A telc kivonul Magyarországról: mit jelent ez a vizsgázók számára?

A telc magyarországi vizsgarendszerének működését a frankfurti központ 2018. szeptember 30-tól, hat hónapos határidővel, 2019. március 31-ig megszüntette. A frankfurti központ indoklás nélkül felmondta a szerződést a TELC-vizsga magyarországi jogtulajdonosával, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal (TIT).

A 2000 óta államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgát utoljára 2019 februárjában lehetett letenni. A megszüntetés miatt azok a nyelviskolák jártak a legrosszabbul, amelyek akkreditált vizsgahelyként az elmúlt egy-két évben csatlakoztak a TELC hálózatához, hiszen így gyakorlatilag több százezer forintos akkreditációs díjat dobtak ki az ablakon.

Miért volt jelentős a telc magyarországi jelenléte?

A telc (The European Language Certificates) Magyarországon akkreditált és hatóságilag elismert nyelvvizsgaközpontként évente hét alkalommal szervezett nyelvvizsgát angol és német nyelvből B1, B2 és C1 szinteken. A telc nyelvvizsgák nemzetközileg elismert, akkreditált vizsgák, amelyek megbízhatóan igazolják a nyelvtudást.

A sikeres vizsgázók a magyar államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány mellett nemzetközi telc tanúsítványt (Certificate/Zertifikat) is kaptak, amelyet számos európai felsőoktatási intézmény és munkáltató ismert és elfogadott.

A telc nemzetközi, államilag elismert nyelvvizsgarendszer Magyarországon a Közös Európai Referenciakeretben (KER) meghatározott alap (B1), közép (B2) és felső (C1) szinten tette lehetővé egynyelvű általános nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzését angol és német nyelvből szóbeli, írásbeli és komplex vizsgatípusban.

A vizsgarendszer nemzetközi vizsgaközpontja Frankfurt am Mainban található. A vizsgafejlesztés az Akkreditációs Kézikönyvben meghatározott útmutató alapján, a telc gGmbH frankfurti központjában történt.

A kivonulás közvetlen következményei

A megszűnés miatt komoly problémával néztek szembe azok a vizsgáztatók és felkészítő tanárok is, akik erre a vizsgatípusra specializálódtak. A nyelvtanárokat is meglepte a hír, mert a TELC az egyik legnépszerűbb hazai vizsgarendszer volt.

A nemzetközi nyelvvizsgák közül vagy a TELC-et, vagy az Euroexamet választotta a legtöbb nyelvtanuló. A TIT igazgatója, Piróth Eszter ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a leendő vizsgázókat: összesen három időpontban, novemberben, januárban és februárban tudtak még vizsgázni a nyelvtanulók.

Azoknak, akik hónapokon át készültek a vizsgára, a kivonulás nem pusztán egy vizsgaközpont megszűnését jelentette. Bizonytalanná vált, hogy a felkészülésük végén letehetik-e azt a vizsgát, amelyet az egyetemi felvételihez, a diploma megszerzéséhez vagy külföldi továbbtanuláshoz terveztek.

A telc vizsgarendszer fő jellemzői

A telc Magyarországon angol és német nyelven államilag akkreditált vizsgákat bonyolított, mindkét nyelven alap (B1), közép (B2) és felső fokon (C1). Választható volt szóbeli, írásbeli vagy komplex nyelvvizsga.

Az írásbeli vizsgarész

Az írásbeli vizsgarész olvasásértésből, nyelvtani feladatból és íráskészségből állt. Az olvasásértésben 4 feladatot kellett megoldani, a nyelvtani rész szövegkiegészítést tartalmazott, az íráskészségben pedig 2 levélírás szerepelt.

Az olvasott szöveg értésében 4 feladatot kellett megoldani, ezért nem volt célszerű túl sokáig időzni egy-egy feladatnál. Ha a vizsgázó nem tudta a választ, inkább haladhatott tovább a következőre.

A válaszok válaszlapra történő átvezetéséhez is szükség volt még körülbelül 8-10 percre. Különböző nehézségű és hosszúságú szövegekkel kellett dolgozni, tehát a megoldáshoz szükséges idő is különböző lehetett.

Nem kellett minden egyes szót vagy mondatrészt megérteni a kérdések megválaszolásához. A próbavizsgákon gyakorolni lehetett az olvasási vizsgarész feladattípusait, és ki lehetett tapasztalni, milyen olvasási stratégia a legcélravezetőbb a feladatok megoldásához.

Nyelvtani feladat

A nyelvtani feladat megoldásakor mindig érdemes volt elolvasni az egész szöveget, mielőtt az üresen hagyott részek kiegészítése elkezdődött. Előfordulhatott, hogy egy üres helyre több megoldás is jónak tűnt.

Ilyen esetben a szöveget ismét át kellett olvasni, mert a szövegszintű értelmezés segített a helyes megoldás kiválasztásában. Csak egy jó megoldás volt.

Levélírás

A levélírásnál mindig a kérdésre kellett válaszolni, és figyelembe kellett venni a megadott szempontokat. Nem azt kellett leírni, ami először eszébe jutott a vizsgázónak, hanem a megadott szempontok szerint, az adott témához ragaszkodva kellett kifejteni a gondolatokat.

A tartalmi és formai elemek kiválasztásakor figyelembe kellett venni, hogy formális vagy informális stílusban kellett-e írni. Fontos volt a világos megfogalmazás, az igényes szókincs és az olyan nyelvtani szerkezetek használata, amelyekben a vizsgázó biztos volt.

A megadott szempontokat érinteni kellett, valamint megfelelő bevezetést és záró gondolatot kellett írni. A terjedelmi előírást is figyelembe kellett venni, mert a minőség és nem a mennyiség volt a fontos.

A szóbeli vizsgarész

A szóbeli vizsgarész hallásértésből és beszédkészségből állt. A hallásértés 3 feladatot tartalmazott: igaz-hamis, illetve feleletválasztós feladatokat.

A beszédkészség párban zajlott, és 3 feladatból állt: prezentációból, programszervezésből és vitából. Miután a vizsgázók megkapták a kérdéseket, 20 perc felkészülési idő állt rendelkezésükre.

Jegyzeteket is lehetett készíteni, de a felkészülési időt nem érdemesett azzal tölteni, hogy a vizsgázó részletesen leírja, mit fog mondani. Elég volt kulcsszavakat feljegyezni, és átgondolni a mondandó felépítését.

A vizsgázó nem olvashatta fel a jegyzeteit. Az összefoglalásnál arra kellett figyelni, hogy ne ismételje meg a vizsgázópárja által mondottakat, hanem saját szavaival mondja el a gondolatait a témával kapcsolatban.

Hallott szöveg értése

A hallgatás előtt érdemes volt figyelmesen elolvasni a feladatot, a kérdéseket és az utasítást, mert az ott található információk, például a kulcsszavak, segítettek beazonosítani a témát és kiszűrni a lényeget.

A szöveg hallgatása közben a feladat szövegét is figyelni kellett, nem csak a hallottakra koncentrálni. Nem kellett a hallott szöveg minden részletét megérteni, hanem a kérdésekre kellett összpontosítani.

Ha valami nem volt érthető, nem kellett pánikba esni vagy hosszasan töprengeni rajta, hanem tovább kellett haladni. Egyetlen kérdést sem érdemesett megválaszolatlanul hagyni.

A hallgatásértési részen nem kellett prózát írni, csak satírozni kellett a helyes válaszokat. A nyelvtani és helyesírási hibákat sem vették olyan szigorúan, ha azok nem zavarták a megértést.

Beszédkészség

A beszédnek természetesnek és életszerűnek kellett lennie. A vizsgáztatók nem előre betanult szövegeket akartak hallani, hanem azt figyelték, hogyan tud a vizsgázó spontán reagálni, rugalmasan alkalmazkodni a témához és a beszédpartneréhez.

Nem volt célszerű megelégedni az igen-nem válaszokkal, mindig érdemesett kiegészítő információt adni. A vizsgázónak eleget kellett beszélnie ahhoz, hogy legyen mit értékelni.

A vizsga párban folyt, ezért figyelembe kellett venni a beszédpartnert is. Nem lehetett túlbeszélni vagy félbeszakítani a másikat, neki is lehetőséget kellett adni a megszólalásra.

A váratlan feladatoktól és témáktól nem kellett megijedni. Ha a vizsgázó nem volt jártas egy témában, akkor is mondhatott véleményt, kérdezhetett vagy visszakérdezhetett, ahogyan a valós életben is tesszük.

A vizsga nemzetközi értéke

A frankfurti vizsgaközpont 50 éves működésének és színvonalának köszönhetően a telc nyelvvizsgát a legtöbb európai országban ismerték és elismerték. Az európai felsőoktatási intézmények és vállalatok ismert bizonyítványként fogadták el.

A telc nyelvvizsgát 25 országban, 2.000 vizsgahelyen lehetett letenni, világszerte húszezer vizsgáztató előtt. A telc mint akkreditált, hatóságilag elismert nyelvvizsgaközpont 2003 óta volt jelen Magyarországon.

Azóta több mint félmillió vizsgázó próbálkozott, nagyobb részük sikeresen, nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésével. A rendszer széleskörű nemzetközi ismertséggel és elfogadottsággal, megbízható és objektív értékelési rendszerrel, valamint magyar nyelvű, államilag elismert bizonyítvánnyal rendelkezett.

A sikeres vizsgázó magyar nyelvű, államilag elismert bizonyítványt kaphatott felvételihez és diploma megszerzéséhez, valamint angol nyelvű, nemzetközi bizonyítványt külföldi ösztöndíjakhoz és munkavállaláshoz.

A telc vizsga nem évült el, örökös volt. Más vizsgákkal szemben kizárólag a mindennapi nyelvtudást mérte, egyéb kulturális és műveltségi ismereteket nem feltételezett.

Miért okozott bizonytalanságot a kivonulás?

A telc folyamatos igényfelméréssel és piackutatással biztosította, hogy megfeleljen a potenciális ügyfelek, nyelvtanulók, valós és potenciális munkavállalók, oktatási intézmények és munkaadók igényeinek, valamint magyarországi működés esetén kompatibilis legyen a magyar hatósági előírásokkal.

Ha egy vizsgázó hónapokon át gyakorol és szorgalmasan készül egy nyelvvizsgára, joggal számít arra, hogy a vizsgát a meghirdetett rendszerben leteheti. A vizsgaszervező kivonulása ezért különösen azok számára volt nehéz helyzet, akiknek a bizonyítványra konkrét továbbtanulási vagy munkavállalási terv miatt volt szükségük.

A nyelvvizsga sok középiskolás számára a felsőoktatási felvételi része volt. A TELC-felsőfokú nyelvvizsga sok esetben ugródeszkát jelentett a Corvinusra és más nagy múltú egyetemekre.

A nyelvtanulók közül egyre többen készültek olyan nemzetközi vizsgákra is, mint az IELTS, amely angliai és más nyugat-európai egyetemekre jelentett belépőt, vagy a TOEFL, amelyet amerikai egyetemek fogadtak el.

A külföldi továbbtanulás és a nyelvvizsgák kapcsolata

Sok fiatal már az egyetemi alapszak során szeretett volna részt venni az egyetem Erasmus-programjában, kipróbálni magát külföldön, akár csak egy félévre is, illetve a mesterszakot külföldi egyetemen megszerezni.

Ha a gimnazisták azt tapasztalták, hogy egy egyetemet egy tollvonással magánegyetemmé lehet tenni megfizethetetlen tandíjjal, körülnéztek, milyen lehetőségek vannak nyugat-európai vagy amerikai egyetemeken.

Azok az intézmények is nagyon drágák, de legalább kiszámíthatóbbak: van jól kidolgozott ösztöndíjrendszer, és az iskola mellett végzett munkával fenn tudja tartani magát a diák.

Ha azt tapasztalja, bizonytalan, hogy az a nyelvvizsga, amire hónapok óta gyakorol és szorgalmasan készül, letehetetlenné válik, mert a vizsgát szervező cég egyik napról a másikra kivonul, akkor a biztos, nemzetközi egyetemeken is elismert vizsgát fogja választani.

Ez akár azt is jelenthette, hogy külföldön tette le a vizsgát, és később azt választotta, hogy nem jön haza többé. Pedig szeretne, mert szereti a családját és a barátait, de kint azt tapasztalja, hogy ha szorgalmasan készül egy nyelvvizsgára, azt gond nélkül leteheti.

Azt látja, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indul, és ha keményen dolgozik azért, hogy felvegyék az egyetemre, akkor, amennyiben jó eredménnyel írja meg az érettségit, lehetősége van bejutnia és diplomát szerezni.

A telc magyarországi történetének időbeli ellentmondása

A későbbi magyarországi tájékoztatások szerint a telc Hungary Nonprofit Kft. a telc vizsgarendszer magyarországi képviselője és vizsgaközpontja volt a telc gGmbH által kiadott meghatalmazás alapján. Ezek az adatok egy későbbi magyarországi működési szakaszra vonatkoztak, ezért nem írják felül a TIT-telc rendszer 2018-2019-es megszüntetéséről szóló korábbi hírt.

A későbbi időpontokban a telc ismét angol és német nyelvből, B1, B2 és C1 szinteken kínált vizsgalehetőségeket, választható írásbeli, szóbeli és komplex vizsgatípussal. A vizsgaközpont tájékoztatása szerint további információk a vizsgaközpont weboldalán voltak elérhetők.

Meghirdetett vizsgaidőpontok és jelentkezési határidők

A telc vizsgahelyek

A későbbi vizsgahelylista több magyarországi várost és intézményt tartalmazott. Budapesten az EDUTUS Egyetem Budapest, a Katedra Nyelviskola Kft., a Métisz Nyelvi Központ Kft., a Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézete és a telc Nyelvvizsgaközpont szerepelt.

Vizsgadíjak és eljárási díjak

A bizonyítvány javítása vagy pótlása a nemzetközi vagy állami bizonyítványra is vonatkozott, amennyiben a vizsgázó hibájából vagy kérésére történt a változtatás.

Felkészülés a telc vizsgára

Ingyenesen letölthető gyakorló anyagok és felkészítő könyvek segítették a vizsgázókat. A próbavizsgákon gyakorolni lehetett az olvasási vizsgarész feladattípusait, valamint meg lehetett ismerni a vizsga sajátos logikáját.

A felkészülés során célszerű volt külön gyakorolni az olvasásértést, a nyelvtani szövegkiegészítést, a levélírást, a hallásértést és a párban végzett beszédkészségi feladatokat.

A vizsgafeladatok autentikusak, gyakorlatiasak és kommunikatívak voltak. A szóbeli vizsgarészen a 20 perces felkészülési idő alatt jegyzeteket lehetett készíteni, a hallgatásértési részen pedig nem kellett prózát írni, csak a helyes válaszokat kellett megjelölni.

A vizsgarendszerben nem volt fordítási feladat. Ez lehetővé tette, hogy a vizsgázó elsősorban a mindennapi nyelvhasználatban szükséges szövegértési, írásbeli és szóbeli készségeit mutassa meg.

Mit jelentett a kivonulás a vizsgázók számára?

A telc kivonulása megmutatta, hogy egy nemzetközileg elismert vizsgarendszer magyarországi működése a vizsgázók számára is függhet a jogtulajdonosok és a nemzetközi központ közötti megállapodásoktól.

A vizsgázók szempontjából ezért különösen fontos volt a hivatalos vizsgaidőpontok, jelentkezési határidők, vizsganyelvek és vizsgaszintek ellenőrzése. Egy korábbi magyarországi rendszer megszűnése és egy későbbi magyarországi működési szakasz adatai nem kezelhetők automatikusan azonos időszakként.

A telc története ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a nyelvvizsga nem csupán egy bizonyítvány megszerzését jelentette. A sikeres vizsga felvételihez, diploma megszerzéséhez, külföldi ösztöndíjhoz és munkavállaláshoz is fontos lehetett.

tags: #telc #kivonul #magyarorrszagrol