A szerzői jog a természetes személy által létrehozott, irodalmi, tudományos vagy művészeti területről származó, egyéni és eredeti jellegű alkotásokat védi. A védelem a mű létrejöttének pillanatától automatikusan fennáll, ezért annak megszerzéséhez külön bejelentés vagy engedély nem szükséges.
A szerzői jogi szaknyelvben alapvető különbséget kell tenni a szerző személyhez fűződő jogai, vagyoni jogai, a felhasználási jogok, valamint a kapcsolódó jogok között. A szerzői jog nem az ötletet, hanem az ötlet kifejezési formáját, vagyis a kellően kidolgozott művet védi.
A szerzői mű fogalma
A szerzői jogi védelem az irodalom, a tudomány és a művészet területéről származó egyéni, eredeti jellegű alkotásokra terjed ki. A védelem tárgyát elsődlegesen az Szjt. 1. §-a definiálja.
Az Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény az irodalmi, a tudományos és a művészeti alkotásokat védi. A szellemi teljesítmények e három területe azonban az alkotások meglehetősen tág körét foglalja magában, emellett még átfedőek is.
Erre utal az Szjt. példálózó felsorolása is a műtípusokat illetően. E jogtechnikai megoldás egyértelművé teszi azt, hogy nemcsak a felsorolásban szereplő műtípusok állhatnak védelem alatt, hanem minden olyan egyéb alkotás, amely az egyéni, eredeti jelleg követelményét teljesíti.
A szerzői jog által műként védett alkotások köre tehát nem zárt, erre utal az Szjt. megfogalmazása is, a műtípusok példálózó felsorolását az „így különösen” fordulattal vezeti fel a törvény.
Az egyéni, eredeti jelleg
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
Az alkotásoknak nem kell magas szintű követelményeknek megfelelniük annak érdekében, hogy a szerzői jogi védelem kiterjedjen rájuk, azaz a védelem alá eső művek körébe tartozhassanak.
Ugyanúgy szerzői jogi védelem alatt állhat egy több száz oldalas regény, mint egy négysoros vers, amennyiben az egyéb követelményeknek, így különösen az egyéni, eredeti jelleg követelményének megfelel.
Az egyéni, eredeti jelleg olyan feltételpár, amelynek alapján a szerzőséghez szükséges alkotómunka tetten érhető, valamint a mű egyértelműen a szerzőhöz köthető.
A szerzői jog minden esetben a mű külső és belső (gondolati) formáját védi, és nem a tartalmát. Ennek megfelelően szükséges tehát, hogy az alkotás elérje a kidolgozottság bizonyos szintjét annak érdekében, hogy védelem alatt állhasson (azonban nem kell befejezettnek lennie).
Milyen alkotásokat véd a szerzői jog?
Szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Szerzői joggal védett alkotások lehetnek a következők:
- irodalmi művek, például szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos és publicisztikai művek;
- nyilvánosan tartott beszédek;
- színművek, zenés színművek, táncjátékok és némajátékok;
- zeneművek szöveggel vagy szöveg nélkül;
- rádió- és televíziójátékok;
- filmalkotások és más audiovizuális művek;
- rajzok, festmények, szobrok, metszetek és kőnyomatok;
- fotóművészeti alkotások;
- térképművek és más térképészeti alkotások;
- építészeti alkotások és azok tervei;
- épületegyüttesek és városépítészeti együttesek tervei;
- műszaki létesítmények tervei;
- iparművészeti alkotások és azok tervei;
- jelmezek, díszletek és azok tervei;
- ipari tervezőművészeti alkotások;
- számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentáció;
- gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok.
Irodalmi és tudományos művek
Szerzői jogvédelem alá tartozhat az irodalmi, például szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos és publicisztikai mű, valamint a nyilvánosan tartott beszéd.
A tudományos mű szerzői jogi védelme nem attól függ, hogy annak megállapításai helyesek-e, milyen tudományos értéket képviselnek, vagy milyen terjedelműek, hanem attól, hogy a gondolatok egyéni, eredeti módon kerültek-e kifejezésre.
Zenei, filmes és audiovizuális művek
A törvény védi a színművet, a zenés színművet, a táncjátékot, a némajátékot, valamint a szöveggel vagy anélkül létrehozott zeneművet.
A rádió- és televíziójáték, a filmalkotás és más audiovizuális mű szintén szerzői jogi védelemben részesülhet.
A szerzői jogi törvény minden egyéni-eredeti zeneszámot véd annak létrejöttének pillanatától - függetlenül attól, hogy bejelentették-e azt a közös jogkezelőhöz.
Képzőművészeti, fotóművészeti és építészeti alkotások
A rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve szerzői jogi védelem alatt állhat.
A fotóművészeti alkotás, a jelmez, a díszlet és azok terve, az ipari tervezőművészeti alkotás, a térképmű és más térképészeti alkotás, valamint az építészeti alkotás és annak terve is védelemben részesülhet.
Szoftver és adatbázis
A számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája szerzői jogi védelem alatt áll, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.
A gyűjteményes műnek minősülő adatbázis akkor részesül szerzői jogi védelemben, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű.
A gyűjteményes mű védelme akkor is fennállhat, ha annak részei, tartalmi elemei önmagukban nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.
A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire.
Mi nem részesül szerzői jogi védelemben?
A szerzői jog nem védi az ötleteket. A törvény szerint: „Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.”
Önmagában egy ötlet még nem állhat szerzői jogi védelem alatt. A védelem a kifejezési formára terjed ki, nem pedig az önmagukban vett ötletekre, eljárásokra, működési módszerekre, illetve matematikai műveletekre.
Az ötleteket bárki szabadon felhasználhatja, ebben a tekintetben tehát versenyszabadság érvényesül.
Nem tartoznak a törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.
A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. Ez a szabály nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
A szerzői jogon kívül az iparjogvédelem nyújt védelmet a szellemi alkotásoknak, termékeknek.
Ki minősül szerzőnek?
A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, vagyis a szerzőt. Szerzőnek csak az tekinthető, aki kreatív, egyéni-eredeti módon közreműködik a mű elkészítésében.
A szerzőség nem megállapodás kérdése, hanem ténykérdés. Nem az a szerző, aki azt állítja magáról, hanem az, aki ténylegesen, saját alkotó munkájával létrehozta az alkotást.
Szerzői jogi védelem alatt álló alkotást, azaz szerzői művet csak és kizárólag természetes személy hozhat létre, ugyanis az egyéni, eredeti jelleg követelményének való megfeleléshez szükség van arra, hogy emberi elme vezérelje az alkotófolyamatokat.
A műben az alkotó személyisége is tükröződik. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szerzői jogi jogosulti pozícióba származékos úton valamilyen jogi személy kerüljön, és azt sem, hogy eszközt használjon az alkotó, például tollat, ecsetet, kamerát vagy számítógépet.
Szerző és előadóművész
Azok a zenészek, akik pusztán egyedi hangszeres tudásukat adják hozzá a zenéhez, nem minősülnek szerzőnek, csak „előadóművésznek”.
Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.
Több szerző által létrehozott művek
Nem kizárt az sem, hogy egy adott művet egyszerre több szerző hozzon létre. A közös munka eredménye a főként átdolgozás útján létrejött származékos művek és a többszerzős eredeti művek csoportjára osztható.
A többszerzős eredeti, tehát nem átdolgozás útján létrejött művek csoportján belül megkülönböztethetjük a közös műveket, az együttesen létrehozott műveket és a gyűjteményes műveket.
Közös mű
Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat.
A szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók, a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók.
Együttesen létrehozott mű
Az együttesen létrehozott műre, például nemzeti szabványra, a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.
Átdolgozás, feldolgozás és fordítás
Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
A védett művek átdolgozásához engedélyt kell kérni a szerzőtől vagy a jogutódjától.
A szerzői jog keletkezése és bizonyítása
Ha Ön irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotást hoz létre, műve a megszületésének pillanatától automatikusan szerzői jogi védelem alá tartozik, így Önnek azt nem kell külön kérelmeznie.
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége, vagyis a személyhez fűződő és a vagyoni jogok együttese.
A szerzői jogi védelem megszerzéséhez nem szükséges a mű bejelentése a közös jogkezelő szervezethez.
Szerzői jogi nyilatkozat
Arra azonban szükség lehet, hogy felhívja mások figyelmét, hogy Ön a kérdéses mű szerzője.
Közzétehet szerzői jogi nyilatkozatot - feltüntetheti például alkotása mellett a „Minden jog fenntartva” szavakat vagy a © jelet, együtt az alkotás létrehozásának évével.
A szerzői jogi jelzés önmagában nem hozza létre a szerzői jogi védelmet, mert a védelem automatikusan keletkezik, de tájékoztathatja a felhasználókat a jogosult igényeiről.
Önkéntes műnyilvántartás
Arra is lehetősége van, hogy szerzői jogát egy ezzel foglalkozó szolgáltatón keresztül bejegyeztesse. Ez hasznosnak bizonyulhat abban az esetben, ha bizonyítania kell műve létrejöttének időpontját.
A magyar és sok más ország jogrendszerében is létezik az önkéntes műnyilvántartás intézménye, amely segít a szerzőség bizonyításában.
Az önkéntes műnyilvántartás bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű a tanúsítvány kiállításának napján már létezett.
Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői mivoltának bizonyítását.
A szerző személyhez fűződő jogai
A szerző személyhez fűződő jogai a szerző személyéhez kapcsolódnak, ezért azok nem azonosak a mű felhasználásának vagyoni értékű engedélyezésével.
A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.
A mű nyilvánosságra hozatala
A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
A felhasználási szerződés alapján - ellenkező kikötés hiányában - megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.
A szerző halála után fellelt művet - ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem tett, vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják - úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta.
A nyilvánosságra hozatal visszavonása
A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja.
A szerző köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni.
Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.
A név feltüntetéséhez való jog
A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék.
A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni.
A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.
A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni.
A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.
A mű egységének védelme
Szerzőként Önnek joga van ahhoz, hogy az Ön engedélye nélkül a mű semmilyen átalakítás tárgyát ne képezze.
A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A szerző vagyoni jogai
A vagyoni jogok alapján a szerző rendelkezhet saját alkotásai és az azok értékesítéséből vagy licenciába adásából származó bevételek felett.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
Díjazás
Ha a törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.
A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna.
Jogosulatlan felhasználás
Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.
A mű felhasználásának fő formái
A mű felhasználásának minősül különösen a terjesztés, a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, az átdolgozás és a kiállítás.
Többszörözés
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
Többszörözés a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés.
Többszörözés a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása is.
Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.
Terjesztés és nyilvánossághoz közvetítés
A terjesztés a műpéldányok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét jelenti a szerzői jogi szabályok szerint.
A nyilvánossághoz közvetítés történhet sugárzással vagy más módon, és külön felhasználási cselekmény lehet a sugárzott mű továbbközvetítése is.
Kiállítás
A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti vagy más vizuális alkotás kiállítása szintén a mű felhasználásának minősülhet.
A felhasználási engedélyek és a közös jogkezelés
Művészeti alkotások esetén alapvetően kétféleképpen szerezhető meg a szerző hozzájárulása. Ennek kapcsán megkülönböztetünk nagyjogos és kisjogos felhasználást.
Nagyjogos felhasználás
Nagyjogos felhasználás műtípusai például irodalmi művek könyvnyomtatás keretében történő megjelenése, teljes terjedelemben felhasználásra kerülő színdarabok nyilvános előadása vagy szoftverek terjesztése.
Kisjogos felhasználás
Az egyénileg nem gyakorolható kisjogos szerzői jogokat közös jogkezelés útján különböző szervezetek végzik.
Ezek közé tartozik többek között a nem színpadra szánt irodalmi és zeneművek, képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások, valamint magyar gyártású audiovizuális művek engedélyezése is.
Magyarországon külön szervezete van az előadóművészeknek, a magyar hanglemezkiadóknak, a vizuális művészeknek, a filmszerzőknek és előállítóknak, valamint a zeneszerzőknek, szövegíróknak és íróknak.
Más közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződések alapján az Artisjus szinte a teljes zenei világrepertoárra vonatkozólag adhat engedélyt.
A szerzői jog időbeli hatálya
A szerzői jog általános védelmi ideje hetven év.
A Szerzői jogi törvény úgy rendelkezik, hogy a szerzői jog a mű létrejöttétől kezdve a szerző halálát követő évtől, több szerző esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő évtől hetven évig marad fenn.
Ha a szerző él, vagy a halálát követő év első napjától számítva még nem telt el 70 év, akkor a művei védettek.
Ha egy szellemi alkotást többen hoztak létre, a 70 éves oltalmi időt az utoljára elhunyt alkotó halálának időpontjától kell számítani.
A filmalkotások védelmi ideje az utoljára elhunyt szerző halálát követő évtől kezdődik.
Ha a szerző ismeretlen, akkor az első nyilvánosságra hozataltól kezdődik a hetven év, de ha a szerző időközben jelentkezik, akkor az általános szabályok lépnek életbe.
A szerzői jog nemzetközi védelme
Külföldi alkotások kapcsán a szerzői jogok védelmének egyik legfontosabb dokumentuma az 1886-ban létrejött Berni Egyezmény, amelynek több mint 170 ország a tagja.
Ez a tudomány és művészet minden alkotását védi, tekintet nélkül a művek létrehozásának megjelenésére vagy módjára.
A védelem kiterjed azokra a szerzőkre, akik az Egyezmény tagországainak polgárai, valamint azokra a szerzőkre is, akiknek a műve először valamelyik tagországban jelenik meg, akár párhuzamosan.
Az Egyezmény által biztosított védelmi idő a szerző halála után ötven év, de az egyezményben szereplő nemzeti elbánás elve alapján a szerzők ugyanazokat a jogokat élvezhetik a tagállamokban, amelyeket az egyes államok törvényei biztosítanak a belföldieknek.
Az EU-országokban a szellemi alkotások az alkotó halálának időpontjától számítva 70 évig részesülnek szerzői jogi védelemben.
Azokban a nem uniós országokban, amelyek aláírták az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezményt, a szellemi alkotásokhoz fűződő szerzői jogoknak a szerző halála után legalább 50 évig védelmet kell biztosítani.
A Berni Egyezmény alapelvei
Az 1886-ban született Berni Egyezmény - amelyhez Magyarország 1922-ben csatlakozott -, rendkívüli hatást gyakorolt a szerzői jog fejlődésére.
A BUE 1971-ben felülvizsgált szövegét az 1975. évi 4. törvényerejű rendelet ültette át a magyar jogrendbe.
A Berni Egyezmény alapelvként rögzítette az alakszerűtlenség elvét, így megalkotta azt a mű-fogalmat, amely a ma ismert szerzői jogi jogrendszer alapját képezi.
A Berni Egyezmény rendelkezett az egyenlő elbánás elvéről is, amely alapján a részes államokban védelem alá tartozó alkotásoknak ugyanolyan szerzői jogi védelem alá kell tartozniuk az egyezmény összes tagállamában.
WIPO és nemzetközi szerződések
A szerzői jog másik fontos dokumentuma az ENSZ egyik szakosított szervezete, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által 1996-ban létrehozott Szerzői Jogi Szerződés.
A WIPO szerzői jogi tárgyú szerződéseit - a WIPO Szerzői Jogi Szerződését és a WIPO Előadásokról és Hangfelvételekről Szóló Szerződését - 1996. december 20-án írták alá.
Mind a kettő 2002-ben lépett hatályba Magyarországon, a BUE-hoz képest speciális szabályokat tartalmaznak.
A WIPO Szerzői Jogi Szerződése az irodalmi és művészeti alkotásokat rendeli védeni, és deklarálja, hogy a szerzői jogi védelem a kifejezési formákra terjed ki.
A TRIPS 1995-ben jött létre. Az egyezmény deklarálja, hogy a szerzői jogi védelem a kifejezésre és nem pedig önmagában az ötletekre, eljárásokra, működési módszerekre vagy matematikai elméletekre vonatkozik.
A TRIPS a szoftvereket irodalmi művekként rendeli védeni, és elismeri az adatbázisok védelmét is a tartalmuk elrendezésére tekintettel.
Szerzői jog a tudományos publikációkban
Amikor egy kéziratot egy hagyományos, előfizetéses modell alapján működő folyóirathoz küldünk be, a szerzőknek gyakran át kell ruházniuk a szerzői jogokat a folyóirat-kiadóra egy jogi dokumentum aláírásával.
Az aláírást követően a folyóirat-kiadó kizárólagos joggal rendelkezik a tudományos munka terjesztését, és az abból származó profitszerzést illetően.
A szerzőket ezzel szemben gyakran korlátozzák az általuk készített mű megosztásával, újra-felhasználásával vagy archiválásával kapcsolatban.
Open access és a szerzői jog megőrzése
Az open access arany és gyémánt útja biztosítja a szerzői jogok megtartását.
Napjainkban számos közintézmény dolgoz ki nyílt tudományra vonatkozó politikákat, amelyek összhangban vannak a nyílt hozzáférés elveivel és lehetővé teszik a szerzői jogok megőrzését.
Ilyen esetben a nyílt hozzáférés továbbra is lehetséges, mivel különbség van magának a szövegnek az újrafelhasználása, és a cikkben bemutatott eredmények, vagy innovációk újrafelhasználása között.
A publikáció nyílt hozzáférésűvé tétele nem befolyásolja a benne bemutatott eredményekre alkalmazott licencet, de gondosan fel kell mérnie ezen feltételek hatását arra, hogy hogyan és mikor fogja terjeszteni munkáját, különösen akkor, ha az ütközik egy másik finanszírozó, vagy az intézménye által meghatározott egyéb szabályzatokkal.
Munkaviszony és intézményi szabályok
Még ha nem is kell hivatalosan átruháznunk a szerzői jogokat a folyóirat-kiadóra, előfordulhat, hogy a kutatási eredmények szerzői jogát nem tarthatjuk meg.
Számos intézmény szellemi tulajdonjogokra vonatkozó záradékot tesz a munkaszerződésekbe, amelyek kimondják, hogy a munkaviszony keretében végzett kutatások jogait minden esetben az intézmény birtokolja.
Fontos tisztában lennünk a munkaszerződésben foglaltakkal és az intézmény szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályzatának tartalmával.
Finanszírozási megállapodások
Amikor a kutatást magáncégek finanszírozzák, vagy közintézmények és magáncégek együttműködésének keretében végzik, a publikációk szellemi tulajdonjogaira nagy hatással lehet a finanszírozási megállapodás.
A magánszektorbeli finanszírozók általában kizárólagos jogokat követelhetnek meg az eredmények kereskedelmi hasznosítására, vagy korlátozásokat szabhatnak meg a kutatás megosztásának vagy közzétételének módjára vonatkozóan.
Bizonyos esetekben a vállalatok titoktartást is kérhetnek, vagy késleltethetik a publikálást az érzékeny üzleti érdekek védelme érdekében.
Együttműködés több szerző vagy intézmény között
Amikor több intézmény vagy kutató dolgozik együtt, a szellemi tulajdonjog kérdése bonyolult lehet.
Az együttműködési megállapodások általában előre felvázolják, hogy hogyan lesznek megosztva a szerzők között a szellemi tulajdonjogok.
Bizonyos esetekben az egyik fél megtarthatja a teljes szerzői jogot, míg más esetekben közös tulajdonjogról vagy meghatározott felhasználási jogokról tárgyalnak.
A félreértések, vagy az egyértelműség hiánya vitákhoz vezethet a szerzőséggel, a tulajdonjoggal, vagy a jövőbeni felhasználás feletti ellenőrzéssel kapcsolatban.
Megosztható publikációs változatok
Ezt a verziót bárhol megoszthatja a szerző, például intézményi repozitóriumban, korlátozások nélkül, például embargó nélkül.
Ezeknél a verzióknál a jogtulajdonos határozza meg, hogy pontosan hol osztható meg a közlemény, ha egyáltalán van erre lehetőség.
Előfordulhat, hogy nyíltan megoszthatók egy bizonyos idő elteltével, vagyis embargó után.
Az egyes folyóiratok szerzői és felhasználási jogokra vonatkozó szabályozása általában elérhető a honlapjukon vagy valamely adatbázisban.
A felhasználhatóságra vonatkozóan szabályozást a Sherpa/Romeo is tartalmazhatja, vagy bizonyos kiadók folyóiratai esetén az Open Access Scholarly Publishers Association honlapján is összegyűjtötték a tagjaikra vonatkozó előírásokat.
A szerzői jog megsértésének gyakorlati példája
Tiago egy pékség tulajdonosa Portugáliában. Annak érdekében, hogy fellendítse üzletének forgalmát, elhatározza, hogy hirdetést ad fel az egyik helyi folyóiratban.
Talált is az interneten egy erre a célra kiváló fényképet, mely egy jellegzetes portugál kenyérfajtát ábrázol.
A hirdetés feladása előtt azonban Tiago észrevette, hogy a fénykép szerzői jogi védelem alatt áll, és a jogtulajdonos nem engedélyezi a képfelvétel ingyenes használatát.
Ezért Tiago nem jogosult arra, hogy azt a hirdetéseiben használja.
Ha Tiago kereskedelmi célra ingyenesen felhasználható fényképet szeretne elhelyezni a hirdetésben, szerzői jogtól mentes fényképet kell találnia - például egy online adatbázisban.
Ebben az esetben nem kell engedélyt kérnie ahhoz, hogy a képet felhasználhassa üzletének reklámozására.
A szellemi tulajdon és a szerzői jog kapcsolata
A szellemi tulajdonjogok célja az alkotó elme által létrehozott termékek, nevezetesen a találmányok, az irodalmi, művészeti és tudományos alkotások, a tudományos felfedezések, az árujelzők, a védjegyek, a márkanevek és a földrajzi árujelzők védelme.
A szellemi tulajdon-védelem az ipar, a tudomány, az irodalom vagy a művészetek terén folyó szellemi tevékenység erkölcsi és jogi védelmét, valamint anyagi elismerésének biztosítását szolgálja.
A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában.
A szabályozás egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is.
Szerzői jog: előnyök és hátrányok
A szerzői jog fejlődésének rövid története
A szerzői jog területe rendkívül érzékeny a technológiai fejlődésre, lényegében ennek köszönhető a modern, mai értelemben vett szerzői jogi szabályozás kialakulása is.
A kulturális alkotások létrehozóinak határozott igénye a produktumuk feletti rendelkezésre és ezáltal védelemre a könyvnyomtatás elterjedéséhez köthető.
Gutenberg innovációjának köszönhetően lehetővé vált a művek sokszorosítása, így a műpéldány és annak szerzője elvált egymástól.
A sokszorosítás eredményeként az alkotások létrehozói nem tudtak többé közvetlenül rendelkezni azok sorsáról, így megnyílt az út a szerzői mű mint absztrakt jogi fogalom megjelenése és fejlődése előtt.
A mai értelemben vett szerzői jogi szabályozás első eleme Stuart Anna Királynő 1710. április 10-én hatályba lépett statútuma volt.
Az Amerikai Egyesült Államokban 1790-ben született meg az első szövetségi szerzői jogi törvény, amely a térképeket, grafikonokat és könyveket rendelte védeni a nyilvántartásba vételt követően.
Franciaország 1791-ben, majd 1793-ban rendelkezett először a szerzői jogokról, a törvény az irodalmi művek összes típusa mellett az elme minden alkotását védte.
Az állami szabályozás kialakulását követően egyértelművé vált, hogy a kulturális javak terjedésének határokon átívelő jellege miatt szükséges a nemzetközi jogharmonizáció.
A BUE, az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény, valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezete szerzői jogi tárgyú szerződései és a TRIPS szabályai a nemzetközi szerzői jogi rendszer meghatározó elemei.
< تكون>