A szaknyelvi nyelvvizsga azt méri, hogy a vizsgázó szaknyelvi kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban, milyen szinten képes a nyelvet használni. A vizsga alapját azok a kommunikációs helyzetek, szándékok és feladatok határozzák meg, amelyekbe a vizsgázók várhatóan kerülhetnek.
A szaknyelvi nyelvvizsga minden idegen nyelvi készséget szakterülethez kötve, szakmai tevékenységhez kapcsolódó feladatokkal mér. A szaknyelvi kompetencia a négy fő nyelvi készség, az olvasáskészség, a beszédértés, az íráskészség és a beszédkészség segítségével valósul meg.
Mit jelent a szaknyelvi nyelvvizsga?
A szaknyelvi nyelvvizsga minden része szaknyelvi, amely szintenként eltérő módon, mérési okokból két helyen, az olvasáskészségnél és a beszédértésénél, kiegészül környezeti és környezetvédelmi tematikájú közös feladattal.
A szaknyelvi vizsga alapját tehát azok a kommunikációs helyzetek, szándékok és feladatok határozzák meg, amelyekbe a vizsgázók várhatóan kerülhetnek. A szaknyelvi nyelvoktatásban ezért nem elegendő az általános nyelvtani és szókincsbeli tudás: a vizsgázónak a szakterületéhez kapcsolódó szövegek, témák és kommunikációs helyzetek kezelésére is fel kell készülnie.
Számos területen, így a gazdaságban, az idegenforgalomban és a vendéglátó-iparban ma már szinte lehetetlen elhelyezkedni komoly nyelvtudás nélkül. A gazdasági irányú egyetemeken és főiskolákon, minimum egy, máshol két szakmai nyelvvizsga megszerzése a diploma kimeneti feltétele.
Kinek lehet szüksége szaknyelvi nyelvvizsgára?
Bárki jelentkezhet, akinek szüksége van államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványra és betöltötte 14. életévét. A szakmai nyelvvizsga különösen annak lehet hasznos, aki a jövőjét gazdasági, üzleti, pénzügyi, idegenforgalmi, vendéglátóipari, műszaki, agrár- vagy más szakmai területen képzeli el.
Annak érdemes szakmai nyelvvizsgát tennie, aki a jövőjét közgazdasági területen képzeli el; és ehhez a közgázon, külkeren, vagy más közgazdasági diplomát adó felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni.
Aki nem akar közgazdász lenni, de vonzónak találja a szakmai nyelvvizsga előnyeit, szintén választhatja a szakmai nyelvvizsgát. Szakmai anyaggal bővített általános „C” nyelvvizsga bizonyítványt fog kapni, ami többet nyomhat a latba.
A szaknyelvi nyelvvizsga előnyei az általános vizsgához képest
Bizonyos szempontból egyszerűbb, és mégis többet ad, ugyanis 15 témaköre által körülhatároltabb, mint egy általános nyelvvizsga, ahol aztán az élet bármely területéről kérdezhetnek. Emiatt könnyebben átfogható, szóanyaga egyszerűbben elsajátítható.
Nem utolsó sorban nem szükséges a diáknak két külön C típusú nyelvvizsgát letenni, elég helyette a szakmai anyaggal bővített változat, ami később a diplomához így is, úgy is elengedhetetlen lesz.
De mivel középfokról van szó, természetesen itt is alapfeltétel, hogy a vizsgázó az alapnyelvet középfokú szinten tudja, hiszen erre a biztos alapra épülnek rá a szaknyelv elemei.
A szakmai nyelvvizsga letételéhez szükséges egy általános nyelvtudás. Abban az esetben, ha az ember nem ismeri a nyelvet, a szakmai részt sem fogja tudni.
A felsőfokú tudás megszerzése komoly minőségi lépést jelent és sokkal nehezebb itthon, nem anyanyelvi környezetben elsajátítani, mint megtanulni 15 szakmai témát, plusz szókincset.
A szaknyelvi nyelvvizsga készségei
A szaknyelvi kompetencia a négy fő nyelvi készség segítségével valósul meg: olvasáskészség, beszédértés, íráskészség és beszédkészség.
| Nyelvi készség | A vizsgán mért terület |
|---|---|
| Olvasáskészség | Szakmai és a vizsgarendszerben meghatározott közös tematikájú szövegek megértése |
| Beszédértés | Szakmai és a vizsgarendszerben meghatározott közös tematikájú beszélt szövegek megértése |
| Íráskészség | Szakmai témájú, megfelelő műfajú és szerkezetű írott szöveg létrehozása |
| Beszédkészség | Szakmai kommunikációs helyzetekben történő szóbeli interakció és önálló beszéd |
A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó szaknyelvi kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban, milyen szinten képes a nyelvet használni. A vizsga minden része szaknyelvi, amely szintenként eltérő módon, mérési okokból két helyen, az olvasáskészségnél és a beszédértésénél, kiegészül környezeti és környezetvédelmi tematikájú közös feladattal.
Vizsgaszintek a KER szerint
A vizsgarendszerek a Közös Európai Referenciakeret követelményeihez illesztett szinteken alap-, közép- és felsőfokon teszik lehetővé az államilag elismert szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzését.
| KER-szint | Magyar megnevezés | A nyelvhasználat jellemzője |
|---|---|---|
| B1 | Alapfok | Önálló nyelvhasználó alsó sávja |
| B2 | Középfok | Önálló nyelvhasználó felső sávja |
| C1 | Felsőfok | Mesterfokú nyelvhasználó alsó sávja |
B1 - alapfok
Megérti a világos, standard szövegek főbb információit, amelyek ismert, szakmai vagy ahhoz kapcsolódó, általános témákról szólnak, és amelyek gyakori kommunikációs helyzetekre jellemzőek.
El tudja intézni a legtöbb, egyszerű, szakmai vagy általános nyelvhasználatot igénylő feladatot, például egy külföldi utazás során. A szakterminológiát és az általános szaknyelvi lexikát elfogadhatóan használja.
Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni ismerős, szakterületével összefüggő témában. Le tudja írni munkakörét, szakterületét, véleményét, terveit, ambícióit indoklással, és egyszerűbb eseményeket, okukkal együtt.
B2 - középfok
Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú, szakterületéhez kapcsolódó szövegek fő gondolatmenetét és fontosabb információit, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai vagy általános munkahelyi társalgást is.
Olyan szintű folyamatos interakcióra képes, hogy az anyanyelvű beszédpartnere számára nem megterhelő. A szakterminológiát és az általános szaknyelvi lexikát megfelelően használja.
Világos, részletes szöveget tud alkotni a szakterületén gyakori műfajokban, alkalmazva azok sajátosságait. Képes kifejteni véleményét szakmai jellegű témákról úgy, hogy ki tudja fejteni az előnyöket és hátrányokat.
C1 - felsőfok
Saját szakterületén és az ahhoz kapcsolódó általános helyzetekben jól meg tud érteni különböző típusú, hosszabb és igényesebb szövegeket, és a jelentésárnyalatokat is érzékeli.
Pontosan, folyamatosan, összefüggően és spontán módon tudja magát kifejezni, anélkül, hogy túl sokszor keresnie kellene a kifejezéseket. A szakterminológiát és az általános szaknyelvi lexikát pontosan használja.
A nyelvet rugalmasan tudja használni tanulás, munkavégzés és az ahhoz kapcsolódó társalgás céljaira. Világos, jól szerkesztett szöveget tud alkotni összetettebb témákban is, alkalmazva a megfelelő műfaj sajátosságait.
A szaknyelvi vizsgák típusai
A vizsgarendszerek államilag elismert, egy- és kétnyelvű gazdasági szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzését teszik lehetővé a Közös Európai Referenciakeret követelményeihez illesztett szinteken alap-, közép- és felsőfokon.
Egynyelvű vizsgarendszer
Egynyelvű gazdasági kommunikációs vizsga angol és német nyelven tehető. Az egynyelvű vizsgarendszer a szakmai kommunikációt célnyelven méri.
Kétnyelvű vizsgarendszer
Kétnyelvű üzleti vizsga francia, spanyol, olasz, orosz és japán nyelven, kétnyelvű idegenforgalmi-vendéglátóipari vizsga pedig angol, francia, spanyol és olasz nyelven tehető.
A kétnyelvű vizsgarendszerek feladatszerkezete és eredményszámítási módja azonos. Kétnyelvű vizsga esetén a nyelvismereti teszt eredménye nem lehet nulla pont.
Írásbeli, szóbeli és komplex vizsga
Minden szinten mindegyik vizsgarendszerben lehetséges külön írásbeli vagy szóbeli vizsgát tenni. A vizsgára online, egyszeri regisztráció után lehet jelentkezni.
Az egynyelvű vizsgarendszerben szerzett írásbeli vagy szóbeli bizonyítvány párosítható bármely kétnyelvű vizsgarendszer részbizonyítványával, a kettő együtt komplex vizsga letételét igazolja.
Komplex vizsga esetén a 60%-os sikerességi küszöb a teljes vizsgára vonatkozik, nem szükséges az írásbeli és szóbeli vizsgán külön-külön elérni 60%-ot.
A szaknyelvi nyelvvizsga sikerességi feltételei
A vizsgázónak az elérhető összpontszám 60%-át, valamint minden készség esetében a 40%-os minimumpontszámot kell elérnie. A komplex vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó összességében 60%-ot teljesít, miközben minden mért részkészségből, vagyis az olvasáskészségből, a beszédértésből, az íráskészségből és a beszédkészségből, eléri minimum a 40%-ot.
| Vizsgaeredmény | Feltétel |
|---|---|
| Sikeres komplex vizsga | Összességében 60%, minden mért részkészségből legalább 40% |
| Sikeres írásbeli részvizsga | Az írásbeli vizsgán 60%, a hozzá tartozó részkészségekben legalább 40% |
| Sikeres szóbeli részvizsga | A szóbeli vizsgán 60%, a hozzá tartozó részkészségekben legalább 40% |
A vizsga félig sikeres, ha a vizsgázó csak az írásbeli vagy csak a szóbeli vizsgán éri el a 60%-ot, figyelembe véve itt is a 40%-os részkészségenkénti minimumot.
Amennyiben a komplex vizsga sikertelen, de akár a szóbeli, akár az írásbeli vizsga sikeres, a vizsgázó a szóbeli vagy írásbeli bizonyítványt kapja.
A külön-külön részvizsgáról szóló bizonyítványokat a felsőoktatási intézményeknek a komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek kell tekinteniük, és el kell fogadniuk.
A bizonyítvány tartalma
A bizonyítvány két nyelven, magyarul és angolul, tartalmazza a sikeres vizsga KER, vagyis a Közös Európai Referenciakeret szerinti szintjét és a szaknyelvet.
A bizonyítványon szereplő szintek: B1 = alapfok, B2 = középfok, C1 = felsőfok.
Gazdasági szaknyelvi nyelvvizsga
A BGE Nyelvvizsgaközpont a 71/1998. (IV. 8.) Kormányrendelet értelmében 2000. május óta működik akkreditált nyelvvizsgaközpontként.
A Gazdaságtudományi Kar 2014 augusztusa óta BGE Akkreditált Gazdasági Nyelvvizsgahely. Az akkreditáció értelmében az államilag elismert kétnyelvű vizsgarendszeren belül szakmai, üzleti, idegenforgalmi-vendéglátóipari és pénzügyi, valamint az egynyelvű gazdasági kommunikáció vizsgarendszeren belüli nyelvvizsgák szervezésére és lebonyolítására jogosult.
| Vizsgaterület | Elérhető nyelvek |
|---|---|
| Egynyelvű gazdasági kommunikáció | Angol, német |
| Kétnyelvű üzleti | Francia, spanyol, olasz, orosz, japán |
| Kétnyelvű idegenforgalmi-vendéglátóipari | Angol, francia, spanyol, olasz |
Választható szintek az alapfok, a középfok és a felsőfok. Választható vizsgarendszerek az egynyelvű gazdasági kommunikációs vizsgarendszer, valamint a kétnyelvű üzleti és idegenforgalmi-vendéglátóipari vizsgarendszer.
Zöld Út szaknyelvi vizsgák
A Zöld Út vizsgán gazdálkodási menedzsment szaknyelv, agrár- és környezettudományi szaknyelv, valamint műszaki szaknyelv választható.
- Gazdálkodási menedzsment szaknyelv, közös, környezeti és környezetvédelmi résszel.
- Agrár- és környezettudományi szaknyelv, közös, környezeti és környezetvédelmi résszel.
- Műszaki szaknyelv, közös, környezeti és környezetvédelmi résszel.
A vizsga nyelvei az angol, a német és a francia, de francia nyelven csak gazdálkodási menedzsment és agrár- és környezettudományi szaknyelvekből lehet vizsgázni.
A vizsga alapfokon, középfokon és felsőfokon tehető.
Más szaknyelvi vizsgaterületek
A szaknyelvi vizsgák között megtalálhatók a gazdasági, üzleti, idegenforgalmi-vendéglátóipari, műszaki, agrár- és környezettudományi, valamint az egészségügyi és orvosi vizsgák.
Az egészségügyi és orvosi szaknyelvi vizsgák között szerepel a PROFEX angol és német egészségügyi és orvosi szaknyelvi vizsga, a telc Medizin német orvosi szaknyelvi vizsga, a DFP francia orvosi, üzleti, nemzetközi kapcsolatok és turisztikai szaknyelvi vizsga, valamint az OET angol nyelven.
A Szaknyelvi Intézet fő tevékenységei közé tartozik az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti, egészségtudományi, egészségügyi informatikai és konduktori szaknyelvek oktatása, továbbá a latin-görög terminológia, az angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz szaknyelv, valamint a külföldi hallgatók számára a magyar szaknyelv oktatása.
A Szaknyelvi Intézet az egészségügyi kommunikáció interprofesszionális kutatásával és innovatív fejlesztésével, nyelvvizsgáztatással, egészségtudományi szakfordítók és tolmácsok képzésével, valamint szakdolgozati és TDK-témavezetéssel is foglalkozik.
Kommunikáció és gyakorlati használat
Általános nézet, hogy a nyelvvizsgák inkább az elmélethez kötődnek, mintsem a gyakorlathoz. Vannak olyan típusú nyelvvizsgák, amelyek inkább az elméleti dolgokra helyezik a hangsúlyt, de egyre több a kommunikáció- és gyakorlatorientált vizsga.
Ez egyébként egy általánosan megfigyelhető tendencia a nyelvvizsgák területén, legyen szó egy- vagy többnyelvű vizsgáról. A szaknyelvi vizsgán a vizsgázónak olyan helyzetekben kell bizonyítania nyelvtudását, amelyek a tanuláshoz, a munkavégzéshez és a szakmai társalgáshoz kapcsolódnak.
A szaknyelvi nyelvoktató nem csak nyelvtanár. Fontos, hogy az adott szakmában rendelkezzen azokkal a tapasztalatokkal, amelyek révén teljesen átlátja az adott szférát.
A szaknyelvi vizsgáztatásban ezért jelentős szerepe van annak, hogy az oktató a nyelv mellett a témához is értsen. A szaknyelvi vizsgáztatók nyelvtanári diplomájuk mellett közgazdasági diplomával vagy specifikus nyelvvizsgáztató minősítéssel is rendelkezhetnek.
Felkészülés szaknyelvi nyelvvizsgára
A szaknyelvi nyelvvizsgára való felkészüléshez először meg kell erősíteni az általános nyelvi alapokat, majd erre lehet ráépíteni a szakmai szókincset, a terminológiát és a vizsgafeladatok megoldási stratégiáit.
Az alapozó kurzus azok számára jó, akiknek még nem kellőképpen megalapozott a tudásuk a szakmai nyelvvizsgára való felkészítéshez. Az alapozó kurzus már eleve több mint egy általános nyelvi tanfolyam, hiszen az egészet gazdasági környezetre építik fel.
A felkészülés során célszerű megismerni a vizsgarendszer feladatszerkezetét, gyakorolni az olvasott és hallott szakmai szövegek feldolgozását, valamint rendszeresen írni és szóban megoldani a szakmai kommunikációs feladatokat.
A személyes kontaktusnak fontos szerepe lehet a nyelvtanulásban. A jó tanár motivál, hajt, számon kér, bátorít és segít.
A vizsgajelentkezés és az eredmények
Nyelvvizsgára online módon lehet jelentkezni a vizsgaközpont honlapján keresztül. Az elérhető vizsgarendszerekről, vizsgaszintekről és vizsgafeladatokról a vizsgaközpontok tájékoztatást adnak.
A vizsgaközpont a sikeres vizsgákról a vizsgaesemény időpontjától számított legkésőbb 60 napon belül köteles kiadni a bizonyítványokat. Ez egyes vizsgaközpontokban körülbelül 40 napra csökkenhet.
Ha a vizsgázó Budapesten vizsgázott, átveheti a bizonyítványt a vizsgaközpontban, vidéki vizsgahely esetén pedig postázhatják a lakcímére. Ha a budapesti vizsgázó nem jön be a bizonyítványért, kérésére szintén postázhatják.
A vizsgadíj támogatása
Az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról a Magyar Államkincstár honlapján lehet tájékozódni.
A vizsgadíj visszaigénylése az 503/2017-es kormányrendelet szerint a 35. életévét be nem töltött, 2018. január 1. után tett első sikeres államilag elismert nyelvvizsgára vonatkozik.
A vizsgázó a sikeres vizsga letétele után a bizonyítvány átvételekor a vizsgaközponttól vagy vizsgahelytől befizetési bizonylatot is kap, amelyet a vizsgadíj visszaigénylésekor mellékelnie szükséges.
A befizetési igazolást csak abban az esetben lehet a vizsgázó nevére kiállítani, ha az utalás közlemény rovatában a vizsgázó neve feltüntetésre kerül. Az igénylést Ügyfélkapun keresztül vagy a megfelelő űrlap kitöltésével is el lehet indítani.
tags: #szaknyelvi #nyelv #vizsga