A gazdasági szaknyelv fejlődése szorosan összefügg a gazdasági élet, a nemzetközi kereskedelem, a pénzügyi kapcsolatok, az üzleti kommunikáció és a szakmai nyelvoktatás változásaival. A gazdasági szaknyelv oktatásának időszerű kérdései ezért nemcsak nyelvészeti, hanem gazdasági, oktatási és kommunikációs szempontból is jelentősek.
Az utóbbi években a magyarországi nyelvvizsgarendszer és ezen belül is a szaknyelvi jelentős változásokon ment keresztül, amelyekhez az alkalmazkodás mind a felkészítő tanárok, mind a vizsgázók részéről komoly erőfeszítést igényelt. A jelenleg is folyamatban lévő átalakulásban egyre többféle gazdasági nyelvvizsgarendszer és vizsgahely nyer létjogosultságot.
A gazdasági szaknyelv helye a szakmai kommunikációban
A szaknyelv és ezen belül a gazdasági szaknyelv oktatásának időszerű kérdései a gazdasági kommunikáció gyakorlatából indulnak ki. A gazdasági szaknyelv olyan nyelvi eszközrendszer, amely a gazdasági, pénzügyi, üzleti, kereskedelmi és idegenforgalmi helyzetekben szükséges pontos, célirányos és szakszerű kommunikációt szolgálja.
A gazdasági szaknyelv fejlődését a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése, az üzleti együttműködések sokfélesége és a gazdasági folyamatok összetettebbé válása is alakítja. Lars Klingbeil német pénzügyminiszter és alkancellár a G20-as pénzügyminiszterek asheville-i találkozóján a kereskedelmi konfliktusok és háborúk lezárása mellett érvel, mivel azokat a globális gazdasági fejlődés szempontjából mérgezőnek tartja.
A gazdasági témájú kommunikációban ezért egyaránt fontos a pénzügyi folyamatok, a kereskedelmi kapcsolatok, a gazdaságpolitikai döntések és a nemzetközi konfliktusok szakszerű megnevezése. A szaknyelv nem elszigetelt szókészlet, hanem a gazdasági gondolkodás, a szakmai érvelés és a munkakapcsolatok működésének része.
A gazdasági szaknyelv változásának fő irányai
A gazdasági szaknyelv változásában meghatározó szerepet játszik, hogy a gazdasági kommunikáció egyre több nyelven és egyre többféle szakmai helyzetben zajlik. Egy- és kétnyelvű vizsgák egyaránt akkreditációt, állami elismerést kapnak.
A fejlődés egyik fontos jellemzője a szakmai területek differenciálódása. A gazdasági nyelvhasználat ma már nem kizárólag az általános közgazdasági fogalmakra épül, hanem különböző szakmai kommunikációs területeket is magában foglal, például az üzleti, idegenforgalmi-vendéglátóipari és pénzügyi kommunikációt.
A gazdasági szaknyelv másik fontos sajátossága a gyakorlati használhatóság. Az egyes fejezetek tetszőleges sorrendben feldolgozhatók, nem épülnek egymásra, ugyanakkor az anyag összeállításakor előrekerültek azok, amelyek a középfoknál alacsonyabb szintű nyelvtudással is elsajátíthatók, illetve szélesebb körű érdeklődésre tarthatnak számot a gyakorlati nyelvhasználók körében is, például az üzleti levelezés és a külkereskedelem.
A gazdasági szaknyelv szókincse
A gazdasági szaknyelv elsajátításának egyik alapja a célzott és rendszerezett szókincsfejlesztés. A témakörök a gazdasági, szakmai nyelvvizsga témaköreivel vannak összhangban, tehát a szókártyákon található szavak szükségesek az adott témában történő megfelelő kommunikációhoz.
A szókártyákon nagyjából 550 szót találsz. A szókártyáknál nem az a lényeg, hogy sok legyen belőlük, hanem az, hogy adott témához a megfelelő szavak legyenek.
Éppen ezért egy-egy lecke, téma csak 35-45 szóból áll, a legfontosabb 35-45 szóból, kulcsszavakból. A szókártyák a Gondolattérképek illetve a Szakmai társalgás tréningek kiegészítéseként is használhatók.
| A szókincsfejlesztés jellemzője | Leírás |
|---|---|
| A szókártyák száma | nagyjából 550 szó |
| Egy lecke vagy téma terjedelme | 35-45 szó |
| A kiválasztás szempontja | az adott témához szükséges kulcsszavak |
| Kiegészítő alkalmazás | Gondolattérképek és Szakmai társalgás tréningek |
A szókincsfejlesztés célja nem pusztán az egyes szavak felismerése, hanem azok megfelelő használata szakmai helyzetekben. A gazdasági szaknyelvben a jelentés pontossága, a szavak kapcsolhatósága és a kommunikációs helyzethez illeszkedő szóválasztás egyaránt fontos.
A szakmai nyelv oktatásának átalakulása
Az utóbbi években a magyarországi nyelvvizsgarendszer és ezen belül is a szaknyelvi jelentős változásokon ment keresztül, amelyekhez az alkalmazkodás mind a felkészítő tanárok, mind a vizsgázók részéről komoly erőfeszítést igényelt.
A jelenleg is folyamatban lévő átalakulásban egyre többféle gazdasági nyelvvizsgarendszer és vizsgahely nyer létjogosultságot. Egy- és kétnyelvű vizsgák egyaránt akkreditációt, állami elismerést kapnak.
Ugyanakkor gyakorló tanárokként úgy éreztük, hogy kevés a széles körben hozzáférhető, aktuális felkészítő anyag. A szaknyelvoktatásban ezért felértékelődtek azok a tananyagok, amelyek egyszerre fejlesztik a szókincset, a nyelvtani biztonságot, a szövegértést és az írásbeli kommunikációt.
A gazdasági szaknyelv tanítása így egyre inkább a valós kommunikációs feladatokra épül. A tanulóknak nemcsak fogalmakat kell megérteniük, hanem szakmai szövegeket kell feldolgozniuk, gazdasági témákról kell véleményt alkotniuk, üzleti leveleket kell írniuk, valamint tárgyalási és prezentációs helyzetekben is megfelelően kell kommunikálniuk.
Autentikus szövegek és gyakorlati nyelvhasználat
Szinte valamennyi feladat, még a látszólag nyelvtani gyakorlatok is, autentikus szövegekre, angol, amerikai és magyar szaksajtóban megjelent cikkekre épül. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a tanulók a gazdasági szaknyelvet olyan szövegkörnyezetben sajátítsák el, amely közel áll a tényleges szakmai kommunikációhoz.
A gazdasági témájú sajtószövegek a nemzetközi kereskedelem, a pénzügyi politika és a globális gazdasági fejlődés aktuális kérdéseit is megjelenítik. Lars Klingbeil német pénzügyminiszter a G20-as tárcavezetői találkozón a kereskedelmi konfliktusok és a háborúk lezárása mellett érvel.
Az autentikus szövegek használata nemcsak a szókincs bővítését segíti, hanem a szakmai stílus felismerését is. A tanulók megismerhetik a gazdasági hírek, elemzések, üzleti beszámolók és szakmai állásfoglalások jellegzetes nyelvi fordulatait.
A feladatok a vizsgák írásbeli részére történő felkészülést segítik. Könyvünkben elméleti tananyag nem szerepel, a feladatok a szükséges szókincs elsajátítását, a tudás elmélyítését, a nyelvtan gyakorlását, és, szándékunk szerint, az egyes témák iránti érdeklődés felkeltését és fokozását szolgálják.
A gazdasági szaknyelvi vizsgák rendszere
A gazdasági szaknyelvi vizsgák rendszere többféle nyelvi és szakmai célt foglalhat magában. A Gazdaságtudományi Kar 2014. augusztusa óta BGE Akkreditált Gazdasági Nyelvvizsga hely.
Az akkreditáció értelmében az államilag elismert kétnyelvű vizsgarendszeren belül szakmai, üzleti, idegenforgalmi-vendéglátóipari és pénzügyi, valamint az egynyelvű gazdasági kommunikáció vizsgarendszeren belüli nyelvvizsgák szervezésére és lebonyolítására jogosult.
A vizsgáztatást korábban a Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar bonyolította. Az együttműködés a 2000. május 17-ei keltezésű szerződés megkötésével jött létre.
| Vizsgaszempont | Lehetőségek |
|---|---|
| Választható nyelvek | angol, német, orosz, francia |
| Választható szintek | alapfok, középfok, felsőfok |
| Vizsgarendszer | egynyelvű gazdasági kommunikáció vizsgarendszer |
| Vizsgarendszer | kétnyelvű vizsgarendszer |
| Szakmai területek | üzleti, idegenforgalmi-vendéglátóipari, pénzügyi |
A gazdasági, üzleti angol oktatásban B2 és C1 szinteken többféle szaknyelvi vizsgára történhet felkészülés. A megjelölt vizsgák között szerepel a CAMBRIDGE BEC VANTAGE (B2)/HIGHER (C1), a BGE gazdasági, pénzügyi és turizmus vizsgája, a KITEX kereskedelmi és turizmus vizsgája, valamint a GazdálKODÓ, az EUROPro, a Zöld Út és az OECONOM.
A gazdasági szaknyelvi kompetenciák
A gazdasági szaknyelv fejlődése azt is jelenti, hogy a nyelvtanulóknak többféle kommunikációs készséget kell összehangoltan fejleszteniük. A szakmai kommunikációban a szókincs önmagában nem elegendő, mert a gazdasági tartalmakat világosan, logikusan és a helyzethez igazodva kell közvetíteni.
Az üzleti modulok a következő szakterületeken egyénileg és csoportosan is feldolgozhatók: prezentációs technika, tárgyalástechnika, munkahelyi szókincs multinacionális cégeknél, megbeszélések nyelvezete és üzleti szókincsbővítő kurzus.
- Prezentációs technika
- Tárgyalástechnika
- Munkahelyi szókincs multinacionális cégeknél
- Megbeszélések nyelvezete
- Üzleti szókincsbővítő kurzus
A prezentációs technika a szakmai információk rendszerezett és érthető előadását támogatja. A tárgyalástechnika a megállapodásokhoz, az érdekek kifejezéséhez és a szakmai álláspontok egyeztetéséhez szükséges nyelvi eszközöket fejleszti.
A multinacionális cégeknél használt munkahelyi szókincs a nemzetközi munkakörnyezet kommunikációs igényeihez kapcsolódik. A megbeszélések nyelvezete pedig a javaslatok, döntések, feladatok és szakmai vélemények pontos megfogalmazását segíti.
Üzleti kommunikáció elsajátítása: Tárgyalási készségek a sikerhez! | Szakértői tippek és stratégiák
A szaknyelvi tananyagok felépítése
Gyakorlókönyvünket ezért úgy igyekeztünk összeállítani, hogy, bár a feladatok jellemzően a BKÁE középfokú szaknyelvi vizsgafeladat-típusain alapulnak, hiszen a KOTK is a BKÁE akkreditált nyelvvizsgahelye, bármelyik államilag elismert és egyéb angol gazdasági nyelvvizsgára történő felkészüléshez segítséget nyújtson.
Az egyes fejezetek tetszőleges sorrendben feldolgozhatók, nem épülnek egymásra, ugyanakkor az anyag összeállításakor előrekerültek azok, amelyek a középfoknál alacsonyabb szintű nyelvtudással is elsajátíthatók, illetve szélesebb körű érdeklődésre tarthatnak számot a gyakorlati nyelvhasználók körében is, például üzleti levelezés, külkereskedelem.
Egyes feladatok megoldása azonban a középfoknál magasabb szintű nyelvtudást igényelhet. Ez a különbség jól mutatja, hogy a gazdasági szaknyelv nem egységes nehézségű terület, hanem a nyelvi szint, a szakmai téma és a kommunikációs feladat szerint változó követelményeket támaszt.
Mind iskolarendszerű, mind egyéni felhasználásra ajánljuk, hiszen a könyv végén megtalálható valamennyi feladat megoldása. Az önálló tanulást a megoldások, a tematikusan rendezett szókincs és a gyakorlatias feladatok egyaránt támogatják.
A szakmai nyelvvizsgára való felkészülés
A szakmai nyelvvizsgára való felkészülés során a tanulóknak egyszerre kell fejleszteniük a gazdasági szókincset, a szövegértést, a nyelvtant és az írásbeli kifejezőkészséget. A feladatok a szükséges szókincs elsajátítását, a tudás elmélyítését és a nyelvtan gyakorlását szolgálják.
A sikeres felkészüléshez a témakörök és a hozzájuk kapcsolódó kulcsszavak rendszerezése is hozzátartozik. A szókártyákon található szavak szükségesek az adott témában történő megfelelő kommunikációhoz, ezért a tanulás során nemcsak a szavak jelentését, hanem szakmai összefüggéseit is érdemes rögzíteni.
A vizsgára történő felkészülésben fontos szerepet kapnak az autentikus szövegek és az azokhoz kapcsolódó feladatok. A tanulók így nemcsak a vizsgafeladatok típusait ismerhetik meg, hanem a gazdasági sajtó és az üzleti kommunikáció nyelvezetét is gyakorolhatják.
A gazdasági szaknyelv fejlődése miatt a felkészítő anyagoknak is folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó vizsgarendszerekhez és kommunikációs igényekhez. A szakmai nyelvtudás akkor válik használhatóvá, ha a tanuló a gazdasági tartalmakat szóban és írásban, különböző helyzetekben és különböző nyelvi szinteken is képes közvetíteni.
A gazdasági szaknyelv jövőbeli szerepe
A gazdasági szaknyelv jövője a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a többnyelvű munkakörnyezetek és a szakmai kommunikáció változó formái miatt továbbra is jelentős marad. A gazdasági fejlődésről, a kereskedelmi konfliktusokról, a pénzügyi döntésekről és az üzleti együttműködésekről folytatott kommunikációhoz pontos és korszerű nyelvi eszközökre van szükség.
A szaknyelvoktatás feladata ezért nem korlátozódik a szakszavak átadására. A tanulóknak meg kell tanulniuk gazdasági témákat értelmezni, szakmai szövegeket feldolgozni, álláspontokat összevetni, valamint üzleti és intézményi környezetben megfelelően kommunikálni.
A gazdasági szaknyelv fejlődése így egyszerre jelent szókincsbővülést, új kommunikációs helyzetek megjelenését, vizsgarendszeri átalakulást és a gyakorlati szakmai igényekhez való folyamatos alkalmazkodást.