Az orosz hadsereg ukrajnai veszteségeinek pontos száma nem ismert, mert az orosz és az ukrán hivatalos adatok jelentősen eltérnek, a nyilvános adatbázisok pedig csak részleges képet adnak. A CSIS becslése szerint 2025 végére az orosz fegyveres erők összesített harci vesztesége - az elesetteket, eltűnteket és sebesülteket együtt számolva - megközelítheti az 1,2 millió főt.
A tanulmány hangsúlyozza: ebből „mindössze” mintegy 250-325 ezer katona halt meg, a többség sebesültként szerepel a statisztikában. A CSIS által közölt 2025 végi számok részben előrejelzések, nem pedig lezárt időszakra vonatkozó, teljeskörűen ellenőrizhető adatok.
Miért nehéz megállapítani az orosz halottak számát?
A háborús veszteségekről szóló számháború legalább annyira része az információs hadviselésnek, mint a tényleges harcoknak. Az orosz védelmi minisztérium hivatalos közlései rendszeresen nagyságrendekkel alacsonyabb veszteségekről számolnak be, mint Ukrajna adatbázisai.
Az orosz hatóságok sorra zárják le a veszteségekről szóló információk forrásait,ám ez sem tudja megakadályozni a bizonyítékok felszínre kerülését - írta a Kyiv Independent. Független csoportok az orosz közösségi média mellett főként a szétszórt állami nyilvántartásokat figyelik.
Olha Poliscsuk, aki az ACLED nem kormányzati szervezetnél dolgozik, az ukrán hírportálnak elmondta, hogy korábban hasznos forrásként használták a statisztikákban közölt „többlethalálozási adatokat”, amelyeket a korábbi évek számaival összevetve állapítottak meg. 2023-ban azonban a demográfiai adatok közlésének leállítására utasították a Roszsztatot.
A közösségi médiát azonban továbbra is elárasztják az elesett katonákra vonatkozó információk. „Igaz, hogy az emberek egyre gyakrabban zárják be a Vkontaktye-oldalaikat, ám új oldalak jelennek meg gyászjelentésekkel, így továbbra sem túl nehéz ilyen közléseket találni.”
Ráadásul Szergej Kirijenko, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője korábban elrendelte, hogy minden állami intézménynek legyen egy csoportja a Vkontaktyén. Így ha egy iskolában megemlékezést tartanak egy Ukrajnában elesett katona emlékére, annak nyoma van. „Mivel sok ilyen esemény van, ez segít azonosítani az ukrajnai orosz áldozatok nagy részét.”
A legfontosabb becslések
| Forrás vagy adatbázis | Időszak | Becsült adat |
|---|---|---|
| CSIS | 2025 vége | közel 1,2 millió összesített orosz harci veszteség |
| CSIS | 2025 vége | 250-325 ezer orosz halott |
| Meduza és Mediazona | 2025 közepe | körülbelül 220 ezer orosz katona halála |
| Meduza és Mediazona | 2025 vége | körülbelül 300 ezer orosz halott |
| Szabad Európa adatbázisa | 2022 februárjától 2024 júniusának közepéig | 165.584 egyedi kórházi bejegyzés |
| Orosz bírósági ügyek | 2025 decemberéig | mintegy 90 ezer, eltűntek halottá nyilvánítására irányuló ügy |
A CSIS becslése szerint 2025 végére az orosz fegyveres erők összesített harci vesztesége - az elesetteket, eltűnteket és sebesülteket együtt számolva - megközelítheti az 1,2 millió főt. A jelentés szerint a háborúban összesen már közel kétmillió fő lehet a harci veszteség.
A Meduza és a Mediazona öröklési ügyekből, bírósági dokumentumokból és név szerint azonosított halottak listáiból dolgozó becslései szerint 2025 közepéig körülbelül 220 ezer orosz katona vesztette életét, év végére pedig az előzetes számítások már 300 ezer körüli halálozással számolnak.
Fontos különbség, hogy ezek az adatbázisok nem tartalmazzák a sebesülteket, mivel róluk jóval kevesebb nyilvános információ áll rendelkezésre. A CSIS által közölt 2025 végi számok részben előrejelzések, nem pedig lezárt időszakra vonatkozó, teljeskörűen ellenőrizhető adatok.
Az orosz veszteségek történelmi összevetésben
Egy amerikai jelentés szerint Oroszország a második világháború óta példa nélküli veszteségeket szenved el Ukrajnában, miközben az elmúlt két évben minimális eredményt ért el a harctéren.
Oroszország nagyobb emberveszteséget szenvedett el a közel négy éve húzódó ukrajnai háborúban, mint „bármely nagyhatalom a második világháború óta bármely háborúban - áll a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) hét elején közzétett jelentésében, amely szerint a döbbenetes ár ellenére a Putyin-rezsim csak korlátozott területi nyereségeket könyvelhet el.
A kutatók szerint az orosz harctéri halálesetek Ukrajnában „több mint 17-szer nagyobbak, mint az afganisztáni szovjet veszteségek voltak az 1980-as években, 11-szer magasabbak, mint Moszkva első és második csecsen háborúja alatt, és több mint ötször nagyobbak, mint az összes szovjet és orosz háború együttes veszteségei a második világháború óta”.
A washingtoni CSIS tanulmánya szerint az Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdetétől 2025 decemberéig mintegy 1,2 millió orosz és közel 600 ezer ukrán katona halt meg, sebesült meg vagy tűnt el, s a két ország együttes vesztesége idén tavasszal várhatóan eléri a döbbenetes kétmilliós számot, miközben Moszkva egyre fokozza támadásait a szomszédja ellen.
Ennél is megdöbbentőbb azonban, hogy a harcok orosz oldalon csak 2025-ben nagyjából 415 ezer áldozatot követeltek (a sebesülteket és az eltűnteket is beleértve), havi közel 35 ezres számmal.
A halottak, eltűntek és sebesültek különbsége
A sebesültek kérdése különösen torzító tényező lehet. Sok katona - akár súlyos sérülések után is - visszakerül az alakulatához, így a „veszteség” fogalma időben változó.
A pótolhatatlan (halott, végleg eltűnt) és az ideiglenes veszteségek összevonása ezért félrevezető képet adhat a tényleges katonai állapotról. A sebesülések és felgyógyulások száma zavarja össze az adatbázisokat.
Hasonlóan bizonytalan az eltűntek száma is: orosz források ritkán közölnek részletes adatokat, és korábbi kiszivárgott iratok alapján az eltűntként nyilvántartott katonák jelentős része később halottként kerül elő.
Bár Oroszország titkolja a „harcban eltűnt” katonákra vonatkozó számokat is, a közelmúltig ezeket ellenőrizni lehetett a bírósági iratok átolvasásával. 2025 decemberéig a bírák mintegy 90 ezer olyan ügyet regisztráltak, amelyekben a rokonok egy orosz katona halálának jogi elismerését kérték, akár pereket is indítanak, tekintettel az elesett családjának járó állami juttatásokra.
„De decemberben körülbelül 70 ezer ilyet hirtelen töröltek, és mintegy 50 orosz régióban (a 83-ból) nem maradtak online elérhető ügyek” - magyarázta Dmitrij Trescsanyin, a független orosz Mediazona és a BBC orosz csatornája közös projektjének munkatársa.
Az orosz katonai kórházak adatbázisa
Több mint hatszázezer orosz katona sebesült meg az ukrajnai háború eddigi három éve alatt egy kórházi komplexumból származó adatbázis szerint, amelyhez kizárólag a Szabad Európa fért hozzá.
Ez egy kiszivárgott orvosi feljegyzésben tűnt fel, amelyik egyedülálló betekintést nyújt az ukrajnai háború orosz veszteségeibe. Több mint egy hónapon át tartó kezeléséről abból a nagyjából 166 ezer katona adatait magában foglaló védelmi minisztériumi dokumentumból tudni, amelyet a Szabad Európa szerzett meg egy orosz dezertőrtől.
Az adatbázis a magas rangú tábornokoktól a közlegényekig - valamint a legalább tíz országból származó zsoldosokig - 2022 februárjától 2024 júniusának közepéig tartalmazza a kórházi kezelések adatait, vagyis az utóbbi nyolc hónapra nem terjed ki, márpedig ez a háború egyik legvéresebb időszaka volt.
A Szabad Európa e nyilvántartások elemzése során 165.584 egyedi bejegyzést azonosított: nevek, rendfokozatok, a felvétel dátuma, a leszerelés dátuma, a kezelés helye, a sebek vagy sérülések típusa, valamint azok az egységek, amelyekben a katonák szolgáltak - ideértve a reguláris erők mellett a mára megszűnt Wagner zsoldoscsoportot és a GRU katonai hírszerző ügynökséget.
A Szabad Európa rendszerezte az adatbázist a kettős bejegyzések kiküszöbölése és az elírások kiszűrése érdekében. A pontosság ellenőrzésére vagy megerősítésére a szakértők e bejegyzések egy részét a nyilvánosan elérhető információkkal is összevetették, hogy azonosítsák a konkrét személyeket.
Például Vlagyimir Putyin 2022 májusában felkeresett egy sebesült katonákat ellátó moszkvai kórházat. A TASZSZ állami hírügynökség által közzétett fényképeken az elnök két katonával látható, akik közül az egyik szerepel az adatbázisban.
Mit mutat az adatbázis a sebesülésekről?
Az adatbázis a háborúban megsebesült orosz katonáknak csak egy részét foglalja magában, valószínűleg kimaradtak belőle azok, akiket még a fronton vagy polgári kórházakban láttak el, viszont olyan katonák is belekerültek, akiket nem háborús sérüléssel kezeltek.
Az akta az Oroszországban és az Ukrajnától már 2014-ben illegálisan elcsatolt Krím félszigeten található katonai kórházak adatait tartalmazza, de szerepel benne néhány, Belaruszban lévő létesítmény is.
Figyelemre méltó adat az egészségügyi adminisztrátorok által rögzített sebesülések súlyossága is. Alig több mint 2200 súlyos vagy kritikus eset szerepel a nyilvántartásban, több mint 58.600 közepes, illetve több mint 80.200 könnyű.
Az adatbázisból az is kiderül, hogy a katonaorvosok által regisztrált sebtípusok többnyire változatlanok a nyilvántartás által lefedett több mint két év alatt.
Ez a szakértő szerint arra utal, hogy a harcászati orvosi protokollok nem javultak az invázió kezdete óta, annak ellenére sem, hogy a Royal United Service Institute brit intézet szerint ez idő alatt 180 ezerről több mint ötszázezerre emelkedett az Ukrajnában bevetett katonák száma.
„Ez azt mutatja, hogy nem javult a sebesültek evakuálása. Azok, akiket repesz talál el, vagy akik elveszítik a végtagjukat, akár akna, akár a tüzérség, akár a drónok miatt, egyszerűen nem élik túl. Egyáltalán nem élik túl” - emelte ki az amerikai Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért munkatársa.
Zsiljajev egyetértett azzal, hogy az orosz evakuálási protokollok nem javultak jelentősen a háború alatt, de mindkét fél a sebesülteket evakuáló csapatok célba vételével vádolja a másikat.
Visszaküldik-e a sebesült katonákat a frontra?
Az egységek létszámának fenntartása céljából az orosz parancsnokok prioritásként kezelik a sebesült katonák gyors átcsoportosítását. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország - rendkívül magas veszteségei ellenére - képes volt fenntartani az előrenyomulást a fronton.
Tíz hónappal az invázió megindítása után, 2022 decemberében a katonaorvosi főigazgatóság vezetője, Dmitrij Triszkin arról számolt be, hogy a sebesült katonák 97 százalékát visszaküldik a harctérre.
Zsiljajev szerint ez az arány valószínűleg túlzás, de nem nagyon. „Ha valakit élve el tudnak juttatni egy egészségügyi egységhez, akkor nagy valószínűséggel túléli” - vélekedett.
Az amputáció az egyetlen sérüléstípus, amely kizárja egy katona visszaküldését a frontra. Ezekből több mint 3200-at tartalmaz az adatbázis, amely megkülönbözteti a kisebb (például ujj- vagy lábujj-) és a nagyobb (kar-, láb-, kézfej-, lábfej-) amputációt.
A hadsereg átalakulása és a veszteségek növekedése
Dara Massicot amerikai elemző szerint az adatbázis jól mutatja, hogyan alakult át az utóbbi három évben az orosz hadsereg, ahogy a rövid inváziónak tervezett beavatkozás hatalmas, felőrlő háborúvá vált.
Az ukrán erők mozgékony védekezése, később pedig a nagyszabású offenzívák is komoly veszteségeket okoztak, ami arra kényszerítette az orosz hatóságokat, hogy a megtizedelt egységek feltöltése céljából kiszélesítsék a toborzási erőfeszítéseket.
Fokozottan megjelentek a Wagner zsoldosai, valamint az a több tízezer rab, akiket a katonai magáncég, majd később maga a védelmi minisztérium toborzott a börtönökben.
A legfőbb változás azután következett be, hogy Putyin 2022 szeptemberében elrendelte háromszázezer ember mozgósítását, emellett anyagi ösztönzőkkel is kívánatosabbá próbálták tenni a katonai pályát.
Massicot leszögezte, hogy mindez a fegyveres erők jelentős átalakulását eredményezte; nagyok lettek az eltérések a katonák kiképzésének szintjét, harci tapasztalatát és életkorát tekintve.
Például nagyon megnőtt az átlagéletkor, 2022 után emelkedett az ötven évnél idősebbek száma is, amit jól tükröz a kiszivárgott adatbázis. Szerinte ez valószínűleg a gazdasági ösztönzőkből eredhet, amelyek az idősebbek számára csábítóbbak, mint a fiataloknak.
Az ukrán veszteségek és a vitatott arányok
A jelentés szerint a háborúban összesen már közel kétmillió fő lehet a harci veszteség. A CSIS-jelentés Ukrajna esetében 500-600 ezer fő közötti összes veszteséggel és 100-140 ezer halottal számol, ám a módszertant itt sem részletezik.
Az áldozatok száma mindkét oldalon megdöbbentő: nyugati becslések szerint összesen mára több mint egymillió halottról és sebesültről van szó. Ukrán részről legalább 46 ezer katona esett el, és mintegy 380 ezer megsebesült a Volodimir Zelenszkij elnök által február elején idézett adatok alapján.
Ez a szakértők szerint alábecsült szám. Ezzel szemben az orosz veszteségek - halottak és sebesültek - a decemberi nyugati számítások szerint meghaladják a hétszázezret.
A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének elemzése szerint legalább 172 ezer orosz katona esett el, 611 ezer megsebesült, akiknek több mint fele harcképtelenné vált.
A tanulmány egyik vitatott állítása, hogy az orosz veszteségek kétszeresét vagy akár két és félszeresét teszik ki az ukrán veszteségeknek. Ezt több körülmény is megkérdőjelezi.
Egyrészt nem bizonyított, hogy az ukrán név szerinti listák lényegesen teljesebbek lennének az orosz adatbázisoknál. Másrészt a tiszti veszteségek száma a két oldalon szinte azonos, ami nehezen egyeztethető össze az ilyen arányú összesített különbséggel.
Az amerikai jelentés ezekre az ellentmondásokra nem ad részletes magyarázatot.
Az orosz hadsereg előrenyomulása a veszteségekhez képest
Bár Vlagyimir Putyin elnök azt hangoztatja, hogy erői minden fronton magukhoz ragadták a harctéri kezdeményezést, a CSIS megállapítja, hogy az orosz erők előrenyomulása a kezdeti sikerek után nehézkessé vált.
2024 eleje óta csupán napi 15-70 métert haladtak előre fő offenzíváik során - kevesebbet, mint az első világháború néhány legvéresebb hadjárata alatt.
A szörnyű véráldozatok ellenére az orosz erők 2024 januárja óta Ukrajna kevesebb mint 1,5 százalékával tudták növelni az általuk elfoglalt területeket, s ezzel mára a megtámadott ország nagyjából 20 százalékát ellenőrzik, beleértve a Krímet, valamint a Donbász 2022 előtt elfoglalt területeit is.
Mindent összevetve a CSIS arra a következtetésre jut, hogy a Kreml nem egy gyors és „elkerülhetetlen harctéri győzelem felé menetel”, hanem hatalmas emberi és gazdasági áldozatokkal küzdve halad előre -, miközben a propagandára támaszkodik, hogy fenntartsa a siker látszatát odahaza és a világban.
A veszteségek politikai és gazdasági következményei
A tanulmány emellett Oroszországot „másod- vagy harmadrangú gazdasági hatalomként” írja le, amely a hanyatló feldolgozóipar, a munkaerő- és tőkehiány, valamint a technológiai elmaradottság miatt egyre inkább Kínától függ a kereskedelem, az energiaexport, valamint a fegyvergyártáshoz szükséges alkatrészek és szerszámgépek terén.
Az orosz olajfinomítók, katonai létesítmények, sőt a Moszkva ellen intézett ukrán csapások egyre inkább éreztetik Oroszországgal, hogy a háború immár saját területén is zajlik.
Az elmúlt hetekben Ukrajna jelentősen bővítette nagy hatótávolságú csapásmérő képességeit, célba véve orosz olajfinomítókat, katonai infrastruktúrát és az orosz fővárost is.
Ennek következtében Oroszországban üzemanyaghiány jelentkezik, az ideiglenesen elfoglalt Krímben pedig áramkimaradások, üzemanyag- és vízellátási zavarok tapasztalhatók.
Emellett az orosz társadalom is egyre inkább megérzi a háború terheit: romlanak a gazdasági kilátások, nő az adóterhelés, szigorodnak az internetes korlátozások, a konfliktus pedig már hosszabb ideje tart, mint az első világháború.
A lap emlékeztet, hogy többnapos hallgatás után Putyin egy interjúban ismerte el az üzemanyag-problémákat, és jelentette be a légvédelmi gyártás növelését, ugyanakkor világossá tette, hogy irányt nem vált.
Alekszandr Gabujev, a Carnegie Oroszország-Eurázsia Központjának igazgatója szerint az ukrán nyomás nehezíti a Kreml helyzetét, de annak esélye, hogy ez rövid távon politikaváltáshoz vezessen, csak néhány tíz százalék.
Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a háború jelenlegi formájában folytatódik, egyre több pusztítással és áldozattal mindkét oldalon.
Miért kell óvatosan értelmezni a Cambridge Index kifejezést?
A megadott adatok alapján az orosz halottak számának legfontosabb becslése a CSIS jelentéséhez, valamint a Meduza, a Mediazona és a BBC orosz csatornája által gyűjtött adatokhoz kapcsolódik. A „Cambridge Index” elnevezés önmagában nem azonosít egyetlen, mindenki által elfogadott halálozási adatbázist.
A különböző számok azért térhetnek el egymástól, mert nem ugyanazt mérik: egyes becslések csak az elesetteket tartalmazzák, mások a sebesülteket és eltűnteket is, míg a kórházi adatbázisok a kezelt katonákat rögzítik.
A CSIS becslése szerint 2025 végére az orosz fegyveres erők összesített harci vesztesége - az elesetteket, eltűnteket és sebesülteket együtt számolva - megközelítheti az 1,2 millió főt. A Meduza és a Mediazona név szerint azonosított vagy hivatalos iratokból rekonstruált adatai viszont elsősorban az orosz halottak számának meghatározására szolgálnak.
Ezért a számok összehasonlításakor mindig meg kell vizsgálni az időszakot, a fogalmakat, az adatforrást és azt, hogy becslésről vagy név szerint ellenőrzött esetről van-e szó.
A németek azt hitték, túlélik az éjszakát az istállókban, de a fagy és a tüzérség a menedéket csapda
Az adatok korlátai
- A CSIS 2025 végi adatai részben előrejelzések.
- A Meduza és a Mediazona adatbázisai elsősorban a halottakat követik, a sebesülteket nem.
- A kórházi nyilvántartás csak a kezelt katonák egy részét tartalmazza.
- Az eltűntek egy része később halottként kerülhet elő.
- A sebesült katonák közül sokan visszatérhetnek a harctérre, ezért a veszteségi kategóriák idővel változhatnak.
- Az orosz állami adatok hozzáférhetősége korlátozott, és egyes bírósági nyilvántartásokat eltávolítottak.
- Az ukrán név szerinti listák teljessége sem bizonyított.
- A két fél hivatalos közlései az információs hadviselés részét is képezhetik.
Az orosz és ukrán veszteségek eltérő becslései ezért nem feltétlenül jelentik azt, hogy valamelyik adat automatikusan pontos, a másik pedig használhatatlan. A módszertan, az adatgyűjtés időpontja és a veszteség fogalma minden összevetésnél meghatározó.