Amikor a vizsgázók beülnek a vizsgabizottság elé, hogy számot adjanak a nyelvtudásukról, úgy érezhetik, hogy minden ismeret kiszállt a fejükből. Vizsga közben szorongunk, izgulunk, ez pedig könnyen a teljesítményünk rovására mehet. Ha pontosan tudod, mire számíthatsz a számadáskor, nem kerülsz váratlan helyzetbe. Ehhez pedig alapvető fontosságú, hogy tisztában legyél azzal, pontosan milyen nyelvvizsgatípusok léteznek, mik a részletes követelmények, és hogyan zajlanak le a különböző típusú vizsgák.
Hogyan alakultak ki a nyelvvizsgák szintjei és milyen fő szintek léteznek?
Az idősebb generáció számára a nyelvvizsga egyet jelentett a „Rigó utcai” nyelvvizsgával. Mielőtt Magyarország csatlakozott volna az Európai Unióhoz, és megkezdődött volna a jogharmonizáció, kizárólag az ELTE Állami Nyelvvizsga Bizottsága előtt lehetett vizsgát tenni. 2008-ban aztán minden megváltozott, azóta ugyanis idehaza is a Közös Európai Referenciakeretnek megfelelően zajlanak a nyelvvizsgák. Átalakultak a szintek, napjainkban így három kategória létezik: Alapszintű felhasználó (A), Önálló nyelvhasználó (B) és Mesterfokú nyelvhasználó (C).
Ezeken a nyelvvizsgákon öt különböző kompetenciát vizsgálnak, méghozzá az olvasáskészséget, a hallás utáni szövegértést, a társalgást, a folyamatos beszédet és az íráskészséget.
Az online vizsgáztatás és a három fő vizsgatípus
A 2020. év és a koronavírus okozta világjárvány újfent változásokat hozott a nyelvvizsgák világában. A személyes számonkérést felváltotta az online vizsgázás, amelyhez az akkreditált központok saját számítógépes rendszert alakítottak ki. Három lehetőség közül is választhatsz: csak írásbeli vizsga, csak szóbeli vizsga, illetve a kettő kombinációja, a komplex vizsga. Az, hogy melyik való neked, attól függ, mire szeretnéd használni a nyelvvizsgát, és mennyire állsz jól az adott nyelvvel. Amennyiben úgy érzed, hogy a szóbeli vagy írásbeli képességeidet még csiszolnod kell, lehetőséged van külön-külön letenni a vizsgákat. Ha mind a kettőt megcsinálod, akármekkora időkihagyással is, az automatikusan komplex vizsgának fog számítani.
Ahogy már említettük, a Covid-19-járvány miatt egy időre az online térbe költöztek a nyelvvizsgák. Lehet, hogy ez a megoldás neked nem fekszik, mert a személyes megmérettetést preferálod. Ebben az esetben érdemes várnod a vizsgával, amíg az élet visszatér a normális kerékvágásba.
A kétnyelvű vizsga természetesen nem azt jelenti, hogy egyszerre kéne például angolból és japánból vizsgáznod. Arról van csak szó, hogy az ilyen vizsgáknál a teljesen idegen nyelvű feladatsor mellé kapsz egy ún. közvetítési feladatot is. Az egynyelvű vizsgán a teljes feladatsor idegen nyelvű, így ez a fajta megmérettetés általában rövidebb időtartamú. A két típus azonban teljesen egyenértékű, így mindkettőt elfogadják a felvételin vagy az állásinterjúkon.
A legtöbb esetben, például diplomázásnál vagy felvételinél, az általános nyelvvizsga elegendőnek bizonyul. Vannak azonban olyan területek is a munkaerőpiacon, például a műszaki területek, a gazdálkodási menedzsment és az agrártudományok esetén, ahol speciális nyelvtudást várnak el a jelentkezőktől. Ha ilyen pályán képzeled el magad, tisztában kell lenned az adott terület speciális szavaival, kifejezéseivel. A szaknyelvi vizsga természetesen némileg nehezebb, mint az általános vizsga, hiszen itt a beszédkészséget nem történetmeséléssel mérik. Ehelyett megadott információk és adatok alapján többperces üzleti vagy egyéb szaknyelvi prezentációt kell tartanod a vizsgabiztosoknak.
Fő nyelvvizsgatípusok és jellegzetességek
A1 (MINIMUMSZINT): Itt mindennapi kifejezéseket és alapvető szófordulatokat kérnek számon. A2 (ALAPSZINT): Ezen a szinten arról kell meggyőznöd a vizsgáztatókat, hogy megérted és használod a leggyakoribb szavakat, kifejezéseket. B1 (KÜSZÖBSZINT): A B1 vizsgán az olyan gyakori élethelyzetek kerülnek elő, mint a munka, az iskola és a szabadidő. B2 (KÖZÉPSZINT): Középszinten elvontabb témák is szóba kerülnek, ráadásul a szakszókincset is mérik. C2 (MESTERFOK): A legmagasabb szinten bármilyen olvasott, hallott szöveget meg kell értened, és a nyelv legapróbb árnyalatait is érzékelned kell. Origó: Az államilag elismert, kétnyelvű vizsgáért többletpontot kapsz felvételinél.
BME: Egy- és kétnyelvű verzióban is elérhető ez a vizsga, ahol szintén 60% a küszöb. ECL: Az EU által akkreditált, egynyelvű vizsgán leginkább a mindennapos élethelyzeteket kérik számon. TELC: Egész Európában elfogadott vizsgarendszer. A TELC vizsga főleg a kommunikációs képességeket kéri számon. Euroexam: Alap-, közép- és felsőfokon is elérhető vizsgarendszer. Az itt kapott nyelvvizsga-bizonyítvány államilag elismert.
Cambridge Assessment English: Az egyik legnehezebb, de nagyon jól csengő nevű nyelvvizsga, amelyet a világon mindenütt elfogadnak. Ha mostanában szeretnél vizsgázni, alighanem online megmérettetés vár rád. A koronavírus-járvány miatt ezt a módszert részesítik előnyben a vizsgaközpontok, hiszen egészségügyileg lényegesen biztonságosabb, mint a személyes jelenlétet megkövetelő vizsgáztatás.
Az online nyelvvizsgára természetesen a neten kell jelentkezned az általad kiszemelt nyelvvizsgaközpontnál. Ahhoz, hogy otthonról vizsgázhass, szigorú technikai feltételeket kell teljesítened. A legtöbb vizsgaközpont saját szoftver telepítését kéri. Kizárólag ezen keresztül éred majd el a vizsgát, a program pedig blokkolja a géped távoli elérését, hogy ne tudj külső segítséget igénybe venni. A vizsgán ellenőrzik, hogy tényleg te ülsz-e a gép előtt, ehhez meg kell mutatnod a webkamerának a személyi igazolványodat. A legtöbb helyen nem elég egy kamera, amely téged mutat. Ezzel ugyanis nem lehetne kiküszöbölni, hogy valaki a kamera látóterén kívülről súgjon neked. Ezért aztán egy másik kamerára is szükséged lesz, amely a környezetedet mutatja. Ez lehet egy másik laptop vagy PC kamerája, de a telefonod kamerája is megteszi, ha a telefonodat állványra tudod helyezni. Maga az online vizsga egyebekben hasonlóan zajlik, mint a hagyományos teszt. Szabadon mozoghatsz a vizsgarészeken belül az egyes feladatok között, és visszatérhetsz később is egy-egy kérdéshez. Természetesen használhatsz szótárt is, méghozzá online elérhető változatban is. Készíthetsz jegyzeteket, és lehet előtted az asztalon üdítő és egy kis harapnivaló.
Ahogy a mondás is tartja: ne a kabátot varrjuk a gombhoz, hanem a gombot a kabáthoz! Vagyis először azt tisztázd magadban, hogy pontosan milyen céllal szeretnél nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Felesleges belevágnod egy szakmai vizsgába, ha a munkahelyed csak általános bizonyítványt kér. Ezenkívül persze azt is tisztáznod kell magadban - méghozzá őszintén -, hogy melyik szintre lesz elegendő a tudásod. A következő lépés az, hogy kiválasztod a számodra szimpatikus vizsgaközpontot. A kínálat hatalmas, így először is azt mérd fel, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tennél-e. Az sem mindegy, hogy a nyelvvizsgádat csak idehaza használnád, vagy esetleg külföldi munkavállaláshoz, tanulmányokhoz is igénybe vennéd. Végül pedig ejtsünk pár szót a piszkos anyagiakról is, hiszen a nyelvvizsga nincs ingyen. Teljesen mindegy, hogy német, francia, olasz vagy angol nyelvvizsgáról van szó, az árak nagyjából egységesek. Bár minden központ más és más árszabással dolgozik, általánosságban elmondható, hogy a komplex középfokú vizsga díja 30-35 ezer forint között mozog.
Miért éri meg nyelvvizsgázni, és mire érdemes figyelni?
Manapság nagyítóval kell keresni az olyan álláshirdetést vagy tanulmányi pályázatot, ahol ne lenne elvárás a társalgási szintű angol- vagy némettudás. Persze mondhatod, hogy nem a papír teszi az embert, ugyanakkor papír nélkül lehet, hogy be sem hívnak állásinterjúra, személyes találkozóra. Arról nem is beszélve, hogy jó angoltudással új világ nyílik ki előtted: érteni fogod a kedvenc dalaidat, eredeti nyelven élvezheted a legjobb filmeket, és ezernyi szakkönyv, publikáció közül válogathatsz majd. A TELC és a TELC általános és nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamokat is szervez, így a feladatok nemzetközi kontextusban is relevánsak lehetnek. Hazánkban a TELC az egyik legnépszerűbb vizsga, mivel államilag akkreditált, három szinten letehető és egy jól átlátható, jó felépítésű vizsgarendszerről van szó.
A TELC nyelvvizsga feladatok egynyelvűek, nem tartalmaznak fordítást, tehát szótárat nem lehet használni. Ez fontos szempont lehet, így érdemes megfontolni, hogy szükség van e a kétnyelvű vizsgára, illetve melyik az előnyösebb számunkra. Felsőfokú nyelvvizsga esetén az írásbeli 186, a szóbeli 144 pontot ér. Bizonyítvány csakis akkor kapható, ha mind az írásbeli, mind a szóbeli TELC nyelvvizsga feladatok összpontszámának legalább 60 százaléka megvan. Emellett pedig, az is döntő szempont, hogy az egyes vizsgarészek legalább 40 százalékosan legyenek teljesítve. Az írásbeli rész az olvasott szöveg értését és a fogalmazási készség illetve a levélírás szabályainak ismeretét méri fel. A szóbeli feladatok pedig a hallás utáni szövegértésre és a beszédkészségre fókuszálnak.
tags: #telc #nyelvvizsga #tipus