Mennyivel nehezebb az Origó felsőfokú nyelvvizsga a középfokúnál?

Az Origó felsőfokú, vagyis C1-es nyelvvizsgája a középfokú, B2-es vizsgánál elsősorban azért nehezebb, mert összetettebb nyelvhasználatot, hosszabb és árnyaltabb szövegek megértését, valamint idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre történő közvetítést is megkövetel. A középfokú vizsgán az írásbeli 180 perces, míg a felsőfokú írásbeli 270 perces, és felsőfokon a közvetítési feladat kétirányú.

A különbség nem egyszerűen a feladatok számában vagy a vizsga hosszában jelenik meg, hanem abban is, hogy felsőfokon a vizsgázónak aktuális, helyenként elvontabb témákról kell önállóan, összefüggően és árnyaltan beszélnie. A középfokú Origó sikeréhez összességében 60 százalék szükséges, a felsőfokú vizsga teljesítéséhez azonban a magasabb szintű szókincs, biztosabb nyelvtani háttér, fejlettebb szövegértés és lényegesen erősebb közvetítési készség nélkülözhetetlen.

A középfokú és a felsőfokú szint közötti alapvető különbség

A Magyarországon akkreditált vizsgákat is besorolták a KER szintjeibe, amelyet a nyelvvizsga bizonyítványon fel is tüntetnek. A besoroláskor a magyar alapfokú nyelvvizsga B1, a középfok B2, a felsőfok pedig C1 szintet kapott. A teljes szintrendszer pedig a legalacsonyabbtól a legmagasabbig így épül fel: A1, A2, B1, B2, C1, C2.

A B2-es középfok azt mutatja, hogy a vizsgázó önállóan képes kommunikálni számos mindennapi, tanulmányi és munkahelyi helyzetben. A C1-es felsőfok ehhez képest már azt várja el, hogy a nyelvhasználó összetett, kevésbé kiszámítható és elvontabb témákban is pontosan, rugalmasan és árnyaltan fejezze ki magát.

A felsőfokú vizsgán számíts olyan aktuális, helyenként elvontabb témákra is (ld. a megadott témalistát), amelyek ismerete elvárható egy átlagos műveltséggel rendelkező, a magyar és a célnyelvi média híreit figyelemmel kísérő nyelvhasználótól. Képzeld magad abba a helyzetbe, hogy egy érdeklődő külföldinek kell értelmes tájékoztatást adnod a magyarországi helyzetről különféle témákban (pl. a nyugdíjasok helyzete, egészségügy, környezetvédelem stb.).

Az Origó felsőfokú vizsga legfontosabb nehézségei

1. Összetettebb szövegértés

Középfokon nem az idegen nyelvű szöveg egészének vagy egyes részeinek lefordítására van szükség, hanem a kérdések megválaszolásával annak bizonyítására, hogy átfogóan és fontos részleteiben is megértetted a szöveget. A szöveget célszerű először egészében elolvasni, és átgondolni, hogy mit közöl a felvetett témáról.

Csak akkor használj szótárt, ha elakadsz, vagy elbizonytalanodsz a globális értésben. Semmiképpen ne fordítsd le az egész szöveget, erre nincs idő a vizsgán. Olvasd el először a kérdéseket, majd azokat szem előtt tartva olvasd végig a szöveget és keresd meg azokat a részeket, ahol a válaszok találhatók.

Felsőfokon a szövegek általában hosszabbak, összetettebb mondatszerkezeteket, árnyaltabb jelentésű kifejezéseket és kevésbé mindennapi szókincset tartalmaznak. Jelentős passzív szókincs nélkül nehéz megérteni egy sajtócikket. Ezért olvass gyakran újságot, híreket az adott idegen nyelven, akár az interneten, akár nyomtatott formában.

Az olvasott cikk tartalmát gyakorlásképpen próbáld meg szabatosan elmondani magyarul úgy, hogy az is értse, aki nem ismeri a cikket. Felsőfokon nem elég egy-egy mondat vagy kulcsszó felismerése: a szöveg gondolatmenetét, a szerző állításait, az ok-okozati kapcsolatokat és a részletek összefüggését is követni kell.

2. Kétirányú közvetítés

A középfokú vizsgán a közvetítés részben egy idegen nyelvű szöveget - legtöbbször újságcikket - kell 1000-1200 leütés terjedelemben lefordítanotok magyarra. Felsőfokon a közvetítés részben itt nemcsak idegen nyelvről magyarra, hanem magyarról idegen nyelvre is kell fordítani: egy újságcikk tartalmát kell 1300-1500 leütésben megfogalmaznotok.

Ez az egyik legjelentősebb különbség a két szint között. Középfokon elsősorban azt kell bizonyítani, hogy a célnyelvű szöveg lényegét magyarul pontosan és érthetően vissza tudod adni. Felsőfokon viszont magyar nyelvű információt is idegen nyelven kell összefoglalnod, ami aktív szókincset, biztos mondatalkotást és nagyobb nyelvi rugalmasságot követel.

A feladat abból áll, hogy egy hivatalos vagy baráti e-mail, esetleg egy közérdekű tudnivalókat tartalmazó rövid szöveg információtartalmát kell közvetíteni - megadott szempontok alapján - egy harmadik (magyar) személynek, aki nem ért az idegen nyelven. Ne felejtsd el, hogy ez egy közvetítési feladat, nem kell a teljes szöveget lefordítani, csak azokat az információkat kiemelni, amelyekre a megadott szempontok utalnak.

Az Origó nyelvvizsgával kapcsolatban különösen fontos, hogy a fordítási feladatban a magyar nyelvvel is jól kell bánni. A fordítási feladatban arra kell figyelned, hogy a szöveghűség csak a megszerezhető pontok 1/3-a, vagyis sokkal többet számít, hogy mennyire magyaros, logikus, jól felépített. A javaslatom: inkább úgy állj neki, mint aki egy fogalmazást ír a szöveg témájáról, mint egy szóról-szóra való fordításnak.

A felsőfokú közvetítés ezért nem pusztán szótárhasználati feladat. A vizsgázónak ki kell választania a releváns információkat, megfelelően kell átrendeznie azokat, majd a célnyelv szabályainak és stílusának megfelelő, önálló szöveget kell alkotnia.

3. Magasabb szintű íráskészség

Középfokon a megadott kettő közül csak egy témáról írj. Ezt a feladatot valakinek címezve írd meg, s képzeld magad elé az illetőt, miközben fogalmazol. Összefüggő, életszerű szöveget írj, ne érd be az irányítási szempontok puszta lefordításával.

Igyekezz véleményedet értelmesen, logikusan kifejteni az adott témáról, mert így több pontot kaphatsz fogalmazásod tartalmára, mint az, akinek nincs igazán mondanivalója, és csak betanult szövegeket vagy közhelyeket közöl. Nem érdemes túl sokat szótáraznod. Támaszkodj inkább azokra a szavakra és kifejezésekre, amelyeket már ismersz.

Felsőfokon az íráskészségi feladatban már nem elegendő néhány egyszerű, helyes mondat. A szövegnek logikus felépítésűnek, összefüggőnek és stilárisan megfelelőnek kell lennie, miközben a vizsgázónak árnyaltan kell kifejeznie véleményét, indokait és következtetéseit.

A felsőfokú fogalmazásban fontos szerepet kapnak a pontos kötőelemek, a változatos mondatszerkezetek, a megfelelő regiszter, valamint az, hogy a vizsgázó ne csak felsorolja a gondolatait, hanem kapcsolatot is teremtsen közöttük. A középfokú, jól begyakorolt levélsémák önmagukban nem feltétlenül elegendők a C1-es szinthez.

4. Nehezebb szóbeli témák

A szóbeli vizsga beszédkészséget vizsgáló részének három feladata - 1. irányított beszélgetés, 2. önálló témakifejtés kép alapján, 3. szituációs párbeszéd - mindhárom vizsgaszinten azonos. A beszédértés vizsgálata mindhárom szinten a beszédkészség vizsgarésztől elkülönülten, nyelvi laboratóriumban történik, mind a három fokon két feladattal.

Az alap- és középfokú vizsga a vizsgázó személyén keresztül a hétköznapi élet kérdésköreihez kapcsolódik. A felsőfokú vizsgán számíts olyan aktuális, helyenként elvontabb témákra is, amelyek ismerete elvárható egy átlagos műveltséggel rendelkező, a magyar és a célnyelvi média híreit figyelemmel kísérő nyelvhasználótól.

Középfokon gyakran elegendő, ha a vizsgázó világosan beszél a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Felsőfokon viszont a vélemény megfogalmazása mellett annak indoklása, több szempont bemutatása, az előnyök és hátrányok mérlegelése, valamint az absztraktabb következtetések levonása is elvárás lehet.

Hogyan változik a szóbeli vizsga középfokról felsőfokra?

Irányított beszélgetés

Igyekezz oldottan és természetesen viselkedni. Nem baj, ha időnként hibázol, ha nem mindig tökéletes, amit mondasz. Sokkal fontosabb, hogy meg tudd mutatni, mit tudsz.

Semmiképp se érd be azzal, hogy csak igen-nemmel felelsz, hanem próbálj meg 3-4 mondattal válaszolni a kérdésekre. A beszélgetés menetét terelheted számodra kedvező irányba. Felvethetsz újabb szempontokat, említhetsz érdekességeket.

Mindvégig törekedj arra, hogy a lehető legtermészetesebb módon beszélj: ne betanult szöveget próbálj felmondani minden áron, hanem a kérdésekre válaszolj. Pozitívum, ha nem ragadsz le egyszerű közhelyeknél, hanem van tartalmasabb, egyénibb mondanivalód.

Középfokon a hétköznapi témákat kell önállóan kifejteni, felsőfokon azonban a vizsgázónak a társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi vagy közéleti kérdésekről is értelmesen kell beszélnie. Ez nem feltétlenül jelent különleges szaktudást, de szélesebb általános műveltséget és aktívabb szókincset igényel.

Önálló témakifejtés kép alapján

Beszélj néhány percig önállóan, összefüggően a képről úgy, hogy először röviden leírod, mit ábrázol, majd elmeséled a témával kapcsolatos saját tapasztalataidat, végül összefoglalod és megindokolod a témával kapcsolatos véleményedet.

A kép leírásakor a lényeges képi elemekre koncentrálj, ne vessz el a fölösleges részletekben. Ne próbálkozz a kép témájához többé-kevésbé illő, betanult szöveg felmondásával: igyekezz inkább a képen látottakból kiindulva kifejezni gondolataidat.

Felsőfokon a kép önmagában csak kiindulópont. A vizsgázónak a képi helyzetből kiindulva kell bemutatnia a témát, saját tapasztalatokat és véleményt kell kapcsolnia hozzá, majd a kérdést általánosabb összefüggésekben is értelmeznie kell.

Számíts arra, hogy a vizsgáztató esetleg a tiedtől eltérő szempontot vagy gondolatot vet fel a képpel kapcsolatban. Ne hagyd, hogy ez megzavarjon, tarts ki nyugodtan saját elgondolásod mellett.

Szituációs párbeszéd

Miután figyelmesen elolvastad a szerepkártya utasításait, éld bele magad a megadott helyzetbe, és játszd el a kijelölt szerepet. Rugalmasan kezelheted a szereped, de ne rugaszkodj el tőle túlságosan.

Ha valamit nem tudsz pontosan úgy kifejezni, ahogyan az utasításban szerepel, próbálkozz körülírással, alternatív megoldásokkal. Akkor sem kell megijedned, ha éppen a szerephez szükséges kulcsszó nem jut eszedbe. Legyél kreatív!

A szituációs feladat középfokon is megköveteli az önálló nyelvhasználatot, felsőfokon azonban a kommunikációs rugalmasság, az árnyalt reagálás és a konfliktusos vagy összetettebb helyzetek kezelése még fontosabbá válik.

Beszédértés

A szöveg első meghallgatása során csak az átfogó értésre törekedj, hagyd a részleteket: még kétszer meghallgathatod majd a szöveget. Ne ijedj meg, ha nem értesz valamit rögtön első hallásra! A teljes szövegből olyan információt is kihámozhatsz, amit önmagában nem is értettél pontosan.

A szöveg hallgatása közben jegyzetelj, de csak rövid címszavakban, hogy ne veszítsd el a fonalat a hallgatásban. Nagyon figyelmesen olvasd el a kérdéseket, s a hallott szövegből ezeknek megfelelően próbáld meg kigyűjteni az odaillő információt.

Felsőfokon a hallott szövegértés nehézségét nemcsak a gyorsabb beszéd vagy az összetettebb szókincs adhatja, hanem az is, hogy a szövegben több információt kell egyidejűleg követni. A vizsgázónak a lényeges részleteket, a beszélők álláspontját és az információk közötti kapcsolatokat is fel kell ismernie.

Az Origó írásbeli vizsga részletes összehasonlítása

Középfokú, B2-es írásbeli

A középfokú (B2-es szintű) kétnyelvű vizsgán 180 percetek van az írásbelire: a nyelvismereti tesztet 30 perc alatt kell megoldanotok - ennél a résznél szótárt nem használhattok -, utána a feladatlapot beszedik. Összesen 150 percetek van a közvetítés, az íráskészség és a szövegértés részre, az előbbi kettőre 20-20, a szövegértési részre pedig 25 pontot kaphattok.

A nyelvismereti részben ötven feleletválasztós kérdésre kell válaszolnotok, amelyek a nyelvtani és lexikai tudásotokat mérik. A közvetítés részben egy idegen nyelvű szöveget - legtöbbször újságcikket - kell 1000-1200 leütés terjedelemben lefordítanotok magyarra, az íráskészség feladatnál pedig egy 17-20 soros levelet kell írnotok megadott szempontok alapján.

A szövegértés részben egy cikkel kapcsolatban kell kérdésekre válaszolnotok. A teszt kivételével - itt nincs kötelező minimum - minden feladatrészben legalább 40 százalékos eredményt, összességében pedig 60 százalékot kell elérnetek, hogy meglegyen a nyelvvizsga.

Felsőfokú, C1-es írásbeli

A felsőfokú (C1-es szintű) vizsgán az írásbeli 270 perces: itt is 30 percetek van a nyelvismereti részre - szótárt nem használhattok -, a közvetítés-íráskészség-szövegértés feladatsort pedig 240 perc alatt kell megoldanotok.

A közvetítés részben itt nemcsak idegen nyelvről magyarra, hanem magyarról idegen nyelvre is kell fordítani: egy újságcikk tartalmát kell 1300-1500 leütésben megfogalmaznotok. A tesztre 15, a közvetítés két részére és az íráskészségre 20-20, a szövegértésre pedig 25 pontot kaphattok.

A felsőfokú vizsga 90 perccel hosszabb a középfokúnál. Ez a plusz idő nem azt jelenti, hogy a feladatok könnyebben vagy kényelmesebben megoldhatók, hanem azt, hogy a vizsga több és összetettebb nyelvi műveletet tartalmaz.

Az Origó vizsgakövetelményei és a pontozás

Az ELTE-ORIGÓ államilag elismert, kétnyelvű vizsgarendszer, amely a felvételi eljárásban többletpontot ér, Magyarországon mindenütt elfogadott, diplomakiváltáshoz és munkavállaláshoz egyaránt megfelelő. Az írásbeli és szóbeli részvizsgák külön is letehetők, a komplex C típusú vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

Pontozás: A sikeres vizsgához min. 60%-ot kell teljesíteni a vizsgázónak, de minden készségből minimum 40%-ot teljesíteni kell. Komplex értékelést alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a vizsga akár egy 70%-os szóbeli és egy 50%-os írásbeli esetén is sikeresnek számít.

Fontos, hogy legalább 40%-ot el kell érned az egyes készségekben, (NEM feladatokban, hanem az egész készségre vonatkozóan - vagyis egy olvasott szöveg értésénél nem kell minden feladatban elérned a 40%-ot, elég, ha a 3 vagy 4 feladat átlaga legalább 40% lesz.)

DE a SIKERES vizsgához 60%-ot kell teljesítened a szóbeli (beszédértés + beszédkészség) vagy az írásbeli (íráskészség + olvasásértés) vizsgán összességében. KOMPLEX vizsga esetén elég, ha a két vizsgarész (szóbeli + írásbeli) együtt kiadja az áhított 60%-ot.

Az Origó középfokú és felsőfokú feladatai

Nyelvismereti teszt

A középfokú nyelvismereti rész ötven feleletválasztós kérdéssel méri a nyelvtani és lexikai tudást. A felsőfokú vizsgán a nyelvismereti rész szintén időkorlátos, és szótár nem használható.

Az Origó felsőfokú nyelvismereti feladataihoz nem elegendő néhány alapvető igeidő és gyakori nyelvtani szerkezet ismerete. A vizsgázónak a mondatok jelentését, a szövegösszefüggést, a pontos szóválasztást és a bonyolultabb szerkezetek használatát is biztosan kell kezelnie.

Közvetítés

Középfokon egy idegen nyelvű szöveget kell magyarra fordítani, felsőfokon pedig a fordítás iránya mellett a terjedelem és a tartalmi összetettség is növekszik. Felsőfokon nem lehet egyszerűen mondatról mondatra haladni: a szöveg tartalmát önállóan, a célnyelvi megfogalmazás szabályai szerint kell visszaadni.

A közvetítés során nem kell minden szót lefordítani. A feladat abból áll, hogy a megadott szempontok alapján a lényeges információkat közvetítsd egy olyan személy számára, aki nem érti az idegen nyelvet.

Íráskészség

Az íráskészségi feladatban minden egyes irányítási szempontra ki kell térni. Törekedj az egyszerű gondolatokra és egyszerű megfogalmazásokra. Ne bonyolítsd túl a szöveget olyan közlendőkkel, amelyeket nem tudsz jól visszaadni az adott nyelven.

Felsőfokon azonban az egyszerűség nem jelenthet tartalmi szegénységet. A szövegnek világos szerkezetűnek, megfelelően tagoltnak és nyelvileg változatosnak kell lennie. A véleményt indokolni, a gondolatokat összekapcsolni és a témát több oldalról megvizsgálni is szükséges lehet.

Szövegértés

Az olvasott szövegértési feladatban a kérdések megválaszolásával kell bizonyítanod, hogy átfogóan és fontos részleteiben is megértetted a szöveget. Nem szükséges kerek mondatokban fogalmaznod, de megoldásod - a tartalmi megfelelésen túl - legyen világos és érthető az olvasó számára.

Előfordulhat, hogy a kérdés megválaszolásához szükséges információkat a szöveg különböző részeiből kell összegyűjtened. A kérdésekhez rendelt pontszám utal arra, hogy körülbelül hány lényegi információ vagy információcsoport tartozik a szövegben az adott kérdéshez.

Felsőfokon a szövegértés nehézsége gyakran abból fakad, hogy a vizsgázónak nemcsak konkrét adatokat kell kikeresnie, hanem a szöveg érvelését, a szerző szándékát és az összetettebb következtetéseket is meg kell értenie.

Mennyivel több felkészülés kell a felsőfokhoz?

A válasz egyénenként eltérő, mert nem mindenki ugyanazon a készségen erős vagy gyenge. Minden nyelvvizsgára készülő azt kérdezi tőlem, hogy melyik nyelvvizsga a legegyszerűbb, melyiket tudja letenni a legkevesebb energia-befektetéssel. A választ viszont csak egyénre szabottan lehet megadni.

Mivel minden nyelvvizsgának meg kell felelnie egy bizonyos szintnek (ez a Közös Európai Referenciakeret, KER), így elméletileg nem létezik olyan nyelvvizsga, amely kiugróan könnyebb, mint bármely másik. Legalábbis nyelvi szintben nem. Létezik azonban olyan nyelvvizsga, amely Neked könnyebb, mint a többi!

Az Origó felsőfokú vizsgára készülőnek ezért nemcsak általános nyelvtudást kell fejlesztenie, hanem kifejezetten a vizsga feladattípusait is gyakorolnia kell. A próbafeladatok megoldása megmutatja, hogy a vizsgázó melyik készségben veszít pontokat, és mely területeken kell célzottan fejlődnie.

Ha egyedül tanulsz, akkor ehhez lehet, kell némi energia-befektetés, hisz egy tuti módszer van: össze kell szedned a próbavizsgákat az adott típusból, és meg kell oldanod azokat. Ha van egy jó tanárod, megteszi ezt helyetted, és az oktatás során folyamatosan felméri, melyik passzol hozzád.

A felsőfokhoz szükséges készségek

• összetett, hosszabb szövegek gyors és pontos értése;
• árnyalt, aktív szókincs;
• biztos nyelvtani háttértudás;
• magyar nyelvről idegen nyelvre történő közvetítés;
• idegen nyelvről magyarra történő pontos és magyaros fordítás;
• összefüggő, logikusan felépített írásbeli szöveg alkotása;
• elvontabb és aktuális témák önálló kifejtése;
• rugalmas reagálás szóbeli helyzetekben;
• hallás után a lényeges információk gyors felismerése;
• időbeosztás hosszú és összetett vizsgán.

Egynyelvű vagy kétnyelvű vizsga?

Érdemes már az elején eldöntened, hogy az egynyelvű vagy a kétnyelvű nyelvvizsga lenne-e könnyebb számodra. Az egynyelvűn minden angolul van, még a feladatkiírás is - bár itt van kivétel (TársalKodó).

Az egynyelvű vizsgákon nincs fordítás, mivel eleve nincs semmi, ami a magyar nyelvhez kötné az idegen nyelvet. Itt általában szótárat sem használhatsz. Ha a szövegértés és az írás megy Neked jobban, válaszd az egynyelvűt.

Kétnyelvű vizsgán biztosan lesz fordítási feladat, és tipikus nyelvtani feladat. Egyes feladatoknál használhatsz szótárat, a szövegértésnél viszont nem. Ha inkább a nyelvtan-fordítás megy jobban, akkor a kétnyelvű nyelvvizsga lesz az inkább Neked való.

Kétnyelvű viszont csak azoknak ajánlott, akik szép, kerek mondatokban, magyarosan fordítanak, és szépen fogalmaznak magyarul. A kétnyelvű nyelvvizsga bizonyos mértékben a magyar nyelvtudást is méri.

Az Origó felsőfokú vizsgáján ezért különösen fontos, hogy a vizsgázó ne csak angolul tudjon, hanem magyarul is pontosan, árnyaltan és logikusan fogalmazzon. A fordítási és közvetítési feladatokban a célnyelvi tudás mellett az anyanyelvi szövegalkotás minősége is befolyásolja az eredményt.

Miben lehet előnyös az Origó?

Az ELTE-ORIGÓ államilag elismert, kétnyelvű vizsgarendszer, amely a felvételi eljárásban többletpontot ér, Magyarországon mindenütt elfogadott, diplomakiváltáshoz és munkavállaláshoz egyaránt megfelelő. Az írásbeli és szóbeli részvizsgák külön is letehetők, a komplex C típusú vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

Az Origó nyelvvizsgával kapcsolatban fontos, hogy a vizsga megújult. 2016 óta az írásbeli vizsgán nem szerepel nyelvismereti teszt, a B1 és B2 szintű feladatsor két-két olvasás és íráskészség és egy közvetítési feladatot tartalmaz, C1 szinten két közvetítési feladat van.

Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsga értékelésénél a kommunikativitás a legfontosabb szempont. Olyan nyelvtanulóknak ajánlott, akik idegennyelv tudásukat a közvetítési készségen keresztül is bizonyítani szeretnék.

Kinek lehet különösen nehéz az Origó felsőfok?

Az Origó felsőfokú vizsga annak lehet nehéz, aki jól beszél ugyan angolul, de ritkán olvas hosszabb, összetett szövegeket, bizonytalan a magyaros fordításban, vagy nem gyakorolta a kétirányú közvetítést. A kizárólag beszédközpontú nyelvtudás önmagában nem garantálja a sikeres teljesítést.

Azoknak is több felkészülésre lehet szükségük, akik a hétköznapi kommunikációban magabiztosak, de elvontabb témákban nehezen érvelnek, kevésbé változatos a szókincsük, vagy hosszabb ideig nem tudnak összefüggően beszélni.

Megjegyzendő: ebben a nyelvvizsgatípusban számos fordítási feladat van. Akinek nem ez a fő erőssége, tanácsos a siker érdekében más típusú megmérettetést választania. Az igényes írásbeli fordításhoz ugyanis a magyar nyelvvel is jól kell bánni.

Kinek lehet megfelelő az Origó felsőfok?

Az Origó felsőfokú vizsga azoknak lehet megfelelő, akik erősek az írásbeli szövegértésben, jól tudnak magyarul fogalmazni, biztos nyelvtani háttértudással rendelkeznek, és nem okoz gondot számukra a fordítási feladatok megoldása.

Azoknak is kedvezhet, akik képesek a nyelvtudásukat közvetítési készségen keresztül bizonyítani, vagyis egy idegen nyelvű szöveg tartalmát magyarul, illetve magyar nyelvű információt idegen nyelven érthetően és pontosan vissza tudnak adni.

A felsőfokú vizsga akkor lehet reális cél, ha a vizsgázó nemcsak külön-külön tud beszélni, írni, olvasni és hallás után érteni, hanem ezek között a készségek között rugalmasan is tud váltani. A C1-es szinten a nyelvhasználatnak többféle helyzetben, kevésbé kiszámítható feladatokban is működnie kell.

Gyakorlati felkészülési szempontok

Fontos, hogy ismerd a vizsga szerkezetét, hiszen ez segíti a sikeres megoldást, hisz jó ha tudod, hogy minden egyes feladathoz rövidebb-hosszabb szövegeket kell megértened. A vizsgára készülés során ezért ne csak általános nyelvórákat vegyél, hanem gyakorold a konkrét feladattípusokat és az időbeosztást is.

A nyelvtudás négy alapvető képességből áll: olvasás utáni szövegértés, íráskészség, hallás utáni szövegértés és beszédkészség. Ezeket mérjük fel az első órán, hogy kiderüljön, melyek az erősségeid, melyik megy gyengébben.

Pontosan ezeket a készségeket mérik minden nyelvvizsgán, viszont más és más feladattípusokkal. Valószínűleg az egyik típusú szövegértés jobban megy Neked, mint egy másik fajta szövegértős feladat.

Olvasás és szókincs

Olvass rendszeresen újságcikkeket, véleménycikkeket és híreket a célnyelven. Ne arra törekedj, hogy minden szót azonnal lefordíts, hanem először értsd meg a szöveg fő állítását, majd keresd meg a fontos részleteket és a szerző érvelését.

A felsőfokú szövegértéshez az aktív és a passzív szókincs egyaránt fontos. A ritkábban használt kifejezéseket nem feltétlenül kell mind aktívan alkalmaznod, de fel kell ismerned őket, és a szövegösszefüggés alapján következtetni kell a jelentésükre.

Fordítás és közvetítés

Gyakorold ugyanannak a rövid szövegnek a kétirányú feldolgozását. Először foglald össze magyarul az idegen nyelvű szöveget, majd próbálj meg egy magyar nyelvű cikkrészletet idegen nyelven összefoglalni.

A közvetítésnél ne a szavak mechanikus cseréje legyen a cél. A lényeges információkat kell kiválasztanod, logikus sorrendbe rendezned, majd az adott helyzethez és címzetthez illő stílusban megfogalmaznod.

Szóbeli kifejezés

Gyakorolj úgy, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott témáról egy, később több percig beszélsz anélkül, hogy eltérnél tőle, vagy sokat ismételnéd magad. A témakifejtés során először nevezd meg a témát, majd mutasd be a fő szempontokat, végül fogalmazd meg és indokold meg a véleményedet.

Ha nem érted pontosan a kérdést, nyugodtan jelezd a vizsgáztatónak, hogy ismételje meg. Ne zavarjon, ha nem jut eszedbe valami, vagy nem sikerül egészen helyesen kifejezned magad, inkább arra figyelj, mi az, amit még elmondhatnál.

Időbeosztás

A hosszabb felsőfokú vizsga ellenére az időbeosztás továbbra is fontos. Ne tölts túl sok időt egyetlen nehéz mondattal vagy ismeretlen szóval. Ha egy részfeladatnál elakadsz, haladj tovább, majd a végén térj vissza hozzá.

A vizsgán nem az a cél, hogy minden feladatot tökéletesen oldj meg, hanem hogy a rendelkezésre álló idő alatt a lehető legtöbb pontot szerezd meg. A 60 százalékos összeredményhez azonban ügyelni kell arra is, hogy az egyes készségekben meglegyen a szükséges minimum.

Miért nem lehet egyszerűen százalékban megadni a nehézségi különbséget?

Az Origó felsőfokú vizsgája a középfokúnál egyértelműen nehezebb, de a különbséget nem lehet minden vizsgázóra érvényes százalékos értékkel kifejezni. Aki például sokat olvas angolul, rendszeresen ír és fordít, annak a C1-es írásbeli feladatok kisebb ugrást jelenthetnek, mint annak, aki főként beszédben használja a nyelvet.

A felsőfokú vizsga nehézsége elsősorban minőségi különbség. Nem csupán több szót, hosszabb szöveget vagy több percet jelent, hanem pontosabb, árnyaltabb és önállóbb nyelvhasználatot. A középfokon még elfogadható egyszerű megfogalmazás felsőfokon már kevés lehet, ha nem fejezi ki pontosan a gondolatot.

Ezért az Origó felsőfokú vizsgája akkor tekinthető reális célnak, ha a középfokú szintet nemcsak sikerült teljesíteni, hanem a vizsgázó önállóan is képes összetett szövegeket megérteni, véleményt kifejteni, érvelni, fordítani és különböző kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni.

tags: #origo #felsofoku #nyelvvizsga #mennyivel #nehezebb #mint