A német szenvedő szerkezet Konjunktiv II-ben: Egyszerű magyarázat és példák

A német szenvedő szerkezet feltételes módú alakját a werden ige Konjunktiv II alakjával képezzük, miközben a főige Partizip II alakban áll: würde + Partizip II. Így például: Der Brief würde geschrieben. - A levelet megírnák.

Befejezett feltételes jelentésben a szerkezet így alakul: wäre + Partizip II + worden. Például: Der Brief wäre geschrieben worden. - A levelet megírták volna.

A német szenvedő szerkezet alapjai

Igeszemléletből kétféle létezik: cselekvő és szenvedő. A magyarban a cselekvő szemlélet használata mindennapi (pl. „írják a levelet”), a szenvedőt nem nagyon használják (pl. „levél íratik”). A németben viszont a szenvedő igeszemlélet igen gyakori.

Idegen szóval a szenvedő igeszemléletet passzívnak, a cselekvőt aktívnak nevezik. A szenvedő szerkezet az igeragozás egyik formája, amelynek segítségével folyamatokat és állapotokat írhatunk le.

Amikor ezt az alakot használjuk, magát a cselekményt helyezzük előtérbe: míg az aktív mondatban azon van a hangsúly, hogy ki vagy mi csinál valamit, a szenvedő szerkezet segítségével azt emelhetjük ki, mit csinál vagy csinált valaki.

Az, hogy ki végezte az adott cselekvést, kevésbé fontos, vagy akár ismeretlen is lehet, a hangsúly magán a cselekvésen van. A szenvedő szerkezet alanya általában az a személy vagy tárgy, akivel vagy amivel történik valami.

Vorgangspassiv és Zustandspassiv

Többféle német szenvedő szerkezet létezik. Ezek közül a leggyakrabban a Vorgangspassiv (másik nevén: Handlungspassiv, folyamatot kifejező szenvedő igeragozás) használtatik.

Ezzel cselekvéseket, történéseket tudunk kifejezni (pl. „kinyitják az ajtót”). A másik német szenvedő szerkezet, a Zustandspassiv állapot kifejezésére alkalmas (pl. „az ajtó nyitva van”).

Létezik még az ún Adressatenpassiv is, ennek ismerete középszinten nem szükséges.

Vorgangspassiv: folyamat vagy cselekvés

Ez az, amivel cselekvéseket és történéseket tudunk kifejezni. Például: Die Aufgabe wird gelöst. = Megoldják a feladatot.

A Vorgangspassiv képlete: werden + Partizip Perfekt.

A szenvedő szerkezetet a werden segédige és a befejezett melléknévi igenév segítségével képezzük. A ragozott segédige a második helyen áll. A befejezett melléknévi igenév ragozás nélkül a mondat végén helyezkedik el.

Zustandspassiv: állapot

A Zustandspassiv (állapotot kifejező szenvedő szerkezet) egy cselekvés eredményét, az elért állapotot fejezi ki.

Ez tehát azt fejezi ki, hogy valami ill. valaki valamilyen állapotban van, nem pedig azt, hogy valami történik, hanem egy korábbi cselekvés következtében fennálló állapotot.

Képzése: sein ragozott alakja + Partizip II.

Die Tür ist geöffnet. - Az ajtó nyitva van.

A Vorgangspassiv és a Zustandspassiv közötti különbséget könnyen megérthetjük, ha egymás mellé állítjuk a két szenvedő szerkezetben a mondatokat:

Idő	Vorgangspassiv	Zustandspassiv
Jelen idő	Das Kind wird geimpft. A gyereket beoltják épp most.	Das Kind ist geimpft. A gyerek be van oltva.
Präteritum	Das Kind wurde geimpft. A gyereket beoltották.	Das Kind war geimpft. A gyerek be volt oltva.
Perfekt	Das Kind ist geimpft worden. A gyereket beoltották.	Das Kind ist geimpft gewesen. A gyerek be volt oltva.
Plusquamperfekt	Das Kind war geimpft worden. A gyereket beoltották.	Das Kind war geimpft gewesen. A gyerek be volt oltva.
Futur I	Das Kind wird geimpft werden. A gyereket be fogják oltani.	Das Kind wird geimpft sein. A gyerek be lesz oltva.
Futur II	Das Kind wird geimpft worden sein. A gyereket bizonyára beoltották.	Das Kind wird geimpft gewesen sein. A gyerek bizonyára be lett oltva.

Az aktív mondat átalakítása szenvedővé

Adott egy cselekvő igeszemléletű (aktív) mondat:

Aktív: Man schreibt den Brief. (Levelet írnak.)

Ebben a mondatban a man az alany, a schreibt az ige, a den Brief pedig a tárgy.

A cselekvő mondatot úgy alakítjuk át szenvedő mondattá, hogy a cselekvő mondat tárgya (itt: den Brief) lesz a szenvedő mondat alanya, az ige werden + Partizip Perfekt alakba kerül:

Passzív: Der Brief wird geschrieben. (A levél „írva van” / A levél íratik / Levelet írnak.)

A cselekvő mondat alanya itt a man. Mivel a man eleve azt fejezi ki, hogy nem lényeges a cselekvés végrehajtója, a szenvedő mondatból a man teljesen el is marad.

Éppen ebben áll a német szenvedő szerkezet lényege, hogy a cselekvés végrehajtóját nem tartjuk fontosnak, ezért általában ki is marad belőle.

A Vorgangspassiv igeidői

A werden igét abban az igeidőben ragozzuk, amiben a párhuzamos cselekvő mondat igéje áll.

Präsens

Aktív: Man schreibt den Brief. (Levelet írnak.)

Passzív: Der Brief wird geschrieben. (A levelet írják.)

Präteritum

Aktív: Man schrieb den Brief. (Levelet írtak.)

Passzív: Der Brief wurde geschrieben. (A levél „írva volt” / A levél (meg)íratott / Levelet írtak.)

Perfekt

Szenvedő szerkezetben a werden igét ragozzuk Perfektben, de a ge- előtag ilyenkor elmarad a geworden elől, csak worden lesz.

Mint tudjuk, a werden ige a Perfekt alakját a sein igével képzi! (werden - wurde - ist geworden).

Aktív: Man hat den Brief geschrieben.

Passzív: Der Brief ist geschrieben worden.

A werden eredeti, nem szenvedő jelentésében worden helyett természetesen geworden áll: Er ist Lehrer geworden - „Tanár lett.”

Támpontot adhat, hogy a geworden előtt nincs másik ige Partizip Perfekt alakja, ezért ez nem is lehet szenvedő szerkezet. Hiszen szenvedő szerkezetben a werden mellett egy másik ige Partizip Perfektje is áll!

Plusquamperfekt

A Perfekthez hasonlóan képezzük a Plusquamperfektet is:

Aktív: Man hatte den Brief geschrieben.

Passzív: Der Brief war geschrieben worden.

Nachdem der Brief geschrieben worden war, wurde er gesendet.

Futur I

A jövő idő szenvedő alakjának képzéséhez a főnévi igenév szenvedő alakját használjuk.

Míg cselekvő alakban a werden mellett a „sima” (cselekvő alakú) főnévi igenén áll (pl. Ich werde das Buch lesen), addig a szenvedő alakban a werden mellett a szenvedő alakú főnévi igenév áll (pl. Das Buch wird gelesen werden).

Aktív: Man wird den Brief schreiben. (Levelet fognak írni.)

Passzív: Der Brief wird geschrieben werden. (A levél „írva lesz”.)

A feltételes módú szenvedő szerkezet

A fentiek alapján könnyen képezhető feltételes módú (Konjunktiv II) német szenvedő szerkezet is: a werden igét kell feltételes jelen, illetve feltételes múlt alakban ragozni.

Feltételes jelen: Konjunktiv II Präsens

A feltételes jelen idejű Vorgangspassiv képlete: würde + Partizip II.

Aktív: Man schriebe den Brief. (Levelet írnának.)

Passzív: Der Brief würde geschrieben. (A levél „írva lenne” / A levél (meg)íratna / Levelet írnának.)

A würde a werden Konjunktiv II alakja, a geschrieben pedig a főige, a schreiben Partizip II alakja.

Feltételes múlt: Konjunktiv II Plusquamperfekt

A feltételes múlt idejű Vorgangspassiv képlete: wäre + Partizip II + worden.

Aktív: Man hätte den Brief geschrieben. (Levelet írtak volna.)

Passzív: Der Brief wäre geschrieben worden. (A levél „meg lett volna írva” / A levél megíratott volna / Levelet írtak volna.)

A wäre itt a werden segédige feltételes múltban használt alakja, a geschrieben a főige Partizip II alakja, a worden pedig a Vorgangspassiv befejezett alakjának része.

A feltételes módú Zustandspassiv

A Zustandspassiv feltételes módját nem a werden, hanem a sein ige megfelelő Konjunktiv II alakjával képezzük.

Konjunktiv Präteritum: wäre geöffnet (nyitva lenne)

Konjunktiv Plusquamperfekt: wäre geöffnet gewesen (nyitva lett volna)

Das Fenster wäre geöffnet. - Nyitva lenne az ablak.

Das Fenster wäre geöffnet gewesen. - Nyitva lett volna az ablak.

A feltételes módú Vorgangspassiv folyamatot vagy cselekvést fejez ki, míg a feltételes módú Zustandspassiv egy feltételezett állapotot.

Szerkezet	Német példa	Jelentés
Vorgangspassiv, Konjunktiv II Präsens	Der Brief würde geschrieben.	A levelet megírnák.
Vorgangspassiv, Konjunktiv II múlt	Der Brief wäre geschrieben worden.	A levelet megírták volna.
Zustandspassiv, Konjunktiv II Präsens	Das Fenster wäre geöffnet.	Nyitva lenne az ablak.
Zustandspassiv, Konjunktiv II múlt	Das Fenster wäre geöffnet gewesen.	Nyitva lett volna az ablak.

A cselekvés végrehajtójának megnevezése: von és durch

Ha nem man a cselekvő mondat alanya, hanem valami más, akkor a szenvedő mondatban von (ritkábban durch) elöljárószós szerkezettel megnevezhetjük:

Aktív: Ich schreibe den Brief. - Die Sekretärin schreibt den Brief.

Passzív: Der Brief wird von mir geschrieben. - Der Brief wird von der Sekretärin geschrieben.

A cselekvés végrehajtóját, elvégzőjét von-nal fejezzük ki.

Dieses Produkt wird von Angela hergestellt. = Ez a termék Angela által van előállítva.

Ha nem végrehajtóról, elvégzőről, hanem a cselekvés okozójáról, eszközéről van szó, akkor durch vagy mit elöljárószót használunk.

Das Fenster wurde durch den Wind geöffnet. - Az ablakot a szél kinyitotta. „Az ablak kinyittatott a szél által”.

Dieses Produkt wird durch Experimente hergestellt. = Ez a termék kísérletekkel van előállítva.

Eszközzel való cselekvés: mit + Dativ: Der Kranke wird mit einem Krankenwagen ins Krankenhaus geliefert. (A beteget mentőautóval szállítják a kórházba.)

Szenvedő szerkezet tárgyas igék nélkül

A német nyelv sajátossága, hogy nem csak tárgyas igékből képezhető szenvedő szerkezet.

Míg sok más nyelvnél kikötés, hogy legyen tárgy a cselekvő mondatban, amiből a szenvedő mondat alanya lesz, a németben szinte bármilyen igéből (kevés kivételtől eltekintve) képezhető szenvedő szerkezet.

Ilyenkor, nem lévén tárgya a cselekvő mondatnak, nem lehet a cselekvő mondat tárgyából a szenvedő mondat alanya, hanem helyette vagy es névmás lesz a szenvedő mondat alanya, vagy az alany teljesen el is marad:

Man heizt. - Fűtenek.

Es wird geheizt. - „Fűtve van”, fűtenek.

Man schläft im Bett. - Ágyban alszik az ember / Ágyban alszunk / Ágyban alszanak.

Es wird im Bett geschlafen.

Im Bett wird geschlafen. - „Ágyban van aludva”.

Valójában az es névmásnak itt csak helykitöltő szerepe van: bármilyen német mondat kezdődhet es névmással, ha nem akarunk vagy nem tudunk semmit kiemelni a mondat elejére, nem csak szenvedő mondatokban.

Melyek ezek a nem tárgyas igék, melyeket szenvedő alakban lehet használni? Azok az igék, melyek múlt idejüket a haben segédigével képzik, pl. heizen, schlafen, arbeiten, sitzen, stehen, schwimmen.

A sein-os igék nem használhatók szenvedő alakban, pl. gehen, kommen, passieren, sterben.

A részeshatározó nem lesz alany

Az angollal ellentétben a németben nem lehet a részeshatározóból a szenvedő mondatban alanyt „csinálni”.

Persze kiemelhetjük akár a szenvedő mondat elejére a részeshatározót, de az részes esetben is marad.

Man gibt dem Kind einen Apfel. - A gyereknek almát adnak.

Dem Kind wird ein Apfel gegeben. - A gyereknek adnak egy almát.

Főnévi igenév szenvedő alakban

A főnévi igenévnek is van szenvedő alakja:

Aktív: schreiben (írni), grüßen (üdvözölni), lesen (olvasni)

Passzív: geschrieben werden („írva lenni”), gegrüßt werden („üdvözölve lenni”), gelesen werden („olvasva lenni”)

Ezt az alakot például zu + Infinitiv szerkezetekben használjuk:

Aktív: Ich freue mich, dass man mich grüßt. - Örülök, hogy üdvözölnek engem.

Passzív: Ich freue mich, gegrüßt zu werden. - Örülök, hogy üdvözölnek engem („üdvözölve vagyok”).

A főnévi igenévnek múlt idejű szenvedő alakja is van, amit úgy képzünk, hogy a főige Partizip Perfektje mellé a worden sein kerül, pl. geschrieben worden sein.

Ezt az alakot használhatjuk például zu + Infinitiv szerkezetekben előidejűség kifejezésére:

Ich freue mich, gegrüßt worden zu sein. - Örülök, hogy üdvözöltek engem.

Futur II szenvedő alakban

A Futur II úgy képzi a szenvedő alakját, hogy a werden ragozott alakja mellé a főige múlt idejű szenvedő főnévi igenév alakja kerül:

Ich werde natürlich gegrüßt worden sein.

A Futur II helyett gyakran a Perfekt alakot használjuk a gyakorlatban.

Konjunktiv I szenvedő szerkezetben

Az előzőek alapján a Konjunktiv I. (függő beszéd kifejezésére) szenvedő alakja sem jelenthet már gondot:

er werde gegrüßt - jelen;
er werde gegrüßt werden - jövő;
er werde gegrüßt worden sein - Futur II.

Módbeli segédigék szenvedő szerkezetben

Módbeli segédigés mondatok is állhatnak passzívban. A szerkezet elsőre bonyolultnak tűnik, de valójában csak az a lényege, hogy míg aktívban az aktív („sima”) főnévi igenév alakja áll a módbeli segédige mellett (pl. Ich muss gehen), addig passzívban a főnévi igenév passzív alakja kerül a módbeli segédige mellé (pl. Der Brief muss geschrieben werden).

Aktív: Ich kann das Buch lesen.

Passzív: Das Buch kann gelesen werden.

Ennek Präteritum alakjával sincs különösebb gond:

Aktív: Ich konnte das Buch lesen.

Passzív: Das Buch konnte gelesen werden.

A szerkezet képlete: módbeli segédige + Partizip II + werden.

Die Bücher müssen zurückgebracht werden. (A könyveket vissza kell vinni.)

Ein Krankenwagen musste gerufen werden. (Egy mentőt kellett hívni.)

Der neueste Roman kann schon gekauft werden. (A legújabb regényt már meg lehet venni.)

Perfekt módbeli segédigével

Perfekt alakban viszont tudni kell, hogy módbeli segédige Partizip Perfekt-je helyett Infinitiv (főnévi igenév) áll, ha másik ige is van a mondatban, nem csak szenvedő, hanem „sima” cselekvő mondatokban is.

Ich habe gemusst. De: Ich habe lesen müssen. (Olvasnom kellett.)

Éppen ezért a szenvedő szerkezetben is főnévi igenév alakban fog állni a módbeli segédige, Partizip Perfekt alak helyett:

Das Buch hat gelesen werden müssen. (El kellett olvasni a könyvet, a könyvnek „el kellett olvasva lenni”.)

Ha ezt a bonyolultnak tűnő mondatot összehasonlítjuk az Ich habe lesen müssen mondattal, megállapíthatjuk, hogy csak az a különbség, hogy a lesen helyett gelesen werden áll, azaz a cselekvő alakú főnévi igenév helyett szenvedő alakú főnévi igenév áll!

Mivel a módbeli segédigék Perfekt múlt idejű alakját mindig a haben-nel képezzük, szenvedő alakban nem a sein szerepel itt (mint a worden mellett), hanem a haben!

Módbeli segédige feltételes módban

A módbeli segédigével alkotott feltételes szerkezetben a módbeli segédige Konjunktiv II alakja áll, a szenvedő főnévi igenév pedig a mondat végére kerül.

Das Buch könnte gelesen werden. - A könyvet el lehetne olvasni.

Der Brief müsste geschrieben werden. - A levelet meg kellene írni.

Die Aufgabe sollte gelöst werden. - A feladatot meg kellene oldani.

KATI szórend módbeli segédigével

Mellékmondati (KATI) szórendben a módbeli segédigés összetett múlt idős (haben-es) és módbeli segédigés jövő idős szerkezet is okoz némi bonyodalmat cselekvő alakban is, ami a nyelvtanulók bánatára szenvedő alakban is előjön.

A ragozott ige (ami ilyenkor csak a haben vagy a werden lehet) nem a mondat legvégén áll, hanem a két Infinitiv előtt.

Cselekvő alakban: Er sagte, dass man den Brief hat schreiben müssen. (Azt mondta, meg kellett írni a levelet.)

Szenvedő alakban: Er sagte, dass der Brief hat geschrieben werden müssen.

Cselekvő alakban: Er sagte, dass man den Brief wird schreiben müssen. (Azt mondta, meg kell majd írni a levelet.)

Szenvedő alakban: Er sagte, dass der Brief wird geschrieben werden müssen.

Mikor nem használható a német szenvedő szerkezet?

Passzívban csak a haben-nel ragozódó igéket használhatjuk.

Nem képezhető passzív alakja azoknak az igéknek, amelyek sein-nal képzik az összetett múlt időt.

a mozgást, állapotváltozást kifejező igéknek (pl. kommen, gehen, sterben);
a birtoklást kifejező igéknek (pl. haben, besitzen, bekommen);
a visszaható igéknek (pl. sich waschen, sich beeilen);
a wissen, kennen, kosten, freuen, ärgern, wundern, frieren igéknek;
a személytelen szerkezeteknek (pl. es gibt, es regnet).

Visszaható igék például: sich freuen, sich vorbereiten.

Személytelen igék például: regnen, blitzen, donnern.

Birtoklást kifejező igék például: haben, es gibt.

Mozgást vagy állapotot kifejező igék például: kommen, fahren.

Tárgyas igék, amelyek nem cselekvést fejeznek ki, például: kosten, betragen, enthalten.

Hasznos összehasonlítások

Vorgangspassiv feltételes jelen és múlt

Der Brief würde geschrieben. - A levelet megírnák.

Der Brief wäre geschrieben worden. - A levelet megírták volna.

Zustandspassiv feltételes jelen és múlt