Réti László könyvei angolul: regények, témák és az életmű áttekintése

Réti László könyvei elsősorban magyar nyelven ismertek, az angol nyelvű olvasó számára pedig különösen érdekesek lehetnek azok a regények, amelyek nemzetközi helyszíneken, migrációról, terrorizmusról, vallások találkozásáról vagy gazdasági kiszolgáltatottságról szólnak.

Angol nyelven is elkészült a „Buszmegálló” munkacímű film forgatókönyve, amelynek központjában a demencia és az elmúlás áll, de Réti László regényeinek teljes, hivatalosan angolul megjelent bibliográfiája a rendelkezésre álló anyag alapján nem állítható össze biztosan.

Ki Réti László?

Réti László akinek ez a hetedik regénye, igazi hobbiíró: szabadidejében, főfoglalkozása mellett írja krimijeit. Ahogy mondani szokta, olyan könyveket ír, amilyeneket olvasni is szeret. Negyvenhárom éves, nyomozóként hosszú évekig rablások és gyilkosságok bizonyításával foglalkozott.

Ezt követően több parancsnoki beosztást töltött be a rendőrségnél, majd az egyik legnagyobb budapesti kerület rendőrkapitányaként gondolta úgy, hogy ennyi elég volt, és civilben folytatta pályafutását. Pedig már legalább több mint nyolc éve nem vagyok rendőr.

Húsz év szolgálat után úgy érzem, nekem ennyi elég volt. Amíg nyomoztam, amíg bűnügyi osztályt vezethettem úgy, hogy a parancsnokaim megadták az ehhez szükséges mozgásteret és lehetőséget, az a munka tetszett.

Rendőrkapitányként azonban olyan sok volt a papírmunka, hogy abban már nem éreztem jól magam. Eleinte Marcus Meadow álnéven jelentek meg a könyveim, aztán az Ulpiusháznál már saját néven.

Miért hitelesek a krimijei?

Amikor nyomozásról, kihallgatásról, információszerzésről ír, az olvasó biztos lehet benne, hogy szakmailag pontos képet tár elé az író. Olyan alkotó, aki kínosan ügyel a részletek hitelességére, hogy olvasói nyugodtan a szórakozásra tudjanak koncentrálni.

De azt nyilván tudom, hogyan néz ki, hogyan zajlik egy nyomozás. Ezt az ember nem felejti el. Más krimiíróknak is adok tanácsot, ha megkérnek rá - amit meg is értek, hiszen ha orvosi krimit írnék, magam is kikérném egy-két orvos barátom tanácsát.

Az adatgyűjtés nagyon komoly munkát igényel, és aki ezt csupán a fantáziával, írói képességgel akarja pótolni, az rendes krimit biztosan nem ír. Mert persze az időm jelentős részét most is számítógép előtt töltöm, de arra még ma is szükségem van, hogy lássam, ismerjem a helyszínt, amiről írok; hogy ismerjem a történet történelmi, kulturális hátterét.

Vagyis az írás meglepően sok terepmunkával jár. Sosem a történet valóságos, az alapötlet vagy a cselekmény, hanem az, ahogyan a szereplők mozognak, cselekszenek, beszélnek.

A rendőrségi valóság és a filmek világa

Az, ahogyan például egy nyomozás vagy kihallgatás zajlik. Az életben olyan biztosan nincs, mint a mozikban, hogy ha egy rendőrre fegyvert fognak, akkor a nyomozó a földre teszi a pisztolyát.

Az életben ilyenkor erősítést hívunk, kihátrálunk, és nem hosszú monológokban beszélnünk bűnről, lelkiismeretről. Arról nem beszélve, hogy egy átlagos nyomozó többnyire a rászegetett fegyvert sem csavarja ki a bűnöző kezéből, bár vannak olyan speciálisan kiképzett rendőrök, kommandósok, akik erre képesek.

Ez a tapasztalat különösen fontos azokban a regényekben, amelyekben a cselekmény középpontjában rendőrök, nyomozók, kihallgatások vagy bűnügyi eljárások állnak. Réti László hősei nem pusztán elképzelt akciófigurák, hanem a szerző rendőrségi tapasztalatai által hitelesített szereplők.

Réti László könyvei és főbb témái

Lehetne. Persze, mert velünk és bennünk élő problémákról írok. Arról, ami körülvesz bennünket, ami meghatározza a mindennapjainkat. Migráció, terrorizmus, vallások találkozása, gazdasági kiszolgáltatottság.

A jó krimik csak akkor érnek bármit is, ha úgy érezzük, hogy azok nagyon is valóságosak. Stílusa lefegyverző. Sorait olvasva pedig sosem tudhatjuk, vajon mennyi valóságalapja van egy-egy regénynek, mivel Réti erre a kérdésre mindig igen visszafogottan válaszol…

De abban biztos lehetsz, hogy tudja, miről ír, nem csak elképzeli, hogy mindez hogyan is mehet a valóságban. A regények között található humoros krimi, politikai krimi, thriller, történelmi fikció és nemzetközi konfliktusokra épülő kalandregény is.

A regények időrendi áttekintése

Korai regények és a Marcus Meadow-korszak

2005-ben Marcus Meadow néven jelent meg a Vér a véremből, 2006-ban pedig A halál háromszöge. 2007-ben Marcus Meadow néven is megjelent a Kaméleon, 2008-ban pedig a Könnyek városa.

2009-ben jelent meg A kandahári fogoly, 2011-ben pedig Marcus Meadow néven a Szex és Szekszárd. Eleinte Marcus Meadow álnéven jelentek meg a könyveim, aztán az Ulpiusháznál már saját néven.

A hasonmás, Kaméleon és Polip

Cameron Larkin, a főszereplő ebben a könyvben is. Meg másik háromban, A hasonmás-ban, a Kaméleon-ban és a Polip-ban. Larkin egy nagyszájú, örökkamasz, negyvenes zsaru, nő nélkül, aki csak a saját szabályai szerint hajlandó élni és dolgozni.

Fergeteges, bár néha idegesítő a humora van, cinikus, ironikus, de ha szükséges, egészséges önértékeléssel mindezt maga ellen is fordítja. A helyzet a következő: Larkin nem szép azzal a domborodó potrohával, nem túl okos, csak marha nagy mázlija van, tény, nem is buta, de semmiképpen sem egy James Bond-alkat, sziklaöklű, gyorstüzelésű ésígytovább zsaru.

Nem túl egyedi, de hihetően teljesen mindennapi képességekkel bíró, elfogadhatón antiszociális és könnyesre röhögtető dumájú zsaru. Akinek a szövegeiben néha megbújik a mindennapok ilyen-olyan jelenségeinek a krtikája is.

A hasonmás már a saját nevén jelent meg. Az egyik kedvenc könyvemmé lett. A mai napig érthetetlen, hogyan nincsen még ennek filmváltozata?

Nem egyenletes a színvonal. S nem mindegyik humoros. S nem mindegyik kirimi. Van amelyik politikai krimi. Van amelyik sorozatdarabolós. Alapvetőn egyik sem rossz, s mindegyik olvastatja magát.

A Panda és Cameron Larkin humora

Bár nem túl világos, miért ez a címe a könyvnek, azon túl, hogy frappáns, barátságos, és nem lóg a lvegőben, van kapcsolódási pont a történettel. A történet, ahogyan a füllszöveg s elmondja, nem túl bonyolult.

A város promines bankját vezető igazgatónak eltűnik a felesége. A rendőrségen belül konfliktusból konfliktusba lépő, eső, csetlő-botló, önsorsrontó Larkint bízzák meg azzal, hogy figyelje a rendőrségi fejesekkel golfozgató bankigazgatót.

S kezdetét veszi egy hitchock-i megfigyelés (vö.: A hátsó ablak). Amely persze itt is elfajul, és persze, hogy nem követi Hitchock eredetijét. Larkin megfigyel, mert szent meggyőződése, hogy az idegesítőn jő génekkel rendelkező pasas eltette láb alól az asszonkát.

Minden erre mutat. De minden. De tényleg. Larkin megfigyel, mozgosítja a kapcsolatait, felhasználja a drabális darab, fekete társnőjét, a szabályokat felrúgva elhagyja a megfigyelő helyét, kapcsolatot létesít a megfigyelttel, annak lányával, és így tovább, és így tovább.

Krimiről lévén szó, csitt, ne többet! Annyiban biztosak lehetünk, hogy az alapképlet bonyolódni fog, az események jócskán felpörögnek és persze Larkin megússza az egészet.

A Panda olvasmányélménye

Réti László szintén kimondta ugyanezt: azért ír, mert élvezi, s mert szórakoztatni akarja az olvasókat. Réti könyve egy pompás szórakoztató könyv, amelynek esze ágában sincsen megmondani a tutifrankót és nem akar világot sem megváltani, pusztán elmond egy humoros krimi történetet.

S ha ennek a mondanivalója természtesen nem is Hatalmas Üzenet, ám a derű, a nevetés, a röhögés által, mégis csak jobbá lesz a világ. Ezért nem is annyira az a kérdés, hogyan olvassuk a Pandá-t, sokkal inkább inkább az, hogy olvassuk-e?

Mert bizony mondom néktek: Pandá-t olvasni élvezet! Az eddig olvasottak közül a legjobban megírt könyve talán az Európa falak mögött. Viszont a kedvenc továbbra is A hasonmás, a humora miatt. Meg most ez a Panda. Ugyanazért.

Európa falak mögött és Európa halála

Aki olvasta már a regényeit (pl. Európa falak mögött, Európa halála), az tudja, hogy mindegyik olyan, hogy olvasás közben azt érezni, ez akár valóság is lehet.

Lehetne. Persze, mert velünk és bennünk élő problémákról írok. Arról, ami körülvesz bennünket, ami meghatározza a mindennapjainkat. Migráció, terrorizmus, vallások találkozása, gazdasági kiszolgáltatottság.

Ezek a könyvek azoknak az olvasóknak lehetnek különösen érdekesek, akik angolul is keresnek európai hátterű, nemzetközi konfliktusokat feldolgozó thrillereket. A történetek valószerűsége nem abból fakad, hogy minden esemény megtörtént, hanem abból, ahogyan a szereplők mozognak, cselekszenek és beszélnek.

Aranylövés - Az utolsó szállítmány

Egy háborús bűnök miatt nemzetközi körözés alatt álló magyar zsoldos és egy kiégett amerikai veterán által vezetett fegyveres csapat különleges megbízatást kap: feladatuk az, hogy két és fél tonna illegálisan bányászott aranyat szállítsanak át az afrikai Száhel-övezet poklán.

Két hetes küldetésük gazdaggá teheti őket, de megbízóiknak van egy fontos feltétele: minden egyes rúd aranynak meg kell érkeznie, különben bárhova menekülnek vagy bújnak el a Föld színén, előbb-utóbb megtalálják, és megölik őket.

Csakhogy a szállítmányt a világ legveszélyesebb terepén keresztül kell célba juttatniuk, ahol minden hadúr és terrorista-csoport rájuk és szállítmányukra vadászik. Réti László - Vanicsek Olivér: Aranylövés 2019-ben jelent meg.

Megölni Telekit: történelmi fikció és krimi

A Megölni Telekit című könyv írása abból a szempontból egyedinek számít, hogy az alapötlettől a regény elkészültéig nyolc év telt el. Eredetileg filmforgatókönyvnek indult, amely bemutatja Teleki Pál utolsó napjait, és lett belőle végül regény.

Nagyon sok történeti kutatómunkát, háttérbeszélgetést igényelt, de a téma sem egyszerű. Máig rejtély, mi, miért és főként hogyan történt 1941. április 3-án a Sándor-palotában.

A hivatalos verzió öngyilkosságról szól, miközben időről időre előkerülnek a gyilkossági elméletek is. Ezért is írtam bele a könyvbe, hogy aki kezébe veszi, úgy olvassa, hogy történelmi fikciót olvas, miközben szereplői valóban éltek, akiket igyekeztem saját valóságukban, beszédmódjuk, stílusuk alapján ábrázolni.

A könyvben szereplő Debrődy Károly arisztokrata detektívfelügyelő ugyanakkor kitalált karakter, ahogyan az is, hogy éppen egy sorozatgyilkos után nyomoz a korabeli Budapesten.

Ugyanakkor miután végigolvastam a Teleki életével foglalkozó tudományos műveket, azt vettem észre, hogy ezekben még az utolsó napjának eseményei sem fedik egymást száz százalékban. Ez viszont feltűnően furcsa, hiszen a miniszterelnök halálát megelőző napok és órák meglehetősen pontosan dokumentáltak, ám a források sok helyen még így is eltérnek egymástól.

Egy írónak ez valóban nagy mozgásteret ad. Miközben nem térhettem el az adott kor hű ábrázolásától, a történelmi események láncolatától, amely végül Magyarországot belesodorta, belevezette a második világháborúba.

A regény azonban, amit ennek ismeretében írtam, tényleg fikció, krimi, thriller, vagyis nem az a célja, hogy felmentsen, rehabilitáljon, értelmezzen bármit és bárkit is.

A halottlátó és A léleklátó

Minden anya tudja, mi a legnagyobb félelme. De annál is van rosszabb… Amikor nem tudod, mi történt? Nehéz a kétségbeesésnek és a félelemnek ezt a fokát elképzelni.

Zolna, a félig kubai félig magyar léleklátó érzékeli a holtak lelkét. A halottak kommunikálnak vele. A nő ezúttal olyan emberi történetek birtokába jut, amelyekről úgy érzi, meg kell osztania a rendőrséggel.

Amikor végül felkeresi Sitkei Zsófia századost, a budapesti rendőrség életvédelmi nyomozóját, falakba ütközik. Zolna őrlődik. Már megszokta, hogy a hatóságok nem hisznek neki, ám ezúttal csecsemőkről van szó.

Egy agilis regényíró viszont ráharap a történetre és mind Zolnával, mind Zsófival felveszi a kapcsolatot. A három nő együtt próbálja megoldani a csecsemők rejtélyét.

A nyomozás Budapestről a törökországi Kappadókia vadregényes hegyei közé vezet. Ott mást jelent a civilizáció. Közel a szír határ. Bármi megtörténhet. Bárki eltűnhet.

A 2025-ben megjelent nagysikerű „A halottlátó” folytatásában emelkedik a tét. Most már minden ember legbelső félelméről van szó.

A regény érdekessége, hogy két valós szereplő is van a kitalált karakterek között. Olvasás közben biztos lehet benne: valaki a válla felett szintén a könyvet bámulja…

Van-e Réti László-regény angolul?

A rendelkezésre álló információ alapján biztosan kijelenthető, hogy a „Buszmegálló” forgatókönyve magyarul és angolul is elkészült, mivel a forgatási nyelv az angol lesz. A forgatókönyv négy éve készen van magyarul és angolul is, mivel a forgatási nyelv az angol lesz.

A „Buszmegálló” egy 24 perces kisjátékfilmről van szó, amelynek központjában a demencia és az elmúlás áll. Több mint 5 évvel ezelőtt merült fel a „Buszmegálló” munkacímű kisfilm ötlete és bő négy évvel ezelőtt készült el az első forgatókönyv.

A forgatókönyvből készült novellát bocsátom közre, hogy kissé belelássatok az alkotási folyamatba, tudjátok, miről szól a történet, bár a novella azért nem tartalmaz minden olyan szálat, amit a filmben ki akarunk fejteni.

A forgatókönyvet teljes egészében sajnos nem áll módomban közreadni a szerzői jogok miatt, de ezt bizonyára megértitek. A regények hivatalos angol nyelvű kiadásairól a rendelkezésre álló anyag nem közöl ellenőrizhető, teljes adatokat, ezért az angol nyelvű olvasók számára nem adható meg biztos fordítási lista.

Réti László könyvei angolul: hogyan érdemes tájékozódni?

Az angol nyelvű olvasó számára elsőként azok a művek lehetnek érdekesek, amelyek témájuk vagy helyszínük révén eleve nemzetközi közegben játszódnak. Ilyen lehet az Aranylövés, az Európa falak mögött, az Európa halála, a Célpont Párizsban vagy A kandahári fogoly.

A történelmi fikció iránt érdeklődők számára a Megölni Telekit kínálhat különleges olvasmányt, míg a rendőrségi humor és a Cameron Larkin-történetek kedvelői A hasonmás, a Kaméleon, a Polip és a Panda világával találkozhatnak.

Az angol fordításban megjelent címek esetében fontos ellenőrizni a kiadás nyelvét, a fordító nevét, a kiadót és az ISBN-azonosítót, mert a magyar címek önmagukban nem bizonyítják, hogy hivatalos angol változat is létezik.

Réti László pályájának egyik legfontosabb sajátossága, hogy a krimi számára egyszerre jelent szakmai terepet, szórakoztató műfajt és olyan formát, amelyben a kortárs társadalmi problémák is megjelenhetnek. Olyan történeteket szeretek írni, amiket egyébként szeretek olvasni is.

tags: #reti #laszlo #konyvek #angolul