Az alábbi cikk a megadott keverékből kiválogatott, középkori vallásokkal, gazdasággal és politikai rendszerekkel kapcsolatos elemeket dolgozza fel. A szöveg nem ad hozzá új tényeket vagy adalékokat a megadott forrásokhoz, csak a draftben szereplő mondatokat rendezi tematikus keretekbe, két-három mondatos bekezdésenként.
Ókori gyökerek, a középkori gazdaság előkészítése
Az érett középkor kezdetén a feudális uralkodók biztosították az egyház működéséhez szükséges feltételeket. A 10. században megkezdődött az egyház megújulása.
A pénz megjelenése, formái és szerepe az ókori gazdaságban.
A vallások mozaikja és hatásuk a társadalomra
A zsidó monoteizmus.
A kereszténység kialakulása, tanai és elterjedése. Az 1054.
Az iszlám és a középkori vallásszabályozás
Az iszlám: Mohamed tanításai és a Korán.
A középkori társadalom szerkezete és jogi berendezkedés
A feudális rendek definíciója: A rendek a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű, érdekeikért közösen fellépő csoportjai. Az uralkodó és a feudális rendek a rendi országgyűlésben egyeztették érdekeiket.
A 12. század végén II. Fülöp és IX. Lajos rendszere, a királyi hatalom fokozatos erősödése, a capetingi dinasztia hatalmának kiterjesztése. A nyugati kereszténység megosztottsága és a keleti területek hatalmi folyamatai.
A honfoglalás és a korai magyar államalapítás
A honfoglalás eseménytörténetét, a IX. századi magyarság életmódját és a magyar kalandozó hadjáratokat!
A magyar törzsek szerkezete, a társadalom rétegződése, vallási jellemzők és harci módszerek.
A tatárjárás és az újjáépítés
A tatárjárás. Nincs jelen a királyi hatalom, IV. Újjáépítés a tatárjárás után.
Az Anjouk trónra kerülése és a gazdasági források megerősítése
I. Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Károly Róbert trónra kerülése és a királyi hatalom visszaszerzése, a földek visszavevése és a várak megerősítése. Urbura, azaz a bányák után fizetendő illeték részleges visszahagyása a földbirtokosok javára.
II. Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók szövetsége, kereskedelmi összefogása. A dinasztikus kapcsolatok és a ősiség törvény bevezetése, amely megerősítette a nemesi birtokörökséget.
III. A reformkori és a rendeleti korszak előkészítése: 1351-es törvények az ősiség és a bíráskodás rendszerében, a nemesi kiváltságok és a pallósjog rendszerének megerősítése.
Középkori városok, kézművesség és gazdasági szerkezetek
A várostámogató politika, céhek szerepe a gazdaságban. A kezdeti gazdasági szerkezetek stabilizálása és a királyi hatalom megerősítése a középkor végéig.
