A Nemzeti alaptanterv és a kapcsolódó kerettantervi elvárások szerint az első idegen nyelv tanításának általános célja a középiskolai szakasz végére, vagyis a 12. évfolyam végére a B2 szintű nyelvtudás elérése. A B2 a Közös Európai Referenciakeretben a „Középszint (Vantage)”, illetve a felső-középhaladó nyelvhasználat szintje, amelyet Magyarországon általában a középfokú nyelvvizsgával azonosítanak.
A B2 szintű tanuló összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét is megérti, szakmai területéhez kapcsolódó beszélgetéseket is követ, anyanyelvi beszélővel folyamatosan és természetes módon kommunikál, valamint világos, részletes szöveget alkot és érvekkel fejti ki álláspontját.
A B2 szint helye a Nemzeti alaptanterv rendszerében
A magyar oktatásügyben a Nemzeti alaptanterv (Nat) a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentuma. Fő funkciója az oktatásirányítás elképzeléseinek megfelelően változik: az Oktatási Minisztérium 1996-ban kiadott meghatározása szerint a Nat „a közoktatás nélkülözhetetlen elvi, szemléleti megalapozása úgy, hogy egyben biztosítsa az iskolák tartalmi önállóságát. Meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban érvényesülő fejlesztési feladatokat. A Nat az iskolában elsajátítandó műveltség alapjait foglalja össze, és ezzel biztosítja a közoktatás egységességét és koherenciáját.”
Ezzel szemben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény már így fogalmaz: a Nat „rögzíti az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében”. A hangsúly tehát az utóbbi években az egységesség, átjárhatóság biztosítása felé tolódott el.
A Nemzeti alaptanterv igényt formál arra, hogy meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő konkrét tartalmait (tehát nem csak a főbb területeit és a fejlesztési feladatokat) minden magyarországi iskola számára.
A rendelet hatálya - fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed a)1 a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelésről szóló törvény) 7. § (1) bekezdés b)-f) és h)-i) pontjában foglalt iskolákra (a továbbiakban: iskola), b) a tanulókra, c) a pedagógusokra, d) a szülőkre, valamint a tanuló törvényes képviseletét ellátó más személyekre (a továbbiakban: szülők).
Az e rendelet mellékleteként kiadott Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) rendelkezései a nevelő-oktató munkának a nemzeti köznevelésről szóló törvény 5. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti szakaszaira vonatkozóan határozzák meg az érvényes értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést.
A Nat a kerettantervek - az iskolák helyi tantervének elkészítéséhez a szakmai tartalom kereteit kijelölve, biztosítva - a) az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait, b) a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, határozza meg, megteremtve ezáltal a köznevelés tartalmi egységét.
A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak érvényesülését a tartalmi szabályozás következő szintjét jelentő, a pedagógiai munka szakaszainak sajátosságaihoz igazodóan készült kerettantervek biztosítják.
A B2 szint jelentése a KER szerint
A Közös Európai Referenciakeret (KER) az Európa Tanács által 1989 és 1996 között kidolgozott útmutató a nyelvtudás szintjének Európa-szerte egységes meghatározására. A Közös Európai Referenciakeret (KER) a nyelvtanulókat három nagy csoportba sorolja, amelyeket hat szintre lehet bontani:
| KER-csoport | Szint | Megnevezés |
|---|---|---|
| A Alapszintű nyelvhasználó (Basic User) | A1 | Minimumszint (Breakthrough) |
| A Alapszintű nyelvhasználó (Basic User) | A2 | Alapszint (Waystage) |
| B Önálló nyelvhasználó (Independent User) | B1 | Küszöbszint (Threshold)- államilag elismert alapfok |
| B Önálló nyelvhasználó (Independent User) | B2 | Középszint (Vantage)- államilag elismert középfok |
| C Mesterfokú nyelvhasználó (Proficient User) | C1 | Haladó (Effective Operational Proficiency) - államilag elismert felsőfok |
| C Mesterfokú nyelvhasználó (Proficient User) | C2 | Mesterfok (Mastery) |
A nyelvismeret szintjei a Közös Európai Referenciakeret (KER) alapján 3 szintre és 6 különböző kategóriába sorolhatók. Ezek a szintek segítenek meghatározni, hogy valaki milyen színvonalon tudja használni az idegen nyelvet különféle kommunikációs helyzetekben:
- A1 és A2: Alapszintű nyelvtudás.
- B1 és B2: Középhaladó szint, ahol már képes vagy folyamatosan kommunikálni, összetettebb beszélgetésekben is részt venni.
- C1 és C2: Haladó és mesterfokú szint, ahol a nyelvet nagyon magabiztosan, anyanyelvi szinthez nagyon közel használod a nyelvet.
Alapfokú nyelvvizsgára B1 szintű nyelvtanfolyam sikeres elvégzését követően jelentkezhetek, középfokú nyelvvizsgához B2 szintű képzést kell teljesítenem, felsőfokú nyelvvizsgához a C1 szintet.
A B2 szint közvetlen meghatározása
B2 szint (középfok).
A vizsgázó meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvi beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.
Az anyanyelvi beszélővel természetes, könnyed és közvetlen kapcsolatteremtésre képes. Aktívan részt tud venni az ismert témákról folyó társalgásban, úgy, hogy közben érvelve kifejti a véleményét. Világosan és kellő részletességgel fejezi ki magát számos, az érdeklődési körébe tartozó témában. Ki tudja fejteni a véleményét valamely aktuális témáról úgy, hogy részletezi a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait.
A B2 és a középfokú nyelvvizsga kapcsolata
A középfokú nyelvvizsga általában a B2 szintet jelenti.
B1 szint: Ez a küszöbszint, ami egy középhaladó nyelvtudást jelez, alapfokú, de stabil nyelvhasználatot jelent, amelyet néha inkább az alapfokú nyelvvizsgához társítanak.
B2 szint: Ez a felső-középhaladó szint, ami a középfokú nyelvvizsgának felel meg, ahol a nyelvhasználat már folyékonyabb, összetettebb szövegeket képes megérteni és létrehozni, és elvárt a magabiztos kommunikáció.
Tehát a B2 szint az, amit általában középfokú nyelvvizsgaként emlegetnek.
A B1 és a B2 közötti különbség
A Közös Európai Referenciakeretben a B1 és a B2 egyaránt az önálló nyelvhasználó szintje, de a két kategória eltérő kommunikációs önállóságot és nyelvi összetettséget jelöl.
| Szint | Fő jellemző | Tipikus nyelvi teljesítmény |
|---|---|---|
| B1 | Küszöbszint, középhaladó nyelvtudás | Ismert és mindennapi témákról képes kommunikálni, véleményét röviden megindokolja, élményeket és terveket ír le. |
| B2 | Felső-középhaladó, középszint | Összetett szövegeket ért meg, folyékonyan beszél, részletesen érvel, és előnyöket, hátrányokat hasonlít össze. |
A B1 nyelvvizsga szint a KER rendszere szerint középhaladó nyelvtudást jelent, munkavállaláshoz vagy középiskolai tanulmányokhoz már elegendő lehet ez a tudás.
A B1 szintű tudással a tanuló képes
- Megérteni a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó egyszerű információkat.
- Kommunikálni egyszerű, mindennapi beszélgetések során, például utazás, munka vagy tanulás témákban.
- Leírni élményeket, eseményeket, álmokat, reményeket, és röviden megindokolni a véleményét.
- Fogalmazni egyszerű, összefüggő szöveget ismerős témákról.
Elboldogul a legtöbb olyan nyelvi helyzetben, amely utazás során adódik. Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, az érdeklődési körének megfelelő, vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, álmairól, reményeiről és céljairól. Röviden is meg tudja magyarázni, indokolni véleményét és terveit.
B2 szinten a tanuló már nem csupán ismert, hétköznapi helyzetekben kommunikál, hanem összetettebb, elvontabb vagy szakmai témákban is önállóan fejezi ki magát. A hangsúly a folyamatosabb interakción, az árnyaltabb érvelésen, a részletes szövegalkotáson és a különböző nézőpontok összevetésén van.
A B2 szint követelményei készségenként
Olvasáskészség
A vizsgázó meg tud érteni és magas fokú önállósággal képes eligazodni különféle összetett, a témák széles köréhez tartozó, aktuális problémákkal is foglalkozó szövegek között.
A B2 szintű olvasásértés ezért nem korlátozódik rövid, egyszerű közlésekre vagy rutinszövegekre. A tanulónak képesnek kell lennie az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetének megértésére, valamint a lényeges információk és a szerzői álláspont követésére.
Íráskészség
A vizsgázó képes valóságos vagy elképzelt eseményekről és élményekről világos és részletes leírást adni, a gondolatok közötti kapcsolatot világos és összefüggő módon jelölni, és követni az adott műfaj hagyományait.
A vizsgázó tud olyan írásművet alkotni, amelyben kifejti érvelését és érveket szolgáltat egy bizonyos nézőpont mellett vagy ellen, valamint megmagyarázza a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait.
Beszédértés
A vizsgázó konkrét, elvont, ismerős és ismeretlen témákban is képes megérteni az anyanyelvi beszélők által használt standard beszélt nyelven alkotott összetett beszéd főbb gondolatait úgy, hogy értelmezni tudja a beszélőnek a közléshez történő viszonyulását is.
A párbeszédekben 2-3 anyanyelvi beszélő szólal meg, háttérzaj előfordulhat.
Beszédkészség
A vizsgázó világos, részletes leírást tud adni általános témák széles körében úgy, hogy folyékonyan, helyesen és hatékonyan használja a nyelvet. Érvelő magyarázatokat tud adni a tartalmi alternatívák előnyeiről és hátrányairól természetes interakció keretében.
A B2 szintű tanuló aktívan részt tud venni az ismert témákról folytatott társalgásban, érvelve ki tudja fejteni a véleményét, és képes arra, hogy aktuális kérdésekről részletesen beszéljen. A kommunikáció már nem egyszerű mondatok egymás mellé rendelésére épül, hanem összefüggő, logikusan felépített közlésre.
A B2 szint célja a középiskolai kerettantervben
Február végén megjelentek a kerettantervek, amiket a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) vezetnének be és az új NAT alapján készültek.
A jogszabály alapján az iskola a pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet kell készíteni. A helyi tantervben azonban meg kell nevezni az alapjául szolgáló kerettanterveket.
Az 5-8. évfolyamon az idegen nyelv tanítása szervesen épül a 4. évfolyamon megkezdett nyelvi fejlesztésre, illetve annak eredményeire - áll a kerettantervben. Az 5. évfolyamtól az idegen nyelvi kommunikációra készítik majd fel a diákokat, ezt pedig tanórán kívüli feladatokkal, tevékenységekkel kell segíteni.
A 9-12. évfolyamról valamennyi általánosságban elmondható, hogy az 5-8. évfolyamon bevezetett témakör szerepel, elemeik azonban jelentősen bővülnek, és egyre árnyaltabban és mélyebben kell őket feldolgozni.
Óraszámok a megadott kerettantervi szakaszokban
| Évfolyam | Tantárgy | Alapóraszám |
|---|---|---|
| 5-6. évfolyam | Német nyelv | 204 óra |
| 7-8. évfolyam | Német nyelv | 204 óra |
| 9-10. évfolyam | Angol nyelv | 204 óra |
| 11-12. évfolyam | Angol nyelv | 248 óra |
5-6. évfolyamon a német nyelv tantárgy alapóraszáma: 204 óra, illetve a 7-8. évfolyamon is 204 az alapóra.
A 9-10. évfolyamon az angol nyelv tantárgy alapóraszáma: 204 óra. 11-12. évfolyamon 248 óra.
A 12. évfolyam végére kitűzött B2 cél
A kerettanterv szerint 11. évfolyamra a diákoknak már B1 nyelvtudással kell érkezniük az első tanult idegen nyelvből, és cél - nyelvtudása további fejlesztése mellett -, hogy legalább a középszintű, de felősoktatási felvételi esetén az emelt szintű érettségi követelményeit is sikeresen teljesítsék.
A szakasz végére általános cél a B2 szint.
Tehát 12. évfolyam végére mindenkinek a B2 nyelvi szintet kell elérnie, ezen belül a továbbtanulni nem szándékozó tanulónak fel kell készülnie legalább a középszintű idegen nyelvi érettségi követelményeinek sikeres teljesítésére.
A középiskolai nyelvtanítás általános céljai között szerepel a közép- és emelt szintű nyelvi érettségi feladatok megoldása, illetve az emelt szintű érettségire készülők "differenciált segítése".
A B2 szint elérése tehát a középiskolai idegennyelv-oktatásban nem pusztán szókincs- vagy nyelvtani követelményt jelent. A cél a négy nyelvi alapkészség összehangolt fejlesztése: a tanulónak olvasott és hallott szövegeket kell értenie, önállóan kell írnia, valamint folyékonyan és érvelő módon kell részt vennie a beszélgetésekben.
A Nat és a kerettanterv feladatmegosztása
A kerettantervek meghatározzák a) a nevelés-oktatás céljait, b) a tantárgyi rendszert, c) az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, d) a tantárgyak követelményeit, e) a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, f) a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet.
A kerettantervek a) értékrendszere tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, b) biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést, c) azonosítható - koherens és indokolt - szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek, d) segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást, e) kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, f) továbbfejleszthetők, adaptálhatók.
A Nat a) a fejlesztési területeket, nevelési célokat, a Nat feladatait és értékeit, b) az iskolai nevelés-oktatás egyes sajátos tartalmi, pedagógiai feladataira, valamint az iskola és más nevelési-oktatási intézmények közötti, az érintett tanulók fejlesztését támogató pedagógiai tevékenységek egymásra épülésére vonatkozó elveket, c) a kulcskompetenciákat, d) az iskolai nevelés-oktatás Nat-ban meghatározott szakaszaiban a egyes műveltségi területek százalékos arányát, e) a műveltségi területek tartalmát határozza meg.
A jelenleg érvényes Nemzeti alaptanterv mindössze 3 fő pontba sűríti a tantárgyak specifikus jellemzőit:
- A) Alapelvek és célok
- B) Fő témakörök
- C) Tanulási eredmények
Az utolsó pont az egyes témakörökhöz (nevelési-oktatási szakaszokhoz) rendelve csak annyit határoz meg nagyvonalakban, mire legyen képes a tanuló az adott szakasz végén.
A kompetenciaalapú nyelvoktatás szerepe
A közoktatási törvény értelmében a Nemzeti alaptantervet háromévente felül kell vizsgálni.
Alapvető célkitűzés, hogy ténylegesen érvényesüljön az intézményi és pedagógusi önállóság, azaz kellő teret kapjanak a helyi, szakmai döntések, az innovációs törekvések, a modern műveltségi tartalmakat és pedagógiai gyakorlatot egyaránt tartalmazó tantárgyi programfejlesztések.
Alaptanterven (core curriculum) azt a tantervtípust értjük, amely a minden tanuló számára megtanítandó, elsajátítandó tudás alapvető tartalmát, követelményeit foglalja magában.
Alapvető tézis, hogy előtérbe kerül a valós, életszerű helyzetekhez köthető, a mindennapi életben jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás.
Intelligens tudás, amelynek keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire, a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly.
Másfelől a tudástranszfer kialakításáról, fejlesztéséről van szó, azaz a megtanultak új szituációban történő alkalmazásáról, más területekre történő átviteléről.
Eszköz jellegű tudás, amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok, készségek, képességek, jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek.
Alkalmazható tudás, amelynek segítségével a tanulók nagy többsége eljut a megértés és alkalmazás szintjére, lehetővé válik a magasabb gondolkodási műveletek kellő alapok mentén történő fejlesztése.
A fejlesztés-központúság másik nagy előnye, hogy közelebb kerül egymáshoz az iskola és a munka világa, azaz kellő mozgástér áll az intézmények rendelkezésére ahhoz, hogy valóban alkalmazkodni tudjanak a munkaerő-piaci igényekhez.
Az idegen nyelvi kommunikáció a kulcskompetencia-rendszer egyik meghatározó eleme:
- Anyanyelvi kommunikáció
- Idegen nyelvi kommunikáció
- Matematikai kompetencia
- Természettudományos kompetencia
- Digitális kompetencia
- A hatékony, önálló tanulás
- Szociális és állampolgári kompetencia
- Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
- Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Mit tud a B2 szintű nyelvhasználó?
A B2 szintű nyelvhasználó már nem kizárólag begyakorolt mondatokat használ. Képes a beszélgetés menetét követni, reagálni a másik fél állításaira, saját véleményt kialakítani, érveket megfogalmazni, valamint egy témát több szempontból megvizsgálni.
Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvi beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő.
Aktívan részt tud venni az ismert témákról folyó társalgásban, úgy, hogy közben érvelve kifejti a véleményét.
Világosan és kellő részletességgel fejezi ki magát számos, az érdeklődési körébe tartozó témában.
Ki tudja fejteni a véleményét valamely aktuális témáról úgy, hogy részletezi a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait.
A szövegértésben a B2 szintű tanuló már képes összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetének megértésére, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is.
Az írásban világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témák széles körében, a gondolatok közötti kapcsolatot világosan és összefüggően jelöli, és követi az adott műfaj hagyományait.
A beszédértésben konkrét, elvont, ismerős és ismeretlen témákban is képes megérteni az anyanyelvi beszélők által használt standard beszélt nyelven alkotott összetett beszéd főbb gondolatait.
A beszédkészségben világos, részletes leírást tud adni általános témák széles körében úgy, hogy folyékonyan, helyesen és hatékonyan használja a nyelvet.
A B2 szint és az érettségi kapcsolata
A kerettanterv szerint 11. évfolyamra a diákoknak már B1 nyelvtudással kell érkezniük az első tanult idegen nyelvből, és cél - nyelvtudása további fejlesztése mellett -, hogy legalább a középszintű, de felősoktatási felvételi esetén az emelt szintű érettségi követelményeit is sikeresen teljesítsék.
A középiskolai nyelvtanítás általános céljai között szerepel a közép- és emelt szintű nyelvi érettségi feladatok megoldása, illetve az emelt szintű érettségire készülők "differenciált segítése".
Tehát 12. évfolyam végére mindenkinek a B2 nyelvi szintet kell elérnie, ezen belül a továbbtanulni nem szándékozó tanulónak fel kell készülnie legalább a középszintű idegen nyelvi érettségi követelményeinek sikeres teljesítésére.
A B2 szintű nyelvtudás ezért a középiskolai oktatásban egyszerre jelent kommunikációs célt és vizsgára való felkészülési alapot. A tanulónak nemcsak a nyelvi rendszer szabályait kell ismernie, hanem azokat valós vagy vizsgaszituációkban alkalmaznia is kell.
A B2 szint eléréséhez szükséges tanulási idő
A Cambridge-i ajánlások alapján egy kezdő nyelvtanuló összességében kb. 2000 órát kell, hogy tanulással töltsön ahhoz, hogy eljusson egy kommunikációs szintre, ami kb. B2 (középfok) jelent.
Hasonló ajánlást ad az Origo is (a magyar nyelvvizsga-rendszer központja).
Az unió keretszámai szerint egy kezdő tanulónak kb 6-700 órát kell tanárral tanulnia, ez mellé jön az otthoni tanulás, ami még legalább ennyi órát jelent, de sok tanuló simán duplázza az otthoni tanulásra szánt óraszámot.
A tényleges haladás függ az előzetes nyelvtudástól, a tanulás rendszerességétől, az iskolai és otthoni munka arányától, a négy készség fejlesztésének egyensúlyától, valamint attól, hogy a tanuló mennyire tudja a nyelvet valós kommunikációs helyzetekben használni.
A Nat B2 szintjének gyakorlati értelmezése
A Nemzeti alaptantervben meghatározott B2 cél azt jelenti, hogy a tanuló a középiskolai szakasz végére önálló nyelvhasználóként tudjon működni. Nem szükséges minden nyelvi hibát elkerülnie, de a hibák nem akadályozhatják a folyamatos kommunikációt, a szövegértést vagy az önálló szövegalkotást.
A B2 szinthez tartozik az összetettebb szövegek megértése, az önálló véleményalkotás, az érvelés, a beszélgetésben való természetes részvétel, a részletes írásbeli közlés és az előnyök, hátrányok összehasonlítása.
A B2 szintű tanuló a nyelvet nemcsak tanórai feladatokban használja, hanem utazás, továbbtanulás, munkavállalás, szakmai tájékozódás és mindennapi kommunikáció során is képes alkalmazni.
A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak érvényesülését a tartalmi szabályozás következő szintjét jelentő, a pedagógiai munka szakaszainak sajátosságaihoz igazodóan készült kerettantervek biztosítják.
tags: #nemzeti #alaptanterv #b2 #szint #meghatarozasa