A feltételes mód azt jelenti, hogy egy bizonyos tevékenységet, cselekvést valamilyen feltételhez kötünk. Magyar anyanyelvűként nehezebb lehet megérteni az angol feltételes mondatok típusait, mivel azok nem egyszerűen a múlt, jelen vagy jövő időre vonatkoznak. Az angol nyelvben a feltételes módot tulajdonképpen tanakodásra használjuk. A feltételes módnak öt típusát különböztetjük meg, amelyeket zero, 1st, 2nd, 3rd és mixed conditionalként emlegetünk. Ezeket további két csoportba oszthatjuk az alapján, hogy a cselekvés valós vagy nem valós.
Zero conditional és általános igazságok
A zero conditional általános igazságokat mond ki, amelyek egy bizonyos feltételhez vannak kötve a jelenben. A zero conditionalt másféle módon is használhatjuk, például, ha valakit utasítani szeretnénk valamire. Például: Turn off the radio if you want the room to be quiet. A zero conditionalt abban az esetben alkalmazzuk, amikor általános igazságokat szeretnénk kifejezni. A történés ideje a jelen vagy a mindig, a cselekvés pedig valós esemény. Éppen ezért a tagmondatok mindegyikében egyszerű jelen idejű igét alkalmazunk. Például: If you water the flowers, they get wet. If we eat too much, we don’t want dessert. If she turns off the radio, the room gets quiet.
First conditional: jelenre vagy jövőre irányuló valóságos cselekvés
A first conditional feltételes mód használatakor egy lehetséges cselekedetre, és annak valószínűsíthető végeredményére hivatkozunk. A tagmondatok valós eseményekre utalnak, melyekre megállapításokat, javaslatokat teszünk, vagy figyelmeztetünk valakit valamire. Például: If you water the flowers, they will get wet. Például: If you don’t water the flowers, I will be very angry! A first conditional további érdekessége, hogy akár modális igéket is alkalmazhatunk ahelyett, hogy egyszerű jövő idejű igét tennénk a főmondatba. Például: You should water the flowers, if you have time. I must stop eating, if I want to have dessert.
Second conditional: jelenleg vagy bármikor zajló, nem valós esemény
A second conditional feltételes mód esetében egy nem valós, feltételezett állapotra, és annak valószínűsíthető végeredményére utalunk. Szerkezetét tekintve a second conditional „if” mellékmondatában egyszerű múlt idejű igét, a főmondatban feltételes jelen idejű, vagy akár folyamatos feltételes jelen idejű igét is használhatunk. A feltételes jelen idő szerkezete a would szóból és a főmondat igéjének főnévi igenév alakjából áll, a „to” szó elhagyásával. Például: If you watered the flowers, they would get wet. Például: We might water the flowers if we had more pots. A second conditional feltételes mondatoknál találkozhatunk az „if I were” kifejezéssel, amely az „if I was”-t válthatja le. Például: If I were you, I would water the flowers.
Third conditional: múltbéli nem valós helyzetek
A third conditional feltételes mód az angol nyelvben egy múltban történt cselekményre, állapotra utal, és annak a valószínűsíthető múltbéli végeredményére. Például: If you had watered the flowers, they would have gotten wet. Például: If we had stopped eating, we might have had dessert. I’d have watered the flowers if I’d known they were thirsty. I would have watered the flowers if I had known they were thirsty. Az igék feltételes módjának múlt ideje három pillérből áll, amelyek a would + have + és a befejezett melléknévi igenév. Például: I would have watered the flowers. A harmadik típusú feltételes mondatokban, használhatsz modális igéket a "would" helyett a fő mondatban. Mind a would, mind pedig a had szavakat összevonhatjuk 'd-vé. Ez zavarba hozhat, ha nem tudod még, hogy hogyan használd a harmadik típusú feltételes módot.
Mixed conditional: ötvözi a múltat és a jelent
A 3+1 típus után ez már nem csak elméleti megoldás: vegyes feltételes mondatokkal is találkozhatunk. A vegyes feltételes mondatban a feltétel múltbeli, a főmondat pedig a jelenre vagy jövőre utalhat. Például: Ha tortát sütöttem volna, most nem lennél éhes. Ha sütöttem volna egy tortát, most nem lennél éhes. A felső mondat 3-as típusú, az alsó pedig vegyes feltételes mondat. Az „if”-es mondatrész megegyezik, itt befejezett múltat használtunk, tehát valóban a múltra utalunk, más szavakkal a feltételre, ami nem teljesült (hiszen nem sütöttem tortát). Azonban a főmondatot ugyanúgy képeztük, mint a kettes típusnál, így helyeztük át a mondatot a jelenbe (hiszen mindig a főmondat „ideje” a döntő tényező).
„If” kötőszó és elrendezés
A feltételes mód használó angol mondatokban az „if” szó a kötőszó, amely a magyar „ha” megfelelője. A mellékmondatokat mindig az „if” szócskával kezdjük, ez után pedig a cselekvés következik. A mellékmondat és a főmondat sorrendje rugalmas: angolban és magyarban is megengedett az átrendezés, azonban a vesszők használata eltérő lehet. A példában az „If I were you” kötőmódot is említik, amely gyakran használt kifejezés. Ebben a formában a múlt idő a jelenre vagy jövőre utal, bár a mondat szerkezete a valóságotől eltér. Ezt a kötőmódot a gyakorlatban ésszerű használni.
Gyakorlati megjegyzések és nyelvi tippek
A tele megfigyelések között szerepel, hogy az angolban a feltételes mondatokban a múlt idő használata a valóságtól való távolságot adja, nem pedig a múlt idő jelzését. A magyarral ellentétben az angolban nincs hivatalos helyesírási szabálykönyv, amely mindenkire kötelezően vonatkozna; így a vesszőhasználat a kontextustól függ. A példáknál a különböző típusok gyakori példái segítenek a megértésben, különös tekintettel a „if” és a főmondat időbeli viszonyára. A vegyes feltételek esetén megfigyelhető, hogy a feltétel múltbeli, a következmény pedig jelen vagy jövő.”