A megadott anyag nem tartalmazza a „The Dibly Lelkesz” című mű eredeti írott angol szövegét. A szöveg döntő része Voltaire Candide, vagy az optimista világnézet című művének Kemény Gábor-féle magyar fordítása, amelyet különféle, egymástól független irodalomtörténeti, életrajzi és könyvajánló-részletek követnek.
A „The Dibly Lelkesz” kifejezéshez a rendelkezésre álló anyagban nem kapcsolódik azonosítható angol eredeti, szerzői adat, teljes cím, részlet vagy hiteles bibliográfiai leírás. Emiatt az eredeti angol szöveg nem állítható helyre a megadott szöveg alapján.
Mi található ténylegesen a megadott anyagban?
A szöveg elején Voltaire művének tartalomjegyzéke és bevezetője olvasható. Ezt követi a Candide első fejezete, majd a második és harmadik fejezet egy része.
A bevezető Leibniz optimista világnézetét, a világ „lehető legjobb világként” való felfogását, valamint Voltaire szatirikus cáfolatát ismerteti. A szöveg Schopenhauer véleményét is idézi Leibniz Theodiceájáról és a Candide jelentőségéről.
A Candide történetének kezdete
Westphaliában, Thunder-ten-tronckh báró ur kastélyában élt egy fiatal ember, kit a természet a legszelidebb erkölcsökkel áldott meg. Arcvonásai hiven tükrözték vissza jóságos lelkét. Elég józan itélőképessége a legegyszerübb szellemmel párosult, és ugy hiszem ezért nevezték Candide[1]-nak.
Pangloss, a házi tanitó azt tanította, hogy ebben az elképzelhető legjobb világban minden úgy van, ahogy lennie kell. Candide ártatlanul hitt ezekben a tanításokban, miközben szerelmet érzett Kunigunda kisasszony iránt.
A fiatalok egy alkalommal találkoztak a kastélyban, és ártatlan, mégis érzelmekkel teli közeledésüknek a báró vetett véget. Thunder-ten-tronckh báró ur Candide-ot szapora farba-rugások közepette kikergette a kastélyából; Kunigunda elájult; mikor pedig magához tért, a báróné-asszony alaposan felpofozta.
Candide a bolgárok között
Kiüzve a földi paradicsomból, sokáig mendegélt Candide anélkül, hogy tudná hova. Sokat sirt, tekintetét az égre emelve és gyakran visszanézett az elképzelhető legszebb kastély felé, mely a báróleányok legbájosabbikát rejtette magába.
A bolgárok katonái előbb kedvesen meghívták vacsorára, majd a hadseregbe kényszerítették. Ott rászoktatták a katonai mozdulatokra, majd büntetésként vesszőfutásnak vetették alá.
Hiába hangoztatta Candide az akarat szabadságát és hogy sem az egyikből sem a másikból nem kér: választania kellett. Végül a szabad akaratnak nevezett isteni adomány dicsőségére elhatározta, hogy kiteszi magát harminchatszor a vesszőfutásnak.
A háború és az optimista világnézet cáfolata
Sehol a világon nem volt oly pompás, fürge, ragyogó és jól fegyelmezett hadsereg, mint ez a kettő: a sípok, dobok, harci trombiták, ágyuk oly harmóniában voltak, amilyen még a pokolban sincs soha.
Először az ágyuk söpörtek el körülbelül hatezer embert mindkét részről; azután a muskétások szabaditották meg ezt a legjobb világot vagy kilenc-tizezer bitangtól, akik rontották itt a levegőt; a szurony is elegendő oka volt néhány ezer ember halálának.
Candide, aki ugy reszketett, mint egy filozófushoz illik, a legjobb képessége szerint elrejtőzködött a hősi mészárlás alatt. Végül, mialatt a két ellenséges király, kiki a maga táborában, a Te Deum-ot énekeltette, Candide arra határozta el magát, hogy máshova megy elmélkedni az okok és okozatok felől.
A háború bemutatása éles ellentétben áll Pangloss tanításával. A rendezettnek, célszerűnek és „legjobbnak” nevezett világban a pusztítás, a szenvedés és az értelmetlen erőszak jelenik meg.
A megadott anyag egyéb részei
A Candide-részlet után Szabó Lőrinc életrajza következik, amely születését, családját, tanulmányait, műfordítói munkásságát, újságírói pályáját és költői köteteit ismerteti. Ez a rész nem kapcsolódik a „The Dibly Lelkesz” eredeti írott angol szövegéhez.
A további anyagok Kazinczy Ferenc levelezésével, magyar irodalomtörténeti idézetekkel, Nádasdy Ádám egyik kötetének hangoskönyvi ajánlójával, kortárs magyar prózával, Huizinga A középkor alkonya című művének fordítástörténetével, Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészetével, Júlia-verseivel, tájköltészetével, valamint a kortárs magyar szonett történetével foglalkoznak.
Ezek a részletek tematikailag és szövegkritikai szempontból sem szolgáltatnak adatot a „The Dibly Lelkesz” című, angol nyelvű eredeti mű azonosításához.
Miért nem adható meg az eredeti angol szöveg?
Az eredeti angol szöveg meghatározásához legalább a szerző neve, a mű pontos címe, a kiadás vagy megjelenés adatai, illetve egy ellenőrizhető részlet szükséges volna. A megadott anyagban ezek egyike sem szerepel a „The Dibly Lelkesz” kifejezéssel kapcsolatban.
A „lelkesz” magyar szóként felismerhető, a „Dibly” azonban ebben a formában nem azonosítható biztosan közismert angol szerzői névként, műcímként vagy szövegrészletként. Lehetséges elírás, hibás átírás, töredékes cím vagy más nyelvből származó kifejezés, de a rendelkezésre álló anyag alapján egyik értelmezés sem igazolható.
Ezért a megadott szöveg alapján csak az állapítható meg biztosan, hogy a keresett eredeti angol mű nincs jelen az anyagban, és a közölt részletek nem fordíthatók vissza hitelesen egy ilyen című angol szöveggé.
