A Cambridge-i Egyetem az Egyesült Királyságban, Cambridgeshire területén, Cambridge városában található, Londontól körülbelül 80 km távolságra észak-északkeleti irányban. Londonból vonattal az utazás körülbelül 75 percig tart, ezért az egyetem és a város Londonból egynapos kirándulás keretében is megközelíthető.
A Cambridge-i Egyetem nem egyetlen épületben helyezkedik el, hanem 31 college-ból, egyetemi intézetekből és kutatóközpontokból álló, kiterjedt városi campus. Cambridge Oxfordnál szétszórtabb, ezért a különböző college-ok és egyetemi épületek közötti gyalogos távolság jelentősen eltérhet.
Hol található a Cambridge-i Egyetem?
A Cambridge-i Egyetem állami tudományegyetem az Egyesült Királyságban, Cambridge városában. Angol nyelvterületen Oxford után a második, világviszonylatban pedig a harmadik legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézmény.
Az egyetem elhelyezkedése: Egyesült Királyság, Cambridgeshire. Koordinátái: é. sz. 52° 12′ 19″, k. h. 0° 06′ 47″, vagyis 52.205356°N 0.113157°E.
A matematikatudományok és a számítástechnika fellegváraként számon tartott városka Londontól kb. 80 km távolságra található észak-északkeleti irányban. Anglia ősrégi és tekintélyes városa, a hidakkal tarkított Cam folyó két partján fekszik.
Cambridge lélekszáma 122.000 fő, beleértve a világ szinte minden tájékáról itt tanuló 20.000 főnyi diáksereget. Különös atmoszféra árad az egész városból, utcáin sétálgatva Nobel-díjasok, tudósok, felfedezők, elnökök, királyok, miniszterelnökök, költők, írók, színészek lábnyomaiban lépdeltünk.
Cambridge távolsága Londontól
London és Cambridge között a távolság körülbelül 80 km. Az utazás pontos időtartama és útvonala attól függ, hogy London melyik részéből indulunk, illetve melyik közlekedési eszközt választjuk.
Londonból a Liverpool Street-i nagy közlekedési csomópontból, a 4-es platformról induló vonattal utaztunk el a közel ezeréves múlttal rendelkező Egyetem-városba. Fiam egy jegykiadó automatánál megvásárolta a mágnescsíkkal ellátott vonatjegyeinket, amit egy jegykezelő automatánál érvényesítettünk és a kinyíló kapun keresztül meg is érkeztünk a peronra.
Felszálltunk a járműre, elfoglaltuk a helyünket és pár perc múlva már robogtunk is úti célunk felé, kb. 75 percig tartott az utazás. Egy átlagos napon a London és Cambridge közötti távolságot mindkét irányba 96 alkalommal teszi meg a vonat, csak ebből a nagy londoni csomópontból.
Ebből is látszik, hogy mennyire kedvelt úti cél a város, illetve, hogy milyen sokan járnak naponta dolgozni és tanulni is Cambridge-be illetve a környező településekre.
London-Cambridge vonatút
A Londonból Cambridge felé tartó vonatút körülbelül 75 percig tartott. A városba érkezve egy modern vasútállomás fogadja az utazókat, amely a történelmi egyetemi központtól távolabb helyezkedik el.
Megérkeztünk Cambridge-be, ahol egy modern vasútállomás látványa fogadott bennünket. A környék újszerű épületei semmiben nem különböztek egy hagyományos európai város házaitól, fogalmunk sem volt róla, hogy mennyi szépség vár ránk egy utcácskával távolabb.
Cambridge pályaudvarától a történelmi belváros és a központi college-ok gyalogosan is elérhetők, de a város kiterjedése miatt az egyes egyetemi helyszínekhez vezető út jelentősen különbözhet.
A Cambridge-i Egyetem campusának kiterjedése
Oxford és Cambridge jellegzetessége, hogy az egyetemi intézeteken, kutatóközpontokon felül részben autonóm intézmények, ún. college-ok alkotják, a diákok, és az oktatók nagyobbik része pedig nem csupán az egyetemmel, hanem valamely college-dzsal is jogviszonyban áll.
A cambridge-i egyetem 31 College-ból (kollégiumból) áll. A Peterhouse College (1284) a legrégebbi és a Robinson Kollégium (1979) a legújabb.
Cambridge-ben (is) a kollégium veszi fel az itt tanulni szándékozókat. Jelenleg két lánykollégiuma van, az összes többi kollégium vegyes (koedukált).
Cambridge is more spread out than Oxford but has a very extensive bus network and the majority of student cycle.
A college-ok közötti gyalogos távolságok
A college-ok közötti gyalogos idők egy 20 perces mérföldenkénti gyaloglási tempót feltételeznek. Az alábbi távolságok a történelmi egyetemi központ különböző épületei között értendők.
| Gyalogos távolság | College-ok |
|---|---|
| Kevesebb mint 5 perc | Christ's College; Clare College; Corpus Christi College; Downing College; Emmanuel College; Gonville & Caius College; King's College; St Catharine's College |
| 5-10 perc | Jesus College; Pembroke College; Peterhouse; Queens' College; Sidney Sussex College; St John's College; Trinity College; Trinity Hall |
| 10-15 perc | Magdalene College; Newnham College |
| 15-20 perc | Hughes Hall; Lucy Cavendish; Murray Edwards College; Robinson College; Selwyn College; St Edmund's College |
| Több mint 20 perc | Churchill College; Fitzwilliam College; Wolfson College |
| Több mint 30 perc | Girton College; Homerton College |
A történelmi városközpontban található college-ok közül több kevesebb mint 5 perc alatt elérhető egymástól. A távolabbi college-okhoz, például a Churchill College-hoz, a Fitzwilliam College-hoz, a Wolfson College-hoz, a Girton College-hoz vagy a Homerton College-hoz hosszabb gyaloglással vagy városi közlekedéssel kell számolni.
Gyalogos közlekedés és kerékpározás
Cambridge-ben a történelmi egyetemi központ számos college-a gyalogosan is könnyen bejárható. A központi intézmények egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el, ezért a rövid városnéző útvonalakhoz gyakran elegendő a gyaloglás.
A város azonban Oxfordnál szétszórtabb. Cambridge-ben kiterjedt buszhálózat működik, és a hallgatók többsége kerékpárral közlekedik.
A városi és az egyetemi helyszínek közötti távolság megtervezésekor ezért nem elegendő csupán a Cambridge-i Egyetem nevét megadni: fontos tudni, hogy melyik college-ról, intézetről vagy múzeumról van szó.
Távolság Cambridge vasútállomásától az egyetemi látnivalókig
A Cambridge-i vasútállomás környékéről indulva rövidebb séta után elérhetők a város fontosabb látnivalói. Egy rövidebb séta után megpillantottunk egy Emlékművet, melyet az első és a második Világháborúban elesett katonák emlékének állított az utókor.
Közvetlenül mögötte az Egyetem Botanikus Kertjének bejárata hívogatott bennünket egy barátságos sétára az árnyékos kertben. A szépen gondozott botanikus kert Cambridge belvárosában hatalmas területet foglal magába.
Megérkeztünk egy régi macskakövekkel kirakott utcába, a Trumpington Street-re, mely a kollégiumok utcájaként ismert. Az utca elején magasodik Európa egyik legnagyobb múzeuma, az 1816-ban alapított, idén 200 éves Fitzwilliam Múzeum hatalmas épülete.
A történelmi egyetemi központ főbb helyszínei
A Cambridge-i Egyetem történelmi magját a Cam folyó környékén fekvő college-ok, kápolnák, könyvtárak, múzeumok és régi egyetemi épületek alkotják. A több száz éves épületekből áradó időtlenség, a modernebb városrész pezsgő forgatagával színes kavalkádot alkot.
A hagyományos és a modern életforma jól megfér itt egymással, illetve egymás mellett. Régi kollégiumi épület a Cam folyó partján…
A Trumpington Street-en tovább haladva egy számunkra ismeretlen és „furcsa” nevű épület, a Szent Botolph templom hívta fel magára figyelmünket. Az 1350 körül épült templomot az utazók védőszentjének emelték és különleges ősi napórák díszítik.
Pembroke College
A kollégiumok utcájának (Trumpington Street) kihagyhatatlan látványossága a Pembroke College, és kápolnája. Gyönyörűségesen szép mozaiküveges ablakait az idők során már sokan megcsodálták, most a létszám velünk együtt két fővel gyarapodott.
Pembroke grófnő építtette 1347-ben. A kápolnát évekkel később Sir Christopher Wren (1632-1723) építész átépíttette, ez lett első műve s egyben az első (kollégiumi) templom is, mely a Brit-szigeteken klasszicista stílusban épült meg.
Corpus Christi College
A Kollégiumok utcájának másik híres, nevezetes épülete a Corpus Christi College (Krisztus Teste Kollégium) és kápolnája melyet 1352-ben alapították. A régi kollégiumok alapítása a tudományokat pártoló királyok, királynők és nemesek nevéhez köthető.
A Krisztus Teste kollégium alapítása egy kissé eltér ettől, mert ez a helybéli céhes polgárok gazdag, nagylelkű támogatásának köszönheti létezését. A városi polgárság úgy gondolta, hogy az oktatást szinte teljesen kisajátító egyház és nemesség ellenében is működhessen a városban egy általuk is patronált oktatási intézmény mintegy ellensúlyként.
Az impozáns látványt nyújtó Krisztus Teste Kollégium hatalmas négyszögletű főudvara, melyet szélein a kollégiumi épületek szegélyeznek szépen gondozott zöld pázsittal rendelkezik, úgy tűnik, mintha minden egyes fűszálat gondosan a helyére fésülnének.
Az 1919-ben restaurált régi udvar (Old Court) eredeti hangulatában látogatható és az épület homlokzatán itt is találkozhatunk egy régi napórával, mely pontosan mutatja az idő múlását.
Corpus Clock
Végre megpillantottuk jövetelünk másik egyedülálló ritkaságát, a világ legfurcsább és legzavarbaejtőbb óráját, a Corpus Clock-ot, mely a Corpus Christi Kollégium saroképületének különleges „dekorációja”.
A fura szerkezetet nagy érdeklődés övezi a nap bármely szakaszában arra járva előfordul, hogy percekig várni kell, hogy zavartalanul megszemlélhessük. Talán mondanom sem kell, de ezt a meghökkentő órát szintén egy Cambridge-i diák, Dr. John C. Taylor tervezte.
Az órát Stephen Hawking professzor jelenlétében avatták fel 2008. 09.19.-én. John Taylor így foglalta össze készüléke filozófiáját: „Ez az első óra, amely nem a pontos idő jelzésére készült”.
Az 1,2 méter átmérőjű mechanikus óra mutatóinak helyét, szerepét villogó LED-ek váltották fel. Az óra arannyal bevont számlapján a külső gyűrűn körbefutó LED-ek a másodperceket, a középső gyűrűn a perceket, a legbelső gyűrűn pedig az órákat mutatják.
A Cambridge-i Egyetem története és eredete
A Cambridge-i Egyetem a Cambridge-ben 1209-ben letelepedő tudósok társulatából nőtte ki magát, akik - a korabeli feljegyzések szerint - Oxfordból menekültek el a helyi lakosokkal történt összetűzéseket követően.
Az 1208-9-es tanévben az Oxfordi Egyetem egy tagja nyíllal megölt egy helyi asszonyt, amire válaszul a feldühödött lakosság és városvezetés János angol király egyetértésével több tudóst is felakasztott.
Ez egyértelműen sértette a papi védettséget, akkoriban ugyanis minden tudós egyben pap is volt. A feszült viszonyban jelentős részük biztonságosabbnak látta más városban folytatni a munkát, így telepedett le egy csoportjuk 1209-ben Cambridge-ben is.
Négy évvel később János behódolt a pápának, ezáltal az oxfordi lakosság is elveszítette a király támogatását a papokkal szemben. Ezután az elmenekült tudósok legtöbbje biztonságban visszaköltözhetett Oxfordba, Cambridge-ben azonban többen is megmaradtak, és ott folytatták a tudományos munkát.
A Cambridge-i Egyetem hivatalos megalapításának azt tekinthetjük, hogy 1231-ben III. Henriktől jogi védettséget és néhány adó alól mentességet kapott, majd 1233-ban IX. Gergely pápa engedélyezte, hogy tudósai bárhol taníthassanak.
1290-ben IV. Miklós pápa már studium generaleként említette az egyetemet egy levelében, ezt a besorolást 1318-ban XXII. János pápa is megerősítette.
A college-rendszer kialakulása
Az első college, a Peterhouse, alapítására 1284-ben került sor. Kezdetben az egyetem tagjai kolostorokban vagy bérelt, majd vezető tudósok által építtetett, de magántulajdonban álló szállásokon, hostelekben éltek.
Ezen épületek legtöbbjét később bekebelezték a college-ok, nyomaik azonban ma is felfedezhetőek, például a Garret Hostel Lane utcanévben. A 15. század előtt az egyetemi polgároknak csak töredéke tartozott college-hoz.
A korai college-okat egyházi vezetők vagy királyi méltóságok alapították, akik adományaikkal tudósok egy csoportját, a college-ok tagjait támogatták. Céljuk a tanulás segítése, a katolikus egyház fejlesztése, és természetesen saját presztízsük növelése volt.
A Peterhouse 1284-es létrejötte óta eltelt évszázadok során számos college-ot alapítottak, és bár kisebb-nagyobb szünetek előfordultak (a Sidney Sussex 1596-os és a Downing 1800-as alapítása közt például 204 év telt el), újak a 20. században is nyíltak.
Cambridge college-ainak száma ma 31, közülük a 70-es évek végén épült Robinson nyitotta meg legutóbb kapuit, bár a Homerton csak 2010 márciusában kapta meg a teljes értékű egyetemi college státuszt.
Az egyetem oktatási és tudományos jelentősége
A 17. század végére - jelentős mértékben Isaac Newton eredményeinek köszönhetően - a matematika (beleértve a matematikai fizikát is) vált a cambridge-i oktatás leghangsúlyosabb elemévé.
Az 1800-as évek első felében új Triposok is indultak (1816-ban sor került az első vizsgákra polgári jog szakon, 1824-ben elindult a klasszika Tripos, majd 1843 után a teológia Tripos is), de a Tripos alatt továbbra is a matematikavizsgákat értették.
A matematika mellett a természettudományok is előtérbe kerültek, ezt tükrözik az egyetem és külső támogatók által a 17-18. században létrehozott és szponzorált, máig létező professzori titulusok is.
A tudomány művelése, mint elsődleges cél csak a 20. század során fokozatosan alakult ki, német és amerikai minta hatására.
Az évszázadok során Cambridge-ben végzett tudósoknak alapvető tudományos eredmények felfedezésében volt szerepük, többek közt a következőkben:
- A tudományos módszer megértése (Francis Bacon)
- A mozgás törvényeinek leírása és a matematikai analízis fejlődése (Isaac Newton)
- A hidrogén felfedezése (Henry Cavendish)
- A termodinamika fejlődése (Lord Kelvin)
- Az elektron (J. J. Thomson), majd az atommag és a proton felfedezése (Ernest Rutherford)
- Az elektromágnesség egységesítése (James Clerk Maxwell)
- Az evolúció és természetes szelekció elmélete (Charles Darwin)
- A Turing-gép, a számításelmélet alapvető modelljének definiálása (Alan Turing)
- A DNS szerkezetének meghatározása (Rosalind Franklin, Francis Crick, James D. Watson és Maurice Wilkins)
- A kvantummechanika alapjainak kidolgozása (Paul Dirac)
Híres hallgatók és tudósok
Itt tanult többek között Newton, Darwin, Bacon, Lord Kelvin, Stephen Hawking, Ludwig Wittgenstein, David Attenborough és még több ezer neves színész, író, kutató, avagy történelmi személyiség.
Összesen 14 brit miniszterelnök, és a királyi család számos tagja tanult Cambridge-ben. Az egyetem rendkívül sok tudományos eredménnyel büszkélkedhet.
Az egyetem kétségkívül leghíresebb magyar kutatója Szent-Györgyi Albert volt, aki 1927-ben doktorált az egyetemen, a Fitzwilliam College tagjaként.
Számunkra a legfontosabb és legismertebb diák: Szentgyörgyi Albert (1893-1986) orvos, biokémikus volt. Kutatói ösztöndíjasként a Fitzwilliam College-ben folytatta tanulmányait.
Mint azt mindenki tudja a C-vitamin felfedezéséért kapott Nobel-díjat, de azt talán már kevesebben tudják, hogy Ő volt az első és máig egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.
Cambridge és Oxford összehasonlítása
A két régi angol egyetemnek számos közös vonása van, együttesen pedig gyakran Oxbridge néven hivatkoznak rájuk. Cambridge kimagaslóan szerepel számos egyetemi rangsorban.
Cambridge-re és az Oxfordi Egyetemre az Egyesült Királyságban számos esetben közös Oxbridge néven hivatkoznak, nevük Nagy Britanniában összefonódott.
Oxford és Cambridge jellegzetessége, hogy az egyetemi intézeteken, kutatóközpontokon felül részben autonóm intézmények, ún. college-ok alkotják.
Egy adott éven belül mind a két egyetemre nem lehet felvételizni, el kell dönteni, vagy Oxfordban vagy Cambridge-ben szeretnének-e tanulmányokat folytatni a leendő hallgatók.
Oxford és Cambridge egyetemei között az elsőbbségért még mindig folyik a „küzdelem”. Nem lehet illetve nem tudják eldönteni melyik a régebbi oktatási intézmény.
Cambridge látnivalói az egyetemi távolságok mellett
A Cambridge-i Egyetem meglátogatása nem korlátozódik egyetlen épületre, mert a történelmi college-ok, a Cam folyó, a múzeumok, a kápolnák és a botanikus kert különböző pontokon találhatók.
A különleges hangulatú csónakázás, puntingolás a Cam folyón illetve a világ legfurcsább, legmeghökkentőbb órájának a Corpus Clock-nak megtekintése a város legismertebb élményei közé tartozik.
Hangulatos „csónakázás” a Sóhajok hídja felé Cambridge-ben…. A folyón átívelő hidak és a történelmi kollégiumi épületek különösen jellegzetes látványt nyújtanak.
A Cambridge-i Egyetem Botanikus Kertje 1846-ban nyitotta meg kapuit hivatalosan, mint az Egyetem Botanikus Kertje, de már előtte is kertként funkcionált.
A kertben művészi rendben helyezkednek el a sétautak fákkal, virágokkal szegélyezve. A szökőkút, a sziklakert, a hullámzó fűlabirintus, a vízimadarakkal és lótuszokkal benépesített tavacska, a régi faszerkezetes üvegház és a színpompás-illatozó virágok látványa békességet és nyugalmat sugároz.
A növénykert 40 hektáros területén mintegy 8000 különféle növényfaj talál otthonra, de nemcsak otthont hanem életteret és védelmet is találnak az itt lakó méhek, szitakötők, pillangók, pókok, madarak, mókusok és a tóban élő vadkacsák, békák is.
Gyakorlati távolsági szempontok
Ha Londonból indulunk, Cambridge eléréséhez a vonat az egyik legegyszerűbb megoldás, az út körülbelül 75 percig tart. A London és Cambridge közötti távolságot egy átlagos napon mindkét irányba 96 alkalommal teszi meg a vonat csak a Liverpool Street-i nagy közlekedési csomópontból.
Ha Cambridge-ben több college-ot szeretnénk felkeresni, érdemes figyelembe venni, hogy a központi épületek közötti út néhány perctől több mint 30 percig terjedhet. A történelmi központban a gyaloglás praktikus, a távolabbi college-okhoz pedig a kiterjedt buszhálózat és a kerékpár is fontos közlekedési lehetőség.
A Cambridge-i Egyetem távolsága tehát kétféleképpen értelmezhető: Londonból Cambridge körülbelül 80 km-re található, míg a városon belül az egyetemhez tartozó college-ok egymástól néhány perces, illetve akár félóránál hosszabb gyalogútra is lehetnek.