A Wikipédia története, célja és működése az angol Wikipédia alapján

A Wikipédia többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett online világenciklopédia, amelyet a floridai központú nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemeltet, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi. A Wikipédia elsődlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni; egy wiki, és így néhány kivételtől eltekintve bárki által szerkeszthető; továbbá nyílt tartalmú, és a Creative Commons Nevezd meg! Így add tovább! 3.0 szabályai vonatkoznak rá.

A Wikipédia célja, hogy összegyűjtse az emberiség tudását, miközben a tartalom szabadon olvasható, szerkeszthető és felhasználható marad. Az oldal alapgondolata szerint minden embernek szabadon hozzá kell férnie az emberiség össztudásához, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e szakirányú végzettséggel vagy sem.

Mi a Wikipédia?

A Wikipédia egy ingyenes, nyílt forráskódú, internetes enciklopédia. A Wikimédia nonprofit Alapítvány felügyeli.

A Wikipédia magában foglalja a különböző nyelvi változatait is, köztük a magyar Wikipédiát. Az angol változat 2015 novemberében elérte az 5 milliós szócikkszámot; ez a világ legnagyobb enciklopédikus műve.

A Wikipédia név a wiki és az enciklopédia szavakból ered. Bár gyakori, hogy a Wikipédiára „Wiki”-ként hivatkoznak, lévén ez a legnagyobb wiki rendszer, azonban ez az elnevezés helytelen, mert több tízezer független, „wiki-rendszerű” oldal üzemel az interneten, melyek jelentős része nem enciklopédia formájú.

Az enciklopédiák és a közös tudásgyűjtés előzményei

Az emberiség mindig igyekezett rendszerezni a tudását, és összegyűjteni az aktuális világ tudományát, nézeteit, és rögzíteni egy megbízható, olvasható, tartós formában. A korai időkben is már több enciklopédiát, illetve lexikont készítettek.

• a római időkben Marcus Terentinus Varro: Disciplinarum;
• a kora középkorban Cassiodorus: Vivarium;
• a 17-18. századtól a nagy enciklopédiák korszaka: Cyclopaedia, Encyclopaedia Britannica, Encyclopédie.

Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik Pergamonig és az alexandriai könyvtárig. A korai arab muszlim tudásgyűjtemények már a középkorban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, történelmi módszerként és idézetekként tartunk számon.

A legfontosabbak közé sorolhatjuk Fakhr al-Din ar-Rází (1149-1209) tudományos enciklopédiáját, al-Kindí (801-873) figyelemre méltó, 270 kötet terjedelmű irodalmi munkásságát és Ibn Szina, latin nevén Avicenna (980-1037) gyógytudományi enciklopédiáját, mely évszázadokon keresztül a legmegbízhatóbb forrása volt az orvoslásnak.

Szintén figyelemre méltó al-Tabari (839-923), al-Maszúdí (896-956), Ibn al-Aszír (1160-1233) és Ibn Khaldún (1332-1406) műve, a Mukadimma, mely máig érvényes intelmeket tartalmaz az írott forrásokba vetett bizalommal kapcsolatban.

Ám ezek a művek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhetők: megfizethetetlenek voltak, és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak, a gyógyítás tudományának kivételével. A széles körben terjesztett enciklopédia gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, Denis Diderot (1713-1784) munkássága nyomán.

A leggyakrabban használt enciklopédiát az angol világban az Encyclopædia Britannica, spanyol nyelvterületeken az Enciclopedia Universal Illustrada, Németországban a Meyer's Konversationslexikon és a Brockhaus, míg Magyarországon a Révai nagy lexikona jelentette.

Az elektronikus enciklopédiák megjelenése

A tudás rögzítésének következő fejlődési lépése az elektronikus enciklopédiák megjelenése volt, hatalmas tárolási kapacitást biztosítva. Először a helyi hozzáférésű mágnesszalag vagy lemez forma, illetve éppen az aktuális adathordozó hódított teret.

Később CD-ROM és DVD-ROM adathordozón jelentek meg az elektronikus enciklopédiák. Az Academic American Encyclopaedia 1985-ben CD-ROM-on is elérhetővé vált.

Majd megjelentek a távoli hozzáférésű kiadványok. Például az Academic American Encyclopaedia 1983-ban, a Britannica Online pedig 1994-ben.

A távoli hozzáférésű kiadványok a mai napig népszerűek a közvetlen elérés és az információk viszonylag gyors aktualizációja miatt. Az enciklopédiák fejlődésében a következő generációt a távoli hozzáférésű, ingyenes, illetve a nyílt hozzáférésű, viszonylag szabadon szerkeszthető változatok jelentették, például a Wikipedia 2001-ben.

A wiki fogalma és eredete

A wiki szó havaii eredetű, jelentése gyors; a wiki wiki kifejezés jelentése nagyon gyors. Az első wiki kifejlesztése Howard G. (Ward) Cunningham amerikai számítógépes programozó nevéhez fűződik.

WikiWikiWeb néven weboldalt és szoftvert fejlesztett ki 1994-ben, ami a felhasználó által fejleszthető weboldal, hipertext formátummal. A programozók munkáját akarta megkönnyíteni.

A wiki olyan webes környezetet jelent, amelyben a felhasználók közvetlenül módosíthatják, bővíthetik és javíthatják az oldal tartalmát. Magát a wiki formátumot nem kellett kitalálni, sokkal kisebb tudásterületekre, leginkább programozóknak, már léteztek ilyenek, de az nem jutott eszébe senkinek, hogy a formátumot egy komoly enciklopédia készítéséhez is fel lehetne használni.

A másik hatalmas lépés ebben az irányban a DMOZ-projekt, vagyis a Mozilla Open Directory 1998 és 2017 között, ami egy önkéntesek munkájára épülő szabad könyvtár volt.

A Nupedia létrehozása

Egy enciklopédikus online tudástár létrehozása már a kilencvenes évek kezdetétől foglalkoztatta az internet úttörőit. 1999-ben Jimmy Wales ingyenes, együttműködő enciklopédiát akart tervezni.

Létrehozói, Larry Sanger és Jimmy Wales az internetes enciklopédiát először szerkesztőkkel és az akadémikus világban ma is alkalmazott peer review, vagyis kollegiális bírálati rendszerrel képzelték el; ez a projekt volt a Nupedia.

Larry Sanger felvette Wales-szel a kapcsolatot, hogy elismerését fejezze ki az ötlettel kapcsolatban, majd Wales felkérte közös munkára. Így 2000 februárjában San Diegóban megkezdődhetett a közös munka, még jó néhány szakember részvételével, és elindították a Nupedia projektet.

Felállítottak egy tanácsadó testületet szakértőkből és PhD-professzorokból. Segítségükkel megalkottak egy hétlépcsős ellenőrző folyamatot: a beérkező cikkek hitelességének ellenőrzését, hasonlóan a tudományos folyóiratokhoz, majd ezután kerülhetett ki a cikk a weboldalra.

Csakhogy a Nupedia cikkei túl lassan készültek. Egy évvel később a Nupedia még mindig csupán 13 cikket kínált, a rengeteg beküldött cikkből pedig kevesebb mint 24 cikk jelent meg a Nupedián.

A Wikipédia megszületése

2000. január 2-án hallottak először a WikiWikiWebről, és ez lett legújabb ötletük: a Wikipedia mint nyitott szoftverenciklopédia. A Nupedia fellendítésére Wales és Sanger 2001 januárjában elindította a Wikipediát.

A Wikipédia első változata 2001. január 10-én készült még a Nupedia oldalára, onnan január 15-én költözött a saját internetes címére, így az első valódi Wikipédia-oldal ezen a napon élesedett.

Abban bíztak, hogy a Wikipedia, ahol bárki elindíthat vagy módosíthat bejegyzéseket, gyorsan új cikkeket eredményezhet, amiket később szakértők véglegesítenek a Nupedia számára. A Nupediával párhuzamosan 2001. január 15-én elindították a Wikipediát.

A közösségi vázlatfüzetnek indult enciklopédia szinte azonnal robbanásszerű fejlődésnek indult, és a Nupedia nem tudott vele lépést tartani. Amikor látták, hogy milyen lelkesen fogadták az emberek a mindenki által szabadon szerkeszthető enciklopédia ötletét, Wales és Sanger gyorsan fő projektjükké tették a Wikipediát.

Nem várt fordulatként a Wikipédia sokkal népszerűbb lett, és már az első évben 18 nyelven 20 000 szócikk alkotta. Az első évük végére több mint 20 000 cikkük volt, több mint 18 nyelven.

Wales Wikipedia-párti volt, míg Sanger a hitelességet tartotta inkább szem előtt. Az élet és a felhasználók bebizonyították, melyik az életképesebb.

2003-ban a Nupedia a nehézkes működése miatt megszűnt, szócikkei a Wikipediába kerültek át. A Wikipédia közösségi modellje gyorsabbnak és életképesebbnek bizonyult, mint a szigorúan ellenőrzött, szakértői szerkesztési rendszer.

A Wikipédia célja

Célja, hogy összegyűjtse az emberiség tudását, emellett szabadon szerkeszthető és olvasható legyen a webfelület, valamint szabadon felhasználhatók legyenek a megjelenített információk.

A Wikipédia lehetővé teszi, hogy azok is írjanak cikket egy-egy témáról, akiknek nincs szakirányú végzettségük, például hobbi-tudósok. E módszerrel eredetileg több „kincset” szándékoztak begyűjteni a Nupedia rendszerébe.

A siker titka a működési modellben, a szabad szerkesztésben rejlett. Az internet hőskorából származó gondolat az, hogy a technológia előmozdítja az önkéntes hozzájárulást a közjóhoz, ami legkönnyebben a tudás megosztásában nyilvánul meg.

Az így létrejött közjavakhoz bárki ingyen férhessen hozzá, és csak akkor fizessen érte, ha ő maga is pénzt akar vele keresni, azzal a feltétellel, hogy maga is hozzátesz a közöshöz.

A Wikipédia három alapvonása

• A Wikipédia elsődlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni.
• A Wikipédia egy wiki, és így néhány kivételtől eltekintve bárki által szerkeszthető.
• A Wikipédia nyílt tartalmú, és a Creative Commons Nevezd meg! Így add tovább! 3.0 szabályai vonatkoznak rá.

A Wikipédia nem kalendárium és nem napi hírek gyűjteménye, még akkor sem, ha a cikkekben aktuális adatok is szerepelhetnek. Bizonyos típusú szócikkek nem illenek a szó szoros értelmében egy enciklopédiába, ezért a Wikipédia-szócikkek nem szótári szemelvények és nem fórumok.

A semleges nézőpont és a szerkesztési elvek

A Wikipédia egyik alapelve a pártatlanság. A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére, valamint eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen.

Nem az a cél, hogy a szócikkek egyetlen „objektív” nézőpontból legyenek megközelítve, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt.

Létezik néhány alapszabály a szócikkek elnevezéséről. A szerkesztők vitalapokon beszélhetik meg esetleges nézeteltéréseiket, hogy egy bizonyos szócikket hogyan is kellene átszerkeszteni.

Szerkesztési háborúkat a szócikkek közvetlen szövegében nem folytatnak. Amennyiben több szócikkel kapcsolatban átfogó nézetkülönbségek merülnének fel, azokat a Kocsmafal megfelelő szekciójában lehet bejelenteni.

A vitalapok és a névterek szerepe

Következő lépésként a „névterek”, vagyis a szócikkeken belül funkcionálisan eltérő jellegű tartalmak megjelenítői létrehozására volt szükség. A talk, vagyis a vitalap azért volt szükséges, hogy a hozzászólók megvitathassák véleményüket az adott témáról.

Ez segítette bővíteni és egységessé rendezni egy cikk tartalmát. A vitalapok lehetőséget adnak arra, hogy a szerkesztők a nézeteltéréseket ne a cikk szövegében, hanem külön felületen rendezzék.

Önkéntes szerkesztők és adminisztrátorok

A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, valamint hogy milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik.

E résztvevők a wikipédisták. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is.

A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. Larry Sanger korábbi feladatainak egy részét Jimmy Wales és a wikipédisták egész közössége vette át.

A szerkesztők mellett adminisztrátorok is működnek. Az adminisztrátorok szélesebb jogosultságokkal rendelkeznek, például bizonyos lapokat lezárhatnak, illetve kezelhetik a vandalizmus és a szabályszegések következményeit.

Vandalizmus és védelem

A Wikipédia széleskörű nyitottságának vannak hátrányai. Sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem értelmetlenségeket vagy elfogadhatatlan tartalmat adnak a cikkekhez.

Ezt a Wikipédia vandalizmusnak nevezi. A projekt nyílt természete ezt ugyan lehetővé teszi, de egyben ellene is dolgozik.

Minden résztvevőnek megvan a lehetősége az ilyen firkák eltüntetésére és a megelőző állapot visszaállítására. Ha ez egy lapnál túl sokszor fordul elő, akkor ez a lap lezárható, és így csak az adminisztrátorok tudják azt módosítani.

A Wikipédia minden ilyen esetből leszűrte a szükséges tanulságokat, és új szabályokat, ellenőrző mechanizmusokat, valamint korlátozásokat vezetett be.

A Wikipédia növekedése

Az évek során a Wikipedia robbanásszerűen bővült. Az első létrehozott cikk a Wikipedia.com felületén az U betű eredete és története volt.

Az első évtől lerakták a szerkesztési irányelveket, és kijelölték a semleges nézőpont követelményét. 2005-ben az internetes forgalmat mérő Hitwise szerint a Wikipédia az internet legtöbbet hivatkozott oldalává vált.

Ebben az évben a Wikipedia az internet legtöbbet hivatkozott oldalává vált. Négy év alatt lett a világ leghivatkozottabb weboldala.

A Wikipedia elképesztő tempót diktált körülbelül a 2010-es évek végéig. Az évtized végére a növekedés lelassult, a Wikipedia működtetői a szócikkek minőségére is egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek.

A magyar Wikipédia története

A magyar Wikipédia 2003. július 8-án indult el. Ekkor jelent meg az első saját logó, és ekkor kezdte meg munkáját a Magyar Wikipedia Team.

A magyar változat 2001. szeptember 5-én indult és 2003. július 8-án született újjá. Az első magyar szócikk az Omega együttesről szólt.

2015. május 7-én bejegyezték a 300 000. szócikket, amelynek címe 2SZ35 Koalicija-SZV volt, és a szócikkek azóta is gyarapodnak.

A Wikipédia finanszírozása és fenntartása

Korábban Jimmy Wales Bomis nevű cégének keretein belül működött a Nupedia és a Wikipedia is. Az anyagi hátteret kezdetben Wales Bomis nevű cége állta.

2002-ben, az internetes részvénylufi kipukkanása után a Bomis kiszállt. 2003-ban ezért létrehozták azt a nonprofit szervezetet, a Wikimedia Foundationt, amely a mai napig fenntartja az oldalt.

2003. június 20-tól a Wikimedia Alapítvány működteti a Wikipédiát, amelyet adományokból tartanak fenn. Így nem függnek egyetlen cégtől vagy politikai irányzattól sem.

Wales a kezdetektől ragaszkodott hozzá, hogy a Wikipedián ne legyenek reklámok, ezért azt a kezdetektől legnagyobb részben adományokból tartják fenn. A Wikipédia mind a mai napig ingyenesen, hirdetések nélkül működik.

Miért hallunk olyan gyakran a Wikipédiáról?

A Wikipédia népszerűségét elsősorban közvetlen elérhetősége, hatalmas információmennyisége és gyors frissíthetősége magyarázza. A távoli hozzáférésű kiadványok népszerűek a közvetlen elérés és az információk viszonylag gyors aktualizációja miatt.

A Wikipédia a világ egyik legnépszerűbb weboldala, és az egyik legnagyobb online tudásgyűjteményt szolgáltatja, amit valaha összegyűjtöttek. Az internet tíz népszerű szolgáltatása közül az Index-olvasók a Wikipédiát 2010-ben a harmadik leginkább pótolhatatlannak választották, a Google és a YouTube után.

A keresőkben gyakran előkelő helyen jelennek meg a Wikipédia szócikkei, ezért az oldal sok ember számára az első találkozási pont egy ismeretlen témával. A szócikkek hivatkozásai és forrásjegyzékei további tájékozódási lehetőséget is kínálnak.

A Wikipédia megbízhatósága

A Wikipédia megítélése mindig is kettős volt: nincs nála nagyobb és informatívabb internetes enciklopédia, viszont a szigorú szerkesztési alapelvek ellenére is elkerülhetetlen, hogy manipulálják a tartalmait.

Az egymást is ellenőrző, az alapelveket betartó és betartató, olykor aprólékos vitákba bonyolódó önkéntes szerkesztők által létrehozott tartalom a kezdeti kételyek ellenére jobbára kiállta az idő próbáját.

Egy 2005-ben a Nature folyóiratban publikált tanulmány azt találta, hogy pontosság tekintetében az internetes enciklopédia angol oldala nem maradt el számottevően az Encyclopedia Britannicától.

Ugyanakkor a Wikipédia nem minden szócikke azonos minőségű. Azoknál a cikkeknél, amelyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlen témákat dolgoznak fel, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérdőjelezhető.

Természetesen a felsorolt pozitív és negatív jellemzők nem mindig teljesülnek egy adott szócikk esetében. A forrás megjelölésének hiánya, a tudományos szaknyelv mellőzése, valamint az objektivitás megkérdőjelezhetősége azonban kizáró okok a tudományos környezetben.

Wikipédia és tudomány

A Wikipédia a világ egyik legnépszerűbb weboldala, viszont a tudósok ritkán idézik a cikkeikben. Az általános közvélekedés szerint mindenki olvassa és használja a tudományos életben is, viszont nem találják megbízhatónak.

Egy, a Nature-ben megjelent 2017-es elemzés szerint az alacsonyabb jövedelmű országokban magasabb a Wikipédia használata a tudományos szerzők körében, mivel korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeznek a vezető, drága folyóiratokhoz.

Ilyen módon a Wikipédia kiegyenlítheti az erőviszonyokat, illetve kiterjesztheti a tudományt a kevesebb erőforrással rendelkező országok kutatóira is.

Az RNA Biology folyóiratnál 2008 óta kötelezővé vált a közreműködő szerzők esetében, hogy az elkészült cikkből egy Wiki-stílusú oldal is szülessen, amelyet szakértői értékelést követően közzétesznek a Wikipédiában.

Egyre nagyobb szükség van arra, hogy a tudományos közösség kapcsolatba lépjen a Wikipédiával annak biztosítása érdekében, hogy a közölt információk pontosak és naprakészek legyenek.

Viták, hibák és botrányok

A Wikipediát nem kerülték el a viták és botrányok sem. 2005-ben kiderült, hogy több mint 120 napig lehettek kint egyértelműen fals információk egy közszereplőről, mert a rosszindulatú változtatásokat a szócikkén senki nem vette észre.

2006-ban amerikai képviselők stábjának tagjai szintén rosszhiszeműen szerkesztgették a főnökeikről szóló szócikkeket.

A széleskörű nyitottság miatt a Wikipédia tartalmait időnként manipulálni lehet. Ez különösen érzékeny az élő személyekről, politikáról, vallásról és aktuális konfliktusokról szóló szócikkek esetében.

A Wikipédia egyre inkább meghatározó és befolyásos információforrássá vált, ezért a kaotikus kultúrából érettebb, kiegyensúlyozottabb felületet kell létrehozni.

Ellenőrzési mechanizmusok és korlátozások

Az új funkciót, amelyet „flagged revisions”, azaz „módosításra kijelölt” néven vezettek be, eredetileg az élő személyekkel kapcsolatos szócikkeknél alkalmazták. Ezeknek a szócikkeknek a módosításai a felhasználói aktivitás után nem kerültek azonnal az éles változatba, hanem egy gyakorlott, tapasztalattal rendelkező Wikipédia-szerkesztőnek is jóvá kellett hagynia őket.

Amíg ez a jóváhagyás megtörtént, addig az új változat a szerveren észrevétlenül pihent, az olvasók pedig a legutolsó jóváhagyott változatot kapták meg.

A tesztnek nem véletlenül választották az élő személyek területét, hiszen a legtöbb rosszindulatú módosítás velük kapcsolatban születik. A történelmi személyek is gyakran esnek áldozatul hamisításnak vagy rágalmazásnak, de jóval kevesebb elvakult történész van, mint amennyi rajongója vagy utálója egy kurrens sztárnak vagy közéleti személyiségnek.

A magyar oldalakon már régóta így van. A szerkesztési elvek a német nyelvű változat esetében, illetve a magyarban és néhány egyéb nyelvnél is minden szócikkre érvényesek.

A Wikipédia közösségi kultúrája

A Wikimédia Alapítvány 2018-as jelentése a szervezeten belüli nemek közötti egyenlőségről kimutatta, hogy a megkérdezettek 78 százaléka szerint a wiki-közösségeket túlságosan a férfiak uralják.

A női szerkesztők jelentős hányada találkozott már a zaklatás különböző formáival az oldalon, és a nők, valamint az etnikai kisebbségek tagjai kisebb valószínűséggel kapnak saját Wikipédia-szócikket.

A Wikimédia Alapítvány 2020 februárjában bejelentette, hogy hamarosan elfogadja és bevezeti azt az általános viselkedési szabályzatot, amely egyszerre igyekszik megoldást nyújtani a zaklatásokra és az egyenlőtlenségekre.

A szabályzat kialakításában 30 nyelvterület több mint 1500 Wikipédia-önkéntese vett részt. Az 1600 szóban összefoglalt, mégis átfogó szabálygyűjteményben többek között az oldalon belüli és azon túli zaklatásra, a gyűlöletbeszédre, a sértő kifejezésekre, a sztereotípiákra, a fizikai erőszakra irányuló fenyegetésre és az üldözésre vonatkozó tiltások szerepelnek.

A szabályozás támogatói és ellenzői

A szerkesztők egy része attól tartott, hogy a változások felborítják a húsz év alatt organikusan kialakult, alulról szerveződő rendszert. Szerintük a Wikipédia nem társas kör, hanem célorientált projekt, amelyben természetes, hogy a különböző személyiségek között viták alakulnak ki.

Úgy tartották, hogy a közösségi viselkedés túlzott szabályozása a lényegi feladatokról tereli el a szerkesztők energiáját, a túlzott óvatosság pedig öncenzúrához és száraz, unalmas szócikkekhez vezethet.

A viselkedési szabályzat támogatói ellenben úgy vélekedtek, hogy ha a szerkesztők túlnyomó többségét továbbra is a fejlett országok technológiai érdeklődésű fehér férfi tagjai teszik ki, a Wikipédiának esélye sincs megvalósítani azt a célt, hogy minden ember szabadon és egyenlő módon hozzájusson az emberiség össztudásához.

A Wikipédia régóta vallja a sokat idézett „Don’t be a jerk” elvet, amely egy mondatban foglalja össze az elvárást: legyél mindenkivel normális.

A Wikipédia és az információs környezet változása

A Wikipédia megítélése nagyjából az internetes kultúra változásait követte. A közösség erejét kihasználó forradalmi ötletet eleinte ünnepelték, majd ahogy az internetet övező optimizmus az évek és évtizedek során egyre csökkent, úgy kérdőjelezték meg egyre többen a decentralizált rendszerben megálmodott Wikipédia hitelességét és működőképességét is.

Az MIT Technology Review 2013-as cikkében gyakorlatilag már temette az egyre megbízhatatlanabb enciklopédiát, aztán ahogy a közösségi média felé kezdett irányulni az internet kritikája, úgy vált ismét a szabad internet utolsó bástyájává a Wikipédia.

A COVID-19 világjárvány és az amerikai elnökválasztás körül kialakult információs zaj közepette sokáig egyik közösségi platformra sem lehetett számítani a tényszerűségért folytatott harcban. Ebben a káoszban mutatkozott meg igazán a Wikipédia erénye.

A hosszú évek alatt egész fényesre csiszolt szerkesztési rendszeren nem igazán mentek át az álhírek, sőt maguk az álhírek is külön szócikket kaptak, így ahelyett, hogy a népszerű valótlanságokat a szőnyeg alá söpörték volna, rámutattak azok valótlanságára.

A Wikipédia kihívásai az internet új korszakában

A mesterséges intelligenciának nevezett nagynyelvi modellek és különösen az AI-vezérelt keresés eljövetelével a Wikipédia rengeteg direkt forgalmat veszít, mivel a látogatóknak már nem kell felkeresniük az oldalt információkért.

Ezzel az enciklopédia nem csak pénzt veszít, hiszen oldalletöltések híján az adományok is fogyatkoznak, hanem szerkesztőket is, hiszen a szerkesztők is a látogatókból lettek korábban.

A Wikipédia forgalma csökken, miközben az internet teljes forgalma továbbra is irgalmatlan tempóban növekszik. A látogatottsága csökken, ahogy a szerkesztők száma is, és sokan közülük is a vészharangot kongatják.

A chatbotokon és a globális folyamatokon túl az sem segít a Wikipédián, hogy a látogatók háromnegyede okostelefonon lép fel az internetre. Megváltoztak az információszerzési szokások: az új generációk hamarabb néznek meg egy videót vagy hallgatnak meg egy podcastot, mint hogy végigolvassanak egy hosszú szöveget.

Az olvasók távozásával bealkonyulhat annak az elképesztő eredménynek is, ami az alapítók álma volt: hogy az emberiség kollektív tudása, nem tökéletes, de többnyire megbízható formában, bárki számára ingyen elérhető az interneten.

Nemzetközi hozzáférés és egyenlőtlen lefedettség

Egy, a huszonötödik évfordulóra megjelent vitairat szerint miközben az internet a globális délről újonnan a netre csatlakozók miatt növekszik, a Wikipédia megmaradt az északi félteke és azon belül is a Nyugat információforrásának.

Oroszország saját, államilag kontrollált Wikipédia-pótlékot épített az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete óta. Kína időről időre blokkolja az online enciklopédiát, és hasonlóan tesznek számos autoriter berendezkedésű országban.

A Wikipédia számos nyelven elérhető. A legnagyobb Wikipédiák közé tartozik az angol, a francia, a holland, a német, az orosz, a spanyol, a svéd és a szebuano nyelvű változat.

Wikipédiák Magyarországon hivatalosan elismert nemzetiségek nyelvein is léteznek, többek között bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szerbhorvát, szlovák, szlovén és ukrán nyelven.

Szabad licenc és újrafelhasználás

Minden szerkesztés a licenc elfogadását és alkalmazását jelenti, amellyel a szerkesztő hozzájárul ahhoz, hogy a művet bárki módosíthassa és bármilyen célra felhasználhassa.

A Wikipédia tartalmának újrafelhasználásakor, átdolgozás esetén is, meg kell adni, hogy a műre a vonatkozó licenc érvényes, továbbá meg kell nevezni a forrásul szolgáló szócikket.

Internetes közzététel esetén a forrásműre mutató linket kell elhelyezni a honlapon. A képek felhasználási feltételeit külön kell ellenőrizni.

Wikimédia-társlapok

A Wikipédiát a nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemelteti. A Wikimédia számos többnyelvű és nyílt tartalmú társlapot üzemeltet.

Ezek között található a Wikidézet, amely többnyelvű idézet- és szólásgyűjtemény.

tags: #angol #wikipedia #alapjan