A villamosmérnöki szaknyelvi nyelvvizsga azt méri, hogy a vizsgázó szaknyelvi kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban, milyen szinten képes a nyelvet használni. A vizsga alapját azok a kommunikációs helyzetek, szándékok és feladatok határozzák meg, amelyekbe a vizsgázók várhatóan kerülhetnek.
A villamosmérnöki képzésben a szakmai idegen nyelv ismerete a műszaki feladatok megértését, a szakirodalom feldolgozását és a mérnöki kommunikációt segíti. A villamosmérnök képes a szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmának feldolgozására magyar és idegen nyelven, és annak mérnöki feladatokra való felhasználására.
Mit jelent a villamosmérnöki szaknyelvi nyelvvizsga?
A szaknyelvi kompetencia a négy fő nyelvi készség, vagyis az olvasáskészség, a beszédértés, az íráskészség és a beszédkészség segítségével valósul meg. A vizsga minden része szaknyelvi, amely szintenként eltérő módon, mérési okokból két helyen, az olvasáskészségnél és a beszédértésénél, kiegészül környezeti és környezetvédelmi tematikájú közös feladattal.
A műszaki szaknyelvi vizsga témái a villamosmérnöki tanulmányokhoz és a mérnöki munkához kapcsolódnak. A villamosmérnöki szakterület legfontosabb elméletei, összefüggései és ezek terminológiája, valamint a villamos, elektronikai, informatikai és irányítástechnikai rendszerek alkotják a szakmai háttér jelentős részét.
A BME műszaki egynyelvű nyelvvizsgarendszer
A BME műszaki egynyelvű nyelvvizsgarendszer a BME által szervezett nyelvvizsgatípus. A BME műszaki szaknyelvi nyelvvizsgát három szinten, B1, B2 és C1 szinten, angol nyelvből lehet letenni.
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Vizsga nyelve | angol |
| Vizsgaszintek | B1, B2 és C1 |
| Vizsga típusa | egynyelvű |
| Vizsga jellege | műszaki szaknyelvi |
| Online vizsga | Nem |
| Online ügyintézés | Igen |
| Szóbeli vizsga | Egyéni |
Az egynyelvű vizsgán nincs fordítási feladat, a vizsgázó a célnyelven oldja meg az írásbeli és szóbeli feladatokat. A műszaki szókincs mellett ezért fontos az általános nyelvi pontosság, a szövegértés és az önálló szakmai kommunikáció is.
A BME műszaki vizsga szintjei
Alapfok, B1
Alapfokon a vizsgázó világos, standard szövegek főbb információit érti meg, amelyek ismert, szakmai vagy ahhoz kapcsolódó, általános témákról szólnak, és amelyek gyakori kommunikációs helyzetekre jellemzőek.
El tudja intézni a legtöbb, egyszerű, szakmai vagy általános nyelvhasználatot igénylő feladatot. A szakterminológiát és az általános szaknyelvi lexikát elfogadhatóan használja. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni ismerős, szakterületével összefüggő témában.
Középfok, B2
Középfokon a vizsgázó meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú, szakterületéhez kapcsolódó szövegek fő gondolatmenetét és fontosabb információit, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai vagy általános munkahelyi társalgást is.
Olyan szintű folyamatos interakcióra képes, hogy az anyanyelvű beszédpartnere számára nem megterhelő. A szakterminológiát és az általános szaknyelvi lexikát megfelelően használja. Világos, részletes szöveget tud alkotni a szakterületén gyakori műfajokban, alkalmazva azok sajátosságait.
Felsőfok, C1
Felsőfokon a vizsgázó saját szakterületén és az ahhoz kapcsolódó általános helyzetekben jól meg tud érteni különböző típusú, hosszabb és igényesebb szövegeket, és a jelentésárnyalatokat is érzékeli.
Pontosan, folyamatosan, összefüggően és spontán módon tudja magát kifejezni, anélkül, hogy túl sokszor keresnie kellene a kifejezéseket. A szakterminológiát és az általános szaknyelvi lexikát pontosan használja. A nyelvet rugalmasan tudja használni tanulás, munkavégzés és az ahhoz kapcsolódó társalgás céljaira.
Az írásbeli vizsga felépítése
A BME műszaki egynyelvű vizsgarendszer írásbeli része mindhárom szinten, B1, B2 és C1 szinten, nyelvismeretből, olvasáskészségből és íráskészségből áll.
| Szint | Az írásbeli vizsgarész időtartama |
|---|---|
| B1 alapfok | 110 perc |
| B2 középfok | 180 perc |
| C1 felsőfok | 220 perc |
A nyelvismereti feladatok a műszaki szaknyelv nyelvtani és lexikai használatát vizsgálják. Az olvasáskészségi feladatokban a vizsgázónak szakmai tartalmú szövegek lényegét, részleteit, összefüggéseit és információit kell felismernie.
Az íráskészségi feladatokban a szakmai témákhoz kapcsolódó, világos és megfelelően szerkesztett szöveget kell létrehozni. A villamosmérnöki munkához szükséges írásbeli kommunikáció magában foglalhat műszaki leírásokat, szakmai beszámolókat, mérési eredmények értelmezését és műszaki problémák bemutatását.
A szóbeli vizsga felépítése
A BME műszaki egynyelvű vizsgarendszer szóbeli része mindhárom szinten beszédértésből és beszédkészségből áll.
| Szint | A szóbeli vizsgarész időtartama |
|---|---|
| B1 alapfok | nagyjából 35-40 perc |
| B2 középfok | 50-55 perc |
| C1 felsőfok | 50-55 perc |
A beszédértési feladatokban szakmai tartalmú szövegek, előadások vagy kommunikációs helyzetek megértését vizsgálják. A beszédkészségi feladatokban a vizsgázónak szakmai témákról kell beszélnie, véleményt kell kifejtenie, illetve műszaki helyzeteket kell megoldania.
A villamosmérnöki szakmai kommunikációban különösen fontos az elektronikai alkatrészek, áramkörök, mérési eljárások, berendezések, rendszerek, energiaellátás, irányítástechnika és infokommunikáció szakszerű megnevezése.
Szótárhasználat
Csak az írásbeli rész alatt használható kereskedelmi forgalomba hozott egy- vagy kétnyelvű kéziszótár, a szóbeli rész alatt nem.
A szótárhasználat nem helyettesíti a szakmai szókincs aktív ismeretét. A vizsgázónak a gyakori villamosmérnöki kifejezéseket, műszaki igéket és tipikus szókapcsolatokat önállóan kell tudnia alkalmazni.
A vizsga sikeressége és a bizonyítvány
A komplex vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó összességében 60%-ot teljesít, miközben minden mért részkészségből, vagyis olvasáskészségből, beszédértésből, íráskészségből és beszédkészségből, eléri minimum a 40%-ot.
A vizsga félig sikeres, ha a vizsgázó csak az írásbeli vagy csak a szóbeli vizsgán éri el a 60%-ot, figyelembe véve itt is a 40%-os részkészségenkénti minimumot.
A bizonyítvány két nyelven, magyar és angol nyelven, tartalmazza a sikeres vizsga KER, vagyis a Közös Európai Referenciakeret szerinti szintjét és a szaknyelvet. A vizsgaszintek: B1 = alapfok, B2 = középfok, C1 = felsőfok.
A villamosmérnöki szaknyelv fő témakörei
A villamosmérnöki szaknyelvi vizsga témakörei a villamosmérnöki szakterület ismereteire és tevékenységeire épülnek. A villamosmérnök ismeri a villamosmérnöki szakterület legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és ezek terminológiáját.
- elektrotechnika és elektrodinamika;
- elektronika;
- analóg és digitális áramkörök;
- mikroelektronika;
- méréstechnika;
- irányítástechnika;
- villamos energetika;
- villamosenergia-ellátás, -tárolás és -átalakítás;
- híradástechnika és infokommunikáció;
- számítógépes hardver és szoftver;
- villamosipari anyagok és technológiák;
- berendezések és rendszerek tervezése;
- üzembe helyezés és üzemeltetés;
- hibakeresés és diagnosztika;
- minőségbiztosítás és minőségszabályozás;
- munka-, tűz- és biztonságtechnika;
- környezetvédelem;
- műszaki dokumentáció és mérési jegyzőkönyv;
- mérnöki együttműködés és projektmunka.
A villamosmérnök ismeri az elektronika, az infokommunikáció, az irányítástechnika, az elektronikai technológia és a villamos energetika alapvető tervezési elveit, módszereit és eljárásait.
Ismeri a villamos szakterületen használt berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit. Ismeri a villamos szakterületen használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit és mérőberendezéseit.
Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek elvárásait, követelményeit, valamint a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
Villamosmérnöki képzéshez kapcsolódó nyelvi követelmények
A villamosmérnöki alapképzési szak képzési nyelve magyar. A nappali, levelező és távoktatási munkarendben egyaránt hét féléves képzés teljesíthető.
A képzés célja villamosmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén villamosmérnöki feladatok ellátására képesek.
A villamosmérnöki alapképzésben a fokozat megszerzéséhez 210 kreditet kell összegyűjteni. A képzés főbb területei között a természettudományos ismeretek, a gazdasági és humán ismeretek, a villamosmérnöki szakmai ismeretek, a specializációk tárgyai, a szabadon választható tárgyak és a szakdolgozat szerepelnek.
| Képzési terület | Kredit |
|---|---|
| Természettudományos ismeretek | 40 |
| Gazdasági és humán ismeretek | 16 |
| Villamosmérnöki szakmai ismeretek | 70 |
| Választható specializációk tárgyai | 59 |
| Szabadon választható tárgyak | 10 |
| Szakdolgozat | 15 |
| Összesen | 210 |
Idegen nyelven teljesítendő tárgyak
Minden nappali munkarendű, magyar képzési nyelvű alapképzésben résztvevő hallgatónak kritériumtárgyként fel kell vennie két, az egyetem által meghirdetett, angol vagy német nyelvű szakmai kurzust, és teljesítenie kell az arra előírt számonkérést.
Amennyiben a hallgató a kritériumtárgyat nem angol nyelven teljesítette, úgy igazolnia kell angol alapfokú nyelvtudását, a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.
Szaknyelvi követelmények a képzésben
A kritériumtárgy sikeres teljesítését elősegítő szaknyelvi kurzus felvételének feltétele alapfokú B1 típusú komplex nyelvvizsga vagy szintfelmérő vizsga teljesítése.
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú, B2 komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A villamosmérnök képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
A villamosmérnöki szaknyelv használata a tanulmányokban és a munkában
A villamosmérnöki szakterület tanulási, ismeretszerzési és adatgyűjtési módszerei között fontos szerepet kap az idegen nyelvű szakirodalom feldolgozása. A villamosmérnök képes alkalmazni a szakterület tanulási, ismeretszerzési és adatgyűjtési módszereit.
Képes elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismereteire is alapozva analóg és digitális áramkörök rutinszerű tervezésére és kivitelezésére. Képes elektronikai berendezések és rendszerek tervezésére, analizálására és hibajavítására.
Képes alapvető hardver- és szoftverismereteit felhasználva számítógépek kezelésére és programozására. Képes a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására.
Képes irányítástechnikai eszközök alkalmazására. Képes alapvető híradástechnikai és infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó feladatok megoldására.
Képes alkalmazás szintű ismeretei felhasználásával a kiválasztott specializációban mérnöki feladatok megoldására, például tervezésre, fejlesztésre, üzembe helyezésre, üzemeltetésre, szolgáltatásra és karbantartásra.
Képes a meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására. Képes irányítani és ellenőrizni a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
Felvételi és továbbtanulási összefüggések
A villamosmérnöki mesterképzés négy szemeszterből áll, amelynek elvégzéséhez 120 kreditet kell teljesíteni. A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a villamos, elektronikus és számítástechnikai eszközökhöz, berendezésekhez és rendszerekhez kapcsolódó magas szintű természettudományos és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek új villamos, elektronikus és számítástechnikai rendszerek, berendezések és eszközök tervezésére, fejlesztésére és integrálására.
A mesterképzés felvételi írásbeli vizsgájának tématerületei: Jelek és rendszerek, Villamos energetika, Digitális technika, Elektronika és Méréstechnika. A felvételi angol nyelvű teszt.
| A mesterképzés főbb ismeretkörei | Kredit |
|---|---|
| Természettudományos alapismeretek | 20-35 kredit |
| Villamosmérnöki szakmai ismeretek | 15-35 kredit |
| A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei | 40-60 kredit |
| Gazdasági és humán ismeretek | 10-20 kredit |
| Szabadon választható tantárgyak ismeretkörei | min. 6 kredit |
Az angol nyelvű mesterképzéshez angol nyelvből nyelvvizsga szükséges, legalább B2 szinten. Elfogadható az IELTS min. 5.0, a TOEFL IBT min. 72, a Cambridge FCE min. 160 és a Pearson PTE min. 29 eredmény, illetve amennyiben a korábbi tanulmányok hivatalos oktatási nyelve angol volt, erről szóló hivatalos dokumentum is elfogadható a nyelvvizsga helyett.
Felkészülés a villamosmérnöki szaknyelvi vizsgára
A szakmai nyelvvizsgára való felkészüléshez stabil általános nyelvi alap, rendszeres gyakorlás és célzott műszaki szókincs szükséges. A szaknyelvi vizsgára való felkészülés gyakorlatilag a szakmai mindennapokban szükséges kommunikáció tesztelése.
A felkészülést érdemes a vizsga feladattípusainak megismerésével kezdeni. A BME műszaki egynyelvű vizsgarendszer esetében külön kell gyakorolni a nyelvismereti, olvasáskészségi, íráskészségi, beszédértési és beszédkészségi feladatokat.
Szókincsfejlesztés
A tanulás során nem elegendő az egyes szavak bemagolása, mert a mérnöki kommunikációban a szakkifejezések mondatokban, tipikus szókapcsolatokban és műszaki folyamatok leírásában jelennek meg.
- áramkörök és elektronikai alkatrészek megnevezése;
- mérőműszerek és mérési eljárások;
- feszültség, áram, ellenállás és teljesítmény;
- digitális technika és logikai áramkörök;
- vezérlés és szabályozás;
- energiaátvitel, energiaellátás és energiatárolás;
- hardver, szoftver és beágyazott rendszerek;
- hálózatok és infokommunikáció;
- hibakeresés, karbantartás és javítás;
- tervezés, fejlesztés, tesztelés és üzembe helyezés;
- munkavédelem, biztonságtechnika és környezetvédelem.
Olvasáskészség fejlesztése
Az olvasáskészség fejlesztéséhez a szakterület jellemző online és nyomtatott szakirodalmának feldolgozása szükséges. A villamosmérnöki szövegek olvasásakor érdemes külön figyelni a definíciókra, a folyamatok sorrendjére, az ok-okozati kapcsolatokra, az összehasonlításokra és a műszaki következtetésekre.
Íráskészség fejlesztése
Az íráskészség gyakorlásakor a világos szerkezet, a logikus gondolatmenet és a szakszerű terminológia használata a legfontosabb. A vizsgázónak képesnek kell lennie műszaki folyamatok, rendszerek, problémák és megoldások érthető bemutatására.
A mérnöki írásban különösen fontos a tárgyilagos stílus, a pontos igehasználat, a mennyiségek és mértékegységek következetes megadása, valamint a műszaki összefüggések egyértelmű leírása.
Beszédkészség fejlesztése
A beszédkészség fejlesztéséhez célszerű hangosan bemutatni egy-egy villamos rendszert, áramkört, mérési folyamatot vagy hibajelenséget. A gyakorlás során a vizsgázónak nemcsak a terminológiát, hanem a szakmai magyarázatok felépítését is el kell sajátítania.
A villamosmérnök képes értelmezni és jellemezni a villamos rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
Beszédértés fejlesztése
A beszédértés fejlesztéséhez angol nyelvű műszaki előadásokat, oktatóanyagokat és szakmai beszélgetéseket érdemes hallgatni. A gyakorlás célja a fő gondolatmenet, a részletek, a műszaki adatok és a következtetések felismerése.
Vizsgastratégia
A vizsgán a rendelkezésre álló időt a feladattípusok és a szint alapján kell beosztani. Az írásbeli rész időtartama B1 szinten 110 perc, B2 szinten 180 perc, C1 szinten pedig 220 perc.
A szóbeli vizsgán a beszédértés és a beszédkészség egyaránt számít. A válaszoknak szakmailag relevánsnak, nyelvileg érthetőnek és megfelelően felépítettnek kell lenniük.
A sikeres vizsgához nem elég az összesített eredmény, mert minden mért részkészségből minimum 40%-ot kell elérni. Ezért a felkészülésben nem célszerű kizárólag az írásbeli vagy kizárólag a szóbeli feladatokra koncentrálni.
A legbiztonságosabb felkészülési stratégia a szakmai szókincs, a nyelvtani pontosság, az olvasott és hallott szöveg értése, valamint az önálló szakmai beszéd és írás párhuzamos fejlesztése.
tags: #villamosmernoki #szaknyelvi #nyelvvizsga