Marék Veronika A csúnya kislány című meséje egy kislány története, akit a gyerekek kócos haja és rendetlensége miatt csúnyának neveznek, ő azonban egy szép erdei tündér szeretne lenni a jelmezbálon. A mese azt mutatja meg, hogy az igaz barátság segítségével még a csúnya kislány is megszépülhet.
A történet középpontjában a kiközösítés, a megsértett önérzet és a valódi barátság ereje áll. A gyerekek először kinevetik Marikát, amikor tündérnek rajzolja magát, de a történet későbbi tanulsága szerint a külső megváltoztatása mellett legalább ilyen fontos az elfogadás és a segítő szeretet.
A mese története
Volt egyszer egy nagy sárga ház. Ebben a házban lakott: Ági a mackójával, Öcsi és Katinka, Pocak Peti, Andris meg Mióka cica. Lakott ott még valaki: a csúnya kislány.
Marikának hívták, de mindenki csúnya kislánynak szólította, mert kócos volt és rendetlen. Egy vidám nyári napon a gyerekek jelmezbált rendeztek. Előbb mindenki lerajzolta, hogy mi szeretne lenni.
A csúnya kislány egy szép erdei tündért rajzolt! A gyerekek gurultak a nevetéstől. Nagyon elkeseredett a csúnya kislány. Bánatában világgá ment…
A gyerekek egy napon elhatározták, hogy jelmezbált rendeznek. Mindenki lerajzolta, hogy minek fog öltözni. A Csúnya Kislány tündért rajzolt.
A gyerekek nagyot nevettek: - Te akarsz tündér lenni? Hiszen még kislánynak is csúnya vagy! Ám igaz barátok segítségével még a Csúnya kislány is megszépül.
A történet fő szereplői
Marika, a csúnya kislány
Marikát mindenki csúnya kislánynak szólította, mert kócos volt és rendetlen. A történetben azonban nem csupán a külseje fontos, hanem az is, hogy gazdag képzelőerővel rendelkezik: egy szép erdei tündért rajzol, amikor a többiek a jelmezbálra készülnek.
A tündérrajz azt fejezi ki, hogy Marika is szeretne szépnek, különlegesnek és elfogadottnak látszani. A gyerekek nevetése ezért különösen fájdalmas számára, hiszen nemcsak a rajzát, hanem az álmát is kinevetik.
A házban lakó gyerekek
A nagy sárga házban Ági a mackójával, Öcsi és Katinka, Pocak Peti, Andris meg Mióka cica lakik. A közös otthon és a közös játék ellenére Marika kívülállónak érzi magát.
A jelmezbál előkészületei során válik láthatóvá, hogy a gyerekek mennyire könnyen ítélnek a külső alapján. A nevetésük Marika számára olyan erős fájdalmat okoz, hogy bánatában világgá megy.
A mese fontos témái
A külső alapján történő ítélkezés
Marikát a többiek a kócos haja és a rendetlensége miatt nevezik csúnya kislánynak. A gyerekek nem azt keresik benne, hogy milyen érzései, vágyai vagy jó tulajdonságai vannak, hanem kizárólag a megjelenése alapján ítélik meg.
A történet megmutatja, hogy a „csúnya” elnevezés nem semleges leírás, hanem bántó bélyeg. Ha egy közösség újra és újra ugyanazzal a sértő névvel szólít valakit, azzal az illető önbizalmát is lerombolhatja.
A megszégyenítés következményei
A gyerekek gurultak a nevetéstől. Nagyon elkeseredett a csúnya kislány. Bánatában világgá ment…
Ez a néhány mondat tömören érzékelteti, milyen súlyos következménye lehet a gúnyolódásnak. Ami a többieknek csak tréfának tűnik, Marikának valódi fájdalmat okoz, és arra készteti, hogy elhagyja a megszokott környezetét.
A képzelet és az önkifejezés
A csúnya kislány egy szép erdei tündért rajzolt. A rajzban olyan alakot választ, amely a szépséget, a természet közelségét és a varázslatot jeleníti meg.
A mese ezzel azt is megmutatja, hogy a gyermekek rajzai gyakran belső vágyaikat fejezik ki. Marika tündér szeretne lenni, ezért a rajza nem nevetséges, hanem fontos és őszinte önkifejezés.
Az igaz barátság ereje
Ám igaz barátok segítségével még a Csúnya kislány is megszépül. A történet feloldása szerint a változáshoz nem gúnyolódásra, hanem baráti támogatásra van szükség.
Az igaz barát nem a másik hibáit használja fel ellene, hanem segít neki abban, hogy jobban érezze magát, bátrabban mutassa meg önmagát, és megtapasztalja: ő is fontos része a közösségnek.
Marék Veronika pályája
Marék Veronika (Budapest, 1937. december 19. -) József Attila-díjas (2010) magyar író, grafikus. Marek Veronika Budapesten született 1937. december 19-én dr. Marek Antal és dr. Jezerinac Ilona gyermekeként.
Bátyja dr. Marek Péter szemész professzor. Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte el. 1957-1958 között az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán tanult.
1961-1963 között az Állami Bábszínház diákja volt. 1961-1966 között az ELTE BTK magyar szakán tanult. Szabadfoglalkozású író és grafikus, mesekönyveit maga írja és rajzolja.
Rádió- és tv-játékokat, rajzfilmsorozatot, bábjátékokat is ír. Évekig a Kisdobos, a Dörmögő Dömötör külső munkatársa volt. Könyvei megjelentek német, román, lengyel, szerb, angol, spanyol, japán és koreai nyelven is.
1937. december 19-én született, Budapesten. Szabadfoglalkozású író és grafikus, mesekönyveit maga írja és rajzolja. Rádió- és tv-játékokat, rajzfilmsorozatot, bábjátékokat is ír.
„A mese az van, valahol a levegőben, csak el kell kapnom a csücskét és húzni lefelé, s ha már megvan, akkor le kell írnom” - mondta Marék Veronika egy interjúban. És valóban ezt a könnyedséget érezhetjük meséit olvasván.
Marék Veronika önéletrajzi visszaemlékezése
Én kicsi koromtól fogva szerettem a meséket, a történeteket, ezért hamar megtanultam olvasni. Később rátaláltam a rajzolás örömére is.
Középiskolás koromban mágnesként vonzott a színház, és a bábuk varázslatos világa. Tizenhét éves koromban rajzoltam meg első mesekönyvemet, amelyik 1956-ban meg is jelent.
A Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségiztem, kitűnően, de nem tudtam eldönteni, hogy mi legyek. Voltam kirakatrendező tanuló, egy évig jártam az Iparművészeti Főiskolára - bábtervező szerettem volna lenni - de kirostáltak.
Egy évig karácsonyfadíszeket festettem, aztán bekerültem az Állami Bábszínházba. Az itt töltött négy év alatt bábszínészi diplomát szereztem, és végre belekóstoltam a színház világába.
Közben levelező tagozaton végeztem az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar irodalmi szakán. 1963 a nagy döntések éve volt: szabadfoglalkozású író és grafikus lettem.
Sorra jelentek meg a képeskönyveim a Móra Kiadónál, és a Corvina Kiadó gondozásában számos idegen nyelven is. 1965-ben jelent meg Japánban a Laci és az oroszlán, s mind a mai napig új meg új kiadásban kapható.
Külső munkatársa lettem két gyerekújságnak, a Dörmögő Dömörnek és a Kisdobosnak. Írtam rádiójátékokat, sok-sok bábjátékot, és forgatókönyveket a Magyar Televízió gyermekműsorainak.
Ebben az időben (1974-76) írtam meg a Magyar Televízió megrendelésére A kockásfülű nyúl című rajzfimsorozat 26 epizódjának forgatókönyét, amelyet a Pannónia filmgyár megfilmesített Richly Zsolt rajzaival és az ő kiváló rendezésében.
Ez a sorozat a mai napig népszerű a gyerekek és a felnőttek körében is. Életem része volt az utazás is. Sok-sok meghívás érkezett az ország különböző részeiről gyermekkönyvtárakból, iskolákból, író-olvasó találkozókra.
Meséltem, rajzoltam, báboztam a gyerekeknek. A képeskönyvek és mesék mellett készítettem képregényeket, rajzos történeteket, rejtvényeket, játékokat. Megjelentek társasjátékaim is.
A könyvek sora folytatódik Boribon és Annipanni, valamint a Kippkopp sorozat könyveivel, vadonatúj alkotásokkal, valamint a régi könyvek új kiadásaival.
Könyveim a következő nyelveken jelentek meg: német, angol, spanyol, lengyel, román, szerb, koreai, japán. Japán szinte a második hazám lett: már 21 könyvem jelent meg Tokióban, a Laci és az oroszlán című könyv példányszáma pedig félmillió felé közelít.
1983-ban Ifjúsági Díjat, 2006-ban Janikovszky Éva díjat, 2010-ben József Attila díjat kaptam. Elmúltam 80 éves, de hála Istennek még dolgozom, és egy képes családregény megírását is tervezem.
Marék Veronika ismert mesehősei
Sok generáció nőtt már fel Marék Veronika meséin, figuráin - Boribon, Annpanni, Kippkopp és Tipptopp, a Csúnya kislány, Laci és az oroszlán vagy éppen a Kockásfülű nyúl - akár felnőttek vagyunk, akár gyerekek - a legközelebbi, legbensőségesebb ismerőseink.
A felsorolt szereplők közös jellemzője, hogy könnyen közel kerülnek a gyerekekhez. A történetek egyszerű, átélhető helyzetekből indulnak ki, miközben a barátságról, a kíváncsiságról, a félelmekről és az elfogadásról beszélnek.
A könyv helye Marék Veronika életművében
Marék Veronika nagy sikerű könyvei közül, a Laci és a oroszlán után, egy frissen felújított mesekönyv a legkisebbek számára.
A csúnya kislány története rövid, könnyen követhető eseményeken keresztül beszél egy fontos gyermeki tapasztalatról: milyen érzés, amikor valakit a társai kinevetnek, és hogyan változtathat ezen egy valódi barát segítsége.
A mese egyszerre szól a gyerekeknek és a felnőtteknek. A gyerekek felismerhetik benne a csúfolódás fájdalmát, a felnőttek pedig azt, hogy a közösségben minden kimondott szó hatással lehet a gyermekek önbizalmára.
Beszélgetési kérdések a meséhez
- Miért nevezték Marikát csúnya kislánynak?
- Mit rajzolt a csúnya kislány a jelmezbálra?
- Miért bántotta őt a többiek nevetése?
- Mit jelenthet az, hogy Marika bánatában világgá ment?
- Hogyan segíthet egy igaz barát annak, akit kinevetnek?
- Miért nem helyes valakit kizárólag a külseje alapján megítélni?
- Mit fejezhetett ki Marika tündérrajza?
- Hogyan lehet egy közösségben mindenkit elfogadni?
A mese legfontosabb kérdése nem az, hogy ki szép és ki csúnya, hanem az, hogyan bánunk egymással. Marika története arra emlékeztet, hogy a gúnyolódás fájdalmat okozhat, az igaz barátság viszont bátorságot és örömet adhat.