A prezentációs és íráskészség fejlesztésének alapja a tudatos tervezés, a közönség igényeinek felismerése, a világos szerkezet kialakítása és a rendszeres gyakorlás. Az írás és a prezentáció egyaránt kommunikáció: egy adott cél érdekében, egy meghatározott közönségnek közvetítünk üzenetet.
Az íráskészség tanult nyelvi készség, amelynek segítségével folyamatosan és automatikusan vetünk papírra jeleket. Tágabb értelemben az írást, mint kognitív folyamatot, a manipulatív gyakorlatoktól egészen a szabad fogalmazásig terjedően kell fejleszteni. Az előadás tartása szintén fejleszthető készség: megfelelő felkészüléssel és gyakorlással mindenki képes lehet sikeresen megbirkózni ezzel a feladattal.
Az íráskészség sajátosságai
Minden fizikailag és szellemileg egészséges gyermek megtanul beszélni, de az olvasásra ugyanez már nem érvényes, az írásra pedig még kevésbé. A lényegi különbség éppen ez az elsajátított és a tanult készségek között, de még a tanult készségeken belül is lehetnek eltérések: több ember tud olvasni, mint írni. Az írás tehát igazi kihívás diáknak és tanárnak egyaránt, idegen nyelveken pedig hatványozottan az.
Az írás éppúgy kommunikáció, mint a beszéd, vagyis egy adott cél érdekében egy kiszemelt közönségnek írunk. Ez a teleológiai cél mindvégig ott lebeg az írás folyamatában, míg a vizuálisan megörökített nyelvi jelet kommunikatív helyzetbe hozzuk: éppen ez a kommunikatív cél az, amelynek jelenléte gondolatmenetünket mindvégig koherenssé teszi.
Az írás a nyelvi kifejezés olyan sajátos eszköze, amelyben a közlő térben és időben is távol van az olvasótól, ezért kontextust is meg kell teremtenie. Gondolatainkat, érzelmeinket nyelvi eszközökkel formáljuk meg, hogy a hallgatóhoz, olvasóhoz eljusson az üzenet, az adott nyelven megfogalmazott gondolat.
Az írás mint kommunikatív kompetencia
Az írás éppúgy a kommunikatív kompetencia követelményének engedelmeskedik, mint a beszéd: nyelvtani szabályokat követ, alaktani és mondattani követelményeknek tesz eleget, hibátlanul betűz és központoz stb. (nyelvi kompetencia); a céloknak, a témának és a közönségnek megfelelően variálja az írás műfajait (szociolingvisztikai kompetencia); a kohézió és a koherencia szabályainak engedelmeskedve használ különféle technikai megoldásokat, hogy a szöveg egészét egybetartsa (szövegalkotási kompetencia); a tervezés és az állandó módosítások segítségével, kreatív ötletekkel megpróbálja elkerülni az érthetetlenség különféle csapdáit stb. (stratégiai kompetencia).
A szövegalkotás Gondolatainkat, érzelmeinket nyelvi eszközökkel formáljuk meg, hogy a hallgatóhoz, olvasóhoz eljusson az üzenet, az adott nyelven megfogalmazott gondolat. A nyelvhasználati módok integrált, produktív, területe a szövegalkotás, bár a tanulás folyamatában beszélünk produktív, félproduktív és reproduktív szövegalkotási eljárásokról is (pl. reproduktív: szövegtranszformálás idő, személy tekintetében; félproduktív: adott szavakkal és kifejezésekkel szövegalkotás; produktív: fogalmazásírás, kreatív szövegalkotás.)
- Reproduktív szövegalkotás: szövegtranszformálás idő vagy személy tekintetében.
- Félproduktív szövegalkotás: adott szavakkal és kifejezésekkel történő szövegalkotás.
- Produktív szövegalkotás: fogalmazásírás és kreatív szövegalkotás.
Az írás mechanikájától a kreatív fogalmazásig
A fenti leírás döntően az írás, mint mechanikus folyamat megtanulására vonatkozik. A tanulás kezdeti szakaszában szét kell választani a szavak, a mondatok leírásának mechanikus folyamatát, amelyben a vizualitás játszik döntő szerepet és a kreatív fogalmazástanítást, amely annyira bonyolult folyamat, hogy sokak számára a saját anyanyelvén sem elérhető cél.
Alapszinten a betűk megformálása, a betűzés, a helyesírás elsajátítása hosszas folyamat. Az írás „mechanikájának” kialakításánál hosszadalmasabb az a fokozatosságra törekvő folyamat, amely az utánzás világából jó néhány metamorfózison át elviszi a jelöltek többségét az egyéni, a kreatív írás világába.
Ebben a végső stádiumban az írás mint fizikai művelet csak tükröződése egy gondolkodási folyamatnak, ahol az alkotás eredménye maga a mű, amelynek kifejezőereje stílusában nyilvánul meg, amely sajátos és egyéni. Fontos követelmény, hogy a szerző eltávolodjék a szövegétől, mert csak így lesz képes az eredeti szöveg javítására, törlésére, átrendezésére, tömörítésére, illetve bővítésére.
A hagyományos írástanításban eredeti szerzők stílusát is utánozták, ami lehetőséget adott arra, hogy a beszéd- és gondolatalakzatok jelentős tárházát sajátítsa el a diák. Az íráskészség - megfigyelések szerint - könnyebben fejleszthető a jól olvasó tanulók esetében.
Az írás és az olvasás kapcsolata
Ezen a szinten már nyilvánvalóvá válik, hogy miért kell nagyon jó olvasónak lennie annak, aki írni akar; hogy bizonyos értelemben az írás és az olvasás reciprok értékek, mert az írás konstruálás, az olvasás pedig dekonstruálás és így tovább.
Az írás és olvasás titkos megfeleltetéseinek mélyén az egyénnek az a képessége rejtőzködik, hogy pusztán írásos jelek segítségével teremtsen meg egy kommunikatív üzenetet, ráadásul úgy, hogy az olvasásban a dekódoló ugyanahhoz a jelentéshez jusson.
Nyilvánvaló, hogy az élelmességnek számtalan aspektusa van, így a megfejtés játékaiban az egyén a maga életében determinált ismeretei szerint jut el egy megoldáshoz, amely minden ember esetében kicsit más, kicsit eltér. Jó írás esetén azonban ezek a variációk még évszázadok múltán is egy kötegben maradnak, jelentésük gömbvillámként hatol át az értelmetlenségek által felfalt századokon.
Az írás fejlesztésének fokozatai
A szövegalkotás tanításának nyelvi feltételei: a kontextusos beszéd, szövegformálás a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően, az eszközszintűvé váló íráshasználat (a figyelem középpontjában ne az írástechnika álljon), a helyesírás alapvető normáinak ismerete.
A szövegértő olvasás; pszichikai feltétele: az emlékezés, a figyelem, ezen belül a megosztott és összpontosított figyelem, a képzelet bizonyos fejlettségi szintje. A tanulás kezdeti szakaszában szét kell választani a szavak, a mondatok leírásának mechanikus folyamatát, amelyben a vizualitás játszik döntő szerepet és a kreatív fogalmazástanítást.
Mechanikus és irányított gyakorlatok
Az ókortól ismert legegyszerűbb írástanítási eljárások:
- A másolás: memorizálásra is alkalmas példamondatok, versek, dalok, társalgási közhelyek stb. leírása;
- A diktálás: eleinte ismert, később ismeretlen anyagon gyakoroltat, többnyire az alábbi három fázisban: a teljes szöveg felolvasása normál tempóban; a szöveg lassú, szegmentált, egyszeri felolvasása tollbamondás céljából, ahol a szegmentumok hosszúságának a rid távú memória kapacitása szab határt; végső, normál tempójú felolvasás, amely alkalmat adhat a korrekcióra.
Több évszázada ismert további írásfejlesztő technikák:
- kiegészítések, hiányzó szavak beillesztése
- mondatbővítések, átalakítások, összevonások
- egy adott szakasz átírása
Az utóbbi időben elterjedtek még:
- az ún. cloze-tesztek (olvasási készség fejlesztéséhez hiányzó szavak pótlása);
- a párhuzamos írás (hosszabb szöveg, pl. egy bekezdés megírása oly módon, hogy megadott modell szerint, más szavakkal kell ugyanazt a szövegkörnyezetet megalkotni);
- a diktálás fogalmazással (a tanár előbb felolvassa az egybefüggő szöveget, majd kérdéseket tesz fel; újraolvasás és a kulcsszavak táblára történő felírása után a diákok leírják a történetet olyan mélységgel és részletességgel, amennyire csak képesek).
Az utóbbi két változat azt mutatja, hogy az írástanítás az irányított írásbeli gyakorlatoktól az egyre szabadabb, kreatív formák felé halad, miközben az írott beszéd követelményeit is tanítja (pl.: a kohéziót fejlesztő logikai és grammatikai technikákat, a koherencia iránti érzékenységet).
Kreatív írás és szabad fogalmazás
Az íráskészség fejlesztésének célja nem merül ki a betűk és szavak helyes leírásában. Tágabb értelemben az írást, mint kognitív folyamatot, a manipulatív gyakorlatoktól egészen a szabad fogalmazásig terjedően kell fejleszteni.
Az írás a nyelvi kifejezés olyan sajátos eszköze, amelyben a közlő térben és időben is távol van az olvasótól, ezért kontextust is meg kell teremtenie. A kreatív fogalmazástanítás annyira bonyolult folyamat, hogy sokak számára a saját anyanyelvén sem elérhető cél.
A kontextus szerepe a szövegalkotásban
A szövegösszefüggés a szöveg egyes részei, ill. a szövegbeli és a szövegen kívüli valóságsíkok között. A kontextus minden nyelvi közlés és általában mindenfajta kommunikáció nélkülözhetetlen sajátossága.
A kontextusok főbb csoportosítási lehetőségei:
- A szövegen belüli és szövegen kívüli kontextus
- A szintagmatikus és paradigmatikus kontextus
- A szöveg létrehozásának, ill. befogadásának kontextusa.
Az előbbi valóságosan van jelen az adott szövegben, az utóbbi virtuálisan teremt kapcsolatot az adott szövegrész (jel) valóságos léte és a hasonló jelek lehetséges léte között. Pl.: egy költemény hexameteres ritmusa valóságos kapcsolatban áll az adott mű más szintjeivel (jeleivel), ugyanakkor virtuálisan kontextusban van a hexameter más művekben másképpen, de lényegileg rokon módon megvalósuló példáival.
A szöveg létrehozásának, ill. befogadásának kontextusa különösen régebbi korok alkotásainak aktuális befogadásakor lehet eltérő. A kontextus fogalmát nemcsak a nyelv- és az irodalomtudomány használja: a kommunikáció minden formájánál jelentősége van, így a környezetfüggőség problémájával a valóság értelmezésében és ábrázolásában különböző tudományok és művészetek foglalkoznak (pl. a hermeneutika, kulturális antropológia, pszichológiai pedagógia).
A prezentációs készség jelentősége
Az előadások tartása sokak számára kihívást jelenthet, legyen szó álláskeresőkről vagy már munkába állt szakemberekről. A megfelelő előadói készségek azonban alapvető fontosságúak a szakmai siker érdekében.
Az előadások tartása sokak számára stresszes helyzetet jelenthet, de megfelelő felkészüléssel és gyakorlással mindenki képes lehet sikeresen megbirkózni ezzel a feladattal. Fontos, hogy tisztában legyünk az előadás céljával, a közönség igényeivel és a tartalommal, amit át kívánunk adni.
A profi előadó rendelkezik a megfelelő képességekkel és tapasztalattal ahhoz, hogy magabiztosan és hatékonyan kommunikáljon a közönséggel. Képes arra, hogy inspirálja és megnyerje az embereket, és hatékonyan közvetítse az üzenetét.
A prezentáció felépítése
A hatékony előadás alapja a megfelelő technikák alkalmazása. Ide tartozik a strukturált felépítés, az érdekes vizuális elemek használata és a dinamikus előadói stílus kialakítása. Ezekkel az eszközökkel képesek leszünk érthetően és hatékonyan átadni az üzenetünket a közönség számára.
Egy jól strukturált prezentáció készítése alapos kutatást, szervezést és tervezést igényel. Fontos megérteni az előadás célját és közönségét, majd ennek megfelelően felépíteni a tartalmat és az üzenetet.
Minden prezentációnak világos és lényegretörő üzenettel kell rendelkeznie, amely megfelel a közönség érdeklődésének és igényeinek. Fontos, hogy az üzenet egyszerű, hatékony és releváns legyen.
A cél és a közönség meghatározása
Fontos, hogy tisztában legyünk az előadás céljával, a közönség igényeivel és a tartalommal, amit át kívánunk adni. Az írás éppúgy kommunikáció, mint a beszéd, vagyis egy adott cél érdekében egy kiszemelt közönségnek írunk.
Az író legnagyobb tudománya mindig és főként a válogatás, amely döntően tartalmi, az elrendezés, amely a kiválogatott anyag sorrendjéről dönt, és mindent átfogóan a megjelenítő erő, a kifejezőerő vagy köznapi nevén stílus.
A tartalom elrendezése
A prezentáció és a szöveg akkor követhető, ha világos gondolatmenetre épül. A kommunikatív cél az, amelynek jelenléte gondolatmenetünket mindvégig koherenssé teszi.
A kohézió és a koherencia szabályainak engedelmeskedve használ különféle technikai megoldásokat, hogy a szöveg egészét egybetartsa. Az írott beszéd követelményei közé tartoznak a kohéziót fejlesztő logikai és grammatikai technikák, valamint a koherencia iránti érzékenység.
Vizuális elemek és prezentációs eszközök
A legjobb prezentációs eszközök kiválasztásakor fontos figyelembe venni, hogy bár fontosak a megfelelő eszközök, mint például a PowerPoint vagy a Prezi, mégis hangsúlyozni kell, hogy a technika és az előadói készségek fontosabbak.
Az eszközök csak segítik az üzenetünk hatékony átadását, így fontos, hogy olyan eszközöket válasszunk, amelyek támogatják előadói stílusunkat és üzenetünket. A vizuális elemek akkor segítik a prezentációt, ha az előadás célját és üzenetét támogatják.
A közönség figyelmének fenntartása
A közönség figyelmének fenntartása kulcsfontosságú a prezentáció hatékonysága szempontjából. Fontos változatos és érdekes tartalmat kínálni, valamint interaktív elemeket bevonni az előadásba.
Azok számára, akik már rendelkeznek alapvető előadói készségekkel, fontos a fejlődés és a haladó technikák elsajátítása. Ez magában foglalhatja az interaktív elemek bevonását az előadásba, a sztori elmondásának mesterfokon való elsajátítását és a verbális és nonverbális kommunikációs készségek finomítását.
Magabiztos előadás és gyakorlás
Az önbizalom kulcsfontosságú a sikeres előadáshoz. Fontos gyakorolni, vizualizálni a sikert, és a saját erősségeire koncentrálni.
Ha csak most kezdünk el foglalkozni prezentációs készségeink fejlesztésével, fontos az alapvető technikák elsajátítása. Ez magában foglalja a gondolatok logikus strukturálását, hatékony kommunikációs módszerek gyakorlását és az előadásmód finomítását.
A megfelelő előadói készségek gyakorlással fejleszthetők. A gyakorlás lehetőséget ad a szerkezet, a megfogalmazás, a verbális és nonverbális kommunikáció, valamint az előadói magabiztosság finomítására.
Az írás és a prezentáció közös alapjai
Ez utóbbi megjegyzésekből az is következik, hogy maga az írás is interaktív folyamat, hiszen az író próbálja valamiről meggyőzni az olvasót, mégpedig úgy, hogy legjobb megérzése szerint feltételezi, hogy mi az, amire az olvasónak szüksége van, sőt még azt is, hogy mikor van rá szüksége a dekódolás folyamatában.
A prezentáció szintén interaktív kommunikációs helyzet. Az előadó az üzenetét a közönség érdeklődéséhez és igényeihez igazítja, miközben a tartalom, az elrendezés, a megjelenítés és az előadásmód egységével törekszik az érthetőségre.
Az írásról szóló fejezet a fentieknek megfelelően foglalkozik majd az írási folyamat szerkezetével és jellegzetességeivel, az írás és a többi készség rokonságával, az írás műfajaival, az írás fiziológiájával és mikrokészségeivel, az írás tanításának technológiájával és az írás tanításának történetével.
tags: #prezentacio #es #iraskeszseg #sze