiben sokat segítenek a versek, dalok, mondókák és mesék.
A nemzetiségi nyelv tanulásának ebben a szakaszában nagy szerepet kap a játékos tevékenység, amely a tanulók számára érdekes és motiváló. A nyelv megtanulásának középpontjában a kommunikáció áll.
Kezdetben versek, mondókák és dalok segítik a tanulást, amelyek nyelvi formái rögzülnek a tanulókban. A szituációs és szerepjátékokban tanult mondatok szintén a kommunikáció szolgálatában állnak.
A tanulókban ki kell alakítani az igényt és a képességet, hogy gondolataikat, véleményüket és javaslataikat német nyelven ki tudják fejezni. Az új szerkezetek megtanítása példákkal és modellekkel történik.
A nyelvtani jelenségeket ebben a szakaszban kis lépésekben, sok gyakorlással kell elsajátítani. A nyelvi ismeretek elsajátítása nem elszigetelten, hanem a kommunikációs helyzetekhez kapcsolódva történik.
A második osztályban akkor kezdik el a német írás és olvasás tanítását, amikor a magyar nyelv írása és olvasása már stabil. A harmadik és negyedik osztályban a szókincsfejlesztés, valamint a nyelvtani ismeretek mélyebb elsajátítása kerül előtérbe.
Az 5-8. évfolyam nyelvi és kulturális céljai
A nyelvi nevelés felső tagozatos szakaszában a szóbeli és írásbeli kommunikáció során egyre tudatosabbá válik a nyelvtani szerkezetek alkalmazása, amely a nyelvhelyesség szintjét hivatott emelni.
A tanulók képesek legyenek a tanítási órákon feldolgozott szövegek alapján összefoglalni és röviden elmesélni az olvasottakat, látottakat és hallottakat, valamint tudjanak ezekről egyéni véleményt kialakítani.
A tanulók tudjanak címszavak és vázlatok segítségével a tanult témakörökben leírásokat, tudósításokat és interjúkat készíteni. A nyelvi ismereteket ebben a szakaszban sem elszigetelten, hanem a kommunikáció keretein belül közvetítik.
A tanulóknak meg kell ismerniük a magyarországi németek által lakott területeket, betekintést kell nyerniük egy település életébe, valamint fontos eseményeket kell megismerniük a magyarországi németek történetéből.
Megismerik a helyi német nemzetiség történetét, továbbá a magyarországi németek és a német nyelvű országok legfontosabb hagyományait és ünnepeit. Érdeklődésük felkeltése más kultúrák iránt hozzájárul ahhoz, hogy tiszteljék azokat.
A tanulók ösztönzést kapnak a magyarországi német dal- és néptánckincs ápolására, a magyarországi német irodalom megismerésére és elődeik hagyományainak felelevenítésére.
Német nemzetiségi népismeret és hagyományőrzés
A német nyelvű órákba és az órán kívüli programokba beépülnek a német nemzetiségi hagyományok és szokások megismerését szolgáló tevékenységek. Cél, hogy a tanulók megismerjék a Magyarországon élő német kisebbség múltját és jelenét, valamint fontosabb ünnepeit és szokásait.
A nemzetiségi nevelés és oktatás a nyelv mellett az anyaország történelmének, kultúrájának, szokásainak és hagyományainak megismerésére is kiterjed. Az elődöktől kapott szellemi örökség átadásával a tanulókat úgy nevelik és oktatják, hogy tiszteljék a múltat, értékeljék a jelent és bizakodva tekintsenek a jövőbe.
A hagyományőrző sváb tánccsoportokban a tanulók német nemzetiségi táncokat tanulhatnak, az énekkarokban pedig a német nemzetiségi dalokat eleveníthetik fel. Az iskola rendezvényein rendszeresen láthatók rövid német nyelvű előadások.
A német nemzetiségi hagyományokat dalokon, verseken és színdarabokon keresztül is megőrzik. A színjátszó csoportok iskolai rendezvényeken, színjátszó találkozókon és különböző színjátszó versenyeken szerepelnek.
A tanulók rendszeresen fellépnek a Német Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett rendezvényeken, például a Nemzetiségi Farsangon és a kitelepítési megemlékezésen. Az iskola rendezvényein, többek között Márton-napon, a karácsonyi ünnepségen és a Kis-forrás Iskolanapokon is rendszeresen láthatók német nyelvű előadások.
A tanulók körében kedvelt a helyi német nemzetiségi vers- és prózamondó verseny, valamint az énekverseny. Továbbjutóik szép eredményekkel térnek haza a területi és megyei fordulókról, több tanuló pedig az országos döntőig is eljutott.
Helytörténet és a sváb örökség feldolgozása
A német nemzetiségi népismeret elsajátításához különböző lehetőségek állnak a tanulók rendelkezésére szakkörök keretében. Táncolhatnak hagyományőrző sváb tánccsoportban, énekelhetnek énekkarban, és részt vehetnek különböző nemzetiségi programokon.
A helyi múlt feldolgozásában fontos szerepet kapnak a régi fényképek, tárgyak és történetek. Ezek segítségével a tanulók megismerhetik a régi szokásokat, ünnepeket, családokat és a kitelepítés történetét.
A kiállítások megtekintése a német nemzetiségi népismeret tantárgy keretében is megjelenik. Az osztályok így közvetlenül ismerhetik meg községük történetét és a helyi német közösség örökségét.
A hagyományápolás célja, hogy felelevenítsék és megőrizzék a község régi sváb hagyományait, valamint új hagyományokat teremtsenek. A német nemzetiségi oktatás ezáltal nemcsak a múlt bemutatását, hanem annak közösségi továbbadását is szolgálja.
Kulturális programok és tanórán kívüli tevékenységek
A tanítási órákon kívüli lehetőségek, például a játékdélutánok, vetélkedők, pályázatok és kirándulások eredményesebbé és élményszerűbbé tehetik a nyelvtanulást. A hagyományőrző csoportok, a házi nyelvi versenyek és a nemzetiségi projektnapok szintén fontos részei a kisebbségi nevelés-oktatásnak.
A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban a legelterjedtebb tanórán kívüli tevékenységek közé tartoznak a kisebbségi oktatással összefüggő projektnapok, a házi nyelvi versenyek és a hagyományőrző csoportok.
A német nemzetiségi versenyek a nyelvi teljesítmény mellett a kulturális ismereteket is fejlesztik. A helyi német tesztversenynek számos résztvevője van, miközben az ének-, vers- és prózamondó versenyek lehetőséget adnak a német nyelv kreatív használatára.
Partnerkapcsolatok és diákcsere
A német nyelv tanulását a partnerkapcsolatok és a csereprogramok is támogatják. Önkormányzatok, iskolák és nemzetiségi közösségek együttműködésében a tanulók valós kommunikációs helyzetekben használhatják a német nyelvet.
A németországi Burgwalddal fennálló partnerkapcsolat mind a sport, mind a kultúra területén működik. Az iskolák közötti együttműködés szakmai tapasztalatcserével, továbbképzésekkel és táborozásokkal is megvalósul.
A 2010 óta működő Frankenbergben található Burgwald iskolával kialakított Diákcsere program keretében a német és a magyar diákok kölcsönösen meglátogatják egymást, részt vesznek az iskolai tanórai foglalkozásokon és rendezvényeken.
A sport területén is működik a partnerkapcsolat. Az ifjúsági focibajnokságokon kétévente vesznek részt Bottendorfban vagy Perbálon.
A felső tagozaton a német előkészítő segíti a felkészülést a diákcserére, a felvételi vizsgákra és a német nyelvvizsgára. A kapcsolatok kialakítása más német nemzetiségi nyelvet oktató iskolákkal, valamint osztrák és német intézményekkel szintén az oktatás fontos feladata.
A német nemzetiségi oktatás helyi történeti háttere
A német nemzetiségi oktatás története szorosan kapcsolódik a helyi közösségek múltjához. A második világháború és annak következményei több településen megváltoztatták a falu szerkezetét, 1946-ban pedig a német ajkú lakosok nagy részét kitelepítették.
A háború után betiltották a német nyelven folyó oktatást, sok családban azonban megőrizték a sváb hagyományokat. A később újrainduló német nemzetiségi nyelvoktatás ezekre a családi és közösségi örökségekre is épít.
A német nemzetiségi oktatás feladata a helyi történelem, a kitelepítés emlékezete, a családi történetek és a közösségi hagyományok megismertetése. Ennek része a tárgyi emlékek, régi fényképek és szóbeli visszaemlékezések gyűjtése, feldolgozása és bemutatása.
Taneszközök és tananyagok
A német nyelv és a német nemzetiségi népismeret tanításához különböző tankönyvek, munkafüzetek, olvasókönyvek és népismereti sorozatok állnak rendelkezésre.
- Alle machen mit! - tankönyv- és munkafüzetcsalád az 1-4. osztályok számára.
- Deutsch 5., 6., 7., 8. - német nyelvkönyvsorozat az 5-8. osztályok számára.
- Mach mit! 5-6. - német nyelvi munkafüzetsorozat az 5-6. osztályok számára.
- Rund um die Welt 5-6. - német olvasókönyvek.
- Ungarndeutsche Volkskunde 1-4. - népismereti sorozat.
- Volkskunde der Ungarndeutschen 5-6. - népismereti sorozat.
Nyelvi szint, versenyek és továbbtanulás
A kisebbségi nyelvoktatás egyik célja, hogy a tanulók nyolcadik év végére képességeikhez mérten alapfokon tudják használni a német nyelvet. Egyes iskolákban a nyolcadik évfolyam végére a tanulók 50-70 százaléka tesz középfokú nyelvvizsgát vagy annak egy részét.
A 2017-2018-as tanévben sikeres B2 szintű C típusú német nyelvvizsgát tett Kopecsnik Karina és Egri Szonja, mindketten a 8.c osztály tanulói voltak.
A német nyelvi középiskolai továbbtanulásra ösztönzik a tanulókat. A felső tagozatos német előkészítő a nyelvvizsgára és a felvételi vizsgákra történő felkészülést is segíti.
A nemzetiségi tanulmányi versenyek, a nyelvi vetélkedők, a vers- és prózamondó versenyek, az énekversenyek, valamint a színjátszó találkozók többféle módon támogatják a német nyelv használatát.
A német nemzetiségi nyelvoktatás országos jelentősége
A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatást folytató intézmények 68 százaléka német nyelvet oktatott, ami 337 iskolát jelentett. Ezt követte a tíz százalékot meghaladó szlovák nemzetiségi nyelv.
A középfokú nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás német, cigány és szerb nyelveken biztosított, illetve szlovén nyelven egy szakiskolában.
A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás az ellenőrzött intézmények 85 százalékában fordult elő. A bővített nyelvoktató programot a kisebbségi nyelvoktatást folytató intézmények közül 14 helyen alkalmazták német és szlovén nyelven.
A vizsgálat adatai alapján a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban 3872 osztály működött, amelyekben 72 835 tanulót oktattak. A tanulók 78 százaléka, azaz 56 629 fő vett részt kisebbségi oktatásban.
Az osztályok átlaglétszáma 19 fő volt, és az ehhez közeli tanulólétszám a német nemzetiségi oktatásban található. A szakmai ellenőrzés az ország egész területét lefedte, és valamennyi Magyarországon oktatott kisebbségi nyelvre, köztük a németre is kiterjedt.
A vizsgálat során megállapították, hogy az iskolák 15 százalékában a helyi tantervekben nem megfelelően szerepelt a kisebbségi oktatás ismeretanyaga, és az alapfokú iskola befejeztével kevesen folytatták tanulmányaikat nemzeti és etnikai kisebbségi oktatást nyújtó középiskolában.
A felmérés az oktatás- és tanulásszervezés vizsgálatára is kiterjedt. Az internethasználat teret nyert a nyelvoktatásban, ennek ellenére a számítógépes programok nyújtotta lehetőségekkel kevésbé éltek az intézmények.
A német nemzetiségi nyelvoktatás így egyszerre szolgálja a nyelvi kompetenciák fejlesztését, a kulturális örökség átadását, a közösségi identitás erősítését, a hagyományőrzést és a más kultúrák iránti tisztelet kialakítását.
tags: #nemet #nemzetisegi #nyelvoktatas