Tematikus terv feltételes módban: célok, felépítés és gyakorlati alkalmazás

A tematikus terv egy kisebb, összefüggő tanítási-tanulási egység terve, amely általában körülbelül 4-8 tanóra, vagyis 1-2 hét anyagát foglalja egységbe. A tematikus terv egy adott téma feldolgozásának menetét vázolja, amelyet tanórákra érdemes lebontani, és amelyben a didaktikai logika a tartalmi egységre épül, nem pusztán az időkeretekre.

Feltételes módban a tematikus terv azt mutatná meg, hogy egy adott tanítási helyzetben mit lehetne, mit kellene vagy mit lenne célszerű megvalósítani: például a tanulók megfigyelhetnék, gyakorolhatnák, alkalmazhatnák és ellenőrizhetnék az új ismereteket. A terv rugalmas keretet adna, amelyet a pedagógus a tanulók előzetes tudásához, érdeklődéséhez, képességeihez és az aktuális körülményekhez igazíthatna.

A tematikus terv fogalma és helye a pedagógiai tervezésben

A tanításra való felkészülés hagyományos formái, a tanmenet- és óravázlat-készítés mellett a 80-as években egy új tervezési forma, a tematikus tervezés jelent meg a pedagógiai gyakorlatban. A tanév túl hosszú, a tanítási óra pedig túl kicsi részletekre bontja az oktatás folyamatát, ezért szükség lenne egy olyan formára, amely kb. 4-8 óra (1-2 hét) anyagát foglalná egységbe, és az erre való felkészülést biztosítaná.

Ez a tartalmi szakasz lehetne egy koherens téma, ezért nevezhetnénk tematikus tervnek, lehetne egy-egy kompetenciafejlesztés folyamata, de egyes tárgyakban jelenthetne mindössze formai egységet is, például az idegen nyelv tanításánál 1-1 leckét. A tematikus terv lényege az lenne, hogy az adott időszak egy központi téma köré épülne, s minden tevékenységterület, szerencsés esetben a napi rutinok és a dekoráció is tartalmilag ehhez kapcsolódna.

A tematikus tervezés gyakorlata az idegen nyelv tanításában kiemelt fontosságú lehetőséget adna a gyakorlati készségek fejlesztésére. A tematikus terv és a hozzá kapcsolódó projektszerű megközelítés lehetővé tenné, hogy a tanítás személyre szabottabb legyen, és a diákok az aktuális érettségi-követelményekhez és a 21. századi kompetenciákhoz igazított készségeket sajátítsanak el.

A tematikus tervezés tehát nem csupán egy formai egység lenne, hanem egy olyan keretrendszer, amelybe beilleszthető lenne különböző tantárgyak tartalma, például az idegen nyelv, a földrajz vagy a történelem különböző témái. A tematikus terv beépíthető lenne például egy-egy kompetenciafejlesztés folyamatába vagy koherens témaként is, és kiemelné a tanítás élményszerűségét, interaktivitását.

A tanmenet és a tematikus terv különbsége

A tanmenet nem lenne azonos a tematikus tervvel. A tanmenet egy teljes tanévre szóló tervet jelentene, amelyben az adott osztály teljes nevelési-oktatási tervét fejtené és dolgozná ki a pedagógus.

A tanmenet tartalmazná azt, hogy az adott tanévre milyen témaköröket tervezett a pedagógus, hogyan osztotta be ezeket időben a tanév során, megadná a főbb didaktikai feladatokat, például a motiválást, az új ismeret közlését, a gyakorlást, az alkalmazást, az ellenőrzést és az értékelést, továbbá a fejlesztendő készségeket és képességeket, valamint az ehhez kapcsolódó ismeretanyagot.

A tanmenetet érdemes lenne a tanév folyamán kiegészíteni a tapasztalatokkal és reflexiókkal. A tematikus terv ezzel szemben egy kisebb egységet dolgozna fel, tehát nem egy teljes tanévet, hanem egy adott téma feldolgozásának menetét vázolná, amit tanórákra lehetne lebontani.

A tematikus terv feltételes módú megfogalmazása

A feltételes mód olyan pedagógiai tervezési nyelvet biztosíthatna, amely egyszerre fejezné ki a szándékot és a rugalmasságot. A tematikus tervben a pedagógus nem minden esetben rögzítené mereven, hogy mi fog történni, hanem azt fogalmazhatná meg, hogy a tanulók mit végezhetnének, mit gyakorolhatnának, milyen eredményt érhetnének el, illetve milyen módosításokra lehetne szükség.

A feltételes mód különösen akkor lenne indokolt, ha a tervezett tevékenység függene a tanulók előzetes tudásától, érdeklődésétől, aktuális fiziológiai állapotától, az időjárástól, az intézmény tárgyi feltételeitől vagy a csoport aktuális társas helyzetétől.

• A tanulók megfigyelhetnék a téma legfontosabb jelenségeit.
• A tanulók megfogalmazhatnák előzetes tapasztalataikat.
• A tanulók csoportmunkában rendszerezhetnék az információkat.
• A tanulók páros feladatokban gyakorolhatnák az új ismeretek alkalmazását.
• A tanulók játékos helyzetekben használhatnák a tanult nyelvi vagy szakmai elemeket.
• A tanulók projektfeladatban kapcsolhatnák össze a különböző tantárgyi tartalmakat.
• A pedagógus szükség esetén differenciálhatná a feladatokat.
• A pedagógus az óra menetét a tanulói visszajelzések alapján módosíthatná.
• A témakör végén összefoglalásra és ellenőrzésre kerülhetne sor.

A feltételes mód nem bizonytalanságot jelentene, hanem annak elismerését, hogy az oktatás élő, változó folyamat. A terv keretet adhatna, de a megvalósítás során a pedagógusnak figyelembe kellene vennie a tanulók reakcióit, a felmerülő nehézségeket és a tanulási folyamat eredményeit.

A tematikus terv célja

A tematikus terv készítése mindenképpen hasznos lenne, és megkönnyítené a pedagógus munkáját. A pedagógus átgondolná és megtervezné azt az anyagot, amelyet pedagógiai tevékenysége során meg akar valósítani az adott csoportban.

Megtörténne a témakörök lebontása, a témák, dalok, versek és mesék összerendezése, logikus átgondolása és koncentrálása. A tematikus terv hozzásegítene ahhoz, hogy a pedagógus tudatosan és hatékonyan végezze a munkáját, továbbá hasznos segédanyag lehetne a saját, a portfólióba is feltöltendő tematikus tervek készítéséhez.

A tematikus tervet elsősorban magunknak készítenénk. Az év folyamán vagy menet közben eltérhetnénk tőle, változtathatnánk rajta, de mégis lenne egy vázunk, amely szerint haladhatnánk.

A tematikus terv időbeli típusai

Időbeliség szerint megkülönböztethetnénk éves tervet, időszaki tervet, tematikus vagy projekttervet, heti tervet, napi tervet és foglalkozástervet.

Éves terv

Az éves tervet az óvodavezetés az óvodapedagógusokkal együtt készíthetné el. Keret jellegű lenne, és az előre ismert főbb eseményeket tartalmazná, amelyek egy része adott napon, más része adott időszakban zajlana, például az évnyitó, a szülői értekezletek, a fogadóórák, az óvodai nyílt napok, a beiratkozás, az ünnepélyek és a szünnapok.

Időszaki terv

Az időszaki terv 2-3 hónapra készülhetne. A csoportok terveként hetekre bontva tartalmazhatná a célokat, a feladatokat, valamint a nevelési, fejlesztési és tanítási tartalmakat a különféle tevékenységterületek keretében.

Tematikus vagy projektterv

A tematikus vagy projektterv 1 naptól 4-5 hétig terjedő időszakra vonatkozhatna. A tematikus terv lényege az lenne, hogy az adott időszak egy központi téma köré épülne, például a víz vagy a tavaszi ünnepkör köré, és minden tevékenységterület ehhez kapcsolódna.

A projekttervezés ennél is komplexebb tevékenység lenne. A pedagógiai projekttervezésnek sokféle grafikus megoldása lehetne, amelyek közös céljai a projekt egyes lépéseinek és elemeinek részletes átgondolása, az áttekinthetőség és az egységben látás biztosítása.

Heti és napi terv

A heti terv a csoport számára készülhetne az időszaki terv figyelembevételével. Az adott időszakra készített tematikus terv természetesen szükségtelenné tehetné az elkészítését.

A napi terv a csoport számára készülhetne, amennyiben szükséges. Az óvodai napirend központilag elfogadott és minden csoportra érvényes lehetne, ezt általában a foglalkozások tartalmi tervével egészítenék ki.

A tematikus terv tartalmi elemei

A tematikus terv tartalmazhatná azt, hogy hány tanórát szánna a pedagógus a témára, melyik osztályban tanítaná, milyen didaktikai feladatokat tervezne, mely készségeket és képességeket fejlesztené, milyen főbb módszereket alkalmazna, milyen szervezési módokat választana, és milyen tanítási eszközöket használna.

A tervezés legfontosabb elemei

• A feldolgozandó téma vagy tartalmi egység.
• A cél- és feladatrendszer.
• A tervezett tanórák vagy foglalkozások száma.
• A tanulók életkora, osztálya vagy csoportja.
• A didaktikai feladatok.
• A fejlesztendő készségek és képességek.
• Az alkalmazandó módszerek.
• A tanulói munkaformák és szervezési módok.
• A tanítási és tanulási eszközök.
• Az ellenőrzés és értékelés formái.
• A differenciálás lehetőségei.
• A várható módosítások és reflexiók.

A didaktika szerepe a tematikus tervezésben

A didaktika egy görög szó, amely magyarul oktatástant jelentene. Lényegében a pedagógia egyik ága lenne, amely az oktatás elméletével foglalkozna.

Az oktatáselmélet mind a tanulás, mind a tanítás összes elméleti és gyakorlati problematikáját magában foglalná, rendszerezné ezeket, majd kritériumokat állítana, hogy útmutatóul szolgáljon a tanítás és a tanulás menetéhez, valamint értékeléséhez.

A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott és bővült. A tematikus terv akkor lehetne következetes, ha a tartalmi egységet a didaktikai folyamat logikája szerint építené fel.

A didaktikai folyamat fő szakaszai

A didaktika folyamatát négy csoportra lehetne bontani:

1. Megismerés.
2. Alkalmazás.
3. Rögzítés.
4. Ellenőrzés.

A tudás akkor sajátítható el, ha a diákok végigmennének a teljes folyamaton: megismerés, alkalmazás, rögzítés, ellenőrzés. A tanulás az alábbi fejlődési szinteken haladhatna végig: ismeret, képesség, jártasság és készség.

A didaktikai feladatok

• Ráhangolás.
• A témakör bevezetése.
• Új ismeretközlés.
• Ismeretbővítés.
• Gyakorlás.
• Visszacsatolás.
• Megerősítés.
• Ismétlés.
• Összefoglalás.
• Rendszerezés.
• A házi feladat előkészítése.
• Ellenőrzés.
• Értékelés.
• Általánosítás.
• Elvonatkoztatás.

A tanóra didaktikai feladatai között szerepelhetne a figyelem felkeltése, a tanulás motivációjának felébresztése, az óra céljának meghatározása, az előzetes ismeretek felmérése és felidéztetése, az új ismeretek bemutatása, az új ismeretek kielemzése, a fogalomalkotás, a végkövetkeztetés, a megtanult ismeretek rendszerezése és rögzítése, a tanultak alkalmazása és a visszacsatolás, valamint a tanulói teljesítmény ellenőrzése és értékelése.

A didaktikai alapelvek

Az általánosan elfogadott didaktikai alapelveknek a következők tekinthetők:

• Aktivizálás: figyelemkoncentráció, emlékezeti élénkség.
• Differenciálás: az egyéni képességek figyelembevétele.
• Érthetőség: a szakmaiság és az érthetőség harmóniája.
• Fokozatosság: az előzetes ismeretekre építés.
• Megerősítés: pozitív és negatív megerősítés.
• Motiválás: a tanulási kedv felébresztése.
• Rendszeresség: a tananyag logikus felépítése és optimális adagolása.
• Szemléletesség: a valóság modellezése.
• Tartósság: az elsajátított ismeretek beépítése a személyiségbe és a fejlesztendő attitűdbe.
• Tudományosság: az adott szaktudomány eredményeinek tükrözése.
• Visszacsatolás: tájékoztatás a haladásról.

A didaktikai célokat ezen alapelvek betartásával kellene elérni, mert így lehetne leghatékonyabb az oktatás. A tanítás és tanulás ugyanis nem tudna megfelelően megtörténni, ha nem lenne meg az aktivizálás és a motiválás, ha a tananyag nem lenne érthető vagy tudományos, ha a megtanult anyagokra nem lenne megerősítés vagy visszacsatolás, vagy ha az elsajátított tudás nem lenne tartós.

Tanítási módszerek a tematikus tervben

A különböző oktatási módszerek lényege a tanulás és a tanítás közötti harmónia kialakítása lenne. Az egyes tanítási és pedagógiai módszerek alapját a különböző didaktikai feladatok képeznék, amelyek együttese meghatározná a tanórák típusát és lefolyását.

A tematikus tervben alkalmazható módszerek között szerepelhetne a tanári előadás, a megbeszélés, a vita, a szemléltetés, a játék, a házi feladat ellenőrzése, a szóbeli vagy írásbeli felelet, a kooperatív tanulás, a megfigyelés és a rendszerezés.

A főbb módszerek között szerepelhetne az előadás, a magyarázat, az elbeszélés, a tanulók kiselőadása, a megbeszélés, a vita, a szemléltetés, a projekt, a kooperatív tanulás, a szimuláció, a szerepjáték, a játék, a házi feladat és a felfedeztető módszer.

Tanulói munkaformák és szervezési módok

A munkaformákat három nagy csoportba lehetne osztani aszerint, hogy milyen szervezési módban történnek, és abban hány diák vesz részt.

Frontális munka

Frontális munka esetén a gyerekek együtt haladnának, azonos ütemben. Ide tartozhatna a tanári elbeszélés, a szemléltetés, a magyarázat és a tanári előadás.

Egyéni munka

Egyéni munka esetén a tanulók önállóan oldanák meg az egyéni feladatokat. Ide lehetne sorolni a páros munkát is, amikor két diákot tennének párba, és együtt, kis csapatként kellene megoldaniuk a feladatokat.

• Egyedül végzett munka.
• Egyénre szabott munka.
• Rétegmunka.
• Páros munka.

Csoportmunka

Csoportmunka esetén legalább három emberből álló munkacsoport végezné el a feladatokat. Kölcsönös függési és együttműködési dinamikák jönnének létre, amelyek elősegítenék a csapatmunkát.

• Megbeszélés.
• Játék és szerepjáték.
• Vita.
• Projektmunka.
• Kooperatív feladatmegoldás.

A tanulói önfejlesztő tevékenység érdekében alkalmazhatók lennének egyéni tevékenységek, mikrocsoportos feladatok, páros munka, csoportmunka, projektmunka, valamint frontális munka interaktív elemekkel. A kizárólag frontális vagy kizárólag egyéni munkaforma kevésbé támogatná a változatos együttműködést.

Tervezési szempontok óvodai környezetben

A tervezés alapját a pedagógus saját tudása, műveltsége, szaktudása és kompetenciái, valamint gondolkodása, nézetei, meggyőződései, gyermekképe, óvodaképe, személyes értékei, nevelési céljai és nevelési-tanítási tapasztalatai adhatnák.

A tervezés alapvetően kognitív folyamat lenne, amelyben az írott tervek rövidek lennének, és elsődlegesen a pedagógus memóriáját segítenék. A nem kognitív folyamatok is jelentősek lehetnének, például az óvodapedagógus motiváltsága.

A tervezés tartalmi kritériumai

• Nevelésközpontúság: a célok pontos megfogalmazása az ONOAP, a pedagógiai program és a csoport programja alapján.
• Játékra épülés: a nevelés, tanítás és fejlesztés játékosan, játékokon keresztül valósulna meg.
• A gyermek tiszteletben tartása: a pedagógus nem kényszerítené a gyermeket, hanem a pedagógiai környezet megszervezésével és befolyásolásával motiválná.
• A közvetett nevelési módszerek dominanciája.
• Komplexitás, inter- és multidiszciplinaritás: a világot a maga teljességében lehetne megmutatni.
• Élményszerűség.
• Tevékenykedtetés és aktivitás: a saját tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése.

A konkrét pedagógiai körülmények

A tervezéskor figyelembe kellene venni az óvoda tárgyi és személyi feltételeit, valamint a felnőtt segítők jelenlétét. Fontosak lennének a gyermekről szerzett információk, például a tanulási képesség, az előzetes tapasztalatok, a meglévő tudás, az aktivizálhatóság, az önálló munkavégzés fejlettsége és az együttműködő képesség színvonala.

A pedagógusnak figyelembe kellene vennie a társas helyzet jellemzőit, az érdeklődést, az új tudáshoz és a tanuláshoz való viszonyt, valamint egyéb körülményeket, például az időjárást vagy más csoportok tevékenységét.

A rendszerszemlélet azt jelentené, hogy a terv illeszkedne a nevelési folyamatba, a heti és napi programba, valamint a gyermekek adott fiziológiai állapotához. Az étkezés és a mozgás foglalkozásának időbelisége, illetve az álmosság és a fáradtság is befolyásolhatná a tevékenységek időzítését.

A tematikus tervnek logikus és áttekinthető struktúrával kellene rendelkeznie. Keret jellegűnek, rugalmasnak és szabadon módosíthatónak kellene lennie a tanítási szituációkban felmerülő igények szerint.

A pedagógus szerepe és irányítási stílusa

A pedagógus az érdeklődés és a motiváció fenntartása érdekében ösztönző, segítő-fejlesztő, tanácsadó, játszótárs, supervisor és rugalmas, a helyzethez igazodó szerepet tölthetne be.

A kizárólag ismeretátadó, mechanikus és rugalmatlan tervmegvalósító, autokratikus irányító vagy túlszabályozó szerep kevésbé segítené a tanulók önállóságát és aktivitását.

Az irányítás módja lehetne indirekt tanulásirányítás és nyílt tanulás-tanítás. A direkt irányítás és a zárt tanítás-tanulás ezzel szemben szűkebb keretek közé szoríthatná a tanulói kezdeményezést.

A tematikus tervezés és a 21. századi készségek

A tematikus tervezés során a 21. századi készségek is fejleszthetők lennének: a kreativitás, az együttműködés és a partnerség fontos szerepet kaphatna. A gyakorlati megközelítés támogatná a diákok különböző tanulási stílusait és képességeit.

A tematikus tervezés lényege az lenne, hogy a tanulók aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban, és a nyelvi vagy más tantárgyi feladatok gyakorlati alkalmazását élményközpontú megközelítésben éljék meg.

A program hangsúlyozhatná, hogy a tartalom és a tevékenységek összhangban legyenek a tanulási célokkal, és az óra vagy modul időkereteit a tartalmi egységek logikája határozza meg, nem pedig a kötött időbeosztás.

A tanulók kreatív feladatokon keresztül megtapasztalhatnák, hogy nem szükséges egy olvasmány minden szavát ismerniük ahhoz, hogy a történetet értsék és élvezzék. A tematikus terv lehetőséget adhatna arra, hogy a diákok valós és releváns feladatokon keresztül sajátítsák el a nyelvet, miközben megismerik a kultúrát és a különböző nézőpontokat.

Projektalapú és interdiszciplináris alkalmazás

A tematikus tervhez kapcsolódó projektalapú megközelítés más műveltségterületekre is átvihető lehetne, például az anyanyelv, a földrajz vagy a történelem tanítására. A gyakorló pedagógus szerint ez a megközelítés jól illeszkedne a projektalapú és interdiszciplináris oktatáshoz, ahol a diákok valós kommunikációs helyzetekben gyakorolhatnák a nyelvet.

A projekt egyes lépéseit és elemeit részletesen át lehetne gondolni, így áttekinthetőbbé válna a folyamat, és biztosítható lenne az egységben látás. A különböző tantárgyak tartalmai egy közös téma köré szerveződhetnének.

A projekt során a tanulók feladatokat oldhatnának meg különböző helyszíneken, a megszerzett tudást játékos módon eleveníthetnék fel, és a megelőző hetekben feldolgozott tartalmakhoz kapcsolódó dolgokat saját kezűleg is megalkothatnák.

Minta óvodai tematikus tervhez

Kiscsoportos januári terv

A külső világ tevékeny megismerése során a tél, a természet megfigyelése, valamint a szín, a fény és a hang vizsgálata kerülhetne előtérbe. A gyermekek megbeszélhetnék a tél időjárási jellemzőit, megfigyelhetnék a hó hullását, színét és hangját.

Irodalmi tevékenységként verselés és mesélés valósulhatna meg: Kányádi Sándor: Aki fázik, Gazdag Erzsi: Jaj, de árva. Ének, zene, énekes játék és tánc keretében szerepelhetne a Gyerekek, a Gyí paci és a Húzz, húzz, miközben az egyenletes mozgás érzékeltetése is gyakorolható lenne.

Rajzolás, festés, kézimunka és mintázás során jégvirág készülhetne festék szétfújásával, valamint hóábrázolás ujjfestéssel vagy festéssel. Mozgás közben az átlépés, a támaszugrás, a járás, a futás, a gimnasztika és a szabadgyakorlatok kerülhetnének előtérbe.

A cél- és feladatrendszerben szerepelhetne a természetes környezetben történő folyamatos megfigyelés biztosítása, az évszak jellegzetességeinek megbeszélése, az évszakhoz fűződő vers, mese és dal megismerése, az egyenletes mozgás elsajátítása, a beszéd- és énekhang megkülönböztetése, a festési technika gyakorlása, valamint a test és a tárgy viszonyának gyakorlása mozgás közben.

Kiemelt fejlesztési terület lehetne a figyelem, a megfigyelőképesség, az észlelés, az emlékezet, a szem-kéz koordináció, a finommotorika, a kitartás, a türelem, a nagymozgás, a szem-kéz-láb koordináció, a testséma és a verbális kifejezőkészség.

Nagycsoportos januári terv

A külső világ tevékeny megismerése során az újévi népszokások és hiedelmek, valamint az évszakok és hónapok kerülhetnének feldolgozásra. A környezetünk mennyiségi és formai összefüggései között szerepelhetne az elemek rendezése, a sorszámnév és a sorozatok vizsgálata.

Irodalmi tevékenységként elhangozhatna Bodnár István: Hónapsoroló, Fésűs Éva: Az évszakok és Bálint Sára: A szerencsemalac. Ének, zene, énekes játék és tánc keretében szerepelhetne A hajnali harangszónak, a Jöttem karikán, a Most érkeztünk ez helyre, valamint több, a télhez és az ünnepkörhöz kapcsolódó zenei élmény.

Rajzolás, festés, kézimunka és mintázás során hajtogatott négylevelű lóhere vagy kéményseprő báb készülhetne. Mozgás során csúszás padon és rézsútos szeren, különböző testhelyzetek gyakorlása, tevejárás, kiskutyamászás, szánkózás és jégfogó játék valósulhatna meg.

A cél- és feladatrendszerben szerepelhetne az újévhez kapcsolódó népszokások és hiedelmek megismerése, az évszakok és fő jegyeik felsorolása, a hónapok évszakok szerinti bontása, valamint annak megtapasztalása, hogy a tárgyak és dolgok többféleképpen sorba rendezhetők.

A gyermekek képesek lehetnének szóbeli utasítás alapján síkban tájékozódni, miközben az irodalmi és zenei élményekben is érvényesülhetne a komplexitás. Gyakorolható lenne a vágás, a hajtogatás és a pontos illesztés, valamint a testséma fejlesztése a testrészekre koncentrálva.

A tematikus terv és az értékelés

A tematikus tervben az ellenőrzés és az értékelés nem csupán a folyamat végén jelenhetne meg, hanem folyamatos visszacsatolásként kísérhetné a tanulást. A tanulói teljesítmény ellenőrzése és értékelése segíthetné a pedagógust abban, hogy megállapítsa, mely ismeretek rögzültek, mely készségek fejlődtek, és hol lenne szükség további gyakorlásra.

A megerősítés, a visszacsatolás és az értékelés együtt támogatná az ismeretek tartósságát. A pedagógus a tanulói eredmények alapján módosíthatná a következő órát, differenciálhatná a feladatokat, vagy újabb gyakorlási és ismétlési lehetőséget teremthetne.

A tematikus terv szerepe digitális környezetben

Az oktatás ma már sok esetben online zajlik. Az e-learning szerepe még fontosabbá vált a koronavírus-járvány kiváltotta rendkívüli helyzet kapcsán.

Egy oktatónak vagy a tananyagért felelős szakembernek a didaktikai alapok mellett azzal is érdemes lenne tisztában lennie, hogy mindezt hogyan lehet megvalósítani digitális környezetben. A korszerű e-learning tananyagot és oktatást a didaktikai elvek érvényesítése mellett a modern technológiák jellemezhetnék.

A digitális környezet úgy tehetné élményszerűvé a tanulást, hogy a pedagógiai és szakmai szempontok terén sem kellene kompromisszumot kötni az oktatás minőségét illetően. A tematikus terv digitális megvalósításában is szükség lenne a motiválásra, az aktivizálásra, a szemléltetésre, a differenciálásra, a gyakorlásra és a visszacsatolásra.

A tematikus terv gyakorlati ellenőrzőlistája

• Meg lenne határozva a központi téma?
• Illeszkedne a téma a tantervhez, a csoport programjához vagy a nevelési célokhoz?
• Meg lenne jelölve a feldolgozás időkerete?
• Rögzítené a terv a tanórák vagy foglalkozások számát?
• Megjelennének benne a didaktikai feladatok?
• Megfogalmazná a fejlesztendő készségeket és képességeket?
• Tartalmazná az alkalmazandó módszereket?
• Megjelenítené a munkaformákat és szervezési módokat?
• Felsorolná a szükséges eszközöket?
• Figyelembe venné a tanulók előzetes tudását és eltérő szükségleteit?
• Lehetővé tenné a differenciálást?
• Rugalmasan módosítható lenne a tanítási helyzetekben?
• Tartalmazná az ellenőrzés és értékelés lehetőségeit?
• Feltételes módban is megfogalmazná a megvalósítható tanulói tevékenységeket?

A jól felépített tematikus terv a tanítási folyamatot áttekinthetőbbé tehetné, miközben nem korlátozná a pedagógus szakmai döntéseit. A tartalmi egység, a didaktikai feladatok, a módszerek, a munkaformák, az eszközök és az értékelés egymásra épülése biztosíthatná, hogy a tanulók a megismeréstől az alkalmazáson és a rögzítésen át az ellenőrzésig jussanak el.

tags: #tematikus #terv #felteteles #mod