Az üzleti titok védelméről szóló törvény angolul

Az „üzleti titok védelméről szóló törvény” angolul: Act LIV of 2018 on the Protection of Trade Secrets. Az „üzleti titok” angol megfelelője: trade secret, a törvény szerinti „üzleti titok jogosultja” pedig angolul: trade secret holder.

A magyar jogszabály teljes megnevezése: 2018. évi LIV. törvény az üzleti titok védelméről. Angol jogi szövegben ennek megfelelő megjelölése: Act LIV of 2018 on the Protection of Trade Secrets.

A legfontosabb angol jogi kifejezések

Mit jelent az „üzleti titok” angolul?

Az „üzleti titok” általános és jogi angol megfelelője a trade secret. A kifejezés olyan, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nem nyilvános információt jelöl, amelynek vagyoni értéke van, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult megfelelő intézkedéseket tesz.

Üzleti titok lehet a gyártási folyamat, műszaki megoldások, üzleti stratégiák vagy belső gazdasági adatok. Az üzleti titok elsősorban polgári jogi és versenyjogi fogalom, amelyet korábban maga a Ptk. szabályozott.

A „védett ismeret” angolul leggyakrabban protected know-how, illetve bizonyos szövegkörnyezetekben egyszerűen know-how. Védett ismeret az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.

A törvény angol megnevezése

A jogszabály angol címe: Act LIV of 2018 on the Protection of Trade Secrets. Rövidebb formában használható az Act on the Protection of Trade Secrets megnevezés is, ha a jogszabály évét és sorszámát a szövegkörnyezet már egyértelműen tartalmazza.

A „2018. évi LIV. törvény” angol jogi megjelölése: Act LIV of 2018. A teljes címben az „az üzleti titok védelméről” fordítása: on the Protection of Trade Secrets.

A törvény tárgya és hatálya

Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény szabályozza az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelmet. Az uniós irányelveknek való megfelelés céljából már külön jogszabály, az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény szabályozza a kérdést, míg a Ptk. kisegítő jelleggel úgy rendelkezik, hogy a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről, valamint az üzleti titok védelméről rendelkező törvények nem szabályoznak, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jogszabály az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelvéhez kapcsolódik, amely a nem nyilvános know-how és üzleti információk, vagyis az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szól.

Az irányelv megállapítja az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokat harmonizáló uniós szabályokat. Célja, hogy visszatartó hatást fejtsen ki az üzleti titkok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása és felfedése tekintetében az alapvető jogok és szabadságok aláásása nélkül.

Az üzleti titok törvényi fogalma

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

A fenti definícióból kirajzolódnak azok a követelmények, amelyeket a jogalkotó az üzleti titokká minősítéssel kapcsolatban elvár. Első ilyen, mely szerint annak valamilyen gazdasági tevékenységhez kell kapcsolódnia, méghozzá olyan módon, hogy az titkossága miatt vagyoni értékkel bírjon.

Ezzel kapcsolatban a titkosság alatt a jogalkotó azt várja el, hogy ne legyen közismert vagy az adott gazdasági tevékenységet végző személyek számára könnyen hozzáférhető. Azaz például az árrés kalkuláció hiába üzleti, nem lesz titok, míg például egy teljesen magánjellegű, innovatív megoldás minősülhet ugyan titoknak, mégsem lesz üzleti.

Az üzleti titok védelmének egyik lényeges feltétele, hogy a jogosult a titokban tartás érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítsa. Ahhoz, hogy az üzleti titok védelemben részesüljön, a titok jogosultjának az adott helyzetben általában elvárható magatartást kell tanúsítania a titok titokban tartása érdekében.

Az üzleti titok jogosultja angolul

Az „üzleti titok jogosultja” angolul trade secret holder. A törvény alkalmazásában a jogosult az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené.

A „trade secret holder” angol meghatározása: any natural or legal person lawfully controlling a trade secret. Magyarul: az üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított természetes vagy jogi személy.

Az üzleti titokhoz fűződő jog

A jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára. A közlés és nyilvánosságra hozatal együtt az üzleti titok felfedése.

A jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja, továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat. Az üzleti titok jogátruházási szerződés angolul trade secret assignment agreement, az üzleti titok hasznosítási szerződése pedig trade secret licence agreement vagy trade secret licensing agreement.

Jogszerű megszerzés

Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az üzleti titok megszerzése, amennyiben a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás útján valósul meg.

Jogszerű lehet nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen igénybe vett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése, feltéve, hogy az üzleti titok megszerzőjét nem terhelte az üzleti titok megszerzésére vagy megőrzésére irányuló korlátozás, különösen titoktartási kötelezettség.

Jogszerűnek minősülhet a munkavállalóknak vagy a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való joga gyakorlása a szükséges mértékben. Jogszerű lehet továbbá az egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben általában elvárható magatartás útján történő megszerzés.

Az irányelv szerint az üzleti titok megszerzése jogszerűnek minősül, ha az üzleti titokhoz független felfedezés vagy alkotás útján jutnak hozzá. Jogszerű lehet olyan termék vagy tárgy megfigyelése, vizsgálata, szétszerelése vagy tesztelése is, amelyet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tettek, vagy amely jogszerűen került az információ megszerzőjének birtokába, amennyiben az információ megszerzőjét nem terheli az üzleti titok megszerzésének korlátozását előíró jogi kötelezettség.

Az üzleti titkok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése abban az esetben is jogszerű, amennyiben azt az uniós vagy a nemzeti jog előírja vagy megengedi.

Jogszerűtlen megszerzés, hasznosítás és felfedés

Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi. A jogsértő angolul infringer, illetve a cselekmény jellegétől függően person committing the infringement.

Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti, ha az üzleti titkot az azt megszerző személy a jogosult jogszerű ellenőrzése alatt álló, az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok megismerésére alkalmas dokumentumhoz, dologhoz, anyaghoz vagy elektronikus adatállományhoz való engedély nélküli hozzáférés vagy ezek bármelyikének engedély nélküli eltulajdonítása, vagy ezekről engedély nélküli másolat készítése útján szerzi meg.

Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti bármely egyéb, az üzleti titoknak a jogosult hozzájárulása nélkül történő, a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző megszerzése.

Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását vagy felfedését jelenti az üzleti titoknak a jogosult hozzájárulása nélkül történő hasznosítása vagy felfedése, ha ezt olyan személy valósítja meg, aki jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot, az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért, illetve az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget szeg meg.

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértését jelenti az is, ha az üzleti titkot megszerző, hasznosító vagy felfedő személy a magatartása tanúsításakor tudott, vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutott hozzá, aki az üzleti titkot jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel.

Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítása

Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását jelenti a jogsértő áru előállítása, kínálása, nyújtása vagy forgalomba hozatala, illetve jogsértő áru ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktáron tartása, ha az ezt megvalósító személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titok hasznosítása a törvényben meghatározott feltételekbe ütközik.

A „jogsértő áru” angolul infringing goods. Jogsértő áru minden olyan termék vagy szolgáltatás, amelynek kialakítása, jellemzői, működése, előállítási folyamata vagy forgalmazása jelentős mértékben a jogosulatlanul megszerzett, hasznosított vagy felfedett üzleti titokra épül.

A védelem alóli kivételek

Az irányelv előírja az intézkedések, eljárások és jogorvoslatok igénybevételére irányuló kérelem elutasítását, ha az üzleti titok feltételezett megszerzésére, hasznosítására vagy felfedésére a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása során került sor, ideértve a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tiszteletben tartását is.

A védelem nem alkalmazható ugyanúgy akkor sem, ha a magatartás kötelességszegés, tisztességtelen magatartás vagy jogellenes tevékenység feltárását szolgálta, feltéve, hogy az illető személy a közérdek védelme céljából cselekedett.

Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének, ha az üzleti titok megszerzése, illetve az ügyben eljárni jogosult szerv számára történő felfedése jogszabálysértés vagy az üzleti tisztesség általános követelményeibe ütköző magatartás megelőzése, elkerülése, következményeinek elhárítása vagy csökkentése céljából, a közérdek védelmében, a cél által indokolt terjedelemben történik.

Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az sem, ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő, vagy teszi lehetővé.

Az üzleti titok munkavállaló által a munkavállalók képviselője számára történő felfedése szintén nem minősül jogsértésnek, ha a felfedés a munkavállaló vagy a képviselő tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának gyakorlása céljából a jog gyakorlásához szükséges mértékben történt.

A jogsértés szankciói

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a jogsértés ténye alapján, az eset körülményeihez képest, követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását.

A jogosult a jogsértés megállapítása mellett követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Angolul ezek a követelések például cessation of the infringement és prohibition of further infringement.

A jogosult követelheti a jogsértő áru előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását.

Igényelhető a jogsértő áru megsemmisítése vagy kivonása a kereskedelmi forgalomból, a jogsértő áru visszahívása a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztása, továbbá a sérelmes helyzet megszüntetése és a jogsértést megelőző állapot helyreállítása.

A jogosult követelheti a jogsértő általi adatszolgáltatást a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról.

A jogsértő áru angolul infringing goods, a kereskedelmi forgalomból való kivonás withdrawal from the channels of commerce, a visszahívás recall, a megsemmisítés pedig destruction.

A jogosult követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, valamint az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a jogosult részére történő átadását.

A jogosult követelheti az ügyben hozott határozat közzétételét. A bíróság az üzleti titok megőrzését biztosítva elrendelheti az ügyben hozott határozat teljes vagy részleges közzétételét.

Kártérítés és pénzbeli ellentételezés

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. A kártérítés angolul damages.

Ha a bíróság a jogsértőt általános kártérítés megfizetésére kötelezi, a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege. Az „elmaradt hasznosítási díj” angolul lost licence fee, illetve licence fee that would have been payable.

A bíróság a jogsértő kérelmére a felróhatóságtól független jogkövetkezmények alkalmazása helyett a jogsértés megállapítása mellett pénzbeli ellentételezés megfizetését rendelheti el a jogosult javára, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak.

Ha a bíróság a jogsértés abbahagyása vagy a jogsértő áru előállításának és forgalmazásának megtiltása helyett kötelezi a jogsértőt pénzbeli ellentételezés megfizetésére, az ellentételezés összege nem haladhatja meg az elmaradt hasznosítási díj mértékét.

A bíróság által figyelembe vett körülmények

A jogkövetkezmények alkalmazása során a bíróság figyelembe veszi az ügy sajátos körülményeit, különösen az üzleti titok értékét és egyéb sajátosságait, az üzleti titok védelme érdekében megtett intézkedéseket, valamint a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése kapcsán tanúsított magatartását.

A bíróság figyelembe veszi továbbá az üzleti titok jogosulatlan hasznosításának vagy felfedésének hatását, különös tekintettel arra, hogy az üzleti titok hasznosítása vagy felfedése az üzleti titok védelmének megszűnését eredményezheti.

Értékelni kell a felek jogos érdekeit, az intézkedések elrendelésének vagy elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatásait, a harmadik személyek jogos érdekeit, a közérdeket, valamint az alapvető jogok érvényesülését.

A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés súlyosságával arányban álljon.

Polgári peres eljárás

Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése, ha törvény eltérően nem rendelkezik, bírói útra tartozik. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával vagy felfedésével összefüggő polgári peres eljárásokban a polgári perrendtartás szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az uniós szabályozás szerint az uniós országok olyan intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat határoznak meg, amelyek biztosítják az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, hasznosításának és felfedésének sértettjei számára a polgári jogi jogorvoslat elérhetőségét.

Az intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak tisztességesnek, hatékonynak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Összetettségük és költségük nem haladhatja meg a szükséges mértéket, nem szabhatnak észszerűtlen határidőket, valamint nem okozhatnak indokolatlan késedelmet.

Az üzleti titok jogosultjai polgári jogi jogorvoslatot kérhetnek a vonatkozó üzleti titok jogszerűtlen megszerzése, hasznosítása vagy felfedése esetén, ideértve a kártérítés megítélését, az eltiltó intézkedéseket, valamint a jogsértő termékek visszahívását a kereskedelmi forgalomból.

Kapcsolódó magyar jogszabályok

A témához kapcsolódó jogszabályok között szerepel a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, különösen annak 2:55. §-a, valamint az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.

Az üzleti titok elsősorban polgári jogi és versenyjogi fogalom. A Ptk. kisegítő jelleggel alkalmazandó azokban a kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról, az iparjogvédelemről vagy az üzleti titok védelméről rendelkező törvények nem szabályoznak.

Az angol fordítások jogi jelentősége

A Nemzeti Jogszabálytárban közzétett fordításokban használt rövid jogszabály-megjelölések külön jegyzékben szerepelnek. Az Igazságügyi Minisztérium terminológia adatbázisa a magyar jogszabályok jellemző kifejezéseinek magyar és angol megfelelőit gyűjti.

A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az igazságügyért felelős miniszter által meghatározott jogszabályfordításokat. Az ezen jogszabályi rendelkezés alapján közzétett fordítások a magyar jogszabályoknak az Igazságügyi Minisztérium jogszabályfordítási programja keretében készült angol nyelvű változatai.

Az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény értelmében - ha sarkalatos törvény eltérően nem rendelkezik - jogi kötelező erővel vagy kötelező tartalommal a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabályok rendelkeznek.

Az angol nyelvű jogszabályfordítások kizárólag tájékoztató jellegűek, jogi kötelező erővel nem rendelkeznek, és nem tekinthetők a magyar jogszabály hivatalos szövegének.

tags: #uzleti #titok #vedelmerol #torveny #angolul