Tanulói kérdőív az angol nyelv tanulásáról

Az angol nyelv tanulásáról készített tanulói kérdőív akkor hasznos, ha nem pusztán az angolórák kedveltségét méri, hanem feltárja a tanulók céljait, motivációját, tanulási körülményeit, erősségeit, nehézségeit és a nyelv használhatóságáról alkotott véleményét.

Az idegennyelv-oktatás célja a mindennapi életben jól alkalmazható idegennyelv-tudás biztosítása a tanulóifjúság számára. A nyelvtudásnak ma igen magas a társadalmi értéke, hiszen a hasznossága egyértelmű.

Miért érdemes megkérdezni a tanulókat?

Diákjaink esetében, ahogy a tanórán ülnek, más és más a motiváció. Valaki azért tanul biológiát, mert orvos akar lenni, a másik imádja a természetet és minél több dolgot szeretne megtudni a működéséről, a harmadik pedig ott van, mert kötelező.

Nyilvánvaló tehát, hogy tanulási céljaink mindig egy-egy élethelyzethez igazodnak. A tanulási folyamat kiinduló pontja a már meglévő kompetenciáink összessége, amely a tudás és a képességek, készségek, szociális viselkedés együttese.

A tanulási folyamatot ugyanakkor számos tényező befolyásolhatja. Ilyenek a motiváció, a kialakult tudásszerzési stratégia, a közvetlen tanulási körülmények, a szociokulturális környezet, a tudás hasznosíthatósága.

Az idegennyelv-tudás ma és a jövőben még inkább megnöveli a munkavállalók esélyeit a munkaerőpiacon, ezért a szülők joggal várják el a közoktatástól, hogy gyermekeik a közoktatás keretén belül jussanak értékelhető és hasznosítható idegennyelv-tudáshoz.

Az iskolai nyelvoktatás célját a NAT és a kerettanterv is hasonlóan fogalmazza meg: a tanulóknak használható szintű nyelvtudást kell biztosítani, ez a tanulók személyiségének fejlesztéséhez is hozzájárul.

Mit vizsgálhat az angoltanulási kérdőív?

A kérdőív több, egymással összefüggő területet tárhat fel: miért tanul a diák angolul, hogyan érzékeli saját tudását, milyen készségeket tart erősnek vagy nehéznek, milyen tanórai tevékenységeket kedvel, mennyire tudja használni az angolt valódi helyzetekben, és milyen tanulási körülmények segítik.

• Tanulási célok: továbbtanulás, munkavállalás, utazás, filmek és zenék megértése, kommunikáció vagy egyszerűen az iskolai követelmények teljesítése.
• Motiváció: belső érdeklődés, gyakorlati hasznosság, osztályzat, vizsga, szülői elvárás vagy kortársi hatás.
• Önértékelés: beszédértés, beszéd, olvasás, írás, kiejtés és nyelvtani pontosság.
• Tanulási stratégiák: ismétlés, hallgatás, olvasás, jegyzetelés, hangos gyakorlás, beszélgetés és önálló tanulás.
• Tanórai tapasztalat: feladatok, munkaformák, tempó, visszajelzés, hibajavítás és a tanár által használt angol nyelv aránya.
• Tanulási környezet: óraszám, technikai eszközök, otthoni lehetőségek, társak, szociokulturális háttér és a nyelvhez való hozzáférés.

Az osztályzatok sem jelentenek valós tájékoztatást az eredményességről, mert jelenleg két ötös osztályzat egészen különböző szintű nyelvtudást is takarhat.

Sok iskolában azon mérik le a nyelvtanár munkájának eredményességét, hogy hány diákja tette le valamilyen szinten az állami nyelvvizsgát, esetleg hányan érettségiztek az adott nyelvből.

Ezek a vizsgák azonban nem veszik figyelembe a diákok életkori sajátosságait, a világról szerzett addigi ismereteit.

A tanulási stílusok szerepe az angolórán

A tanulási stílusok ismerete segíthet a tanulás hatékonyságának növelésében, az ismeretek elmélyítésében és a motiváció kiaknázásában egyaránt.

A tanulási stílusok kérdőív pedagógiája minden gyakorló pedagógusnak segítséget adhat annak átgondolásában, hogyan lehet változatosabbá tenni a tanórákat. A tanulási stílusok kérdőív önmagában nem ad végleges címkét a tanulóról, hanem a tanulási szokások és preferenciák megbeszéléséhez kínál kiindulópontot.

A tanulási stílusok különböző szempontból csoportosíthatók. A tanulókat segítheti, ha az angolórán nem kizárólag egyetlen feladattípussal találkoznak, hanem hallási, vizuális, mozgásos, társas, önálló, elemző és gyakorlati tevékenységek között is választhatnak.

A kérdőív eredményeit nem célszerű merev kategóriák kialakítására használni. A tanuló preferenciái változhatnak a feladat, a téma, az életkor, a motiváció és a tanulási cél függvényében.

Motiváció és személyes célok

A motiváció vizsgálata azért fontos, mert ugyanazt a tananyagot különböző célokkal tanulják a diákok. Egyeseknek a mindennapi kommunikáció, másoknak a továbbtanulás vagy a munkavállalás, megint másoknak az utazás, a média és a szórakozás jelenti a legfontosabb indokot.

A tanulási célok egy általánosan megfogalmazott, mindenki számára szükségesnek tartott nyelvtudást írnak le, amelyek a nyelvi ismereteken felül általános nevelési célokat is tartalmaznak, de nem veszik igazán figyelembe a felhasználói oldalt, s erre a helyi tantervek sem reagálnak.

A szakképző iskolákban szinte alig van szakmaorientált nyelvi képzés, holott ez lenne az igazán jól konvertálható nyelvtudás. A célok tehát ideálisak, de nincsenek igazán összhangban a követelményekkel.

A kérdőívben ezért külön érdemes rákérdezni arra, hogy a tanuló milyen helyzetekben szeretné használni az angolt. A használhatóságra vonatkozó válaszok segíthetnek a tanárnak abban, hogy a témákat, szövegeket és kommunikációs feladatokat közelebb hozza a tanulók életéhez.

Az angol nyelv tanulásának nehézségei

Beszédértés és beszéd

Ha a nyelvtanulás során fejlődő készségek természetes sorrendjét vesszük alapul, akkor normális dolognak tekinthetjük azt, hogy megérteni valakit könnyebb, mint elmondani valamit. Ennek az oka egyszerűen az, hogy a beszéd az értett angolból fejlődik.

Ha a nyelvtanulás természetes folyamatában zavar keletkezik, kialakulnak olyan sajátos jelenségek, készségbeli hangsúlyeltolódások, amelyek rendes körülmények között (a tanulás törvényszerűségeinek figyelembe vétele mellett) sosem alakultak volna ki.

A kérdőívben külön kell választani azt, hogy a tanuló mit ért meg, és azt, hogy mit tud önállóan kimondani. A két készség eltérése nem feltétlenül jelent sikertelenséget.

Kiejtés, akcentus és érthetőség

Míg pár évtizeddel ezelőtt az akcentus megléte oka lehetett annak, hogy egy anyanyelvi úgymond lenézze az idegent, addig mára egyfajta ünneplése van az akcentusok sokféleségének.

Tény, hogy az akcentus erőssége meghatározza az érthetőséget, és itt most nem kizárólag az akcentust kell megemlíteni, mivel a rossz ritmus, a nyelvidegen intonáció és hangsúlyozás szintén gátolhatja az érthetőséget.

Lehet célzottan gyúrni a kiejtésre, vannak erre nagyon jó gyakorlatok. Amikor még mi tanultuk az angol nyelvet, a legfontosabb forrás a tanár volt.

Azonban az órák jó részt magyarul mentek, összefüggő angolt alig hallottunk. A nagy ritkán előkerülő órai magnó/CD angolja ezek után alig emlékeztetett arra, amit tapasztaltunk.

Szókincs és kifejezések

A mai nyelvoktatás a nyelvet darabokra szedve értelmezi és oktatja: szavakra, szókapcsolatokra bontja és a nyelvtant agyon elemzi. Aztán ezekből az adatokból “építi fel” a “nyelvet”.

A nyelvtanulásnak azonban nem erről kellene szólnia. A nyelvtanulás célja a nyelvi készségek fejlesztése.

Az alapelvünk az, hogy minden jöhet, amit a tanuló képes angolul követni. Mivel a nyelv elsajátításának alapja a mennyiségi és minőségi angol közlés, így a tanulás előre haladtával és az egyre magasabb szintek elérésével az alkalmas anyagok száma drasztikusan növekszik.

Ha élőben meg tudom mutatni a dolgot, vagy tudok mutatni egy képet, az értés azonnali. Vagy ha el tudom neked magyarázni angolul úgy, hogy biztosítom az értést a számodra, akkor megint csak nincs gond: a magyar nyelv nélkül szereztél értést.

Nyelvtan és kommunikáció

A klasszikus módszer szerint: ismertessünk meg egy nyelvtani szabályt, adjuk meg a szerkezet vázát, építsünk köré valamilyen tematikus szólistát és hagyjuk, hogy a tanuló mondatokat kreáljon - szóban és/vagy írásban.

A helyzet az, hogy ebből nem lesz beszéd, bármennyit is kreál a tanuló.

“Miért baj az, hogy a nyelvtani magyarázatok magyarul mennek, ha minden más angolul zajlik az órán?” Az angol nyelv elsajátításának a kulcsa az érthető angol nyelvű közlés.

A nyelvtanulók legnagyobb csapdája azonban éppen az analitikus gondolkodás.

Hallás utáni értés és autentikus angol nyelv

A legfőbb okát abban látom, hogy ma a nyelvtanulók kizárólag alulról építkeznek. Ez azt jelenti, hogy az angol nyelvtanulás során mindig a szavakból indulnak.

Olvasnak egy szöveget >> lebontják szavakra >> kiírják magyarul >> lefordítják a szöveget >> megtanulják a szavakat >> stb.

A nyelvtanulásban a haladás kulcsa az, hogy a tanuló tartalmilag értse a közléseket. Ez nem azt jelenti, hogy minden szót ismernie kell, hanem azt, hogy az értett kontextusban felbukkanó új szavak és kifejezések értelmet tudnak nyerni.

Amikor egy szöveget úgy hallgatunk, hogy a szöveg előttünk van, agyunk hajlamos a szemre támaszkodni. Ennek következménye az, hogy a hallás másodlagossá válik, olyan érzése van az embernek, mintha egy hangszigetelt szobából hallgatóznánk kifelé.

Az angol nyelvű filmek hasznosak lehetnek, ha a tanuló tartalmilag érti a közléseket. Mindent ezen kell mérni, ha tanulásról beszélünk.

Memorizálás és gyakorlás

Mondatok bemagolása - bármilyen szelíd módszerrel történik is - nem vezet tartós eredményre a nyelvtanulásban.

A bemagolt nyelvi kijelentések nem relevánsak a szempontodból ezért az elméd nem tárolja el azokat tartósan. Lehet, hogy hatékonynak érzed, de hosszú távon kontra produktív a fáradozásod.

Angol mondatok hangos felolvasása viszont működhet, amennyiben a szavak, kifejezések kiejtésével kapcsolatban minimális bizonytalankodás merül fel.

A beszédkészség nem abból fejlődik, hogy szavakat, kifejezéseket, mondatokat, párbeszédeket memorizálunk és ebből táplálkozva beszélni kezdünk.

Azok a tanulók, akik ezen a szinten működnek, egy éles helyzetben szembesülnek azzal a ténnyel, hogy vajmi keveset tudnak hasznosítani ezekből az ismeretekből.

Önálló tanulás és a tanultak megtartása

A mély tanulás ismérve az, hogy a koncentrált, mély figyelem és értés következményeképp a tanultak szinte azonnal megragadnak - azaz elsajátítás történik.

Vannak azonban olyan gyakorlatok, amelyek kifárasztják a tanulót, de kreatív agyi folyamatok nem mennek végbe, illetve mély tanulás sem történik - azaz nincs elsajátítás, csak felszínes “tanulás”.

Hiába a szorgalmas gyakorlás, ha néhány hetet kihagyok, elfelejtem a tanultakat.

A kérdőívnek ezért azt is fel kell tárnia, hogy a tanuló hogyan ismétel, mennyire tud önállóan tanulni, hogyan veszi észre a fejlődését, és mi segíti a korábban tanultak felidézését.

Külföldi környezet és angoltanulás

Egy ilyen döntés, mint a kiköltözés, alapos körültekintést igényel: ha azonban a nyelvtanulás a legfőbb mozgatórugó a külföld mellett, akkor azt javasoljuk, hogy inkább ne menj ki!

Attól ugyanis, hogy (akár évekig) angol anyanyelvűek között élsz, még nem feltétlenül találnak rád a kedvező körülmények, amelyek a nyelvi készségeidet előreviszik.

Fórumokon gyakran olvasunk tippeket olyanoktól, akik megerősítik, hogy külföldre költözvén a közepes angol tudásuk magabiztossá vált, majd hozzáteszik, hogy “kellett azonban az az alap, amit kemény tanulással szereztek”.

Az igazság azonban az, hogy az angol közeg hatására tudták levetni magukról azt a koloncot, amelyet a magyar nyelvű nyelvoktatás rájuk aggatott.

Az angoltanulás társadalmi és iskolai feltételei

A közoktatás elméletileg biztosítja erre a lehetőséget, a gyakorlatban ez azonban többnyire nem működik, mert nincsenek meg hozzá a szükséges feltételek (szakképzett tanár, órakeret, intenzitás, technikai eszközök stb.).

Azok a szülők, akik tehetik, illetve a nyelvtudást fontosnak tartják, igyekeznek gyermeküknek megadni az idegennyelv-tanulás lehetőségét privátórák vagy tanfolyamok megfizetése révén, így ezek a tanulók lesznek esélyesebbek a munkaerőpiacon.

Az idegennyelv-tanítás tehát a jelen helyzetben nem járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, éppen ellenkezőleg, azoknak kedvez, akik pluszszolgáltatásokat meg tudnak fizetni.

Az alacsony óraszámban hosszú időre elnyújtott nyelvtanulás sokkal kevésbé hatékony, mintha rövidebb ideig, ámde intenzíven tanulhatnák a fiatalok az idegen nyelvet.

Tehát az idő pedagógiailag hatékony kihasználása legalább olyan fontos tényező.

Nyelvválasztás és tanulói különbségek

Nem mindegy, hogy melyik nyelvet tanulják a tanulók: nem egyforma eredményességgel fogják elsajátítani, így az eredményesség attól is függhet, hogy melyik nyelvet tanulhatják az adott iskolában.

A szabad nyelvválasztás teoretikusan ugyan létezik, de számos esetben ez attól függ, hogy milyen nyelvszakos tanár áll az iskola rendelkezésére, vagy hogy a családi környezet mit preferál.

Minél nagyobb a település, annál inkább választják az angolt, és minél magasabb az anya iskolai végzettsége, annál többen tanulnak angolt.

Az angol nyelvet tanuló tanulóknál jobb eredményeket mutattak a tanulói teljesítmények és a tanulók képességének fejlettségi szintje is.

Ami az angol nyelvet illeti, a tanárok véleménye szerint a középiskolások tanulmányaik kezdetekor már valamennyire "megfertőződtek" az angol nyelvvel, tehát itt nem lehet szó kezdő szintről.

Ez azonban azt is jelenti, hogy nagyon különböző tudásszintű és képességű tanulók kerülnek egy-egy csoportba. Ez komoly feladatok elé állítja a nyelvtanárt.

Hogyan használható a kérdőív az angolórák tervezésében?

1. A kérdőív céljának meghatározása: döntse el a pedagógus, hogy motivációt, tanulási szokásokat, nehézségeket, tanórai elvárásokat vagy önértékelést kíván feltárni.
2. Rövid és érthető kérdések megfogalmazása: a tanuló minden kérdést ugyanúgy értelmezzen, és ne legyen szükség hosszú magyarázatra.
3. Anonim válaszadás biztosítása: az őszinte válaszokhoz szükséges, hogy a kérdőív ne váljon újabb osztályozási eszközzé.
4. Az eredmények csoportszintű értelmezése: a válaszok alapján a pedagógus a tanulócsoport jellemzőit keresse, ne merev egyéni címkéket állítson fel.
5. Tanórai változtatások kipróbálása: érdemes többféle munkaformát, szöveget, hanganyagot és kommunikációs helyzetet alkalmazni.
6. Visszamérés: egy későbbi kérdőív megmutathatja, hogy változott-e a motiváció, az önbizalom, a tanulási stratégia vagy az angolóra megítélése.

A kérdőív eredményei alapján a tanár differenciálhatja a feladatok nehézségét, a tanulók munkaformáját és a visszajelzés módját. A különböző tudásszintű és képességű tanulók egy csoportban történő tanítása miatt ez különösen fontos.

A differenciálás nem azt jelenti, hogy minden tanuló teljesen eltérő tananyagot kap. Inkább azt, hogy ugyanahhoz a tanulási célhoz többféle úton, eltérő támogatással és különböző nehézségű feladatokkal juthatnak el.

Javasolt kérdőívtémák tanulóknak

• Miért tanulsz angolul?
• Milyen helyzetekben szeretnéd használni az angolt?
• Melyik angol nyelvi készségedet tartod a legerősebbnek?
• Melyik készség fejlesztése okozza számodra a legnagyobb nehézséget?
• Mennyire érzed magad magabiztosnak angolul megszólaláskor?
• Mennyire érted meg az angolul elhangzó szövegeket?
• Segít-e neked, ha képeket, ábrákat vagy feliratokat használunk?
• Segít-e neked, ha meghallgatod a szöveget?
• Szívesebben dolgozol egyedül, párban vagy csoportban?
• Mennyire szereted a szerepjátékokat és a kommunikációs feladatokat?
• Milyen gyakran tanulsz angolul az iskolán kívül?
• Milyen angol nyelvű tartalmakat követsz?
• Mi segít abban, hogy ne felejtsd el a tanultakat?
• Milyen feladatoktól érzed sikeresnek magad?
• Mi nehezíti leginkább az angoltanulásodat?
• Mit változtatnál az angolórákon?

A kérdőívben szereplő válaszlehetőségek között lehetnek egyszerű feleletválasztós kérdések, ötfokú skálák és rövid szöveges válaszok. A zárt kérdések könnyebben összehasonlíthatók, a nyitott kérdések viszont olyan szempontokat is felszínre hozhatnak, amelyekre a pedagógus előzetesen nem gondolt.

A tanulók válaszai akkor válnak pedagógiailag értékessé, ha a tanár visszakapcsolja őket a tanórai tervezéshez. A kérdőív nem önmagában teszi hatékonyabbá az oktatást, hanem az eredmények alapján meghozott tudatos döntések révén.

A tanulói kérdőív értelmezésének alapelvei

Ne ülj fel a nyelvérzék problémának. A sikertelenség egyetlen oka a nem megfelelő nyelvoktatási filozófia és a rossz módszerek.

A “jó a nyelvérzéke” kifejezést azokra használják, akik az aktuális nyelvoktatási rendszer “túlélői”. Ezzel szemben a “nincs nyelvérzéke” azok címkéje, akik nem, vagy nehezen boldogulnak ugyanebben a rendszerben.

Azonban nyelvérzékért felelős gén nem létezik, így a nyelvtanulás sikeréért más körülmények felelnek.

A tanulói válaszokat ezért nem szabad a képesség végleges bizonyítékaként kezelni. A kérdőív inkább azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen tapasztalatokkal rendelkezik, milyen feladatokban érzi magát biztonságban, és hol van szüksége több támogatásra.

A tanulási stílusok ismerete segíthet a tanulás hatékonyságának növelésében, az ismeretek elmélyítésében és a motiváció kiaknázásában egyaránt.

tags: #tanuloi #kerdoiv #angol #nyelv #tanulasa