A szókincs gyarapodása játékokkal természetes és élvezetes folyamat lehet. A gyermekek minél több szót ismernek és használnak, annál könnyebben fejezik ki érzéseiket, gondolataikat és vágyaikat, jobban megértik a hallott és írott szövegeket, valamint fejlődik a gondolkodásuk és a logikájuk.
A szavak megtanulása akkor a leghatékonyabb, ha a gyermek nem tanításként, hanem játékként éli meg. A beszélgetések, mesék, mondókák, képes játékok, társasjátékok, szerepjátékok és mozgásos feladatok mind segíthetik az új kifejezések megértését, megjegyzését és aktív használatát.
Miért fontos a szókincs fejlesztése?
A szókincsfejlesztés kulcsfontosságú a gyermekek nyelvi és kognitív fejlődésében. Minél gazdagabb a gyermeke szókincse, annál könnyebben fejezi ki magát, érti meg a világot, és válik sikeressé az iskolában, valamint az életben.
Gyermeked szókincsének gazdagítása hozzájárul az írott szövegek és a hallott beszéd jobb megértéséhez, ráadásul segíti gyermeked gondolkodásának, logikájának fejlődését is. A kommunikáció segítségével tudja gyermeked a későbbiekben kifejezni érzelmeit, vágyait és gondolatait, ezért fontos, hogy személyre szabott szókincsfejlesztő feladatokkal segítsd őt.
A szókincs, beszédkészség fejlődése már babakorban elkezdődik, és egészen életünk végéig tart. Mivel ez egy tanult folyamat, egy kis odafigyeléssel, néhány játékos feladattal sokat tehetsz azért, hogy minél választékosabban beszéljen gyermeked.
A játékos szókincsfejlesztés alapelvei
A szókincs nem csak „tanulással” fejlődik - sőt, az ismétlés és a pozitív élmény sokkal fontosabb. Ezek az apró, mindennapi helyzetek a legjobb „tanórák” - hiszen a gyerek játékon keresztül tanulja meg a világ nyelvét.
A szókincsfejlesztés többnyire asszociatív folyamat, így fontos, hogy olyan társasjátékot válassz, ami a fantáziát is előhívja. Olyan játékot érdemes tehát választani, ahol egy-egy játékmenet során minél többet kell önállóan és egymással beszélni.
Az új szavak akkor rögzülnek könnyebben, ha a gyermek látja, hallja, kimondja és valamilyen cselekvéshez, képhez vagy élményhez kapcsolja őket. A játékok szabályai a gyermek életkorához, érdeklődéséhez és beszédszintjéhez igazíthatók.
1. Mindennapi beszélgetések tárgyakkal és képekkel
Beszélj sokat a gyerekhez, és nevezd meg a környezetében lévő tárgyakat („Ez a piros labda”, „Nézd, a kutyus fut!”). Kérdezd meg tőle, mit lát a képen vagy az ablakon át - hagyd, hogy megfogalmazza a gondolatait.
A gyerekek rengeteget tanulnak a szülőkkel, a nagyszülőkkel vagy más felnőttekkel folytatott beszélgetések során. Próbáljon változatos szavakat használni, ne leegyszerűsített mondatokban beszéljen hozzá!
Illesszen színesebb kifejezéseket a beszélgetéseibe akkor is, ha gyermeke látszólag épp nem figyel Önre! Ha mi magunk is gazdag szókincset használunk a mindennapokban, a gyerekek is szélesebb körből válogatják majd meg szavaikat a használat során.
2. „Én látom, te nem látod!”
Menjetek be a szobába, és jó alaposan nézzetek körül. Jól kösd be gyermeked szemét, és ültesse le egy székre.
Válassz ki egy tárgyat, amiről beszélni fogsz, majd mondd a következőt:
- Én látom, te nem látod!
Mondj egy-egy szót, rövid mondatot, mely leírja a tárgyat:
- Kicsi.
- Barna.
- Üreges.
- Csíkos.
Próbálj az általánostól közelíteni a konkrétabb információk felé.
- Víz van benne.
- Margaréta van a vízben.
Amikor gyermeked rájön, mire gondolt, kiáltsa:
- Na látod!
És nevezze meg a tárgyat:
- Ez a váza!
Természetesen utána cseréltek, és most gyermeked köti be az Te szemed. Ha többen vagytok, akár versenyezhettek is, ki találja ki hamarabb.
3. Szólánc és szóvonat
Szólánc egyszerű szabállyal
Egy szóval kezdődik, majd annak az utolsó betűjével kell mondani a következő szót. Egyszerű, mégis nagyszerű fejlesztő játék gyerekeknek.
A játékot témakör szerint is lehet játszani, például csak állatokkal, ételekkel, járművekkel vagy konyhai eszközökkel. Így a gyermek nemcsak a szavak hangalakjára, hanem jelentésére és kategóriájára is figyel.
Memóriát is fejlesztő szólánc
Ezt a memóriafejlesztő játékot legjobb többen, legalább négyen vagy öten játszani. A játékosok üljenek körbe, és válasszák ki a kezdő játékost.
Az első játékos mondjon egy szót, bármit, ami eszébe jut. A tőle balra ülő játékos ismételje meg az első szót, majd mondjon egy újat. A következő játékosnak már az előző két szót kell megismételnie, mielőtt új szót mond.
És így tovább. Ha valaki eltéveszti a sort, kiesik. Természetesen az utolsónak maradó játékos a győztes.
Nehezíthetitek a játékot, ha meghatározzátok, milyen szavakat lehet mondani. Például az egyik körben csak állatokat, a következőben csak konyhai eszközöket.
Aki rosszat mond, vagy előre meghatározott időn belül (pl.: 15 másodperc) nem tud új szót mondani, kiesik. A játék egy másik változatában mindenkinek olyan szót kell a lánchoz fűzni, mely rá jellemző.
Szóvonat képekkel
Egy témakörben (például gyümölcsök) 5-10 képet készítünk elő, lefordítva elhelyezzük őket az asztalon. Egy gyermek húz egy képet és megnevezi (alma).
A következő gyermek is húz, és az első mellé teszi a képet, majd sorrendben megnevezi őket (alma-szilva). Így haladunk, amíg a képek elfogynak.
A játék fejleszti az aktív szókincset, a vizuális-verbális keresztcsatornákat és a szerialitást.
A szóvonat továbbfejlesztése
- A kártyákat húzás után, a felidézés előtt letakarjuk.
- Növeljük a képek számát.
- Képek nélkül játsszuk a játékot.
- Olyan szavakat is alkalmazunk, amelyek nem tartoznak a gyermekek hétköznapi szóhasználatába.
Egyszerre legfeljebb 2 új fogalommal bővítsük a már ismerteket (például: hógolyó, hódara, hópehely, jégcsap, jégvirág, dér, zúzmara).
4. Memóriajáték szavakkal
A memóriajátékhoz kártyákra van szükség. A fejleszteni kívánt témakörben 2-2 kártyát készítünk a beépíteni kívánt tárgyakról, jelenségekről.
Például tél témakörben szerepelhet a jégcsap, jégvirág, dér, zúzmara, hóesés és hógolyó. A kártyákkal memóriajátékot játszunk, fordításkor megnevezzük a képen látottakat.
A játék a vizuális memóriát, a verbális memóriát és a verbális-vizuális keresztcsatornákat fejleszti.
A játék közben ne csak azt kérjük, hogy a gyermek nevezze meg a képet, hanem rövid mondatot is alkothat vele. Például: „A hópehely fehér.” vagy „A jégcsap lelóg a tetőről.”
5. Párosító játék
Az adott témakörben kártyákat készítünk a beépíteni kívánt szavak jelentéséről, illetve azok párjáról.
Például ilyen párok készíthetők:
- állatok-kicsinyeik;
- tyúkanyó-tojás;
- cipő-cipőfűző;
- fogkefe-fogkrém.
A gyermek a kártyahalmazból válogatja ki az összetartozókat, és megnevezi azokat. A játék fejleszti a vizuális-verbális keresztcsatornákat és a fogalmi párosítást.
Párosító játék memóriajátékként
Memóriajátékként játsszuk, a kártyák felfordításakor megnevezik a képen látottakat.
Párosító játék ellentétpárokkal
A párok ellentétpárokat mutatnak, például: teli-üres, kicsi-nagy, vékony-vastag, törött-egész.
A gyermeknek nemcsak fel kell ismernie a képeket, hanem ki is kell mondania az ellentétes jelentésű szavakat. Ez a játék a szókincs mellett a fogalmi gondolkodást és a logikai kapcsolatok felismerését is támogatja.
Párosító játék „kakukktojással”
Kártyajátékként játsszuk: gyermekenként min. 6 kártyával és csomagonként egy „kakukktojással”.
A gyermekek egymás után húznak a középen levő kártyacsomagból, amíg el nem fogy. A párokat maguk elé rakják. Ezután egymástól húznak.
Akinél a kakukktojás marad, választ egyet az összegyűjtött párokból, és egy mondatba foglalja a rajta látott képeket.
6. Képes kártyák és képes szótárak
A vizuális segédeszközök, például szókártyák vagy képes szótárak segítséget nyújthatnak a tanulásnál egész kisgyermekkortól. A képek erősítik az új szavak gyorsabb megértését és megjegyzését.
A képek és szavak összekapcsolása a beszédfejlődés egyik kulcsa. Ha a gyerek látja és hallja a szót egyszerre, sokkal gyorsabban rögzül.
Egy egyszerű képes memóriajáték vagy szókártya-párosító már önmagában rengeteget fejleszt:
- javítja a vizuális memóriát;
- bővíti a passzív és aktív szókincset;
- erősíti a megértést és a kifejezőkészséget.
Az ilyen típusú játékokkal a gyerek nem „tanul”, hanem felfedez - és ez óriási különbség.
7. „Melyik hiányzik?”
Mutassunk a gyermeknek 10 db kártyát, melyeket 3 percig nézhet. A képek lehetnek egy, de akár több kategóriából is.
A 3 perc letelte után kérjük meg, hogy csukja be a szemét, mi pedig rejtsünk el egy kártyát, a többit keverjük meg. Mutassuk meg neki az összekevert kártyákat, és rá kell jönnie, hogy melyik hiányzik.
A játék közben a gyermeknek fel kell idéznie a látott szavakat, meg kell neveznie a kártyákat, és össze kell hasonlítania a korábbi elrendezést az új helyzettel.
8. Pantomim
Az egyik játékosnak ki kell választania egy kártyát, amit a többieknek nem láthatnak, majd a kártyán található szót el kell mutogatnia.
A feladat nehezíthető azzal, hogy egyáltalán nem szólalhat meg, de lehet könnyíteni is, ha például a társai igennel vagy nemmel megválaszolható kérdéseket tehetnek fel.
Például: „Nagy vagyok?” „Állat vagyok?” „Tárgy vagyok?” Ha a képet nehéz elmutogatni, a gyermek például állathangokkal is kiegészítheti a mozdulatokat.
A pantomim során a gyermek a szót jelentéshez, mozdulathoz, tulajdonsághoz és cselekvéshez kapcsolja. A játék ezért különösen hasznos azoknál a szavaknál, amelyek könnyen megjeleníthetők mozgással.
9. Kitalálós játékok
Gondolni kell valamire, majd a másiknak ki kell találnia úgy, hogy közben próbálja körülírni. Egy ilyen játék ráadásul bármikor kapóra jöhet, akár utaztok, vagy éppen az esti pancsihoz készülődtök, netán az ebédkészítés van soron.
A „Na látod!?” játékban az egyik játékos gondol egy tárgyra, majd fokozatosan egyre több információt ad róla. A gyermeknek először általános, később egyre konkrétabb jellemzők alapján kell következtetnie.
A játék fejleszti a leíró szókincset, a figyelmet, a következtetést és a mondatalkotást.
10. Ellentétpárok: „Én jobbra, te balra!”
A játék lényege, hogy gyermekednek mindig az ellentétét kell mondania annak, amit Te mondasz.
Például:
- Én magas vagyok! - Én meg alacsony!
- Én szomorú vagyok. - Én meg vidám.
- Én álmos vagyok. - Én meg éber.
Használhattok jelzőket (fekete-fehér, hideg-meleg), irányokat (le-fel, erre-arra, előtte-mögötte), igéket (jön-megy, elalszik-felébred), főneveket (gyerek-felnőtt, fiú-lány).
Ez a játék nem csak gyermeked szókincsét, hanem logikáját is fejleszti.
11. Mondókák, versek és közmondások
A ritmusos és rímes mondókák nemcsak szórakoztatóak, hanem segítik az új szavak könnyebb megjegyzését is. A gyerekek imádják a dalocskákat és mondókákat, amelyek ritmusa megkönnyíti az emlékezést, nem véletlenül használjuk őket évszázadok óta a népi kultúrában is.
A mesék, versek olvasása mellett különböző játékokkal is bővíthetjük a gyerekek szókincsét. Olvasson meséket, ismeretterjesztő könyveket és verseket, nézzen vele diafilmet, hogy a gyermeke változatos kifejezésekkel találkozhasson.
Fontos, hogy kérdezze meg a véleményét is a hallottakról, és beszélgessen vele azokról! A közmondások egyre inkább kiveszőben vannak, de alkalmazza azokat is bátran, hiszen az még gyermeke elvont gondolkodását is erősíti majd!
Használj bátran mesélés közben intenzív hanglejtést, gesztusokat és mimikákat, hiszen annál maradandóbbá tudod tenni a történetet.
12. Mesék és történetek
A mesék csodát tesznek gyermekével, mely nemcsak a testi és lelki fejlődéséhez elengedhetetlen eszköz, de beszédkészsége javulása szempontjából is meghatározó.
A rendszeres olvasás az egyik legjobb módja a szókincs bővítésének. Egy mese csodákat tesz gyermekeddel, hiszen nemcsak a testi és lelki fejlődéséhez elengedhetetlen eszköz, de beszédkészsége javulása szempontjából is fontos.
Egy klassz történet élénkíti a képzelőerőt, segít gyermekednek a képek felismerésében, a nagyobb gyermekeket fejleszti az olvasásban, erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, és segíti az alvásra hangolódást is.
Fontos, hogy kérdezze meg a véleményét is a hallottakról, és beszélgessen vele azokról! A történet megbeszélésekor a gyermek megnevezheti a szereplőket, leírhatja a helyszínt, elmondhatja, mi történt először és később, valamint saját véleményt is alkothat.
13. Történetalkotás képekből
Bátorítsa gyermekét arra, hogy saját történeteket találjon ki! Sokféle játék is segíthet már ebben, ilyen pl. a Sztorikocka.
Ez fejleszti a kreativitását, és elősegíti az új szavak beépítését a mindennapi beszédébe. A gyermeknek a képek vagy szimbólumok alapján szereplőket, helyszíneket és eseményeket kell megneveznie, majd mondatokba és összefüggő történetbe rendeznie.
A szimbólumok mentén történetet kell alkotni. A történetalkotás során az új szavak nem elszigetelten jelennek meg, hanem cselekvésekhez, tulajdonságokhoz és eseményekhez kapcsolódnak.
14. Szerepjátékok
A különféle szerepjátékok - például boltost, orvost vagy utazót játszani - is segítenek abban, hogy a gyerekek új helyzetekhez kötődő szavakat sajátítsanak el természetes módon.
A boltost játszó gyermek használhatja a vásárlással, ételekkel és mennyiségekkel kapcsolatos szavakat. Az orvosos játékban testrészek, érzések és állapotok nevei jelenhetnek meg, az utazós szerepjáték pedig úticélokhoz, járművekhez és tájékozódáshoz kapcsolódó kifejezéseket hozhat elő.
Játék közben az új szavak rögtön mondatokban és cselekvésekben jelennek meg. Ez segíti a passzív szókincs aktív használatát.
15. Új szavak konkrét helyzetekben
Építsen be új szavakat a mindennapjaiba és a konkrét helyzetek során! Ha például a „csodálatos” szót tanítja, használja azt egy naplementére vagy egy finom ételre, ezáltal gyermeke rögtön megtapasztalja, az mire vonatkozik, és milyen szövegkörnyezetben használhatja majd ő is.
Kérdezze meg rögtön gyermeke véleményét is, és ezáltal máris rokon értelmű kifejezéseket is rögzítenek.
Az új szavakat érdemes a mindennapi tevékenységekhez kapcsolni: főzés közben az élelmiszerek és eszközök nevei, öltözködéskor a ruhadarabok és tulajdonságok, séta közben pedig a növények, állatok, időjárási jelenségek és mozgások nevei kerülhetnek elő.
16. Bevásárlólista-játék
Az asztalra tegyük le a kártyákat szöveggel felfelé, egymás tetejére. Ebben a játékban a „Weather” és a „Sports” témakörök kártyái nem vesznek részt.
Kérjük meg a gyerekeket, hogy vegyék fel a kártyákat úgy, hogy a többiek csak a képet láthassák. Ezután a gyermeknek mondania kell egy mondatot, például: „Elmegyek vásárolni, és veszek egy almát.”
Egy másik játékos szintén felvesz egy kártyát, és folytatja a mondatot, például: „Elmegyek vásárolni, és veszek egy almát és egy ceruzát.”
A játék addig folytatódik, amíg valaki nem hibázik. A gyerekek a képeket mindvégig láthatják, a szavakat nem (csak a sajátjukat).
Ha gyermekünkkel ketten játszunk, terítsük ki a felvett kártyákat képpel felfelé. Ha elakadunk a játékban, akkor nézzük meg a szót is.
17. „Alkoss mondatot!”
Ebben a játékban a „Weather” témakör kártyái nem vesznek részt, a többit egymás tetejére helyezzük.
A gyermek vagy gyermekek feladata, hogy 10 másodpercen belül alkossanak egy mondatot a kihúzott kártyán lévő szóval.
Például: „chocolate”: „I like chocolate!”
A játék nehezíthető azzal, hogy a gyermeknek hosszabb mondatot, kérdést vagy rövid történetet kell alkotnia a kihúzott szóval.
18. „A-tól Z-ig”
Képpel felfelé tegyük ki a kártyákat. Ha a kihúzott kártya például „pencil”, akkor keresni kell egy olyan kártyát, ami a szó utolsó betűjével kezdődik.
Ebben az esetben például: „lemonade”. Az időjárás témakörénél az alapszót használhatjuk, például az „It is raining.” mondatból a „rain” szót.
A sport témakörénél a „to” nélküli alakot vegyük figyelembe, például „play wolleyball”.
19. Évszakos játék
Válasszuk ki azokat a kártyákat, amelyek köthetők valamelyik évszakhoz, és tegyük le ezeket az asztalra, a képes oldalukkal felfelé.
A gyerekek feladata, hogy a képen található tárgyat vagy cselekményt valamelyik évszakhoz társítsák, és magyarázzák meg, miért.
A játék lényege a beszéltetés. A kártyát az kapja meg, aki a legszebben fogalmazza meg a mondanivalóját.
A játékot az nyeri, aki a legtöbb kártyát gyűjti össze.
20. Gyűjtögető
A játékosok számától függően kiosztjuk az összes kártyát, vagy 5-5 darabot adunk mindenkinek. A játékosok maguk elé teszik a lapokat, képpel felfelé, jól látható módon.
Kiválasztunk egy játékost, akit arra kérünk, hogy keressen például egy állatos kártyát. A gyermek keres egyet és elveszi a másik játékostól, miközben hangosan kimondja az adott szót vagy kifejezést.
Utána megkérünk egy másik gyereket, és ez addig folytatódik, amíg már nincs több kiosztható kártya. Ha a játékosok előtt már nincs több lap, akkor újra kiosztunk 5-5 darabot, vagy szétosztjuk a maradékot.
21. Kártyás kitalálós játék
Rakjuk egymás mellé a kártyákat a képes oldalukkal felfelé. Az egyik játékos gondolatban választ egy kártyát, de a többieknek nem mondja meg, hogy melyiket.
A képen látható tárgyról, állatról vagy kifejezésről mond egy kijelentő mondatot, például: „Ebbe teszem bele a tankönyveket.”
Először a mellette ülő gyermek próbálja meg kitalálni, hogy melyik képről van szó, és ha sikerül neki, akkor elveheti a kártyát, ha nem, akkor a mellette ülő gyerek próbálkozhat, miután a kártyát választó játékos mond egy újabb mondatot a választott kártyán lévő képről.
A mondatokat a tanár vagy a szülő is megfogalmazhatja. A játékot az nyeri, aki a legtöbb kártyát gyűjti össze.
22. Mozgás és szókincsfejlesztés
A mozgás segíthet az új szavak megjegyzésében. Például ha egy új állat nevét tanítja, utánozza annak mozgását, vagy ha gyermeke épp egy cselekvést tanul, végezzék el együtt azt a mozdulatot.
Az állatok neveihez állathangokat és mozgásokat lehet társítani, az igékhez pedig a megfelelő cselekvést lehet eljátszani. A ritmus, mozgás és nevetés mind segítik a memorizálást.
Az ilyen játékok különösen akkor hasznosak, ha a gyermek nehezen marad meg hosszabb ideig ülő helyzetben. A mozgásos játékban a szó hallással, látással és cselekvéssel egyszerre kapcsolódik össze.
23. Oktatóvideók és hangoskönyvek
A gyerekek játékos tanulását és szókincsük bővítését elősegítheti, ha az életkoruknak megfelelő ismeretterjesztő műsorokat, meséket néznek, vagy hangoskönyveket hallgatnak, ez utóbbit akár utazás közben is.
A hallgatás után érdemes beszélgetni a történetről, a szereplőkről és az új kifejezésekről. A gyermek megnevezheti, mit értett meg, mit talált érdekesnek, és hogyan folytatná a történetet.
24. Akasztófa játék
Az akasztófa játék egy szókitalálós kvíz játék magyar szavakkal. A játék lényege, hogy betűk tippelésével kell megfejteni, hogy melyik szóra gondolt a játékos társunk.
A feladványról csak annyit tudunk, hogy hány betűből áll, melyek helyét vízszintes vonalakkal jelölünk. Könnyítésként a témakörét is tudhatjuk.
Tippelünk egy betűt, és ha nem szerepel a szóban, hibának számít. A játékot gyerekek és felnőttek egyaránt játszhatják, mivel gyarapítja ismereteinket, fejleszti a szókincset és tornáztatja az agyat.
A játékot könnyebb szavakkal lehet kezdeni, majd fokozatosan bevezethetők a ritkább vagy hosszabb kifejezések. A megfejtett szót érdemes mondatban is használni, hogy ne csak felismerhetővé, hanem aktívan használhatóvá váljon.
25. Társasjátékok és asszociációs játékok
Gyermeked szókincsének bővülését izgalmas, az összes résztvevő számára élvezetes fejlesztő játékokkal, memóriajátékokkal, asszociációs és kommunikációs játékokkal pikk-pakk fellendítheted.
Ezek a készletek nemcsak számos új szót tanítanak meg, de még a gondolkodást és fantáziát is aktivizálják, ráadásul az élet más területein is segítik gyermekedet.
A Dixit például egy remek asszociációs, szókincsfejlesztő játék gyerekeknek, ami képekkel teszi maradandóvá az elhangzott szavakat, de az Activity is egy klassz kommunikációs, fejlesztős játék, ahol szintén szükség van az ékes szókincsre.
A Betűkocka a kisebbeket tanítja meg néhány új szóra, a Sztorikockában pedig a szimbólumok mentén kell történetet alkotni.
A Dobble kártyajátékot is lehet nyelvtanításhoz használni. A képekhez tartozó szavakat érdemes a játék előtt átvenni, hogy a gyermek a felismerés mellett ki is tudja mondani a megnevezéseket.
26. Szókincsfejlesztés több nyelven
Az eredményes szókincsbővítés érdekében a gyermekhez lehetőleg angolul beszéljünk. A játékokat párban és csoportban is játszhatjuk.
A képekhez kapcsolódó szavak idegen nyelven is könnyebben rögzülnek, ha a gyermek a szót egyszerre hallja, látja, kimondja és valamilyen cselekvéshez vagy történethez kapcsolja.
A pantomimjátékban a társak angolul is feltehetnek igennel vagy nemmel megválaszolható kérdéseket. A bevásárlólista-játékban a mondatokat angolul kell folytatni, az „A-tól Z-ig” játék pedig a szavak kezdő- és utolsó betűjére irányítja a figyelmet.
27. Beszélő és hangos szókártyák
A képernyőmentes, hangos szókártyás játék több mint 224 kártyát tartalmaz, amelyek valós életből vett szavakat mutatnak be - állatokat, tárgyakat, járműveket, ételeket és sok más témát.
A gyermek csak belerakja a kártyát a készülékbe, és az kimondja a szót tisztán, érthetően. Így a tanulás auditív és vizuális úton egyszerre történik.
Minden szó valós, hétköznapi kontextusban jelenik meg. A gyermek meghallja, kimondja és felismeri a szavakat - így aktív szókincsévé válnak.
A hangos kártyák segíthetik a beszédindítást és a mondatalkotás első lépéseit. A képernyőmentes megoldás a figyelmet a szavakra, nem a képernyőre irányítja.
28. Hogyan építsünk fel egy játékos szókincsfejlesztő alkalmat?
Érdemes kevés új szóval kezdeni, és azokat többféle játékban visszahozni. Egyszerre legfeljebb 2 új fogalommal bővítsük a már ismerteket.
Először a gyermek lássa és hallja az új szót, majd nevezze meg a képet, párosítsa egy másik fogalommal, használja mondatban, végül kapcsolja mozgáshoz vagy saját történethez.
A játékokat párban és csoportban is játszhatjuk. A családtagok bekapcsolódása több beszédhelyzetet teremt, és a gyermek számára természetesebbé teszi az új szavak használatát.
Fontos, hogy ne a hibátlan teljesítmény legyen a legfontosabb. A gyermek akkor tanul szívesen, ha kíváncsiságát támogatják, válaszait meghallgatják, és a játék örömteli marad.
29. A szókincs és az önbizalom kapcsolata
Amikor a gyermek ismer és használ szavakat, önbizalmat szerez. Nemcsak „beszélni tanul”, hanem megérti, hogy meg tudja értetni magát.
Ez az érzés alapozza meg a későbbi tanulási és társas sikereket is. A beszélgetések, közös játékok és történetalkotó helyzetek lehetőséget adnak arra, hogy a gyermek saját gondolatait fokozatosan egyre pontosabban fejezze ki.
A gyerekek szókincsének fejlesztése nemcsak hasznos, hanem szórakoztató folyamat is lehet. Ha rendszeresen olvasunk, beszélgetünk, játszunk velük, akkor erősítjük a kíváncsiságukat, és bátorítjuk őket, ezzel pedig természetesen és élvezetesen fog bővülni a szókincsük.
tags: #szokincs #gyarapodasa #jatekok