Az angol nyelvtan egyik legidőigényesebb, ám rendkívül hasznos területe a REPORTÉD SPEECH, azaz a FÜGGŐ BESZÉD. A bevezető szövegben felmerülő példák és megjegyzések jól mutatják, hogy a diákok gyakran védekeznek azáltal, hogy „nem használják rosszul sok igeidőt”, pedig ezek gyakorlati hasznossága vitathatatlan.
Mi a függő beszéd lényege és mikor használjuk?
„Azt mondta, hogy jövő órán dolgozatot írunk.”
„Azt kérdezte, hogy megírtuk-e a házi feladatot.”
Az első és a második példában látható, hogy egy mondatban elmondott közvetlen beszédet alakítunk át úgy, hogy a mondanivaló tartalma megmarad, de a szónok személye és az idő viszonyai megváltoznak. A szövegbe említett beszédbevezető igei típusától függően használható különféle igeidő formák és módok, amelyek segítenek abban, hogy a beszéd forrása világosan és pontosan legyen visszaadva.
A FÜGGŐ BESZÉD bevezető igéi és alapvető használati elvek
II. 1. REPORTED QUESTION: He asked (me) IF/WHETHER I was married. 2. REPORTED QUESTION: She asked (me) HOW MANY CHILDREN I had.
Az idézett példákból kiolvasható, hogy a riportált kérdés gyakran kiegészül IF/WHETHER és HOW MANY CHILDREN kifejezésekkel, amelyek a közlés jellegét meghatározzák. Az effajta mondatok felépítésében a bevezető ige (például asked, asked/told/commanded stb.) határozza meg a további formákat és a beszéd módját. Emellett fontos megfigyelni, hogy a „mondta/kérdezte” esemény ideje általában a múlt, ezért gyakran a jelentést a visszavetítés, azaz a történetmondás időtartama határozza meg, és ezt a kontextus alapján értelmezzük.
Tipikus szerkezetek és példák a gyakorlatban
III. 1. REPORTED COMMAND: She asked/told/commanded ME TO OPEN the window. -reporting verbs: asked/told/commanded/begged/threatened etc. 2. REPORTED COMMAND: The teacher told US NOT TO SPEAK Hungarian in class.
Ezek a példák bemutatják a közvetlen/parancsot tartalmazó mondatok átalakítását: a parancsoló ige után a tárgyesettel és az INFINITIVÁVAL (TO OPEN, NOT TO SPEAK) történő átírást. Ilyen konstrukciókban a beszédtípus megítélésében a „megkérte” vagy „parancsolta” jelzők kulcsfontosságúak, mert ezek meghatározzák, hogy milyen formákat alkalmazunk a riportírás során. A felsorolt igeidők és módok között előfordulhatnak még a weaving (összetett mondatok) és a passzív szerkezetek is, amelyeket a gyakorlatban a kontextus határoz meg.
Gyakorlati észrevételek a diákok számára
A diákok gyakran védekeznek azzal, hogy „nem is használnak amúgy sok igeidőt”, pedig a mindennapi beszédben és írásban is előfordulhatnak a függő beszéd szerkezetei. A példák között megfigyelhető, hogy a módszeres gyakorlás során a tanár általában rávilágít azokra az esetekre, amikor a past tense vagy a present perfect szükségszerűség lehet. A jól megértett riporting verbs (asked, told, commanded, begged, warned stb.) segít abban, hogy pontosan jelezzük a mondat forrását és a beszéd jellegét, anélkül hogy elvesznénk a részletekben.
Megjegyzések a nyelvtani magyarázatokhoz
Hogy tetszett a nyelvtani magyarázat? Ha megért egy LIKE-ot, nyomj egy LIKE-ot!
