Az adott jegyzetek témája a városok és falvak közötti különbségek, fejlődési útvonalak és a középkori városok kialakulásának történeti háttere. A városi élet jellemzői, a kereskedelem, céhek szerepe, önkormányzatok és a városok jogi helyzete mind részletesen érintve vannak, miközben példákkal és történelmi összefüggésekkel illusztrálják, hogyan formálódtak a mai modern európai városok elődei.
Miért fontosak a városok és hogyan alakult ki a középkorban?
Az ókorban is léteztek városok, melyekben sok ember élt együtt. Ezek az új, középkori városok azonban a kereskedők és a kézművesek független, külön világává váltak. Nem csupán falai választották el a külső világtól, hanem lakóinak gondolkodásmódja is. A kora középkorban kevés város élte túl a hanyatlást. Itáliában és a Földközi-tenger partvidékén a római városok, ha összezsugorodva is, tovább éltek. Barcelona, Marseille, Lisszabon kikötői továbbra is üzemeltek.
A városokban a kereskedők érdekvédelmi szervezeteket, gildéket, majd kommunát hoztak létre, városi önkormányzatot, mely függetlenítette magát a földesúr vagy a püspök hatalma alól. A városok így hamarosan kiváltságokat, mentességeket kaptak. Egy betelepülő jobbágy 1 év és 1 nap után szabaddá lett, nem tartozott többé földesúri hatalom alá. Ezután szabadon rendelkezett ingó és ingatlan vagyonával, felszólalhatott a városi népgyűlésen. A feudális ítélkezés helyett a városokban írott kereskedelmi jog és szakképzett bíráskodási rendszer jött létre.
Céhek, ipar és a városok gazdasági szerkezete
A várost esküdtekből álló tanács és polgármester irányította. A város az idegen kereskedőket árumegállításra, helybeli árusításra kötelezhette. A középkorban nem voltak milliós városok, de sűrű városhálózat alakult ki kisvárosoktól 10-50 000 fő közötti nagyvárosokon át egészen az óriásvárosnak számító, 200 000 lakosú Párizsig. A városok főterén állt a harang- vagy tűztoronnyal magasított városháza, a polgármester és a céhmesterek, kereskedők házai. Ha a város katedrálist épített, akkor egy új főteret is létrehoztak. A városokban a céhek szigorúan rendezték a mesterségek gyakorlását, és korlátozták az iparűzők számát, hogy a piac szabályozott legyen, illetve a kontárokat pedig üldözték.
A mesterek legényeket és inasokat alkalmaztak, a tanulás része volt a vándorlás és vizsgamunkaként „remek” elkészítése is. A céhek szabályozták, hogyan válhat valaki mesterré: először inasként, majd legényként, ezt követően idegen városok mestereinek tudását kellett elsajátítani. A lakosság nagy részét a plebs alkotta, akiknek tagjai alkalmi munkákból éltek. Folyamatos volt a jobbágyok bevándorlása, mert ha valaki 1 évet és 1 napot eltöltött a városban, akkor az ura nem követelhette többet vissza („a városi levegő szabaddá tesz”).
Városépítés és építészeti vonások a középkorban
A fából készült házak miatt gyakoriak voltak az egész várost elpusztító tűzvészek. A város vezető tisztségeit (főbíró, polgármester, a városi tanács tagjai) a patríciusok töltötték be, akik a vagyonos távolsági kereskedők közül kerültek ki. A polgárság zömét az iparosmesterek alkották, akiknek házuk és műhelyük volt. A mesterek szakmánként céhekbe tömörültek, melyek biztosították a piac szabályozását, és korlátozták az iparűzők számát, úgy, hogy csak annyi embert vettek fel a céh-be, amennyi meg tudott élni a városban, a kontárokat pedig üldözték. A lakosság jelentős részét a plebs alkotta, akik számára a városi élet lehetőséget teremtett a privilégiák kihasználására és a jogi keretek közötti együttműködésre.
Kereskedelem és lophatóság a Balti-tenger és Földközi-tenger vidékén
A kereskedelem fellendülésével a városok élete is megújult. Genova és Pisa a Földközi-tenger nyugati medencéjében lerakatokat épített ki, Velence felé, majd onnan fémárukat, gyapjúszövetet exportáltak. Északon Lübeck és Hamburg szövetségéből jött létre a Hanza, melyhez 200 város csatlakozott az orosz Novgorodtól kezdve Stockholmon át Londonig. A prémek, méz, viasz, faáru, a flandriai és angol posztó kereskedelme a Balti-tengeren zajlott. A két nagy kereskedelmi útvonal a szárazföldön Franciaországon és az Alpok hágóin át kapcsolódott össze. Félúton, Champagne területén jött létre Európa legfontosabb, egész évben tartó vására.
Egy kis várostörténelem Eger példáján keresztül
My hometown is called Eger. It is a small town, which is situated in the north-eastern region of Hungary. It has 56000 inhabitants, and it is the county-seat of Heves county. Eger is very famous for its history. It played an important role in the war against the Turkish army in the 16th century. Eger has a wide range of entertaining facilities. It has a famous theatre, two cinemas and a huge library. It has many restaurants, pubs and clubs. Eger is most famous for its wine. You can try all kinds of wines here, from dry to sweet, and red to white. Beszéljünk a település építészetéről. Eger is noted for its beautiful architecture. The most amazing buildings are the castle, the cathedral and the main building of the college.
I like Eger, because I think this is the most beautiful town in the country. Dobó square and Széchenyi street look gorgeous at Christmas. Eger has a great college, and it has a really busy student life. I can always go for a walk in Érsek garden, where the air is clean, and sometimes I can see squirrels jumping from one tree to another. Transportation is very simple in Eger, so you can get everywhere within a few minutes. However, there are a few things which I dislike about my hometown. For instance, the bus station is very crowded and sometimes it can be dangerous. It is difficult to make money here, because there aren’t enough workplaces. I am totally sure that this is the place I want to grow old in.
Középkori városok fejlődése és környezeti hatások
A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés a 11-12. században kiteljesedett, a 12. században az erdők helyén jórészt szántók voltak, így a gabona terméshozama 2-3 szorosára nőtt. A növekvő és biztosabb termés csökkentette az éhínséget, emelkedett a népesség, mert az emberek szervezete jobban ellenállt a betegségeknek, így Európa lakossága 38 millióról 75 millióra nőtt, mely vándormozgalmat indított el. Az eddigi lakatlan területeket birtokba vették, Közép-Európa szabad földjein pedig a telepeseket szívesen fogadták. A mezőgazdasági árutermelés fejlődése felesleget hozott létre, így megindult a pénzforgalom, mely elősegítette a városok kialakulását.
A városok felépítésénél a városlakók egyre sűrűbben éltek falakkal körülvett településeken. A városokban a nyilvános rendet és igazságszolgáltatást saját maguk rendezték, és a történelmi folyamat során kialakult a polgárjog, a városi tanács és a közrend fenntartásáért felelős tisztségek rendszere. A városok így hosszú időn át függetlenek maradtak a földesúri és püspöki hatalomtól, és saját jogi, gazdasági és közigazgatási kereteik szerint fejlődtek.
