Általánosan elterjedt tévhit Magyarországon, hogy az angol nyelv könnyebb, mint a német. Az idegennyelv-tanítással foglalkozó szakemberek szerint valójában egyáltalán nem jelenthető ki, hogy a német nehezebb az angolnál, mivel minden nyelvben vannak eltérő nehézségű részek, ráadásul az sokkal fontosabb, hogy a gyerek először sikerélményekkel gazdagodjon.
Az angol eleinte könnyű, legalábbis sokkal könnyebben tanulható, mint a német. Az angol fokozatosan nehezedik, a német már az elején is nehéz. Később, amikor már a középfok felett jár, ez megváltozik: az angol egyre nehezebb lesz, míg a némettanulás a középfok felett gyakorlatilag csak szókincsfejlesztésből áll.
Miért tűnik könnyebbnek az angol a kezdeti szakaszban?
Az angol jelen időben nem ragozza az igéket. Kivéve az egyes szám 3. személy igealak. A német viszont igen.
Összehasonlítva ez így néz ki a várakozik igét alapul véve:
| Angol | Német |
|---|---|
| I wait | ich warte |
| you wait | du wartest |
| he /she waits | er / sie wartet |
| we wait | wir warten |
| you wait | ihr wartet |
| they wait | sie warten |
Hát ige, a bal oldal egyszerűbbnek tűnik. És akkor még nem beszéltünk a német der, die, das határozott névelőkről, ami angolban mindig the.
Nem kell angolban minden egyes főnév nemét külön megtanulni. Az angol eleinte könnyű, legalábbis sokkal könnyebben tanulható, mint a német.
A német nyelv kezdeti nehézségei
A német talán kicsit nehezebb szerkezetű nyelv, mint az angol, inkább fázisok vannak, nullától száz százalékig. A különböző szakaszok más nehézségűek: van olyan nyelv, ahol a kezdeti szakaszt könnyebb megtanulni, és olyan is akad, ahol középső szakasz a könnyebb.
A kínai, a német, az orosz és a magyar az elején nagyon nehéz, és inkább a későbbi nyelvtanulási szakaszban lehet könnyebben sikerélményeket szerezni. Ezzel szemben az angol, a francia és az olasz tipikusan olyan nyelvek, amelyek korán hatékonyak, és hamar lehet sikereket elérni bennük.
A német nyelv nehéz, sokszor küszködünk, miközben próbáljuk elsajátítani. Az angol fokozatosan nehezedik, a német már az elején is nehéz.
Miért lehet később nehezebb az angol?
De ezek után már szinte minden más komplexebb az angol nyelvben. Nagyobb a szókincs, összetettebb az igeidőrendszer, nehezebb a kiejtés és a listening (hallás utáni szövegértés), kreatívabb és változatosabb a mindennapi szóhasználat.
Középfokú szint felett azonban már az angol tanulása is nagyon nehéz. Ha felsőfokig akar eljutni, például angolból, akkor jobb a középfok után rögtön folytatni.
Sokkal több a német-magyar tükörfordítás, mint az angol-magyar tükörfordítás. Szóval le kalappal mindenki előtt, aki tanul vagy megtanul angolul.
A nehézség nemcsak a nyelvtanon múlik
Németh Dezső, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének pszicholingvisztikusa szerint jó, ha a nyelvtanulásban van sikerélmény, mert a nyelvtanulás nagy szenvedés is tud lenni. Ha elkezdesz idegen nyelvet tanulni, és nincs sikerélményed, akkor megutálhatod.
Németh szerint pszichológiai okokból a kényszerítés sosem jó a tanulóknak, ugyanis a motiváció nagyon fontos mindenféle tanulási helyzetben. Ezért ha a gyerek angolt akar tanulni - mivel úgy érzi, hogy ez hasznos neki, mert a számítógépes játékok és a filmek mind angolul vannak, és ráadásul sok társa is azt tanulja -, de ennek ellenére németet erőltetnek rá, az olyan lesz, mint korábban a kötelező orosznyelv-tanulás.
Az angol amúgy is ragad a gyerekre, mivel filmeket néz, böngészi az internetet, és emellé nem árt a német - a szakember szerint viszont a mindennapi életben ez mégsem így működik.
Angol vagy német: melyikkel érdemes kezdeni?
Tanulóink közül ezt egyre többen kérdezik. Meg azt is, hogy az angolon kívül milyen nyelven tanuljanak.
Magyarországon sokkal gyakrabban van rá szüksége, mint a spanyol, olasz, orosz vagy francia nyelv közül bármelyikre. Utóbbiakat csak az angol és a német után ajánljuk.
A másik gyakori kérdés, hogy amennyiben az angolra is meg a németre is szüksége van, melyiket vegye előre. A fontosságot tekintve mindenképpen az angollal érdemes kezdenie. Utána jöhet a német.
Az angol szinte nélkülözhetetlen, biztos, hogy szüksége lesz rá. Jobb túlesni rajta, és utána majd meglátja, maradt-e energiája német tanulásra.
Mi történhet, ha valaki a némettel kezdi?
- Simán megtanul németül, és utána angolul is. Kívánom, hogy így legyen.
- Lehet, hogy közbejön valami, ami miatt abba kell hagynia a nyelvtanulást, és akkor az angol sokkal jobban fog hiányozni.
A kérdés hasonlít ahhoz a dilemmához, hogy autót vagy lakást vegyünk előbb. Kinek mi a fontosabb.
Azért legtöbben először lakást veszünk (ez az angol), és addig beérjük egy használt idősebb járgánnyal is (ez egy minimális szintű német ismeret, kb. annyit tudunk az elején, hogy Zwei Bier). Később majd veszünk egy fiatalabb, jobb autót (fejlesztjük a német tudásunkat is: Zwei Bier, bitte).
Számít-e, hogy melyik nyelvet tanuljuk először?
Egy másik, nagy vihart felkavaró kérdés, hogy a német után könnyebb az angol, vagy az angol után könnyebb-e németül tanulni.
A vélemények három csoportba oszthatók:
- Könnyebb az angol után a németet tanulni.
- A német után könnyebb megtanulni angolul.
- Mindegy a sorrend, a második nyelvet mindenképpen könnyebb elsajátítani.
A harmadik táborba tartozom én is. Az én tapasztalataim ugyan nem ezt mutatják, szerintem nagyon is egyéni kérdés, hogy kinek és miért megy könnyebben egyik vagy másik nyelv tanulása.
Bizonyos felmérések szerint német után könnyebb az angol, hát fogadjuk el ezt is egy érvnek. Az iskolában azt tanácsolták, hogy érdemes a német nyelvet választani, hiszen ha elsőként egy nehéz nyelvet tanul a gyermek, akkor később az angol nyelv - mint második idegen nyelv - tanulása már könnyebben fog menni.
Az angol gyakorlati jelentősége
Ha az eszemre hallgatok, akkor az angolt választom, mert azzal bárhol a világon elboldogul, jobban mint a némettel.
A német nyelvet csak Európában tudja használni, ott sem mindenhol, és angolul a németek is beszélnek - többnyire. Az angol nyelvet viszont nem lehet kikerülni.
Ha soha nem megy külföldre, akkor itt Magyarországon is szüksége van az angolra, gondoljunk csak az internethasználatra vagy a későbbi munkavállalásra, hiszen a cégeknek jelentős része külföldi tulajdonban van, vagy a vezetőség illetve kollégák egy része nem magyar ajkú.
Nyelvválasztás gyermekkorban
Az első idegen nyelvet az általános iskola negyedik osztályától tanítanák. A második idegen nyelv elkezdését 7. osztályra időzíti a tervezet.
Németh szerint az jó ötlet, hogy ne egyszerre kezdjék, a két nyelv között lévő többéves elcsúszás is jó, viszont az elsőt nagyon korán érdemes elkezdeni. Ha mondjuk elkezdjük elsőben az első idegen nyelvet, akkor érdemes ötödikre tenni a másodikat.
A mi iskolánkban 4. osztálytól tanulhatnak idegen nyelvet a gyerekek. Egy nyelvet lehet választani a felajánlott kettőből: angolt vagy németet.
Hamarosan meg kell hoznunk a döntést, hogy melyik legyen a kiválasztott nyelv, amit öt éven át fog tanulni az általános iskola nyolcadik osztály végéig.
A pedagógus és a motiváció szerepe
Az, hogy gyermekünk szeretni fogja-e az adott idegen nyelvet, jórészt azon múlik, milyen a pedagógus. A felszedett nyelvtudásban is jelentős szerepe van annak, hogy a pedagógus mennyire motivált, jólképzett, lelkiismeretes, hogyan bánik a gyerekekkel, mennyire hatékony módszereket alkalmaz stb.
Az már kiderült, hogy az idegennyelv-tanítással foglalkozó szakemberek szerint valójában egyáltalán nem jelenthető ki, hogy a német nehezebb az angolnál, mivel minden nyelvben vannak eltérő nehézségű részek, ráadásul az sokkal fontosabb, hogy a gyerek először sikerélményekkel gazdagodjon.
Ha tudnám, hogy az egyik pedagógus szuper, a másik pedig "nem szuper", akkor valószínűleg nem rágódnék tovább, vagy legalábbis nem lennék ennyire tanácstalan.
Korai nyelvtanulás és óvodai nyelvi nevelés
A pszicholingvisztikus ennél korábbra rakná a kezdést. Az angolt már az óvodában el lehetne kezdeni.
Vannak már óvodai nyelvórák, ami nem azt jelenti, hogy nyelvtant tanulsz, hanem énekelsz és játékosan tanulsz angolul. Ez nagyon jó lehet.
Az óvodai nyelvóráknál nem cél, hogy a gyerek idegen nyelven, választékosan beszéljen, sokkal fontosabb a kiejtés és a fonémarendszer alapjainak elsajátítása.
Ehhez már az is elég, ha az óvodások énekelgetnek, játszanak, verseket és szavakat tanulnak. Fontos, hogy a tanulás ebben az életkorban valamilyen játékos formában történjen, különben káros is lehet, mert a gyerek megutálhatja a nyelvtanulást.
Miért előnyös a korai kezdés?
Még mindig sokakban él az a tévhit, hogy a gyerekeknek nem szabad korán nyelvet tanítani, mert magyarul sem fog rendesen megtanulni.
A nyelvtudomány, a pszicholingvisztika, a kognitív tudományok álláspontja szerint minél korábban érdemes elkezdeni idegen nyelvet tanulni, mert akkor lesz igazából hatékony.
Az is tévedés, hogy összekeverednének a nyelvek a gyerek fejében - ez esetleg a nyelvtanulás első szakaszában lehet ideiglenesen igaz -, valójában azonban szépen meg tudja tanulni a két nyelvet.
A korai nyelvtanulásnak bőven vannak előnyei. A gyerek absztraháló (elvonatkoztató) képessége sokkal jobb lesz.
Ha csak magyarul tanulsz egy nyelven, a kutya szó összekapcsolódik a kutya jelentéssel. A szó és a jelentés egy lesz. Viszont, ha egy jelentésre, minthogy szőrös, ugató állat ott van angolul a dog és a magyar kutya szó is, akkor már szétválik a szó és a jelentés.
Kiejtés, hangok és nyelvi készségek
A nyelvtanítást akár egyből a születés után érdemes lehet elkezdeni, ugyanis a fonémák (a hangok elvont elemi egysége) percepciója (észlelése) már lezárulhat kétévesen vagy akár még korábban is.
Az anyanyelv fonémái hamar behatárolódnak, ezért ha korán hall a gyerek más típusú hangingereket, más nyelvet, akkor gazdagabb fonémakészlettel rendelkezhet.
A japánok például nem igazán tudnak az l és az r fonémák kiejtése között különbséget tenni. Ez nagyjából az első másfél évben dől el.
Ha ezalatt hallják más nyelvek fonémáit is, akkor sokkal dinamikusabb lesz a fonémarendszerük, és jobban tudnak majd idegen nyelveket is tanulni.
Hogyan sajátítjuk el a nyelvet?
A nyelv elsajátítása három szintre osztható. Az első a már említett fonémarendszer, annak megértése és használata.
A második a nyelvtan szintje. Ezek mögött részben a készségekért és automatizmusokért felelős emlékezeti rendszerek állnak.
A harmadik szint a szótár, maguk a szavak. Ez az, amit a legkönnyebben el lehet sajátítani későbbi életkorokban is.
Ezeket a készségeket érdemes már tízéves kor előtt elkezdeni tanulni. A nyelvet úgy lehet elképzelni, mint egy házat.
A ház tégláit összetartó habarcs a lényege a nyelvnek, ez felelhet meg a fonémákról és a nyelvtanról való tudásnak. Ez automatikusan működő és készségszintű tudás.
A téglák a szavak. Ha kicserélsz egy téglát - elfelejtesz egy szót -, az nem olyan nagy baj. Ha az alap megvan, később is vissza lehet hozzá nyúlni.
Tanulás tévéből és mindennapi környezetből
Az angolt a gyerek részben megtanulja akár a tévéből, rajzfilmnézés közben - az ilyen történetek nemcsak tévhitek.
Angolul olvastunk mesekönyveket, angolul játszottunk, angolul néztünk mesefilmeket, vagy csak úgy általában angolul beszéltünk a mindennapi szituációk során.
Igyekszem az olvasás- és írástanulást is játékos módszerekkel folytatni, de azért előbb-utóbb iskolaszagú foglalatosságoknak is be kell kerülni a mindennapokba, és bizonyos értelemben a szülőből tanár lesz.
Emiatt lehetséges az, hogy a gyerek részben megtanulja a nyelvet akár a tévéből, rajzfilmnézés közben.
A nyelvtanulás folyamatos gyakorlást igényel
A nyelvtanulásban fontos a folytonosság, nem szeretném ha elveszne a már eddig felszedett angoltudásuk.
A valóság azonban az lesz, hogy az iskolai németórákra itthon is kell majd készülni, mégpedig napi szinten. Abban az esti egy-két órában, amit jó esetben otthon töltünk.
És ebbe az esti egy-két órába kell beleférnie az angolnak is - a magyar mellett. Este azonban már járna egy kis "saját" idő is a gyerekeknek, amiben az egyre függetlenebb gyerekek nem feltétlenül az anyjuk társaságát keresik.
Nagyobb korukban maguk is tudják majd fejleszteni a nyelvtudásukat, de addig még sok év van hátra.
Angol vagy német a gyermeknek?
A gyermekünk szempontjai jelentősen eltérhetnek a mieinktől: melyik nyelvet beszéli jobban az adott pillanatban, melyik nyelven kapott több pozitív visszacsatolást, vagy a nagyobb iskolatársak miket híresztelnek az egyes nyelvi órákkal kapcsolatban.
Egy kilenc-tízéves gyerekre sok kérdésben rábízhatjuk a döntést. Ha megkérdeznénk, hogy melyik nyelvet szeretné tanulni, bizonyára adna választ, főleg ha már tanulta is őket.
Azonban a motiváció lényeges tényező a tanulás során. A jó pedagógus, a sikerélmény, a gyakorlás folyamatossága és a gyermek érdeklődése gyakran fontosabb, mint az, hogy önmagában melyik nyelvet tekintjük nehezebbnek.
Az angol és a német eltérő módon nehéz: az angol rendszerint könnyebben indul, de a magasabb szinteken összetettebbé válhat, míg a német már a kezdeti szakaszban több nyelvtani akadályt állít a tanuló elé.
Ezért nincs mindenkire érvényes válasz arra, hogy az angol vagy a német nyelvet nehezebb megtanulni. A döntésnél érdemes figyelembe venni a nyelv gyakorlati szükségességét, a tanuló motivációját, a pedagógus személyét, a rendelkezésre álló gyakorlási lehetőségeket és a választott célként kitűzött nyelvi szintet.