Cambridge-i Egyetem: nemzetközi óvizsga és a Cambridge English nyelvvizsgák

A Cambridge-i Egyetemhez kapcsolódó nemzetközi angol nyelvvizsgák közül Magyarországon a B1 Preliminary, a B2 First, a C1 Advanced és a C2 Proficiency szintű Cambridge English vizsgák egyenértékűek a magyar államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgákkal. A megfelelő Cambridge bizonyítvány hivatalosan elfogadható Magyarországon, ezért külön honosításra nincs szükség.

A Cambridge-vizsgák nem klasszikus magyar akkreditált vizsgarendszerként működnek, hanem jogszabály alapján egyenértékűek a magyar államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgákkal. A Cambridge English bizonyítvány nem magyar, barna MÁK/Oktatási Hivatal típusú nyelvvizsga-bizonyítvány, hanem nemzetközi Cambridge English oklevél, amelyen többek között a vizsgaszint, a Cambridge English Scale pontszám, az elért grade, a CEFR-szint és a készségenkénti eredmény szerepel.

Mit jelent a Cambridge-i Egyetemhez kapcsolódó nemzetközi óvizsga?

A Cambridge English Language Assessment a Cambridge-i Egyetem részét képező szervezet, amely a Cambridge English nyelvvizsgák tudományos struktúrájáért és felépítéséért felel. Ő maga nonprofit szervezet, amely több mint tíz egyéb vizsgát is szervez nem anyanyelvi angol beszélők számára, amelyek többek között szaknyelvi vizsgákat is magukba foglalnak.

A Cambridge English részt vett a Közös Európai Referenciakeret kidolgozásában, majd az IELTS vizsgát is ehhez a kerethez igazította. A Cambridge nyelvvizsgák ezért a CEFR, vagyis a Közös Európai Referenciakeret szintjeihez igazodnak: B1, B2, C1 és C2.

A Cambridge English felnőtt vizsgák szintjei

A középfokú szint magyar megfelelője a B2. Cambridge-rendszerben ez a B2 First vizsga.

A magyar nyelvvizsgarendszerben a felsőfok hagyományosan a C1 szintnek felel meg. A C2 ennél is magasabb, mesterfokú vagy közel anyanyelvi szintként értelmezhető.

• C1 Advanced: felsőfokú szintként használható.
• C2 Proficiency: még magasabb, közel anyanyelvi szintű bizonyítvány.

A C2 Proficiency a Cambridge rendszer legmagasabb általános angol nyelvvizsgája. Magyarul ezt nagyon magas szintű, közel anyanyelvi szintű nyelvtudásként szoktuk magyarázni.

Fontos azonban, hogy magyar állami szintbesorolásban a felsőfok általában a C1/C2 tartományhoz kapcsolódik, de a konkrét hivatalos felhasználásnál mindig az adott szabályozást kell nézni.

Mely Cambridge-vizsgákat fogadják el Magyarországon?

Magyarországon a B1, B2, C1 és C2 szintű Cambridge English nyelvvizsgák egyenértékűek a Magyarországon államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgákkal.

A British Council tájékoztatója szerint ez a 2020. december 24-én megjelent jogszabály-módosítás alapján érvényes a Cambridge English nyelvvizsgákra.

• B1 Preliminary
• B2 First
• C1 Advanced
• C2 Proficiency

Államilag elismert, de nem akkreditált: mit jelent?

Az államilag elismert nyelvvizsga azt jelenti, hogy a bizonyítványt Magyarországon hivatalos ügyekben is elfogadják: például felsőoktatási felvételinél, munkahelyi igazolásként vagy más olyan helyzetben, ahol nyelvtudást kell hivatalosan igazolni.

A Cambridge esetében az állami elismerés nem honosítás útján történik, hanem közvetlen jogszabályi egyenértékűség alapján. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megfelelő Cambridge bizonyítvány Magyarországon hivatalosan elfogadható nyelvvizsga-bizonyítványként.

A kérdés tehát nem az, hogy „akkreditált-e” a magyar rendszerben, hanem az, hogy szerepel-e a jogszabály által elismert nemzetközi vizsgák között.

Szükséges-e a Cambridge-bizonyítvány honosítása?

Nem. A B1, B2, C1 és C2 szintű Cambridge English nyelvvizsgák Magyarországon jogszabály alapján egyenértékűek az államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgákkal, ezért nincs szükség külön honosításra.

A Cambridge vizsga után Cambridge English bizonyítványt kapsz. Ez nem hátrány, mert a Cambridge bizonyítvány a jogszabály alapján egyenértékű a Magyarországon államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgákkal.

Milyen bizonyítványt kap a sikeres vizsgázó?

Cambridge nyelvvizsga esetén Cambridge English bizonyítványt kap a vizsgázó, nem magyar, barna MÁK/Oktatási Hivatal típusú nyelvvizsga-bizonyítványt.

A bizonyítványon szerepel:

• a vizsga neve;
• a vizsga szintje;
• a Cambridge English Scale pontszám;
• az elért grade;
• a CEFR-szint;
• a készségenkénti eredmény.

A B1 Preliminary, B2 First és C1 Advanced tanári kézikönyvei is leírják, hogy a bizonyítvány a készségenkénti pontszámokat, az összpontszámot, a grade-et és a CEFR-szintet tartalmazza.

Mi történik, ha a vizsgázó nem éri el a választott szintet?

A Cambridge vizsga eredménye részletes visszajelzést ad arról, hogy a teljesítményed hol helyezkedik el a Cambridge English Scale skálán.

Ha például B2 First vizsgára jelentkezel, de az eredményed a B1 tartományba esik, a Cambridge jelzi ezt a teljesítményszintet.

Magyarországon azonban a hivatalos elfogadás mindig ahhoz a vizsgához kapcsolódik, amelyre jelentkeztél és amelynek a bizonyítványát megszerezted. Ha B2 szintű nyelvvizsgára van szükséged, akkor B2 First szinten kell sikeres vizsgát tenned.

Ez különösen fontos felsőoktatási felvételinél vagy más hivatalos felhasználásnál.

Adnak-e alacsonyabb szintű oklevelet magasabb szintű vizsga sikertelensége esetén?

Nem. Magyarországi hivatalos értelmezésben nem így érdemes fogalmazni.

Ha például B2 First vizsgára jelentkezel, de az eredményed a B1 tartományba esik, a Cambridge jelzi ezt a teljesítményszintet, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy B1 Preliminary bizonyítványt szereztél.

Ha B2 szintű nyelvvizsgára van szükséged, akkor B2 First szinten kell sikeres vizsgát tenned.

Adnak-e magasabb szintű oklevelet alacsonyabb szintű vizsgán elért kiemelkedő eredményért?

Nem magyarországi hivatalos szintként.

Például B1 Preliminary vizsgán Grade A eredmény esetén a Cambridge visszajelzi, hogy a teljesítményed már a B2 küszöb közelében vagy annak tartományában van.

Ez nagyon jó szakmai visszajelzés, mert azt mutatja, hogy a B2 potenciál már látszik a teljesítményedben. A bizonyítvány azonban továbbra is B1 Preliminary bizonyítvány, Magyarországon pedig alapfokú, B1 szintű nyelvvizsgaként fogadható el.

Ha később középfokú, B2 szintű nyelvvizsgára van szükséged, B2 First vizsgát kell tenned.

Elfogadják-e a Cambridge nyelvvizsgát a magyar egyetemek?

Igen, érhet, de ma már ezt mindig az adott egyetem és szak felvételi szabályai alapján kell ellenőrizni.

A korábbi egységes többletpont-rendszer helyett a felsőoktatási intézmények intézményi pontokat adhatnak. A Felvi tájékoztatója szerint az intézmények határozzák meg, hogy milyen követelményekért és eredményekért adnak pontot.

Ezért felvételi előtt mindig az adott szak aktuális felvételi tájékoztatóját kell megnézni.

Hány éves kortól lehet Cambridge nyelvvizsgát tenni?

A Cambridge vizsgáknak több korosztályra épülő rendszere van.

A gyermekek számára külön Young Learners vizsgák léteznek, a nagyobb diákok pedig már B1 Preliminary for Schools, B2 First for Schools vagy később felnőtt vizsgák felé haladhatnak.

A magyar állami elismerés szempontjából azonban külön kell nézni az életkort.

Hány éves kortól államilag elismert a nyelvvizsga?

Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgára az jelentkezhet, aki a jelentkezés évében betölti a 14. életévét.

Ezért hivatalos magyar felhasználás szempontjából a 14 éves kor fontos határ.

Van-e lejárati ideje a Cambridge-bizonyítványnak?

A Cambridge bizonyítványoknak általános értelemben nincs lejárati idejük.

Ettől függetlenül egyes egyetemek, külföldi intézmények vagy munkaadók kérhetnek friss, meghatározott időn belül szerzett nyelvi igazolást. Ez különösen külföldi továbbtanulásnál fordulhat elő.

Ezért a bizonyítvány felhasználása előtt mindig ellenőrizni kell annak az intézménynek a követelményeit, ahová a dokumentumot benyújtják.

Hol lehet Magyarországon Cambridge nyelvvizsgát tenni?

Magyarországon a Cambridge English vizsgákat hivatalos vizsgaközpontokon keresztül lehet letenni.

A British Council Magyarország az egyik legismertebb Cambridge vizsgaközpont, de több hivatalos vizsgaközpont is működik.

A jelentkezés mindig az adott vizsgaközpontnál történik.

Igényelhető-e állami támogatás a Cambridge nyelvvizsga után?

Nem. Bár a B1, B2, C1 és C2 szintű Cambridge English nyelvvizsgák Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékűek, a sikeres Cambridge nyelvvizsga díja jelenleg nem igényelhető vissza a Magyar Államkincstártól.

Ennek nem a nyelvvizsga értéke vagy elismertsége az oka.

A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint a Cambridge és a Goethe nyelvvizsga-bizonyítványok nem rendelkeznek azokkal a magyar nyilvántartási azonosítókkal, amelyek a támogatási eljáráshoz szükségesek.

Emiatt a jogszabály szerinti adatszolgáltatás nem teljesíthető, így a támogatás ezekre a vizsgákra jelenleg nem vehető igénybe.

Ezért fontos különbséget tenni két fogalom között: államilag elismert - igen; az első sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítésére jogosító - jelenleg nem.

Lehet-e később támogatást igényelni másik nyelv vizsgája után?

Igen. A Cambridge nyelvvizsga után jelenleg nem igényelhető az első sikeres nyelvvizsgáért járó állami támogatás, ezért önmagában nem zárja ki, hogy később egy másik nyelvből megszerzett, a támogatás feltételeinek megfelelő nyelvvizsga után ezt igénybe vedd.

Ha tehát például angolból Cambridge nyelvvizsgát tettél, majd később németből vagy egy másik nyelvből olyan államilag akkreditált nyelvvizsgát szerzel, amely megfelel a támogatási feltételeknek, jogosult lehetsz a támogatásra.

2026-ban a támogatás összege legfeljebb 80 700 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál lehet igényelni a hatályos feltételek szerint.

A Cambridge-i Egyetem története

A Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge, Universitas Cantabrigiensis) állami tudományegyetem az Egyesült Királyságban, Cambridge városában.

Alapításának évét 1209-hez kötik. Angol nyelvterületen, Oxford után, a második, világviszonylatban pedig a harmadik legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézmény.

Az egyetem a Cambridge-ben 1209-ben letelepedő tudósok társulatából nőtte ki magát, akik - a korabeli feljegyzések szerint - Oxfordból menekültek el a helyi lakosokkal történt összetűzéseket követően.

Az 1208-9-es tanévben az Oxfordi Egyetem egy tagja nyíllal megölt egy helyi asszonyt, amire válaszul a feldühödött lakosság és városvezetés János angol király egyetértésével több tudóst is felakasztott.

Ez egyértelműen sértette a papi védettséget, akkoriban ugyanis minden tudós egyben pap is volt. A feszült viszonyban jelentős részük biztonságosabbnak látta más városban folytatni a munkát, így telepedett le egy csoportjuk 1209-ben Cambridge-ben is.

Négy évvel később János behódolt a pápának, ezáltal az oxfordi lakosság is elveszítette a király támogatását a papokkal szemben. Ezután az elmenekült tudósok legtöbbje biztonságban visszaköltözhetett Oxfordba, Cambridge-ben azonban többen is megmaradtak, és ott folytatták a tudományos munkát.

Az egyetem hivatalos megalapítása

Az 1200-as évek elejéig az egyetemek jogai egyáltalán nem voltak tisztázottak, az universitas szó is csak tanítással foglalkozó emberek egy csoportját jelölte.

A 13. század elején alakult ki a studium generale fogalma, amely bizonyos mértékig már meghatározta az oktatás menetét.

A Cambridge-i Egyetem hivatalos megalapításának azt tekinthetjük, hogy 1231-ben III. Henriktől jogi védettséget és néhány adó alól mentességet kapott, majd 1233-ban IX. Gergely pápa engedélyezte, hogy tudósai bárhol taníthassanak.

1290-ben IV. Miklós pápa már studium generaleként említette az egyetemet egy levelében, ezt a besorolást 1318-ban XXII. János pápa is megerősítette.

A college-rendszer

Oxford és Cambridge jellegzetessége, hogy az egyetemi intézeteken és kutatóközpontokon felül részben autonóm intézmények, úgynevezett college-ok alkotják, a diákok és az oktatók nagyobbik része pedig nem csupán az egyetemmel, hanem valamely college-dzsal is jogviszonyban áll.

Ez azonban nem volt mindig így: az első college, a Peterhouse alapítására is csak 1284-ben került sor.

Kezdetben az egyetem tagjai kolostorokban vagy bérelt, majd vezető tudósok által építtetett, de magántulajdonban álló szállásokon, hostelekben éltek.

Ezen épületek legtöbbjét később bekebelezték a college-ok, nyomaik azonban ma is felfedezhetőek, például a Garret Hostel Lane utcanévben.

A 15. század előtt az egyetemi polgároknak csak töredéke tartozott college-hoz. A korai college-okat egyházi vezetők vagy királyi méltóságok alapították, akik adományaikkal tudósok egy csoportját, a college-ok tagjait támogatták.

Céljuk a tanulás segítése, a katolikus egyház fejlesztése és saját presztízsük növelése volt. A tagoknak cserébe teljesíteniük kellett az alapítók kéréseit, és rendszeresen miséket kellett tartaniuk meghatározott célokért, beleértve az alapítók és családjuk lelkéért való imádkozást is.

A Peterhouse 1284-es létrejötte óta eltelt évszázadok során számos college-ot alapítottak, és bár kisebb-nagyobb szünetek előfordultak, újak a 20. században is nyíltak.

Cambridge college-ainak száma ma 31, közülük a 70-es évek végén épült Robinson nyitotta meg legutóbb kapuit, bár a Homerton csak 2010 márciusában kapta meg a teljes értékű egyetemi college státuszt.

A reformáció és az oktatás átalakulása

A 16. század közepére a college-ok jelentős befolyásra tettek szert. Ekkorra számuk már tíz fölé emelkedett, és vezetőik közül került ki az egyetem alkancellárja is.

A század eleji intézmény meghatározó alakja volt John Fisher, aki számos elnöki tisztséget is betöltött, de komoly szerepe volt két új college, a Christ’s és a St John’s megalapításában, valamint az első dotált tanári cím, a Lady Margaret Professorship of Divinity létrehozásában is.

Az 1520-as évektől kezdve a lutheri tanok és a reformáció Cambridge-ben is éreztetni kezdték hatásukat, és élénk viták témájává váltak az egyetemen.

1536-ban Henrik a kánonjogi kar feloszlatására utasította Cambridge-et és Oxfordot, és a skolasztikus filozófia tanítását is megtiltotta.

Ennek hatására az egyetemen a kánonjog tanulmányozása elhalt, a hangsúly pedig átkerült a görög és latin klasszikára, a bibliatanulmányokra és a matematikára.

A matematika és a Tripos vizsgák

A 17. század végére - jelentős mértékben Isaac Newton eredményeinek köszönhetően - a matematika, beleértve a matematikai fizikát is, vált a cambridge-i oktatás leghangsúlyosabb elemévé.

Ezzel függ össze, hogy az 1725 körül létrehozott vizsgákon is főleg matematikát, valamint némi filozófiát kértek számon.

Ezek még szóbeli vizsgák voltak, a részvétel pedig nem volt kötelező, mert a cél mindössze a legjobb diákok rangsorolása volt. Később írásbeli feladatokat kellett megoldani, amelyeket 1790 környékétől már nyomtatva kaptak a diákok.

A 19. század elejéig a tanulóknak ez volt az egyetlen lehetőségük arra, hogy tudásukat összemérjék, ennek köszönhetően jó néhányan olyanok is vállalták a vizsgát, akik később egészen más területen alkottak kiemelkedőt.

Ebből a Tripos névvel illetett vizsgából alakult ki a mai egyetemek számonkérési rendszere.

Az 1800-as évek első felében új Triposok is indultak: 1816-ban sor került az első vizsgákra polgári jog szakon, 1824-ben elindult a klasszika Tripos, majd 1843 után a teológia Tripos is.

A Tripos alatt továbbra is a matematikavizsgákat értették. Dominanciáját az is jelzi, hogy egy ideig az újonnan bevezetett vizsgákat csak akkor kísérelhette meg a diák, ha előtte a matematika Triposon megfelelt.

A kutatás és a természettudományok fejlődése

Newton sikerei kiemelkedő szerephez juttatták a matematikát és a matematikai fizikát a cambridge-i oktatásban, viszont eközben háttérbe szorították a külföldi tudósok eredményeit.

A 18. században az egyetem nem kísérte figyelemmel a francia és a német matematika fejlődését, a Tripos így szükségképpen elavult.

A tananyag korszerűsítésére az 1820-as években került sor, ennek köszönhető, hogy a 19. században a kurzust elvégzők közül számos kiemelkedő matematikus, például Cayley és Sylvester, valamint fizikus, például Maxwell és Kelvin került ki.

Cambridge egészen az 1900-as évekig leginkább az alapképzésre járó hallgatók oktatására, és nem a kutatásra koncentrált. A tudomány művelése mint elsődleges cél csak a 20. század során fokozatosan alakult ki, német és amerikai minta hatására.

A matematika mellett a természettudományok is előtérbe kerültek, ezt tükrözik az egyetem és külső támogatók által a 17-18. században létrehozott és szponzorált, máig létező professzori titulusok is.

A matematika és fizika, vagyis a Lucasian tudományterületén kívül egy-egy címet alapítottak az anatómia, a csillagászat és kísérleti filozófia, a csillagászat és geometria, a botanika, a geológia és a kémia témakörében is.

Cambridge tudományos öröksége

Az évszázadok során Cambridge-ben végzett tudósoknak alapvető tudományos eredmények felfedezésében volt szerepük, többek között az alábbiakban:

• Francis Bacon: a tudományos módszer megértése.
• Isaac Newton: a mozgás törvényeinek leírása és a matematikai analízis fejlődése.
• Henry Cavendish: a hidrogén felfedezése.
• Lord Kelvin: a termodinamika fejlődése.
• J. J. Thomson: az elektron felfedezése.
• Ernest Rutherford: az atommag és a proton felfedezése.
• James Clerk Maxwell: az elektromágnesség egységesítése.
• Charles Darwin: az evolúció és a természetes szelekció elmélete.
• Alan Turing: a Turing-gép, a számításelmélet alapvető modelljének definiálása.
• Rosalind Franklin, Francis Crick, James D. Watson és Maurice Wilkins: a DNS szerkezetének meghatározása.
• Paul Dirac: a kvantummechanika alapjainak kidolgozása.

A Cambridge-i Egyetem elsősorban a tudományról és a technológiáról ismert, de ma már számos humán tudományterület is megtalálható itt.

Isaac Newton óta különös figyelmet fordítanak a matematika oktatására, amely minden szakon kötelező tantárgy.

Cambridge nemzetközi jelentősége

A University of Cambridge one of the world's oldest universities and leading academic centres, and a self-governed community of scholars.

Its reputation for outstanding academic achievement is known world-wide and reflects the intellectual achievement of its students, as well as the world-class original research carried out by the staff of the University and the Colleges.

A Cambridge-i Egyetem az Egyesült Királyság második legnagyobb egyeteme. A világ 5 legjobb egyeteme közé tartozik, és rendszeresen az Oxfordi Egyetemet megelőzve foglalja el az első helyet az Egyesült Királyság legjobb egyetemi rangsoraiban.

Jelenleg a kutatás kategóriában vezető helyet foglal el. Cambridge kimagaslóan szerepel számos egyetemi rangsorban.

A Cambridge-i Egyetem kutatói és volt diákjai összesen jelentős számú Nobel-díjat nyertek el, és több brit miniszterelnök is az egyetem végzősei között van.

Cambridge és az Oxfordi Egyetem az Egyesült Királyságban számos esetben közös Oxbridge néven szerepel, nevük Nagy-Britanniában összefonódott.

Ez a két egyetem bocsátotta ki az Egyesült Királyság, a volt Brit Birodalom és a világ jelentős részének legismertebb tudósait, íróit és politikusait.

Mindkettő tagja a Russell Group of Universitiesnek, a nagy, kutatásközpontú brit egyetemek hálózatának, valamint a Coimbra Groupnak és a LERU-nak.

Cambridge épületei, könyvtárai és közösségi élete

A University of Cambridge gazdag történelemmel rendelkezik: híres college-ai és egyetemi épületei a világ minden tájáról vonzzák a látogatókat.

Az Egyetem múzeumai és gyűjteményei szintén számos kincset őriznek, amelyek izgalmas betekintést nyújtanak az egyetem akadémikusainak és hallgatóinak múltbeli és jelenlegi tudományos tevékenységébe.

Az egyetem 31 főiskolából áll, amelyek közül 29 alapképzéseket kínál. Ma ez az egyetem az utolsó olyan egyetem az Egyesült Királyságban, ahol még mindig van egy csak lányoknak szóló college.

Az egyetem 114 könyvtárral rendelkezik, amelyekben összesen 15 millió könyv található.

Az egyetem számos diák- és sportklubot kínál. A kollégiumi elhelyezés a tanulmányi időszak alatt végig biztosított.

Oxfordhoz hasonlóan a Cambridge-i Egyetem is egyedülálló oktatási rendszeréről ismert, amely a heti rendszerességű „tutorialok” formájában valósul meg.

Cambridge-i mesterképzések

A Cambridge-i Egyetemen számos tudományterületen érhetők el mesterképzések.

• Advanced Computer Science
• African Studies
• American History
• Applied Biological Anthropology
• Applied Criminology and Police Management
• Applied Mathematics and Theoretical Physics
• Archaeology
• Architecture
• Astronomy
• Basic and Translational Neuroscience
• Biochemistry
• Business Administration
• Cancer Biology
• Cardiovascular Research
• Chemical Engineering and Biotechnology
• Chemistry
• Computer Science
• Cognition and Language
• Creative Writing
• Crime and Thriller Writing
• Criminology
• Earth Sciences
• Economics
• Engineering
• Engineering for Sustainable Development
• English, 18th Century and Romantic Literature
• Entrepreneurship
• Epidemiology
• Film and Screen Studies
• Finance and Economics
• Gas Turbine Aerodynamics
• Genetics
• Genomic Medicine
• History and Philosophy of Science
• Human Evolutionary Studies
• Industrial Systems, Manufacture and Management
• Interdisciplinary Design for the Built Environment
• International Law
• International Relations and Politics
• Law
• Machine Learning and Machine Intelligence
• Management
• Master of Music
• Mathematical Genomics and Medicine
• Mathematical and Statistical Methods
• Medicine
• Metabolic and Cardiovascular Disease
• Multi-disciplinary Gender Studies
• Nuclear Energy
• Pharmacology
• Philosophy
• Physics
• Planning, Growth and Regeneration
• Polar Studies
• Politics and International Studies
• Pure Mathematics and Mathematical Statistics
• Radiology
• Real Estate
• Sensor Technologies and Applications
• Social Anthropology
• Sociology
• Stem Cell Biology
• Surgery
• Sustainable Business
• Theology and Religious Studies
• Ultra Precision Engineering
• Veterinary Medicine
• Zoology

Cambridge és az IELTS kapcsolata

A Cambridge English Language Assessment a British Council-lel közösen dolgozik az IELTS-en már a vizsga létrejötte óta.

A vizsga felépítését a 70-es évek végén dolgozták ki közösen, a vizsgát magát pedig 1980-ban tették először elérhetővé.

Ekkor a vizsga neve még ELTS, vagyis English Language Testing Service, azaz Angol Nyelvi Felmérő Szolgáltatás volt.

A Cambridge English Language Assessmentnek akkor már futott a Cambridge English Exam nevű vizsgája, ám az új vizsga a nyelvtanulás területén folyó újabb kutatásokra és a mindennapi nyelvhasználatra kívánt reflektálni.

Emellett egyetemi célokra és a tudományos angol nyelvi készségek felmérésére is megfelelőnek kívánt bizonyulni.

Az 1980-as évek közepén az Ausztráliai Egyetemek és Főiskolák Nemzetközi Fejlesztési Programja csatlakozott a British Councilhoz és a Cambridge-hez az IELTS áttervezése és újbóli elindítása érdekében.

Az IELTS, immár az új név alatt, 1989-ben indult útjára.

A British Council egy oktatási, kulturális, valamint jótékonysági szervezet. Az IELTS megosztott menedzselése mellett több mint 50 országban adminisztrálja az IELTS-et angol nyelvű iskolákban.

Az IELTS-t több egyéb vizsgaközpontban és iskolában is le lehet tenni.

A Cambridge-i Egyetem oktatása a járvány idején

A brit egyetem az első, amely bejelentette, hogy 2021 nyaráig egyetlen előadást vagy vizsgát sem tartanak meg személyes részvétel mellett.

A teljes 2020/2021-es évre kiterjesztette az online oktatást a Cambridge Egyetemen.

Ez azt jelentette, hogy 2021 nyaráig egyetlen előadást vagy vizsgát sem tartottak meg személyes részvétel mellett.

Kisebb tanulócsoportok és gyakorlatok ugyanakkor továbbra is tarthatóak voltak személyesen, ha a hallgatóknak be kellett tartaniuk a biztonságos távolságtartással kapcsolatos szabályokat.

A döntést a tervezés megkönnyítése miatt hozták meg, de szükség esetén később felülvizsgálhatták volna, ha változások történnek a koronavírussal kapcsolatos hivatalos szabályozásokban.

tags: #cambridge #egyetem #nemzetkozi #ovizsga