Szakmai vagy felsőfokú nyelvvizsga a felvételin: követelmények, pontok és elfogadás

A felsőoktatási felvételin a szakmai és az általános nyelvvizsga elfogadása, valamint a felsőfokú nyelvvizsga után járó pontok mindig az adott képzés és az aktuális felvételi szabályok alapján dőlnek el. A 2024-től működő rendszerben az egyetemek saját hatáskörben határozhatják meg a 400 pont feletti 100 intézményi pont feltételeit, ezért ugyanaz a bizonyítvány különböző intézményekben eltérő pontértéket képviselhet.

Jogszabály alapján a legalább középfokú nyelvtudásért többletpontot kell adni, de a pontos pontszámítás és az elfogadható nyelvvizsgatípus képzésenként változhat. A szakmai vagy felsőfokú nyelvvizsga ezért csak akkor jelent biztos előnyt, ha megfelel a kiválasztott szak felvételi szabályainak.

Szakmai vagy általános nyelvvizsga: melyiket fogadják el?

A legtöbb esetben, például diplomázásnál vagy felvételinél, az általános nyelvvizsga elegendőnek bizonyul. Vannak azonban olyan területek is a munkaerőpiacon, például a műszaki területek, a gazdálkodási menedzsment és az agrártudományok esetén, ahol speciális nyelvtudást várnak el a jelentkezőktől.

Az adott területen szükséges nyelvtudást tesztelő szakmai nyelvvizsgát általában a gazdasági, üzleti szakokon kérnek. Ha ilyen pályán képzeled el magad, tisztában kell lenned az adott terület speciális szavaival, kifejezéseivel.

Ezt sikeres üzleti vagy más szaknyelvi vizsgával tudod bizonyítani. A szaknyelvi vizsga természetesen némileg nehezebb, mint az általános vizsga, hiszen itt a beszédkészséget nem történetmeséléssel mérik.

Ehelyett megadott információk és adatok alapján többperces üzleti vagy egyéb szaknyelvi prezentációt kell tartanod a vizsgabiztosoknak. Ez a típusú vizsga arra készít fel, hogy otthonosan mozogj majd a munkahelyen előforduló élethelyzetekben (például megbeszéléseken, állásinterjúkon, konferenciákon).

Felesleges belevágnod egy szakmai vizsgába, ha a munkahelyed csak általános bizonyítványt kér. A felvételi előtt ezért azt kell tisztázni, hogy az adott szak általános vagy szakmai nyelvvizsgát fogad-e el, illetve ad-e külön pontot a szakmai bizonyítványért.

A nyelvvizsga szintjei

Államilag elismert nyelvvizsgát három szinten tehettek, és a külföldi rendszerű nyelvvizsgát is ezen a három szinten honosíthatjátok. Az alapfokú nyelvvizsga a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerinti B1-es szintnek felel meg, a középfokú nyelvvizsga B2-es szintnek, a felsőfokú pedig C1-es szintnek.

A1 (MINIMUMSZINT): Itt mindennapi kifejezéseket és alapvető szófordulatokat kérnek számon. A1 szinten be kell tudnod mutatni magadat és másokat, valamint képesnek kell lenned egyszerű, hétköznapi interakciókra.

A2 (ALAPSZINT): Ezen a szinten arról kell meggyőznöd a vizsgáztatókat, hogy megérted és használod a leggyakoribb szavakat, kifejezéseket. Ezek tipikusan a családhoz, a bevásárláshoz és a helyismerethez kapcsolódnak.

B1 (KÜSZÖBSZINT): A B1 vizsgán az olyan gyakori élethelyzetek kerülnek elő, mint a munka, az iskola és a szabadidő. Ezen a szinten már élményeket és ambíciókat is meg kell fogalmaznod, és tudnod kell érvelned az álláspontod mellett.

B2 (KÖZÉPSZINT): Középszinten elvontabb témák is szóba kerülnek, ráadásul a szakszókincset is mérik. B2 tudással folyékony, zökkenőmentes beszélgetést kell tudnod folytatni anyanyelvű beszélőkkel.

C1 (HALADÓ): Igényesebb és hosszabb szövegeket is meg kell értened, az adott nyelvet pedig mind társalgási, mind szakmai és tanulmányi helyzetben is rugalmasan és hatékonyan kell használnod.

C2 (MESTERFOK): A legmagasabb szinten bármilyen olvasott, hallott szöveget meg kell értened, és a nyelv legapróbb árnyalatait is érzékelned kell. Itt már a szakcikkek és a szépirodalom sem okozhat gondot.

Komplex, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga?

Típus szerint háromféle nyelvvizsgát tehettek: szóbelit (A típusú), amely tulajdonképpen a vizsga beszédkészség része, írásbelit (B típusú) és komplex (C típusú) nyelvvizsgát.

Három lehetőség közül is választhatsz: csak írásbeli vizsga, csak szóbeli vizsga, illetve a kettő kombinációja, a komplex vizsga. Ösztöndíjakhoz, továbbtanuláshoz, diplomához vagy munkavállaláshoz biztosan a komplex vizsgára lesz szükséged.

A felvételi pontszámításkor és a diplomához csak a komplext nyelvvizsgát fogadják el, a sajátos nevelési igényű jelentkezők azonban, ha igazolni tudják, hogy ezt nem tudják letenni, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatják a 28, illetve 40 pontot.

Van azonban egy kivétel: ha szakértői véleményt kaptatok arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudtok komplex vizsgát szerezni, egy „fél nyelvvizsgáért” is megkaphatjátok a 28 vagy 40 pontot.

Ha más időpontban teszitek le a szóbeli vagy az írásbeli részvizsgát - például mert elsőre megbuktok valamelyiken -, komplex nyelvvizsgára válthatjátok át. Ez akkor is igaz, ha az egyik alacsonyabb szintű: ezen a szinten kaphattok komplex nyelvvizsga-bizonyítványt, egy C1-es szóbeliért és egy B2-es írásbeliért például középfokút.

Egynyelvű és kétnyelvű vizsga

Az államilag elismert nyelvvizsgáknak két fajtájuk van. Az egynyelvű vizsga négy feladatsorból áll: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség.

A kétnyelvű vizsga a közvetítés vizsgarésszel egészül ki, amely az írásbeli vizsgához tartozik, és az információ idegen, illetve magyar nyelven való visszaadását, fordítását jelenti.

A felsőoktatási felvételin és a diplomakövetelmény szempontjából nem számít, hogy melyiket választjátok. A két típus azonban teljesen egyenértékű, így mindkettőt elfogadják a felvételin vagy az állásinterjúkon.

A kétnyelvű vizsgát akkor érdemes választanod, ha a jövőben fordítási feladatokat szeretnél végezni hivatásosan vagy hobbiból.

Felsőfokú nyelvvizsga és intézményi pontok

2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek a 400 pont feletti 100 intézményi pontról. Nagyon fontos tudni, hogy számos egyetem az eddiginél sokkal több pontot ad a nyelvvizsgáért.

Sok helyen már az alapfokú papír is pontra váltható. Egy felsőfokú nyelvvizsga az addigi 40 helyett akár 100 pontot is érhet, a középfokút egyes intézmények akár 70 ponttal honorálják.

Több helyen adnak plusz pontokat már egy részvizsgáért is (írásbeli vagy szóbeli). Ezek alapján biztosan állítható, hogy a nyelvvizsga továbbra is nagyon hangsúlyos szerepet tölt majd be a 100 intézményi pont megszerzésében.

Az alábbi szabályok szerint a magyartól eltérő idegen nyelvű nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár:

A felsőoktatási felvételin összesen 100 többletpontot gyűjthettek, ebből maximum 40-et kaphattok a nyelvtudásotokért. Egy középfokú nyelvvizsgáért 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér.

A jelentkező legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná.

Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. Ha a jelentkező ugyanazon idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

Mikor nem jár pont a nyelvvizsgáért?

Vannak olyan képzések, ahol nem adnak pluszpontot a nyelvvizsgáért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket.

Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni a legalább középfokú nyelvtudásért. A fenti szabály alól kivétel: az edző, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapképzési szakok, az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szak, a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, valamint művészeti tanárképzés, ahol részben vagy egészben gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.

Nem szükséges emelt szintű érettségit tenni azon képzéseknél, amelyeknél a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják. Ez a művészeti képzés valamennyi szakját, a művészetközvetítési képzési terület szakjait, az edző alapszakot és a művészeti osztatlan tanárszakot érinti.

Az érettségi és a nyelvvizsga kapcsolata

Idegen nyelvi emelt szintű érettségi

Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga eléri a 60%-ot középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha eléri a 40%-ot alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű.

Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet „kiváltani”.

Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.

Az érettségi bizonyítvány vagy érettségi tanúsítvány záradékában szerepel az, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa vagy érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat.

A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű a bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított úgynevezett kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Mentesség és részvizsga-egyenértékűség

Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a százalékos eredményekre vonatkozó további feltételeknek, részleges teljesítés esetén szóbeli vagy írásbeli típusú nyelvvizsgával egyenértékű okirat szerezhető.

Ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Nemzetiségi nyelvű oktatás

A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban 2 feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány:

1. nemzetiségi nyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, mindegy, milyen szinten;
2. nemzetiségi nyelv és irodalomból kell érettségi vizsgát tenni.

A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban 2 feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány az alábbiak szerint: nemzetiségi nyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, mindegy, milyen szinten, és nemzetiségi nyelv és irodalomból kell érettségi vizsgát tenni.

A vizsgázóknak - amennyiben a nemzetiségi oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig és az oktatás két nyelven vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyt - mindenképpen a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk.

Tehát kötelező az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelvén teljesíteni.

A vizsgázó saját maga választhatja meg a nemzetiségi nyelven letenni kívánt vizsga szintjét, valamint, hogy a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz nemzetiségi nyelven érettségi vizsgát.

A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak.

A vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet.

Két tanítási nyelvű oktatás

A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban 2 feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány:

1. célnyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, mindegy, milyen szinten;
2. célnyelvből emelt szinten legalább 60%-ot kell elérni.

A két tanítási nyelvű középiskolák tanulói az érettségi vizsga során célnyelvből felsőfokú vagy alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítványt szerezhetnek, középfokút nem.

A vizsgázóknak - amennyiben a két tanítási nyelvű oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig - mindenképpen a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk.

Tehát kötelező idegen nyelv a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázniuk.

A vizsgázó saját maga választhatja meg a célnyelvi vizsga szintjét, valamint, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz célnyelven érettségi vizsgát.

Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.

Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga és nyelvi követelmény

A felsőoktatási felvételi szakmai vizsga egy olyan, a felsőoktatási intézmény által szervezett vizsga, amellyel a felsőoktatásba jelentkező a felvételi eljárás részeként teljesítheti a felvételi követelményként meghatározott emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelményt.

A vizsgát legalább 45%-osra kell teljesítenie a jelentkezőnek. Ebben az esetben kiváltja az emelt szintű érettségit, és a jelentkező teljesíti az emelt szintű érettségi feltételét, illetve megkapja az 50 többletpontot, ha olyan tárgyból tett vizsgát, amiből érettségi pontot lehet számolni.

A felsőoktatási felvételi szakmai vizsga nem nyelvvizsga, hanem egy meghatározott tantárgyi emelt szintű érettségi követelményének teljesítésére szolgáló felvételi vizsga.

Azok jelentkezhetnek felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára, akik a kétszintű érettségi vizsga bevezetése - tehát 2005 - előtt szerzett magyar érettségi bizonyítványukban az adott tárgyból vizsgaeredménnyel rendelkeznek.

Nem jelentkezhetnek felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára azok, akik a kétszintű magyar érettségi vizsgarendszerben szerezték meg az érettségi bizonyítványukat - tehát 2005-ben vagy azt követően -, függetlenül a benne szereplő érettségi vizsgatárgyaktól.

A felsőoktatási felvételi szakmai vizsga eredménye kizárólag csak az adott felsőoktatási felvételi eljárásban használható fel, és nem eredményez az adott tantárgyból emelt szintű érettségi eredményről szóló bármilyen igazolást vagy tanúsítványt.

Nyelvvizsga-bizonyítványok igazolása

A nyelvtudásotok igazolására semmilyen dokumentumot nem kell feltöltenetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat 2003. január 1. után szereztétek, ezeket az Oktatási Hivatal egy külön adatbázisból ellenőrzi.

Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak megadása kötelező a többletpont érvényesítéséhez: a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma, de a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák dokumentumait nem kell benyújtani.

Ezeket az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból ellenőrzi. A Hivatal csak abban az esetben tud nyelvtudás jogcímén többletpontot adni, ha a felvételi ponthatárok megállapítását megelőző napig a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból a nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak visszaigazolása megtörténik.

A külföldi nyelvvizsgát honosíttatni kell. Nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben 2020. december 24. után angol nyelvből letett nyelvvizsgákat.

Szintén nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Goethe Institut külföldi nyelvvizsgarendszerben 2021. október 2. után német nyelvből letett nyelvvizsgákat.

Hogyan válassz nyelvvizsgát a felvételihez?

Először azt tisztázd magadban, hogy pontosan milyen céllal szeretnél nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Ezenkívül persze azt is tisztáznod kell magadban - méghozzá őszintén -, hogy melyik szintre lesz elegendő a tudásod.

Később magasabb szinten is megmérettetheted magad, de nem jó ötlet például pusztán alaptudással felsőfokú nyelvvizsgára jelentkezni.

A következő lépés az, hogy kiválasztod a számodra szimpatikus vizsgaközpontot. A kínálat hatalmas, így először is azt mérd fel, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tennél-e.

Az sem mindegy, hogy a nyelvvizsgádat csak idehaza használnád, vagy esetleg külföldi munkavállaláshoz, tanulmányokhoz is igénybe vennéd. Az utóbbi esetben nemzetközileg akkreditált vizsgaközponthoz kell fordulnod.

Ha mostanában szeretnél vizsgázni, alighanem online megmérettetés vár rád. A koronavírus-járvány miatt ezt a módszert részesítik előnyben a vizsgaközpontok, hiszen egészségügyileg lényegesen biztonságosabb, mint a személyes jelenlétet megkövetelő vizsgáztatás.

Az online nyelvvizsgára természetesen a neten kell jelentkezned az általad kiszemelt nyelvvizsgaközpontnál. Ahhoz, hogy otthonról vizsgázhass, szigorú technikai feltételeket kell teljesítened.

Magának az online vizsgának a részletei vizsgaközpontonként eltérhetnek, ezért a jelentkezés előtt mindig az adott vizsgaközpont aktuális tájékoztatását kell figyelembe venni.

tags: #szakmai #vagy #felsofoku #nyelvvizsga #felvi