Hogyan készüljek fel a nyelvvizsga szóbeli tételeire, ha nem tudom az összeset?

Ha nem tudod az összes szóbeli tételt, ne próbálj meg szó szerint bemagolt válaszokkal felkészülni, hanem minden témához készíts rövid, rugalmas vázlatot, és gyakorold, hogyan tudsz ugyanarról a témáról több szempont alapján beszélni. A legfontosabb, hogy ne maradjon teljesen ismeretlen tétel: nem kell mindent szóról szóra tudnod, de minden témáról legyen néhány gondolatod, használható szókincsed és egy egyszerű felépítésed.

A szóbeli vizsga beszédkészséget vizsgáló részének három feladata - 1. irányított beszélgetés, 2. önálló témakifejtés kép alapján, 3. szituációs párbeszéd - mindhárom vizsgaszinten azonos. A szóbeli vizsgarész beszédkészséget mérő feladata során a vizsgázó figyeljen rá, hogy ne mondjon se túl sokat, se pedig túl keveset.

Miért nem érdemes minden tételt szó szerint bemagolni?

A szóbeli nyelvvizsgára történő felkészüléskor jó ötlet lehet, ha a jelentkező egyik témakört se magolja be szó szerint. Ezt a feladatot érdemes saját (a felkészülés alatt már kialakult) szóhasználattal teljesíteni a megadott téma szövegkörnyezetével együtt.

Ezzel kiküszöbölhető a szóbeli vizsgán leggyakrabban előforduló probléma: a szöveget bemagolt vizsgázó a legtöbb esetben ugyanis nem tud megfelelően válaszolni a téma kifejtése után feltett kérdésekre. Saját szóhasználattal ez az akadály könnyen átugorható.

Ne magolj a szóbelire! A szóbelin való túléléshez a gondos előkészületek mellett más is kell: a sikerhez rögtönzésre is szükség van. Éppen ezért azt tanácsolhatjuk, ne bemagolt, kész válaszokkal indulj neki a szóbelinek - minden kérdésre amúgy sem lehet felkészülni.

A kívülről megtanult, előre elkészített és bemagolt válaszok úgy hatnak, mintha egy papagájt hallgatna a vizsgáztató. Törekedj a lazaságra! A válaszok legyenek természetesek, semmint előre legyártottak.

Mindvégig törekedj arra, hogy a lehető legtermészetesebb módon beszélj: ne betanult szöveget próbálj felmondani minden áron, hanem a kérdésekre válaszolj. Ne próbálkozz a kép témájához többé-kevésbé illő, betanult szöveg felmondásával: igyekezz inkább a képen látottakból kiindulva kifejezni gondolataidat.

Mit jelent az, hogy „nem tudom az összes tételt”?

A szóbeli vizsga esetében nagy gondot okozhat, ha a vizsgára készülő személy valamelyik szóbeli tételt nem nézi át, kihagyja. Ezt a problémát érdemes elkerülni: a vizsgázó legyen felkészült az összes szóbeli tétellel kapcsolatban (nem kell mindent szóról szóra bemagolni, de nem árt tisztában lenni a nehezebb tételekkel sem).

Ez azért fontos, mert a legtöbb vizsgaközpont esetében a vizsgán nincs lehetőség új szóbeli tétel kihúzására, így a vizsgázónak minden esetben az elsőre kihúzott tételből kell felelnie.

Ha kevés az időd, különítsd el a témákat három csoportba:

• biztos témák: ezekről már több percig tudsz beszélni;
• bizonytalan témák: van néhány gondolatod, de hiányzik a szókincs vagy a folyamatosság;
• ismeretlen témák: ezekhez még nincs használható vázlatod.

Elsőként az ismeretlen témákat tedd legalább alap szintűvé, ezután a bizonytalan témákat fejleszd tovább, és csak végül foglalkozz a már biztos témák tökéletesítésével. Így nem marad olyan tétel, amelyről egyáltalán nem tudsz megszólalni.

Hogyan készíts gyorsan használható tételvázlatot?

A tételek kidolgozása mindig munka- és időigényes folyamat. Viszont, ha a felkészülési idő alatt apránként meg csinálod, akkor a szóbeli érettségi előtt már csak át kell olvasnod, illetve a dolgozatok előtt ismételned.

Ezzel jelentősen csökkentheted az egyszerre átnézendő oldalak számát, és a tanulásra, ismétlésre szánt időt is. A vázlat ne teljes fogalmazás legyen, hanem olyan kapaszkodó, amelyből többféle mondatot is fel tudsz építeni.

1. Írd fel a tétel címét és a kapcsolódó anyagokat

Írd fel a tétel címét, és amit még tudsz róla: A tanárod instrukcióit a tétellel kapcsolatban. Hol található hozzá a tananyag a könyvben, a füzetben, a vizsgán is használható segítségben.

Egy tételhez több anyagrész is tartozik, ezért érdemes ezeket már rögtön az elején összeszedni. Segít a tétel kidolgozásában is és a vizsga előtti ismétlésnél is hasznos lehet.

2. Készíts általános szerkezetet minden témához

Gondold végig, miről szóljon a bevezető rész. Ez lehet történelmi, irodalmi, földrajzi, tudománytörténeti kitekintés.

Pár szóban arról beszélj, ami csak áttételesen tartozik a tételedhez, de ennek a segítségével el tudod helyezni a tételed az időben, tértben. Nyelvvizsgán ez a szerkezet egyszerűbb lehet, például: a téma bemutatása, személyes tapasztalat, előnyök és hátrányok, saját vélemény.

3. Gyűjts kulcsszavakat, ne kész mondatokat

A tétel kifejtése. Maga az, amiről a tételed szól. Először készíts egy vázlatot arról, hogy minek kellene a tételedben szerepelnie.

Írd össze a definíciókat, törvényeket, bizonyításokat, szabályokat, tényeket, évszámokat, mindent, ami tételhez tartozó tény anyag. Bátran használj felsorolásokat, rajzokat, grafikonokat, ábrákat, kiemeléseket, színeket, tagold a tételt, amennyire tudod.

Nyelvvizsgán a kulcsszavak között legyenek:

• a témához kapcsolódó főnevek és igék;
• véleménykifejező fordulatok;
• okokat és következményeket kifejező kötőszavak;
• összehasonlító szerkezetek;
• személyes tapasztalatra utaló kifejezések;
• időnyerő és pontosító fordulatok;
• körülírások arra az esetre, ha egy fontos szó nem jut eszedbe.

4. Készíts rövid befejezést

Befejezés Pár mondatban foglald össze, miről szólt a tételed, mivel támasztottad alá a tétel fontosabb elemeit. Röviden a saját véleményed. Bármit, amitől kerek egésszé áll össze az egész felelet.

A háromlépcsős felkészülési módszer

Ha nem tudod az összes tételt, ne akarj egyszerre teljes, hibátlan válaszokat megtanulni. Haladj három körben:

1. Első kör: minden témához írj öt-tíz kulcsszót és két-három alapgondolatot.
2. Második kör: minden témáról beszélj egy-két percig a jegyzeteid alapján.
3. Harmadik kör: véletlenszerűen húzz témát, és próbálj segédanyag nélkül, önállóan beszélni.

Egy véletlenszerűen kiválasztott témáról beszélj először egy, később több percig anélkül, hogy eltérnél tőle, vagy sokat ismételnéd magad. A cél nem az, hogy minden mondat előre elkészüljön, hanem az, hogy bármelyik témához tudj kapcsolódni.

Hogyan beszélj akkor is, ha kevés mondanivalód van?

Ne zavarjon, ha nem jut eszedbe valami, vagy nem sikerül egészen helyesen kifejezned magad, inkább arra figyelj, mi az, amit még elmondhatnál. Semmiképp se érd be azzal, hogy csak igen-nemmel felelsz, hanem próbálj meg 3-4 mondattal válaszolni a kérdésekre.

A szóban feltett kérdésekre lehetőleg ne egy szavas válaszokat adjon, még akkor sem, ha eldöntendő kérdésekről is van szó. A választ legalább három darab mondatban érdemes megfogalmazni.

Az irányított beszélgetésben egy rövid válasz után mindig tegyél hozzá legalább egy indoklást, egy példát vagy egy személyes tapasztalatot. Egy egyszerű válasz felépítése lehet:

• álláspont;
• indoklás;
• példa;
• rövid következtetés.

Ha például egy témáról csak annyit tudsz, hogy „jó” vagy „rossz”, egészítsd ki azzal, hogy miért gondolod így, mikor tapasztaltad ezt, és milyen másik szempont árnyalja a véleményedet.

A szituációs feladat megoldásában segítséget nyújthat, ha a vizsgázó az adott témát az „előnyök és hátrányok” oldaláról közelíti meg, így egy kötetlen, személyes beszédkörnyezetbe foglalva mondanivalóját.

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak érdemes releváns érvekkel alátámasztania gondolatait. Jó ötlet lehet a személyes tapasztalatok és élmények mondatba foglalása is, a betanult mondatok helyett pedig az érdekes, kreatív szóhasználat is előnyt jelenthet a vizsgán.

Mit tegyél, ha nem érted a kérdést?

Ha nem érted pontosan a kérdést, nyugodtan jelezd a vizsgáztatónak, hogy ismételje meg. A szóbeli vizsgarész beszédkészséget mérő feladatánál érdemes visszakérdezni, ha valamit nem értett kristálytisztán a vizsgázó.

Az erre megfelelő mondatrészek pl. „Sorry?”, „Excuse me…”, „Can you repeat, please?” lehetnek. A kérdés megismétlése nem azt jelenti, hogy nem tudsz semmit a témáról, hanem azt, hogy tudatosan kezeled a kommunikációt.

Ne pánikolj, ha nem tudsz rögtön választ adni egy kérdésre. Minden válasz kigondolása egy természetes emberi folyamat, ezt a vizsgáztatók is jól tudják.

Ha egy kérdés feltevése után a vizsgázónak hirtelen nem jut eszébe semmi, akkor ezt érdemes egy kezdő mondatrésszel jelezni a vizsgáztatók felé (pl. That’s an interesting question, Well…). Ezek segítségével nyerhet néhány másodpercet a vizsgázó a válaszadást megelőzően.

Körülírás és alternatív megfogalmazás

Ha valamit nem tudsz pontosan úgy kifejezni, ahogyan az utasításban szerepel, próbálkozz körülírással, alternatív megoldásokkal. Akkor sem kell megijedned, ha éppen a szerephez szükséges kulcsszó nem jut eszedbe.

Az értékelésben fontos szempont, hogy az esetleges hiányosságokat hogyan tudja kompenzálni a vizsgázó: hogyan írja körül vagy fogalmazza újra mondandóját, ha nyelvi problémába ütközik a nyelvvizsga különböző szóbeli szituációi során.

Ha nem jut eszedbe egy szó, ne állj meg teljesen, hanem mondd el:

• mire használják;
• milyen a külseje vagy tulajdonsága;
• mihez hasonlít;
• milyen helyzetben találkoztál vele;
• milyen másik szóval lehet megközelítőleg kifejezni.

A lényeg, hogy a kommunikáció ne szakadjon meg. Alapvető tipp, hogy a vizsgázó a szóbeli vizsga során ne riadjon meg ha hibázik vagy elakad. Vegyen egy mély levegőt, javítsa ki a hibát, majd folytassa a gondolatát mintha mi sem történt volna.

Az irányított beszélgetés stratégiája

Igyekezz oldottan és természetesen viselkedni. Nem baj, ha időnként hibázol, ha nem mindig tökéletes, amit mondasz. Sokkal fontosabb, hogy meg tudd mutatni, mit tudsz.

A vizsgáztatók célja is az, hogy bebizonyíthasd, képes vagy használni a nyelvet az adott szinten: azt szeretnék elérni, hogy minél többet és minél változatosabban beszélj.

A beszélgetés menetét terelheted számodra kedvező irányba. Felvethetsz újabb szempontokat, említhetsz érdekességeket. Jó taktika előre átgondolnod, hogy az egyes témákkal kapcsolatban mire tudnál kitérni.

Az alap- és középfokú vizsga a vizsgázó személyén keresztül a hétköznapi élet kérdésköreihez kapcsolódik. Ha esetleg nem szívesen közölnél magadról valamit, nyugodtan mondj helyette mást.

A felsőfokú vizsgán számíts olyan aktuális, helyenként elvontabb témákra is (ld. a megadott témalistát), amelyek ismerete elvárható egy átlagos műveltséggel rendelkező, a magyar és a célnyelvi média híreit figyelemmel kísérő nyelvhasználótól.

Önálló témakifejtés kép alapján

Tudatosan válaszd ki a képet, ne annak alapján, hogy szép-e vagy sem. Azt vedd figyelembe, hogy melyik képről van több mondanivalód.

Gondold át, hogy rendelkezel-e a kép leírásához szükséges szókinccsel, és tudsz-e a leírást követően összefüggően beszélni a kép témájáról, illetve a témával kapcsolatos gondolataidról, asszociációidról, érzéseidről.

Beszélj néhány percig önállóan, összefüggően a képről úgy, hogy először röviden leírod, mit ábrázol, majd elmeséled a témával kapcsolatos saját tapasztalataidat, végül összefoglalod és megindokolod a témával kapcsolatos véleményedet.

A kép leírásakor a lényeges képi elemekre koncentrálj, ne vessz el a fölösleges részletekben. Különösen kerüld olyan lényegtelen részletek megemlítését, amelyek idegen nyelvi megfelelőjét nem ismered.

Az egyes vizsgarendszerekben előforduló képleírási feladatnál a vizsgázónak érdemes sorrendbe szedni mondanivalóját. Először mondja el, hogy kik szerepelnek a képen, és pontosan mit is csinálhatnak.

Ezt követően helyezze őket kontextusba, mondjon el néhány mondatot a környezetükről, illetve ha indokolt, akkor azt is, hogy mit viselnek. Ezek után érdemes kifejteni néhány személyes élményt, emléket vagy véleményt a képen látható szituációval kapcsolatban.

Végezetül a vizsgázó kifejtheti a témához kapcsolódó összes gondolatát, ügyelve a megfelelő igeidő használatára. Ne állj meg egy-két mondat után, újabb kérdésre várva.

A szituációs párbeszéd kezelése

Ne fordítsd le a kihúzott lapon szereplő szöveget! Miután figyelmesen elolvastad a szerepkártya utasításait, éld bele magad a megadott helyzetbe, és játszd el a kijelölt szerepet.

A szerepkártya szövegét nyugodtan nézheted menet közben is. Készülj fel arra, hogy esetleg olyan helyzetet kell megoldanod, amilyenben a valóságban sem szívesen intézkedsz.

Rugalmasan kezelheted a szereped, de ne rugaszkodj el tőle túlságosan. Ragaszkodj a konkrét utasításokhoz, de ne ragadj le a részleteknél.

Gondold át, tudnál-e még valamit hozzátenni az adott szituációhoz, tudnál-e kezdeményezni azon túl is, amit feltétlenül el kell mondanod. Legyél kreatív!

Hogyan gyakorolj rövid idő alatt?

A beszédkészség gyakorlására érdemes felvenni a kapcsolatot egy idegennyelvet jól beszélő ismerőssel. Vele szövegesen és szóban is fontos az idegennyelvi szóváltás, hiszen így tud majd segítséget nyújtani fogalmazásban, a szövegkörnyezet kialakításában és a nyelvtani helytelenségek elkerülésében.

A szóbeli rész beszédkészségi feladata során a párbeszédek folyékonyságának szempontjából fontosak lehetnek azok a szófordulatok vagy mondatok, melyek segítségével a vizsgázó beszélgetést tud kezdeményezni és lezárni.

A szóbeli vizsgarészt megelőzően jó ötlet lehet egy könnyed „bemelegítés”: a vizsgázó kezdjen el beszélgetni vizsgatársaival a választott idegennyelven.

Válasszanak ki egy témát vagy szituációt, majd ha szükséges, a beszélgetés közben javítsák ki egymást, vagy adjanak egymásnak tippeket.

Hasznos gyakorlás, ha véletlenszerűen választasz egy témát, egy percig felkészülsz, majd két-három percig beszélsz róla. Ezután válaszolj két-három váratlan kérdésre is.

Érdemes a beszédedet felvenni, majd visszahallgatni. Figyeld meg, hogy túl sok szünetet tartasz-e, gyakran ismétled-e ugyanazokat a szavakat, elhagyod-e a kérdés fontos részét, és képes vagy-e példával alátámasztani a véleményedet.

Mit kezdj a hibákkal és a szünetekkel?

Ne félj szünetet tartani! Beszéd közben az ember - még anyanyelvén is - számtalan olyan szituációba kerülhet, amikor nem folyamatosan fejezi ki magát, hanem szünetet tart.

Ne félj a szünettől! Inkább használd ki jól: a beszéd közben tartott szünet jó a gondolkodásra, a gondolatok összeszedésére - ezért teljesen elfogadható.

Ne feledd: nem muszáj azonnal válaszolni, de túlságosan hosszú szünetet se tarts! Ha hibázol, javítsd ki magad, és folytasd a mondanivalódat.

A beszédkészség vizsgán soha nem az a cél, hogy minden mondat hibátlan legyen. A fontos az, hogy a hibák ellenére érthetően, folyamatosan és összefüggően tudj kommunikálni.

Hogyan pontozzák a szóbeli teljesítményt?

Az értékelésnél (1) a folyékony és összefüggő beszéd, (2) a szókincs, (3) a nyelvtan és (4) a kiejtés a meghatározó szempontok.

A szóbelin kapott pontszám ugyanannyit ér, mint az olvasott, a hallott szövegértés részen vagy az íráskészségen elért eredmény. Így a 4 vizsgarész egyenlő súllyal bír.

A fenti négy értékelési szempont egyenlő súllyal esik latba a szóbelin és a vizsga egészére vonatkoznak, nincsenek feladatokra lebontva. Így nem érdemes amiatt aggódni, ha egy-egy kérdésre nem sikerült úgy válaszolni, ahogy szerettünk volna.

A szóbeli rész beszédkészség feladatánál sosem a szöveg tartalma az elsődleges. Ami igazán számít, az a folyékony, értelmes beszéd és a nyelvtani szerkezetek megfelelő használata.

A tartalom miatt ne aggódjon a vizsgázó: ha a mondott szöveg értelmes, és jól van összerakva, akkor szinte bármiről szólhat (a megadott szituáció témáján és a jó ízlés határain belül).

Mit ne tegyél a szóbeli vizsgán?

Ne válaszolj csak igennel vagy nemmel

Ne feledd: azért jöttél szóbelizni, hogy megmutasd, mire vagy képes a vizsganyelven. Ezért a vizsgán elhangzott kérdésekre lehetőleg ne egyszavas válaszokkal, igen-nem formátumban válaszolj, mert az könnyen azt a benyomást keltheti, hogy más kifejezéseket, szavakat nem is ismersz.

Ne beszélj túl sokat sem

Az sem jó taktika, ha hatalmas körmondatokkal próbálkozol: ezzel azt kockáztatod, hogy a vizsgáztató esetleg kénytelen lesz lelőni a közepén, és persze az sem mellékes, hogy az ilyen mondatokba még akkor is könnyen belegabalyodik az ember, ha egyébként tökéletesen bírja a nyelvet.

Tagold inkább a mondandódat rövid, de kerek mondatokra. Ne állj meg egy-két mondat után, de ne próbálj mindenáron hosszú, bonyolult monológot előadni.

Ne ragaszkodj a ténybeli tökéletességhez

Ne a tartalomra figyelj! A szóbeli nyelvvizsga nem feltétlenül műveltségi vetélkedő. Senki nem fogja ellenőrizni, hogy amit mondasz, igaz-e, megfelel-e a valóságnak.

A ténybeli igazságok a szóbeli nyelvvizsgán kevéssé érdekesek: sokkal inkább az az érdekes, ahogy a nyelvet használod. A lényeg, ha a sztorid botladozik is, folyékonyan beszélj róla, akármennyire is fura, vagy akár nevetséges lett az előadott mese.

Ne hagyd ki teljesen a nehéz témákat

Nem szükséges minden témát azonos mélységben tudnod, de mindegyikhez készíts legalább egy alapvázlatot. Írj hozzá néhány kulcsszót, két-három véleményt, egy személyes példát és néhány általánosan használható fordulatot.

Ha egy tételt különösen nehéznek érzel, ne a teljes kidolgozott szöveget próbáld megtanulni. Bontsd kisebb részekre, és először csak azt gyakorold, hogyan tudsz róla egyszerű mondatokban beszélni.

Különbség a nyelvvizsga és az érettségi szóbeli között

Fontos már a felkészülés elején tisztában lenni azzal, hogy az IELTS nyelvvizsga szóbeli témakörök és feladattípusok sokban különböznek a hagyományos nyelvvizsgáktól és a magyar érettségitől.

Nem kell például képleírásra vagy szituációs gyakorlatra számítanunk, előre begyakorolt szövegeket felmondanunk és nem kell egy teljes vizsgabizottság előtt felelnünk.

Az IELTS nyelvvizsga szóbeli része életszerűbb és leginkább egy informális beszélgetésre hasonlít, ám a 3 különböző feladat más-más, jól meghatározott szóbeli készséget mér.

Az IELTS szóbeli része az Academic és General vizsgák esetében is teljesen megegyezik. A szóbeli vizsga 11-14 percig tart, és három részből áll:

• általános kérdések és válaszok;
• önálló témakifejtés;
• a témához kapcsolódó beszélgetés és véleménykifejtés.

Az IELTS első részében a vizsgáztató általános kérdéseket tesz fel olyan hétköznapi témákkal kapcsolatban, mint a vizsgázó családja, otthona, munkája, tanulmányai vagy hobbija.

Az IELTS második részében a vizsgázó kap egy kártyát egy témával. Ez a kártya tartalmaz néhány szempontot, amik segítenek felépíteni a vizsgázónak a mondandóját.

Egy 1 perces felkészülési idő után 2 percig kell beszélni az adott témáról, megszakítás nélkül. A felkészüléshez a vizsgázó kap egy papírt és ceruzát, így érdemes jegyzeteket készíteni.

Az IELTS harmadik részében a vizsgázó további kérdéseket kap, melyek a második rész témájához kapcsolódnak. A beszélgetést elindító kérdések és témakörök sokszor elvontak vagy a téma bizonyos részleteire vonatkoznak.

Egyszerű vészterv teljesen ismeretlen tételre

Ha olyan témát húzol, amelyről nagyon keveset tudsz, kövesd ezt a sorrendet:

1. Mondd el röviden, mit jelent számodra a téma.
2. Nevezz meg egy általános előnyt és egy hátrányt.
3. Kapcsold a témát a saját tapasztalatodhoz vagy a mindennapi élethez.
4. Adj egy konkrét példát.
5. Hasonlítsd össze a múltbeli és a jelenlegi helyzetet.
6. Mondd el, szerinted hogyan változhat a jövőben.
7. Fogalmazd meg röviden a saját véleményedet.

Ez a szerkezet akkor is segít, ha nem ismered a téma minden részletét. A vizsgáztató számára az is láthatóvá válik, hogy képes vagy-e kérdéseket különböző szempontokból megközelíteni, gondolatokat összekapcsolni és önállóan kommunikálni.

Vizsganapi ellenőrzőlista

• Minden témához van legalább néhány kulcsszavad.
• Nem teljes mondatokat, hanem beszédhez használható vázlatot tanultál.
• Gyakoroltad a véleményed indoklását és a példák megfogalmazását.
• Tudsz kérni ismétlést, ha nem érted a kérdést.
• Tudsz körülírni egy szót, ha nem jut eszedbe a pontos kifejezés.
• Gyakoroltad, hogyan kezdesz el beszélni egy teljesen váratlan témáról.
• Nem csak a könnyű témákat nézted át.
• Legalább egyszer időre is gyakoroltál.

A szóbeli vizsgarész három aranyszabálya: a vizsgázó érthetően és hangosan kommunikáljon, mindig nézzen a vizsgáztatókra, és ne szólaljon meg anyanyelvén.

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak kizárólag a személyi igazolványra van szüksége. Egyéb eszközt vagy kelléket nem kell magával vinnie a vizsgázónak.

Csak semmi flancolás! Ne öltözz ki feleslegesen! A lényeg, hogy olyan kényelmes és rendezett kinézetű ruhát vegyél fel, amiben egyrészt jól érzed magad, másrészt meg nem kell azon agyalnod, hogy vajon mit gondolnak most rólam.

A kellő felkészülés mindennél többet ér a sikeres nyelvvizsgához. Ha nem tudod az összes tételt tökéletesen, az még nem jelenti azt, hogy nem tudsz sikeresen vizsgázni: a cél az, hogy minden témához legyen egy használható alapod, és ezt természetesen, önállóan, a saját szavaiddal tudd kifejteni.

tags: #nyelvvizsga #szobelire #nyelvvizsgara #nem #tudom #az