Az országos kompetenciamérés angol nyelvi része azt vizsgálja, hogy a tanulók mennyire képesek az angol nyelven megszerzett ismereteiket valós élethelyzetekben alkalmazni. A mérés fő célja a funkcionális nyelvhasználatra való képesség vizsgálata autentikus szövegekre épülő motiváló feladatok segítségével.
Az angol nyelvi kompetenciamérés eredményei nem a diákok teljes, minden nyelvi készségre kiterjedő tudását mutatják. Az idegen nyelvi kompetenciamérés csak az olvasásértést és részben a hallás utáni értést méri, a beszéd- és íráskészségeket nem.
Mi az országos kompetenciamérés?
A kompetenciamérés egy országos teszt, amelyet meghatározott évfolyamokon tanuló általános iskolás és középiskolás diákok töltenek ki. A felmérés többek között azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a megszerzett tudásukat a gyakorlatban is alkalmazni - ezt nevezzük eszköztudásnak.
A kompetenciamérés tehát nem pusztán az adott évfolyam tananyagát kéri számon, hanem sokkal inkább azt méri, mennyire tudják a diákok a tanultakat a mindennapi helyzetekben használni. A mérésben alkalmazott feladatok nem a tanulók lexikális tudását mérik, hanem azt vizsgálják, hogy a diákok a köznevelésben addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában.
2001 őszén zajlott le az első kompetenciamérés, amely a tanulók szövegértését és matematikai eszköztudását vizsgálta. A mérés számos átalakításon, fejlesztésen ment keresztül az évek során.
Az angol nyelvi mérés helye a mérési rendszerben
A 2021/2022-es tanévben mérföldkőnek számító változás következett be az Országos kompetenciamérés mérési rendszerében. Egyrészt ekkor kiegészült a természettudomány kompetenciaterülettel, illetve ekkortól kezdve az idegen nyelvi és célnyelvi mérések értékelése központilag történik és a tanulói eredményeket a többi területhez hasonlóan képességskálán jelezzük vissza.
Másrészt a mérési rendszer teljes mértékben átköltözött a digitális médiumra, azaz az országos méréseket a tanulóknak online felületen kell teljesíteniük. A 2022/2023-as tanévben a vizsgálatban részt vevő évfolyamok köre bővült, így a kompetenciamérés már 4-11. évfolyamokon zajlik.
A 2023/2024-es tanév óta pedig két új terület, a történelem és a digitális kultúra is bekerült a mérésbe. A 2024/2025. tanévben a mérés területei a szövegértés, a matematika, a természettudomány, az idegen nyelv, a célnyelv, a történelem és a digitális kultúra voltak.
| Időszak | Angol nyelvi mérés jellemzői |
|---|---|
| 2001 őszétől | Az országos kompetenciamérés kezdeti rendszere szövegértést és matematikai eszköztudást vizsgált. |
| 2015-2021 | Az idegen nyelv és a célnyelv is megjelent a mérési területek között. |
| 2021/2022-től | A mérések digitálisan történnek, az idegen nyelvi és célnyelvi eredmények értékelése központilag zajlik. |
| 2022/2023-tól | A mérés a 4-11. évfolyamokra terjed ki. |
| 2023/2024-től | A történelem és a digitális kultúra is bekerült a mérési rendszerbe. |
Kik vesznek részt az angol nyelvi mérésben?
Idegen nyelvi mérésben - a célnyelvi mérésben résztvevő tanulók kivételével - az angol vagy a német nyelvet első idegen nyelvként tanulók vesznek részt. Az idegen nyelvi mérés az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében zajlik.
A mérésben a köznevelésben tanuló 6-11. évfolyamos diákok vesznek részt. A két tanítási nyelvű nevelés-oktatást folytató általános és középiskolák tanulói 6-11. évfolyamon angol, német vagy kínai célnyelvi mérést írnak meg.
A 2025-ös idegen nyelvi kompetenciamérésben azoknak a diákoknak az eredményei szerepelnek, akik a köznevelésben tanulnak, és az angolt első idegen nyelvként tanulják. A mérés a 6-11. évfolyam tanulóira terjed ki, így a nyolcadikosok adatai is ebből a körből származnak.
A felmérés nem minden diákot érint: kimaradnak például azok, akik két tanítási nyelvű képzésben vesznek részt (ők külön, úgynevezett célnyelvi mérésen szerepelnek), illetve azok, akik nem angolt vagy németet tanulnak első idegen nyelvként.
Milyen évfolyamokon mérik az angolt?
2003 és 2021 között a 6., 8. és 10. évfolyam tanulóit mérték. 2022/2023-tól azonban jelentős bővítés történt: a 4-11. évfolyam diákjai vesznek részt a kompetenciamérésben.
A 2021/2022. tanévben a mérésben a 6., 8. és a 10. évfolyamos tanulók vettek részt. A 2022/2023. tanévben már a 4-11. évfolyamos tanulók kerültek a mérésbe, az idegen nyelvi és célnyelvi területen azonban a nyelvi mérés szempontjából érintett évfolyamok és képzési formák szabályai érvényesültek.
Bár elsőre túlzásnak tűnhet, hogy ennyi évfolyamon kerül sor a felmérésre, ennek megvan a maga indoka. Az úgynevezett longitudinális vizsgálat lehetővé teszi, hogy az iskolák és akár az egyes tanulók fejlődése hosszabb távon is nyomon követhető legyen.
Mit mér az angol nyelvi kompetenciamérés?
Az idegen nyelvi és célnyelvi mérés fő célja a funkcionális nyelvhasználatra való képesség mérése autentikus szövegekre épülő motiváló feladatok segítségével. A nyelvi mérések tesztjeiben egy feladathoz egy kérdés tartozik.
A tesztek egyik felében az olvasott szöveg értését és szövegalkotást, a másik felében a hallott szöveg értését vizsgáló feladatok vannak. Az idegen nyelvi kompetenciamérés csak az olvasásértést és részben a hallás utáni értést méri, a beszéd- és íráskészségeket nem.
Ez azt jelenti, hogy a felmérésben elért pontszámok csak a szövegértési képességet tükrözik, nem pedig a diákok komplex nyelvtudását. Így például valaki, aki magas szinten érti az olvasott szövegeket, még nem biztos, hogy ugyanolyan szinten tud beszélni vagy írni idegen nyelven.
Az olvasott szöveg értése
Az angol nyelvi mérésben a tanulóknak autentikus vagy életszerű szövegek alapján kell információkat megtalálniuk, értelmezniük és felhasználniuk. A feladatok nemcsak egy-egy szó vagy nyelvtani szerkezet felismerését vizsgálják, hanem azt is, hogy a tanuló megérti-e a szöveg lényegét és összefüggéseit.
A szövegértési képesség magában foglalja a lényeges információk azonosítását, a részletek visszakeresését, a szöveg tartalmának értelmezését és a különböző információk összekapcsolását.
A hallott szöveg értése
A hallott szöveg értését vizsgáló feladatokban a tanulók hangzó angol nyelvi szövegek alapján válaszolnak a kérdésekre. A feladatok azt vizsgálják, hogy képesek-e a hallott szövegből a szükséges információkat kiszűrni és értelmezni.
Szövegalkotás
A nyelvi mérések tesztjeinek egyik felében az olvasott szöveg értését és szövegalkotást vizsgáló feladatok vannak. Ez a mérési elem nem azonos a beszédkészség vizsgálatával, ezért az angol nyelvi mérés önmagában nem ad teljes képet a tanuló kommunikációs kompetenciájáról.
A Közös Európai Referenciakeret szintjei
A mérések természetesen figyelembe veszik azt is, hogy a tantervi előírások alapján a tanulóknak melyik KER (Közös Európai Referenciakeret) szintet kell elérniük az adott évfolyamig.
| Évfolyam | Idegen nyelvi mérés elvárt szintje | Célnyelvi mérés elvárt szintje |
|---|---|---|
| 6-7. évfolyam | A1 | A2 |
| 8-9. évfolyam | A2 | B1 |
| 10-11. évfolyam | B1 | B2 |
Angolt vagy németet idegen nyelvként tanulók esetén a 6-7. évfolyamhoz A1 szint, a 8-9. évfolyamhoz A2 szint, a 10-11. évfolyamhoz pedig B1 szint kapcsolódik. Kéttannyelvű képzésben résztvevők esetén a 6-7. évfolyamhoz A2 szint, a 8-9. évfolyamhoz B1 szint, a 10-11. évfolyamhoz pedig B2 szint tartozik.
Az évfolyamokon a Közös Európai Referenciakeret (KER) által meghatározott szinteket várnak el. 6-7. évfolyamon A1-et, 8-9. évfolyamon A2-t, 10-11. évfolyamon B1-et.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a kompetenciamérés során a tanulók nemcsak az évfolyamukon a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben elvárt szintről kapnak feladatokat, hanem pre-A1 szinttől C1-es szintig vegyesen, évfolyamonként más-más arányban, így a tanuló a mérési eredményből a nyelvtudásának szintjéről kap visszajelzést pre-A1-től C1+-ig terjedő skálán.
Mit jelentenek az angol nyelvi szintek?
A legmagasabb képességszinten teljesítő tizenegyedikesek tudása C1-es szintnek felel meg. A hivatalos definíció szerint ezen a szinten a diákok a nem világosan szerkesztett és rejtett jelentéstartalmú, hosszú szöveget is megértik.
Szinte erőfeszítés nélkül értik meg a tévéműsorokat és a filmeket, a hosszú, összetett, tényszerű és irodalmi szövegeket; érzékelik bennük a különböző stílusjegyeket.
B2-es, középfokú szinten a tanulók el tudják olvasni azokat a cikkeket és beszámolókat, amelyek jelenkori problémákkal foglalkoznak, és szerzőjük véleményét, nézetét fejtik ki. Illetve megértik a kortárs irodalmi prózát is.
A 2025-ös angol nyelvi eredmények
A 2025-ös kompetenciamérési adatok alapján a nyolcadikos diákok 1,73 százaléka érte el a C1-es, azaz felsőfokú nyelvi szintet. Az Oktatási Hivatal által közzétett mérések szerint a diákok jelentős része a felsőfok alatt teljesít.
| Nyelvi szint | A nyolcadikos tanulók aránya |
|---|---|
| C1 | 1,73% |
| B2 | 18,04% |
| B1 | 26,34% |
| A2 | 18,35% |
| A1 | 20,02% |
| pre-A1 | 13,91% |
| A legalacsonyabb mérési szintet sem érte el | 1,71% |
B2-es, középfokú szinten a tanulók 18,04 százaléka áll, míg B1-es szintet 26,34 százalékuk ért el. Az ennél gyengébb eredmények aránya is magas: a kompetenciamérés eredményei alapján a nyolcadikosok több mint fele, 53,89 százaléka tavaly nem jutott el a középszintig.
A nyolcadikosok eredményét azért érdemes közelebbről megvizsgálni, mert abból vonhatunk le az országos átlagt e ljesítményre vonatkozó következtetéseket. Azt látjuk, hogy a tanulók 26,34%-a van B1-es szinten, 18,04%-a B2-es szinten és 1,73%-a C1-es szinten.
Az eredmények változása évfolyamonként
Az angol nyelvi mérés eredményei első ránézésre azt a látszatot keltik, hogy a diákok a kilencedik évfolyamtól kezdik komolyan venni a nyelvtanulást. A 6. képességszintet a nyolcadikosok mindössze 1,73%-a érte el, kilencedikben ez az arány 5,58%-ra nő, tizedikben 8,49%, majd tizenegyedikben 9,84%.
A grafikonok és adatok alapján látható, hogy a legmagasabb nyelvi szinteket elérők aránya a 11. évfolyamon a legnagyobb. A nyelvi mérés eredményei rávilágítanak arra, hogy az angol nyelvi mérésen a 6-7. évfolyamon A1, a 8.-9. évfolyamon A2, a 10-11. évfolyamon B1 szint felé halad a középiskolások teljesítménye.
A 9-11. évfolyamok eredményei azonban nem összevethetők a többi évfolyam átlageredményeivel, mivel előbbiek esetében a szakképző intézmények nem, csak a köznevelési intézmények vesznek részt a mérésben.
Miért nem jelenti az eredmény automatikusan a teljes nyelvtudást?
Az idegen nyelvi kompetenciamérés csak az olvasásértést és részben a hallás utáni értést méri, a beszéd- és íráskészségeket nem. Ez azt jelenti, hogy a felmérésben elért pontszámok csak a szövegértési képességet tükrözik, nem pedig a diákok komplex nyelvtudását.
Az eredmény ezért nem azonos egy nyelvvizsgával, és nem helyettesíti a beszédkészség, az íráskészség, a nyelvtani pontosság vagy az önálló kommunikáció külön vizsgálatát.
Nemek közötti különbségek az angol mérésben
Érdekes statisztika, hogy az angolból a fiúk jellemzően erősebbek, kivéve a nyolcadik évfolyamot, ahol a lányok átlagosan 14 ponttal előzik meg a fiúkat.
A nemek közötti különbségek évfolyamonként eltérhetnek, ezért az egyes évfolyamok eredményeit külön kell értelmezni. Egyetlen évfolyam átlagos eltérése nem jelenti azt, hogy valamennyi tanulóra általánosítható különbség áll fenn.
Területi különbségek az angol eredményekben
Földrajzi szempontból egyértelműen látszik a Nyugat-Kelet különbség. Angolból a 6-8. évfolyamon a főváros diákjai teljesítenek a legjobban, de kilencediktől a nyugati országrész kerül az élre, kiemelkedően Zala és Győr-Moson-Sopron vármegyével.
Átlagosan 1900 pont feletti eredményt mértek például Budapest V. kerületében, a Pannonhalmi, a Körmendi, a Keszthelyi, a Pásztói, a Zalaegerszegi, a Veszprémi és a Bonyhádi járásokban.
A leggyengébb teljesítmény Északkelet-Magyarországon látszik: Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyék diákjai a Putnoki, a Derecskei, a Püspökladányi és a Szikszói járásokban nem érték el az 1500 pontot sem.
| Terület | Az eredményekben megfigyelhető jellemző |
|---|---|
| 6-8. évfolyam | A fővárosi diákok teljesítenek a legjobban. |
| 9-11. évfolyam | A nyugati országrész kerül az élre. |
| Kiemelkedő térségek | Zala és Győr-Moson-Sopron vármegye, valamint több nyugati járás. |
| Gyengébb eredmények | Északkelet-Magyarország több térsége. |
Angol és német nyelvi eredmények összehasonlítása
A német nyelvi mérésen a lányok minden évfolyamon kiemelkedtek, különösen nyolcadikban, ahol 89 ponttal vezettek a fiúkkal szemben. Német nyelvből az angollal ellentétben csak öt képességszinten mérik a tanulókat.
Ebben az esetben a legmagasabb szint B2-es vagy afeletti nyelvtudást jelent. A nyelvek közötti eltérés oka, hogy a német nyelvi méréseken sokkal kevesebben vesznek részt, és kevés tanuló esett a legmagasabb tartományba.
A német nyelvnél a nyugati előny még hangsúlyosabb: 11. évfolyamon a legerősebb diákok Budapesten kívül Győr-Moson-Sopron, Zala, Fejér és Tolna vármegyékből kerülnek ki. 2000 pont feletti átlagot értek el a Gárdonyi, a Pannonhalmi, a Gyöngyösi és a Tolnai járásokban, valamint Budapest XX., XIX., XVIII. és XII. kerületben.
A leggyengébb németesek Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékből kerültek ki. Az angol és a német eredmények összevetésekor figyelembe kell venni a résztvevők eltérő számát, a képzési formákat és azt, hogy a két nyelv mérési skálája nem teljesen azonos.
Az angol nyelvi mérés történeti eredményei 2016 és 2021 között
2015 és 2021 között az idegen nyelv és a célnyelv is szerepelt a mérési területek között. A résztvevők a 6. és 8. évfolyamos tanulók voltak, a mérés pedig papír alapon történt.
| Év | 6. évfolyam angol | 6. évfolyam német | 8. évfolyam angol | 8. évfolyam német |
|---|---|---|---|---|
| 2016 | 85,2% | 85,5% | 85,65% | 86% |
| 2017 | 90,4% | 91,3% | 90,8% | 79,6% |
| 2018 | 86,65% | 88% | 90,2% | 88% |
| 2019 | 91,5% | 84% | 93% | 90% |
| 2021 | 89% | 96,77% | 89,19% | 88,14% |
A 2019/2020-as tanév idegen nyelvi mérése az emberi erőforrások minisztere 5/2020. (III. 19.) EMMI határozata értelmében a járvány miatt elmaradt.
Hogyan történik az eredmények értékelése?
A 2021/2022-es tanévtől a mérések digitálisan történtek. Ettől az időszaktól kezdve az idegen nyelvi és célnyelvi mérések értékelése központilag történik, a tanulói eredményeket pedig a többi mérési területhez hasonlóan képességskálán jelzik vissza.
A 2024/2025. tanévben a mérés digitálisan zajlott 2025. március 24. és 2025. május 30. között. A mérés területei a szövegértés, a matematika, a természettudomány, az idegen nyelv, a célnyelv, a történelem és a digitális kultúra voltak.
A mérési eredményeket nemcsak százalékos teljesítményként, hanem képességszintekhez kapcsolódó visszajelzésként is értelmezik. Az Oktatási Hivatal válaszából kiderült, hogy a tanulók a pre-A1 szinttől a C1-es szintig vegyesen kapnak feladatokat, évfolyamonként más-más arányban.
Hol érhetők el az angol nyelvi eredmények?
A végleges tanulói eredmények a Tanulói jelentések oldalon tekinthetők meg a tanuló mérési azonosítójának megadásával. A tanulói szintű eredmények az iskolák számára az Intézményi Gyorsvisszajelző felületen is elérhetők.
A tanulók a mérésben mérési azonosító segítségével vesznek részt. A mérési azonosító tanulóval való összekapcsolására csak az iskola jogosult. Az Oktatási Hivatal személyazonosításra alkalmatlan módon kapja meg és dolgozza fel az eredményeket.
A rendszer lehetőséget ad arra is, hogy évről évre nyomon kövessük gyermekünk fejlődését, és felismerjük azokat a területeket, ahol több gyakorlásra lehet szükség.
Tanulói jelentések
A végleges tanulói eredmények - a 2022/2023. tanévben zajlott 4. és 5. évfolyam kísérleti mérései kivételével - a Tanulói jelentések menüpontban a mérési azonosító megadásával érhetők el.
Iskolai és feladatellátási helyi eredmények
A 2024/2025. tanév eredményeiről országos, intézményi, illetve feladatellátási helyi szintű jelentések készültek. Az országos eredmények és feladatellátási helyi mutatók a digitális OKM adatvizualizációs felületén tekinthetők meg.
A fentieken túl az iskolák az Intézményi Gyorsvisszajelző felületen megismerhetik és elemezhetik a mérés időpontjában hozzájuk tartozó tanulók előzetes és végleges mérési eredményeit. A belépéshez az Intézményvezetői mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott jogosultság szükséges.
A 2023/2024. tanévi mérések országos eredményei és feladatellátási helyi mutatói a digitális OKM adatvizualizációs felületén tekinthetők meg. Az eredmények dinamikus megjelenítése lehetőséget biztosít a kibővült mérési adatbázis feldolgozására, egyszerűbb és gyorsabb értelmezésére.
Emellett az intézményi és feladatellátási helyi összefoglaló jelentések is elérhetők az országos mérések intézményi, illetve feladatellátási helyi jelentéseinek lekérdező felületén.
Hogyan érdemes felkészülni?
A felmérés a tananyag gyakorlati alkalmazását méri digitálisan, vagyis nemcsak azt nézi, hogy a diák mennyit tud, hanem azt is, hogyan tudja használni ezt a tudást. A felkészüléshez ezért nem elég pusztán a tananyag megtanulása, érdemes a korábbi évek tesztjeit is átnézni.
Ezek segítenek megérteni, milyen típusú gondolkodásra van szükség a jó eredményhez. A nyelvi feladatoknál különösen fontos az autentikus szövegek megértése, a lényeges információk gyors azonosítása, a hallott szöveg követése és a szövegkörnyezet alapján történő értelmezés.
A korábbi idegen nyelvi feladatsorok és javítókulcsok, valamint a 2001-2020 közötti feladatsorok a felkészülés során használhatók. Az egyes területek példafeladatai megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján, a Köznevelés / Országos és nemzetközi mérések / Digitális országos mérések 2022-től / Példafeladatok oldalon.
A feladatok megtekintéséhez, kipróbálásához regisztrációra nincs szükség. A Példafeladatok menüpontban a digitális mérések mérési területeihez tartozó online példafeladatok linkjei találhatók.
A feladatok mellett útmutatók is megtekinthetők, amelyek a feladatok felépítését mutatják be, és azt, hogyan kell a választ megadni a különböző feladattípusok esetén. A Példafeladatok menüpontból elérhető feladatok nem alkotnak feladatsort, azaz a feladatok között nem lehet lapozni.
Hatással van-e az angol eredmény a továbbtanulásra?
A kompetenciamérés hatással van a felvételi folyamatra? Jelenleg is zajlik a szakmai vita arról, hogy a kompetenciamérés eredményeit figyelembe kell-e venni a felvételi során.
A szabályozás még változhat, így érdemes figyelemmel követni a fejleményeket a következő tanévig. A kompetenciamérés eredménye önmagában nem azonos a nyelvvizsgával, mivel a mérés nem vizsgálja teljes körűen a beszéd- és íráskészséget.
Az angol mérési eredmények és a nyelvvizsgák kapcsolata
Mivel Magyarországon nem kell kötelezően nyelvvizsgát tenni középiskolában, nem mindenki fejleszti tovább magát. Előfordulhat az is, hogy a diákok nyelvtudása már megvan hozzá, de nem mennek el nyelvvizsgázni.
Többek között ezeknek is köszönhető, hogy az elmúlt években a nyelvvizsgázók aránya Magyarországon soha nem látott mértékben csökkent. Az angol nyelvi mérés eredményeit összevetve a nyelvvizsgára vonatkozó adatokkal látható, hogy a nyelvtudás magas szinten megvan, de a nyelvvizsgázók aránya csökkenő tendenciát mutat, mert nem minden diák szerez nyelvvizsgát.
A nyelvvizsgák számának alakulása összefügg a diákok motivációjával és kötelezettségeivel. A kompetenciamérés eredménye ezért a nyelvtudás egy részéről ad visszajelzést, és nem jelenti automatikusan azt, hogy a tanuló nyelvvizsgát is tenne.
A mérés lebonyolításának intézményi háttere
A mérés lebonyolítását az oktatásért felelős miniszter a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. A méréshez használt kérdőívek, feladatlapok elkészítését, a mérések lebonyolítását, továbbá a beérkezett adatok feldolgozásával és az eredmény visszajelzésével - többek között az iskoláknak és az iskolafenntartóknak szóló jelentések elkészítésével - kapcsolatos feladatokat országos szinten az Oktatási Hivatal végzi.
Az idegen nyelvi mérés eredményét az érintett iskola idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon teszi közzé az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet által meghatározott időpontig.
Az idegen nyelvi mérés iskolai vagy tanulói eredményei felől abban az intézményben lehet érdeklődni, ahol a tanuló a nyelvi mérésben részt vett.
Az országos kompetenciamérés angol nyelvi eredményei a tanulók funkcionális nyelvhasználatáról, elsősorban olvasott és hallott szövegek megértéséről adnak képet, ezért azokat a teljes nyelvtudás részeként, nem pedig önálló nyelvvizsgaként érdemes értelmezni.
tags: #orszagos #kompetencia #meres #eredmenyek #angol