A telc C1 nyelvvizsga nehéz, mert a felsőfokú szinthez szükséges nyelvtudás mellett a vizsgafeladatok típusát, a pontozási szempontokat és az időbeosztást is ismerni kell. A B2 és C1 szint között nagyobb a különbség, mint a B1 alapfok és a B2 középfok között.
A telc C1 teljesítéséhez ezért nem elég az, hogy valaki általánosságban jól beszél angolul vagy németül: rutinosan kell kezelnie az olvasott és hallott szövegeket, szabályosan és tartalmilag megfelelően kell írnia, valamint spontán, összefüggően és rugalmasan kell beszélnie.
Miért buknak el olyanok is, akik jól beszélnek angolul?
Az, hogy tudsz angolul és hogy tudsz nyelvvizsgázni, az kettő különböző dolog. Ha sikerül lenyelvvizsgnáznod, nem biztos, hogy jól tudsz angolul, nem biztos, hogy az életben sikerül eladnod magad, vagy egy interjún jól megfelelned.
De fordítva is igaz. Lehet, hogy tök szuperül tudsz angolul, éltél kint Angliában 5 évet, hazajössz és megbuksz a vizsgán. Azért, mert a vizsga nem arról szól, hogy hú de nagyon jól tudsz te angolul, hanem arról, hogy azokat a nyelvvizsga technikákat jól tudod-e alkalmazni és hogy mennyire vagy rutinos.
Ezért a nyelvvizsga előtti célzott felkészülés akkor is fontos, ha a hétköznapi kommunikációban magabiztos vagy. A vizsgára annak a vizsgának a feladatsorait és feladattípusait gyakorold, amire készülsz.
A C1 szint és a felkészülés időigénye
Az, hogy két éve tanulsz angolul az semmit nem jelent. Ha heti 10 órában tanulsz már 2 éve, akkor illene már elmenni nyelvvizsgázni, de ha heti 1 órában tanulsz, és mondjuk minden 2. héten elmarad az angol órád, akkor az semmit nem jelent.
Ne azt nézd, hogy hány éve tanulsz angolul, hanem hogy hány órát tanultál le. És minden ember más, tehát valakinek elég egy év intenzív tanfolyam, vagy 10 hónap.
B2 szint és C1 között azért nagyobb a különbség mint a B1 alapfok és B2 középfok között. 1 év készülés kell, de ez csak a személyes véleményem.
Én egy éve voltam középfokon, akkor azt hittem marha jól megy az angol és egyből mehetek C1-re, de még nagyon sokat kell fejlesztenem a szókincsemen.
| Felkészülés megítélése | Miért nem elég önmagában? |
|---|---|
| A tanulás éveinek száma | Nem mutatja meg, hány órát tanultál ténylegesen. |
| Általános nyelvtudás | Nem garantálja a vizsgafeladatok és a vizsgatechnikák ismeretét. |
| Nyelvtani szabályok bemagolása | A szókincs, a szövegértés és a kommunikáció is meghatározó. |
| Sokféle próbafeladat | A telc saját feladattípusait kell célzottan gyakorolni. |
Az olvasott szöveg értése
Ebben a vizsgarészben 4 feladatot kell megoldanod, ezért ügyelj arra, hogy ne időzz túl sokat egy-egy feladatnál. Ha nem tudod a választ, inkább haladj tovább a következőre.
Talán a részfeladat végén lesz még időd visszatérni a bizonytalan kérdésekhez. A lényeg az okos időbeosztás! És számolj azzal is, hogy a válaszok válaszlapra történő átvezetéséhez is szükséged lesz még kb. 8-10 percre.
Különböző nehézségű és hosszúságú szövegekkel kell dolgoznod, tehát a megoldáshoz szükséges idő is különböző lehet. Ha úgy érzed, hogy a szövegekben nehéz a szókincs és túl bonyolultak a nyelvtani szerkezetek, gondolj arra, nem kell minden egyes szót vagy mondatrészt megértened a kérdések megválaszolásához.
A próbavizsgákon gyakorolhatod az olvasási vizsgarész feladattípusait, és kitapasztalhatod, milyen olvasási stratégia a legcélravezetőbb a feladatok megoldásához.
Nyelvtan és szókincs
Mindig olvasd el az egész szöveget, mielőtt az üresen hagyott részeket elkezdenéd kiegészíteni. Előfordulhat, hogy egy üres helyre több megoldás is jónak tűnik.
Ilyen esetben mielőtt döntesz, olvasd át még egyszer a szöveget, mert a szövegszintű értelmezés a legjobb a helyes megoldás kiválasztásához. Tartsd észben, hogy csak egy jó megoldás van!
A nyelvvizsga nem a nyelvtani szabályokról szól, kizárólag nem arról, hanem a szókincsedről. Minél nagyobb a szókincsed, annál nagyobb sikerrel tudod majd letenni a nyelvvizsgát.
Nem feltétlenül attól, hogy milyen tökéletesen, helyesen beszélsz, és formálod a mondatokat. A C1 szinten ezért különösen fontos az árnyalt szókincs, a pontos jelentésű kifejezések ismerete és az, hogy különböző témákról is tudj véleményt alkotni.
A levélírás jelentősége
Mindig a kérdésre válaszolj és vedd figyelembe a megadott szempontokat. Nem azt kell írni, ami eszedbe jut, a megadott szempontok szerint, az adott témához ragaszkodva kell kifejteni gondolataid.
Annyit írj, amennyit a terjedelmi előírás megenged. A minőség és nem a mennyiség a fontos! Legyen igényes a szókincs, fejezd ki magad világosan, olyan nyelvtani szerkezeteket használj, amiben biztos vagy, ne most kísérletezz új, eddig kevéssé használt szavakkal, szerkezetekkel.
A tartalmi és formai elemek kiválasztásakor vedd figyelembe, hogy formális vagy informális stílusban kell-e írni. Győződj meg arról, hogy a megadott szempontokat érintetted-e, és megfelelő bevezetést és záró gondolatot is írtál.
Ha a végén van időd, olvasd el még egyszer, amit írtál, és az olvasó szemszögéből próbáld megítélni, elég világosan fogalmaztál-e. Tedd fel a kérdést magadak: ’Vajon az olvasó megérti mire gondoltam?’
A levélírás olyan vizsgarész, amit sokan alábecsülnek. Rengeteget próbanyelvvizsgáztatunk gimnáziumokban is, az érdi nyelviskolámmal, és ott rendszeresen próbanyelvvizsgát tartunk a helyi gimiknek és szakközépiskoláknak és teljesen le voltam döbbenve, hogy amikor - minden évben - levélírásra került a sor, 20 diákból 18 ült a levél fölött és azt sem tudta, hogy mihez kezdjen.
Tehát ez az a pont a nyelvvizsgán, amit nagyon szigorúan vesznek, nagyon nagyon sok formai követelménye van. Ha ezt nem tanulod meg, akkor szinte biztos, hogy el fogsz bukni.
A hallott szöveg értése
A telc nyelvvizsgán nem labor van, hanem egy teremben egyetlen egy magnóval a terem elején fogják ezt lejátszani nektek. Ezért a hallási körülmények is befolyásolhatják a feladat nehézségét.
A hallgatás előtt olvasd el figyelmesen a feladatot, a kérdéseket és az utasítást, mert az ott található információk (pl. kulcsszavak) segítenek beazonosítani a témát és kiszűrni a lényeget.
A szöveg hallgatása közben nézd a feladat szövegét, ne csak a hallottakra figyelj. Nem kell a hallott szöveg minden részletét sem értened, koncentrálj a kérdésekre.
Ha valamit nem értesz, ne ess pánikba, ne kezdj töprengeni rajta, haladj tovább. Ne aggódj túlságosan a nyelvtani és helyesírási hibák miatt. Nem veszik olyan szigorúan, ha azok a megértést nem zavarják.
Egyetlen kérdést se hagyj megválaszolatlanul. Ha nem tudod a választ, tippelj: az első megérzés gyakran bejön!
Ha esetleg ki van nyitva az ablak, olyanra is volt példa, pl. az egyik ismerősöm elment felsőfokú nyelvvizsgázni és az iskola egy vasútállomás mellett volt, szerinted mennyit hallott belőle? Semennyit.
Szóval nyugodtan szólj a felügyelő tanárnak, aki bent van, hogy csukjátok be az ablakot vagy hangosítsa fel. Ezt kötelessége megtenni és minden felügyelőtanárnak és vizsgáztatónak kötelessége stresszmentes légkört biztosítani, úgy hogy erre nyugodtan megkérheted.
A beszédkészség és a szóbeli vizsga
A felkészülési időt ne azzal töltsd, hogy részletesen leírod, mit fogsz majd mondani. Csak kulcsszavakat írj, és gondold át, hogyan építed föl a mondandód.
A vizsgán úgysem lesz időd mindent elmondani, és bár belepillanthatsz, nem olvashatod fel a jegyzeteid. Az összefoglalásnál figyelj arra, hogy ne ismételd a vizsgázópárod által mondottakat, hanem saját szavaddal mondd el a gondolataid a témával kapcsolatban.
Beszéded legyen természetes, életszerű. A vizsgáztatók nem előre betanult szövegeket akarnak hallani. Mutasd meg, hogyan tudsz spontán reagálni, rugalmasan alkalmazkodni a témához és a beszédpartneredhez.
Ne csak elmond, éld bele magad, törekedj a színes előadásmódra. A vizsgáztatók arra is kíváncsiak, hogyan tudsz előadni, tehát „add el” magad nyugodtan.
Ne elégedj meg azzal, hogy igen-nem válaszokat adsz, mindig adj kiegészítő információt. Beszélj eleget, hogy legyen mit értékelni majd.
A vizsga párban folyik, ezt vedd figyelembe, ne próbáld túlbeszélni a partnered, vagy belevágni a szavába. Adj neki is esélyt.
A váratlan feladatoktól, témáktól nem szabad megijedni, az életben is adódhatnak ilyen helyzetek. Meg kell oldani, ha szükséges, lehet kérdezni, visszakérdezni, ahogyan a valós életben is tesszük.
Ha a téma olyan lenne, amiben nem vagy jártas, találj ki valamit, mindenképpen nyilatkozz, mondj véleményt. Nem kell igazat mondani, az igazmondást nem pontozzák! :-)
Mi történik, ha nem vagy jártas a témában?
Semmi probléma nincsen. Ez az életkorodból vagy az érdeklődési körödből is adódhat.
Ha mondjuk környezetvédelem a téma és nem vagy nagyon jártas benne, akkor semmi gond, ha ki tudod magad vágni és általánosságban beszélsz róla, akkor el fogják nézni ezt a nyelvvizsgán.
De ha egy szót nem beszélsz, mert leblokkolsz: „Miről beszéljek? Mi az az üvegházhatás???Mi a fene ez??” Próbálj általánosságban beszélni a témáról, ha nem vagy jártas benne, legyél élelmes.
A „nincs ötletem” hozzáállás komoly probléma lehet. Például olyanoknál zavarba jöttek a vizsgázók, mikor vizsgáztattam, megkértük, hogy szervezzen mondjuk egy szülinapi partit, ugye a 2 vizsgázó együtt szervezzen egy szülinapi partit a barátjuknak és még úgy is, hogy 20 perc felkészülési idejük volt, egyszerűen leizzadtak, bepánikoltak, zavarba jöttek és nem tudtak róla beszélni.
Hát azért ez egy alapvető mindennapi téma szerintem, úgyhogy csak rizsázz, beszélj róla. Nem kell tökéletesnek lennie, nem kell, csak rizsázzál és beszélj bármi a témához kapcsolódóról vagy általánosságban.
Miért érzik egyesek könnyebbnek, mások nehezebbnek ugyanazt a vizsgát?
Az Európai Referencia Keretben meghatározott nyelvi szinteknek megfelelően alakítják ki a nyelvvizsgákat, tehát ezek előírt készségek alapján választják ki, állítják össze a vizsgát.
Viszont ez tény, hogy sokszor tök könnyű a vizsga, másoknak meg nehéz. Ez azért van, mert emberek vagyunk, a vizsgáztatók és összeállítók is emberek és azért becsúsznak, nem feltétlenül hibák ezek, de olyan dolgok, amiket ugye nem tudsz befolyásolni.
Ilyesmire gondolok, hogy rosszul érzed magad vagy beteg vagy, nyilván rosszabbul fog sikerülni valószíűleg a vizsga. Vagy aki összeállítja a vizsgát például, rossz napja van és siet, akkor „áááá ezt kiválasztom, jó lesz” igazából nem nézi meg alaposan azt a szöveget.
Nyilván double checkolják, meg egy másik vizsgáztató is átnézi, de mindig csúszhat valamilyen hiba a számításba.
Az az érzés, hogy „a barátnőmnek könnyebb volt”, önmagában nem bizonyítja, hogy a vizsga valóban könnyebb vagy nehezebb volt, mert a témák, a feladattípusok és a személyes állapot is erősen befolyásolja a teljesítményt.
Gyakori hibák, amelyek rontják az eredményt
- Felkészülés nélkül vizsgázni: a hétköznapi nyelvtudás és a vizsgarutin nem ugyanaz.
- A tanulási évek számából következtetni: a ténylegesen elvégzett tanulási órák fontosabbak.
- Más vizsgarendszer feladatait gyakorolni: telc vizsgára telc feladatokkal kell készülni.
- Csak a nyelvtani szabályokat tanulni: a szókincs és az alkalmazási képesség legalább ilyen fontos.
- Figyelmen kívül hagyni a levél formai követelményeit: a feladat minden szempontjára válaszolni kell.
- Egyetlen ismeretlen téma miatt leblokkolni: általánosságban akkor is lehet beszélni róla.
- Nem figyelni a hangminőségre és az üléshelyre: szükség esetén jelezni kell, ha nem hallható megfelelően a felvétel.
- Rövid, igen-nem válaszokat adni: a vizsgáztatóknak elegendő beszédet kell hallaniuk az értékeléshez.
- Betanult szöveget felmondani: a természetes és rugalmas reakciók fontosabbak.
- Elhanyagolni az időbeosztást: az olvasási részben a válaszlap kitöltésére is időt kell hagyni.
Hogyan érdemes felkészülni?
Az első lépés annak felmérése, hogy jelenleg melyik készség okozza a legnagyobb nehézséget. Más módszer szükséges akkor, ha a szókincs hiányos, és más akkor, ha a hallásértés, az írás vagy a spontán beszéd lassú.
A próbavizsgákon gyakorolhatod az olvasási vizsgarész feladattípusait, és kitapasztalhatod, milyen olvasási stratégia a legcélravezetőbb a feladatok megoldásához.
A gyakorlást mindig a választott vizsgarendszerhez igazítsd. Ha te mondjuk TELC nyelvvizsgára mész, akkor mi a fenéért gyakorolsz az EURO nyelvvizsgára?
A felkészítő tanár kiválasztásánál is fontos, hogy tényleg ismerje a vizsgát. Bizonyosodj meg róla, hogy a tanár tényleg fel tud készíteni arra a nyelvvizsgára, van benne rutinja, tapasztalata, vagy ha ajánlottál, hallottál róla.
Ha egy tanár módszere nem illeszkedik a célodhoz, vagy az első órák után úgy érzed, hogy nem kapsz célzott segítséget, érdemes másik felkészítési formát keresni.
Önálló felkészülés vagy tanár?
Önállóan is lehet készülni, de ehhez következetes időbeosztásra, megfelelő mintafeladatokra és rendszeres visszajelzésre van szükség. Különösen az íráskészség és a beszédkészség fejlesztésénél jelenthet gondot, ha senki nem javítja ki a hibákat és nem értékeli a teljesítményt.
A felkészítő tanár előnye, hogy megmutathatja a feladatok logikáját, ellenőrizheti a leveleket, és gyakoroltathatja a szóbeli helyzeteket. A segítség akkor hatékony, ha valóban a kiválasztott telc vizsgára és a C1 szint követelményeire irányul.
A sikerhez nem egyetlen módszer vezet, hanem a megfelelő szintfelmérés, a célzott gyakorlás, a rendszeres próbavizsga és a hibák tudatos javítása.
Mennyire nehéz tehát a telc C1?
A telc C1 nehéz, de nem kiszámíthatatlan. A legnagyobb kihívást általában nem egyetlen nyelvtani szabály vagy egy különösen ritka szó jelenti, hanem az, hogy több készséget kell időre, egységes teljesítménnyel és vizsgaszabályok szerint alkalmazni.
A vizsgázó akkor kerül kedvező helyzetbe, ha megfelelő szókincse van, képes a lényeget gyorsan kiszűrni, a levélben minden megadott szempontot kidolgoz, hallás után nem akad fenn egyetlen ismeretlen részleten, és a szóbeli témákban akkor is képes beszélni, ha azok nem tartoznak a szoros érdeklődési körébe.
Szóval ez az a 10 pont, amiért általában elbuknak a vizsgázók. Próbáld ezeket kiküszöbölni és akkor tuti sikerül a vizsgád.
