Angol vagy német nyelvet tanuljon a gyerek? A döntés, ami a jövőjét is meghatározhatja

Az angol és a német egyaránt értékes idegen nyelv, ezért a döntést nem önmagában a nyelv „jobb” vagy „rosszabb” volta, hanem a gyermek életkora, nyelvi környezete, érdeklődése, a család földrajzi helyzete és a későbbi célok alapján érdemes meghozni. Magyarországon az angol az elsőként választott idegen nyelv, miközben a német különösen fontos lehet a szomszédos országok, a továbbtanulás és a munkaerőpiac miatt.

A korai nyelvi ingereknek lehetnek előnyei, de a heti néhány alkalommal megtartott nyelvóra nem azonos a valódi kétnyelvű környezettel. A kisgyermek számára az anyanyelv biztos elsajátítása, a játék, a mozgás, a mesehallgatás és a társas kapcsolatok ugyanilyen fontosak, ezért nem minden esetben a minél korábbi formális nyelvoktatás a legjobb választás.

Mikor érdemes elkezdeni az idegen nyelv tanulását?

A kutatások alátámasztják, hogy minél korábban kezdjük el az idegen nyelv oktatását, a gyerekek annál könnyebben sajátítják el. Sőt, már a pólyás babának is taníthatunk idegen nyelvet. Sok szülő keresi a választ a kérdésre: mikortól kezdjen gyermeke idegen nyelvet tanulni?

A szakemberek állítása szerint már újszülött korban! A csecsemő agyában az idegsejtek összekapcsolódása alakulóban van, ezért könnyebben tanulnak mint a felnőttek. Pubertás korban ez a folyamat fokozatosan lelassul.

Az idegen nyelv alapja 6 hónapos kortól 3 éves korig alakul. Ebben az időszakban a gyerekek megértik az egyes szavak jelentését, megnevezik a körülöttük levő tárgyakat, kifejezik szükségleteiket. Próbálják utánozni a nyelv hangsúlyát, dallamát, keresik az anyanyelv és az idegen nyelv közötti összefüggéseket.

Az első három életévben érkező ingerek mennyisége befolyásolja a gyermek későbbi intelligenciáját. Ebben az időszakban a csecsemők olyan korlátlan lehetőségekkel bírnak, hogy nem számít, hány idegen nyelvet tanulnak. Az idegen nyelv tanulása ilyenkor az agynak ugyanazokat a részeit stimulálja, mint az anyanyelv elsajátítása.

Ám ez a fajta képesség csak egy bizonyos ideig tart. A 7 éves gyerekek agyában az idegen nyelvet már eltérő területek „dolgozzák fel“, ahol a nyelv elsajátításához fontos neuron összeköttetések már nem alakulnak ki. Azt lehet tehát állítani, hogy 7 éves korig az idegen nyelvek elsajátítása kevesebb erőfeszítéssel jár.

A Montreali McGill University munkatársai, Elizabeth Peal és Wallace Lambert bebizonyították, hogy a bilingvális gyermekek általában jobban teljesítenek az intelligencia tesztekben mint az egynyelvű gyerekek.

A korai nyelvoktatás előnyei és kockázatai

A gyerekeknek nyelvórára kell járniuk. Ez már régóta nem kérdés. Az viszont igen, hogy hány éves koruktól tanuljanak idegen nyelvet, és ez rendkívüli módon megosztja a szülőket és a tanárokat.

Az egyik tábor véleménye szerint, minél fiatalabb életkorban kezd a gyerek angolul tanulni, annál jobb, annál könnyebben megtanul. A másik oldal szerint, először az anyanyelvét sajátítsa el rendesen, és csak utána kezdjen egy idegen nyelvet tanulni. Mindkét esetnek vannak előnyei és hátrányai.

Érvek a korai kezdés mellett

3 éves korban a legtöbb gyerek már tud beszélni, érdemes elkezdeni az angolt is. Tény, hogy ebben a korban nagyon ragad a gyerekre a nyelv.

Óriási előnyt jelent, ha valaki ilyen korán kezdi el tanulni a nyelvet, mert természetes lesz neki (az angol vagy a német, vagy bármelyik másik nyelv) használata. A felnőtt korban népszerű kifogások (nincs időm foglalkozni vele, fáradt vagyok, nincs nyelvérzékem, stb…) többsége még ismeretlen az ifjú nyelvtanuló számára.

Ideális esetben eszközként használja a nyelvet, pl.: angol dalokat énekel, és nem gondolkodik azon, hogy milyen is az ő kiejtése. A kisgyermekeknek való angol nyelv tanításban Helen Doron módszere hozott új szelet.

A módszer lehetővé teszi a gyerekeknek, az anyanyelvhez hasonlóan megérteni az angol nyelvet még mielőtt írni, olvasni tudnának. A módszer segítségével a gyerekek még az első szavak kiejtése előtt megtanulják a nyelv zenéjét.

A korai kezdés korlátai

Ha ilyen fiatalon kezdi a tanulást, vagy megszereti, vagy megutálja a nyelvet. Az is előfordulhat, hogy keveredik a gyerekben a két nyelv. A fiam például rám szólt, hogy „ungarisul beszélj, Papa…”.

Viszont aki ilyen fiatalon, 3-5 éves korában megtanul angolul, az bizony nagyon gyorsan - akár fél év alatt - el is felejt mindent, ha nem gyakorolja rendszeresen. Vagyis 15 éves koráig hetente többször angoloznia kell ahhoz, hogy tudását szinten tudja tartani, és folyamatosan fejleszteni is kellene, mert 5 évesen még nem fog történelmi vagy gazdasági témákról csevegni, akármilyen értelmes is….

Cserébe a gyereknek teljesen természetes lesz az angol nyelv használata. A kicsiktől ugyanis a nyelvtanulás - hiába történik játékos formában - sokkal nagyobb koncentrációt és odafigyelést igényel, így amit egy 3 éves éveken át sajátít el, azt egy 10 éves játszi könnyedséggel tanulja meg, ha a megfelelő módszerrel oktatják.

Óvodáskorban angol vagy német?

Manapság a gyerekek már az óvodában elkezdik az idegen nyelvekkel való ismerkedést. Minél fiatalabb korban kezdi el a gyermek az idegen nyelv elsajátítását, annál mélyebben rögződik az emlékezetében.

Az ovisok által tanult idegen nyelvek között az első helyen az angol nyelv áll. Némely magánóvodákban egyszerre két idegen nyelvet tanulnak a kicsik, pl. angol - spanyol vagy angol - kínai kombinációban.

A korai óvodai nyelvoktatással kapcsolatban azonban más álláspont is létezik. A kisgyermek dolga nem más, mint hogy gyerek legyen. Játsszon, szaladgáljon, ismerkedjen a környezetével, barátkozzon a kortársaival, meséket hallgasson és ezáltal tanulja, tökéletesítse a saját anyanyelvét.

Sajnos azonban egyre inkább olyan korban élünk, ahol lassan már az óvodásoknak is órarendjük van, délutánonként foglalkozásról foglalkozásra rohangálnak, zenélnek, sportolnak, idegen nyelvet tanulnak, ahelyett, hogy a játszótéren engednék ki a gőzt, vagy anyával-apával kuckóznának otthon egy mesekönyvvel, vagy egy társasjátékkal.

Tanulmányok bizonyítják, hogy 10-12 éves korban semmiféle előnyt nem élveznek nyelvtudásuk szempontjából azok a gyermekek, akik már 3-4 éves korukban nyelvórára jártak azokkal a társaikkal szemben, akik csak 10-12 évesen kezdtek nyelvet tanulni.

Ezzel szemben ha a gyerek esetleg kötelességként éli meg a nyelvtanulást vagy úgy érzi nem teljesít elég jól a többiekhez képest - ami az eltérő idegrendszeri fejlettség okán ebben a korban könnyen megtörténhet -, akkor a nyelvtanuláshoz kötődő szorongás érzése bizonyosan gátolni fogja őt a későbbi tanulmányaiban.

Az anyanyelv elsőbbsége

Az elmúlt évtizedben meredeken emelkedő görbén mozog az óvodás korban beszédfejlődés problémákkal küzdő gyermekek száma. A probléma spektruma elég széles, a viszonylag könnyen orvosolható pöszeségtől és raccsolástól kezdve a dadogáson át egészen a megkésett beszédfejlődésig igen változatos nehézségekkel kell megbirkózniuk 3-6 éves gyermekeinknek.

A 2019-es statisztikák szerint a beszédhibával rendelkező gyerekek száma Magyarország számos területén már 50% felett mozog. Ez tehát azt jelenti, hogy 10 gyerekből legalább öt valamilyen hallható hibával beszéli a saját anyanyelvét, nem beszélve arról, hogy a digitális eszközök a mesekönyvek rovására történő térnyerésének “köszönhetően” átlagosan hol tart ennek a korosztálynak a szókincse.

Mindezekből az adatokból számomra ésszerűen következik a kérdés: Kell-e idegen nyelv tanulásával terhelni a gyermeket, amikor éppen elég kihívással szembesül a saját anyanyelvének elsajátítása terén?

Az anyanyelv az anya nyelve, azé a személyé, aki megszületésétől kezdve - de mondhatnám: a terhesség időszakától kezdve - a legintenzívebben van együtt a gyerekkel. A legtöbb időt tölti vele és a legbensőségesebb testi és lelki kapcsolatban adja meg gyereke számára azt az érzelmi biztonságot, amely minden fejlődés - érzelmi és értelmi, valamint egészséges testi fejlődés - alapfeltétele.

Mit tudnak a kétnyelvű gyerekek?

A legnagyobb előnyt a kétnyelvű gyerekek élvezik, ahol az egyik szülő külföldi állampolgár. A szülők ilyenkor rögzítik, milyen nyelven beszélnek a gyermekkel és értelemszerűen ezen a nyelven várják el a gyermektől a választ is.

A bilingvális nevelés fő előnye, hogy természetes és nincs időhöz kötve. A kétnyelvű nevelés akkor effektív, ha a nyelv aktív használata legalább a gyermek éber idejének 30%-át teszi ki.

Azonban egy gyermek alap esetben akkor lesz kétnyelvű, ha a két szülője más-más anyanyelvet beszél és következetesen ezen a két nyelven kommunikálnak vele. Az ilyen gyerekek tehát egészen más nyelvi környezetben nőnek fel, mint egynyelvű társaik és a nyelvtanulás során lejátszódó idegrendszeri és kognitív folyamatok is eltérőek az egynyelvű gyerekekétől.

Semmiképpen nem tekinthetőek tehát példa értékűnek olyan gyerekek esetében, akik heti pár alkalommal, 1-1 órát hallják a célnyelvet.

Helyes és természetes, ha ön magyarul, a férje pedig görögül beszél a gyerekekkel, hiszen mindkettőjüknek ez az anyanyelve, ez az a nyelv, amelyen nem kell keresniük a szavakat, nem kell gondolkozniuk, ha mondani akarnak valamit, nem kell, ne adj’ Isten, esetleg előbb anyanyelvükről egy tanult nyelvre fordítani, amit mondani akarnak.

Ha pedig egy magyar házaspár él külföldön gyermekével, feltétlenül magyarul beszéljenek vele is, ahogy egymás közt is nyilván beszélnek, a gyerek környezetéből úgyis az ország nyelvét szívja fel és sajátítja el nagyon hamar.

Miért választják sokan az angolt?

A világ első számú nyelve és fő kereskedelmi nyelve az angol. Angolul szinte a világ bármelyik országában megértjük egymást. Az angol nyelv nagyon flexibilis és könnyen elsajátítható.

Magyarország angol nyelvtudása a legutóbbi felmérések szerint javult. Az EF Education First nemzetközi nelyvoktató cég 72 nem angol nyelvű ország angol nyelvtudását mérte fel.

Helyezés	Ország
1.	Hollandia
2.	Dánia
3.	Svédország
4.	Norvégia
5.	Finnország
18.	Magyarország

Érdekes módon, éppen az északi országok valamint a Benelux államai szisztematikusan kerülik az idegenyelvű filmek és mesék szinkronizálását. A gyerekek a meséket feliratozva de eredeti hangon, sok esetben angolul nézik.

Ez is hozzájárul az egyes fogalmak és kifejezések szórakoztató módon való elsajátításához. Eredeti hangon nézni a meséket ugyan előnyös, de nem az egyetlen módszer a nyelv elsajátításához.

Miért lehet jó választás a német?

A német nyelv mellett szól, hogy komplexebb a nyelvtani struktúrája, így könnyebb utána elsajátítani egy második idegen nyelvet. Másrészt a tanulók gyakran elveszítik motivációjukat a következő nyelv tanulására, ha az angollal kezdenek.

Úgy véli, hogy a német nyelv méltánytalanul mellőzött a hazai oktatásban, annak ellenére, hogy Magyarország történelmi, kulturális és gazdasági kötődései a németekhez a legerősebbek az európai nemzetek közül.

Történelmünk számos szállal kapcsolódik össze a német, illetve az osztrák történelemmel, Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia Közép-Kelet-Európára gyakorolt kulturális hatása vitathatatlan - például a porosz tanítási módszer.

A német nyelv oktatásának több évszázados hagyományai vannak hazánkban. Száz évvel ezelőttig a leggyakrabban beszélt idegen nyelv volt Magyarországon, épp ezért rengeteg jövevényszavunk vagy tükörfordítású összetett szavunk származik ebből a nyelvből.

Országon belül és határainkon túl, ha létszámában nem is, de kultúrájában igen erős német nemzetiség él együtt a magyar ajkú lakossággal több száz éve.

Földrajzi és munkaerőpiaci szempontok

Ha azonban belegondolunk városunk földrajzi fekvésébe, mindjárt más megvilágítást kap a dolog. A globalizáció hozta magával azt is, hogy ennyire elterjedt az angol nyelv.

Való igaz, angoltudás nélkül nehéz manapság boldogulni, de fordítva is igaz, ma már nagyon kevés, ha valaki csak angolul tud. Ha pedig a munkaerőpiacra gondolunk, láthatjuk, az emberek többsége nem Angliában vagy Amerikában akar dolgozni, hanem inkább Németországban, vagy Ausztriában, hisz onnan akár minden nap haza lehet jönni.

A német gazdasághoz is kötődünk. Hazánk a német gazdasághoz is erőteljesen kötődik. Külkereskedelmünk 30%-a német nyelvterülettel történik, a külföldi működőtőke beruházások aránya is meghatározó, közel 40%.

Épp ezért a jelenleginél jóval nagyobb igény lenne a németül magas szinten beszélő, szakképzett munkaerőre. Ráadásul a németül tudó álláskeresők könnyebben tudnak boldogulni a szomszédos országokban is.

Magyarországon sok olyan cég létezik, ami eredetileg német cég, Pl.: Audi, Opel, Continental, LUK, Mercedes, Bosch, KnorrBremse, stb. Ezeknél a cégeknél a megfelelő képzettség mellett egy dolgot kérnek: nyelvtudást.

Úgy hogy, aki szeretne a műszaki iparban dolgozni, annak mindkét nyelv (legalább középszintű) tudása ajánlott. Ez nagyon megkönnyíti az ember életét, sőt más jelentkezőkkel szemben előnyt is jelenthet.

Angol vagy német az iskolában?

Magyarországon a nyelvoktatás az általános iskola 4. osztályától kötelező, viszont a Nemzeti alaptanterv lehetővé teszi a korábbi nyelvtanítást is, amennyiben az oktatási intézményben megvannak az ehhez szükséges feltételek.

Az általános iskola végére a tanulóktól elvárt az alapszintű (A1-A2) nyelvtudás, amikor a diák egyszerű kifejezések és mondatok segítségével képes kifejezni a szükségleteit illetve beszélgetni a mindennapi tevékenységekről vagy témákról.

Első nyelvként még mindig az angol vagy a német nyelv vezeti a listát. Amíg minden északi szomszédunknál - például csehek, szlovákok - a némettel kezdik a gyerekek idegen nyelvű oktatását, addig nálunk egészen más a helyzet: a hazai általános iskolák 70%-ban angolt tanítanak első nyelvként, mert erre van leginkább igény.

A következő nyelv a német 20%-ot tesz ki, a többi nyelv pedig a fennmaradó 10%-on osztozik.

Mikor lehet indokolt az angol?

Ha a gyermek érdeklődése egyértelműen az angol nyelvhez kapcsolódik.
Ha a család angol nyelvű környezetben él vagy rendszeresen használja az angolt.
Ha az iskola angoloktatása magas színvonalú, rendszeres és kommunikációközpontú.
Ha a gyermek későbbi tanulmányaihoz, érdeklődési területéhez vagy nemzetközi terveihez az angol illeszkedik jobban.

Mikor lehet indokolt a német?

Ha a család Németország, Ausztria vagy más német nyelvterület közelében él.
Ha a gyermek ilyen országban szeretne továbbtanulni vagy munkát vállalni.
Ha a környezetében németül beszélő rokonok, ismerősök vagy közösségek vannak.
Ha a család a későbbiekben két idegen nyelvet szeretne taníttatni, és a németet választja elsőként.

Miért nem elég önmagában a televízió?

Ne bízzon mindent a televízió vagy a számítógép képernyőjére. Ezeken keresztül a gyerekek ugyan rengeteg mennyiségű információhoz jutnak, de hiányzik a valódi kölcsönhatás, amely nélkülözhetetlen a fejlődés szempontjából.

Az idegen nyelv elsajátításánál szükség van az élő kölcsönhatásra. Ha vannak külföldi ismerőseik, ismerkedjen meg velük gyermeke is.

A biztos nyelvtudás alapja csakis a folyamatos tanulás lehet, mert így érhető el, hogy elkezdjünk az adott nyelven is gondolkodni, ezáltal pedig bátran használni azt.

Hogyan építsük be a nyelvet a mindennapokba?

Néha nevezzék meg a tárgyakat mindkét nyelven.
Nézzenek mesét eredeti hangon, szinkron nélkül.
Tanuljanak egyszerű mondókákat vagy énekeket idegen nyelven.
Időnként társalogjanak idegen nyelven.
Játszanak egyszerű idegen nyelvű társasjátékokat.
A házi oktatás legyen játékos és összpontosítson a kommunikációra.
Az idegen nyelv tanítását különböző szórakoztató tevékenységekkel kösse össze.
Az új szavak elsajátítása egyszerűbb ha emóciókkal vannak egybekötve.
Idősebb gyermekeknél digitális alkalmazások is használhatók a nyelv gyakorlására.

A házi oktatás legyen játékos és összpontosítson a kommunikációra. Az idegen nyelv tanítását különböző szórakoztató tevékenységekkel kösse össze.

Az új szavak elsajátítása egyszerűbb ha emóciókkal vannak egybekötve. Az idegen nyelv elsajátításánál szükség van az élő kölcsönhatásra.

Mivel a magyar iskolákban előírt átlagos óraszám nem elegendő arra, hogy a tanulók gondolkodása átálljon az adott nyelvre, ezért érdemes egyéb alternatívákat is figyelembe venni, mint pl. közös filmnézés eredeti nyelven, részvétel nyelvi táborokban.

Nyelvóra vagy logopédus?

A kisgyermek beszédfejlődésének támogatásakor először azt kell figyelembe venni, hogy az anyanyelvi kommunikáció megfelelően alakul-e. A beszédértési, kiejtési, folyamatossági vagy szókincsbeli nehézségek esetén a nyelvóra nem helyettesíti a szükséges szakmai segítséget.

A probléma spektruma elég széles, a viszonylag könnyen orvosolható pöszeségtől és raccsolástól kezdve a dadogáson át egészen a megkésett beszédfejlődésig igen változatos nehézségekkel kell megbirkózniuk 3-6 éves gyermekeinknek.

Mi a helyzet a kisiskolásokkal?

Gyakran felmerülő kérdés az is, hogy a kisiskolás (kb. 6 és 10 éves kor között) korú gyermekünk tanuljon-e idegen nyelvet. Ebben a kérdésben már jobban megoszlanak a vélemények, mint az óvodás korú gyerekek esetén.

Ebben a korban ugyanis még szintén elmondható, hogy a gyermek nem fog jelentős előnyre szert tenni nyelvet nem tanuló kortársaival szemben, viszont számos fontosabb dologtól vonjuk el az idejét és az energiáját.

Általános iskola alsó tagozatában a gyerekeknek meg kell tanulniuk írni, olvasni, számolni. Ha mindezek mellett még marad energiájuk valamire a nap végén, akkor az a mozgás és a játék kell legyen.

Mikor jöhet el a nyelvtanulás megfelelő ideje?

Azt gondolom, a nyelvtanulás ideje 10-12 éves kor környékén érkezik el. Akkorra megtanulnak a gyerekek szépen és adekváltan kommunikálni, írni és olvasni a saját anyanyelvükön és képesek a hosszabb távú koncentrált figyelemre, amit a nyelvtanulás igényel.

A másik tábor azon a véleményen van, hogy legkorábban 10 - 11 évesen érdemes elkezdeni a nyelvtanulást, mert a gyerek idegrendszere ekkorra sokkal érettebb, már tud írni és olvasni az anyanyelvén.

Amit 10 éves koráig 4-5 év alatt tanul meg, azt később, 11 évesen 1 év alatt megtanulja. Ekkor már sokkal inkább feladatnak, leckének, munkának tekintik a nyelvtanulást, de még mindig rendkívül gyorsan tanulnak.

Ha ebben a korban olyan metódussal kezd a gyerek nyelvet tanulni, ami az egynyelvű oktatásra és a nagy mennyiségű, értett célnyelvi közlésen át történő készségépítésre helyezi a hangsúlyt, akkor az eredmény rövid időn belül látványos lesz, annak ellenére, hogy nem gyötörtük őt már egészen kicsi korában idegen nyelvű foglalkozásokkal.

Az angol és a német sorrendje

Közismert tény, hogy aki a nyelvtanulást a némettel kezdi, utána játszva megtanul angolul. Fordítva ez már nem igaz. A német logikus gondolkodásra tanít, a modern világban átvette a latin szerepét, megadja az alapot a többi nyelv elsajátításához.