Dr. Asztalos Hajnalka a SZTE ÁJK -n végzett jogász, jogi tapasztalatait elsősorban a közigazgatásban, polgári jogi, ingatlanjogi, munkajogi téren szerezte. 2019 júniusában a Szegedi Tudományegyetem Angolszász jogi és angol jogi szakfordítói szakjogász továbbképzésén szerzett képesítést, ennek keretében megismerte a common law jogrendszer fontosabb jogintézményeit. 2019-ben az angol jogi szakfordítói szakjogász képzés befejezéseként el kellett készítenem a szakdolgozatomat, melynek középpontjában két, egy angol nyelvről magyar nyelvre, továbbá egy magyar nyelvről angol nyelvre történő fordítás állt.
A magyar forrásnyelvről angol célnyelvre történő fordítás tárgyául Bardócz Iván ado.hu oldalon megjelent „GDPR- új adatvédelmi fogalmak” című cikkét választottam, mely a megjelenésének évében, 2018-ban egy akkoriban különösen aktuális témáról, az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének fontosabb új alapelveiről, valamint egyes gyakorlati vonatkozásairól íródott.
GDPR és adathordozhatóság
Újdonság az Európai Unió 2018. május 25-étől alkalmazandó adatvédelmi rendeletében (GDPR) az adathordozhatósághoz való jog, amelynek keretében az érintett visszaszerezheti és továbbadhatja a korábban az adatkezelőnek átadott adatait. A rendelet kimondja, hogy a személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban kell megkapnia az érintettnek. Nem lehet tehát értelmezhetetlen „programnyelven” átadni a személyes adatokat, jó gyakorlat azonban olyan személyes interfészek létrehozása, amihez akár az érintett, akár az ő hozzájárulása alapján más adatkezelő hozzáférhet.
Érdemes kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy milyen adatok hordozását kérheti az érintett vagy a címzett adatkezelő, akihez az adatok kerülnek. Minden esetben az érintett által átadott adatokra korlátozódik csak a jogosultság, tehát az ezen adatokból generált profil már nem tartozik a rendeletben szabályozott hordozható adatok körébe. A fordítás előkészítésének első lépése a forrásszöveg átolvasása, értelmezése volt, amely alapján igyekeztem meghatározni azokat az adatbázisokat, amelyeket a fordítás során segítségül hívhattam.
Nyelvi és jogi terminológia
Az EU jogi szövegek pontos angol fordításához szükséges szakkifejezések meghatározása - például: érintett: „data subject”, adatfeldolgozás: „data processing” - szintén innen származik. Annak érdekében, hogy a szóban forgó témáról több információhoz juthassunk, az EU honlapján a „Justice and fundamental rights - EU data protection rules” fejezetben további információk érhetők el az adatvédelem témájában. Ennek segítségével a szövegben megemlített, de részletesen meg nem határozott Adatvédelmi Munkacsoportról könnyen kideríthető, hogy az a 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján az adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó független európai tanácsadó szervként létrehozott munkacsoport.
További forrásként a linguee.hu felhasználása is megemlítésre került, ahol az EU intézményeire vonatkozó szavak és kifejezések fordítása érhető el. A fordítás során a magyar és az angol nyelv eltérő nyelvtani sajátosságai is kihívást jelentettek, például a személyes névmás kezdeti használata élő beszédben; az angol nyelvben többes szám első személytől függetlenül három lehetőség is adódik a nem szerint (he, she vagy it).
A hordozhatóság jogának gyakorlata és a jogértelmezés
Right to data portability is a novelty in the Data Protection Regulation (GDPR) of the European Union applicable as of 25 May 2018 in which the data subject may receive and transmit his or her data provided to the controller before. The purpose of this right is to make possible the removing of personal data among different service providers without any obstacles. The Regulation states that personal data shall be given to the data subject in a structured, widely used and machine-readable format.
Így, a fentiek alapján érhető tetten, hogy a jog a személyes adatok olyan módon történő átadását célozza, amely az érintett számára érthető és a gyakorlatba átültethető legyen. Az adathordozhatóság azonban csak az érintett által átadott adatokra terjed ki, és nem minden kapcsolódó adatot érint.
Jogszabályi egyensúly és gyakorlati példák
Az érintett és az adatkezelő közötti viszony egyedi esetekben különböző lehet: lehet munkavállaló, szerződéses partner, ügyfél, vagy a jogviszony hiányzik. A jogszerű adatkezelés mérlegelése során két fő érdek ütközik: az adatkezelő jogos érdeke és az érintett alapvető jogai, különösen a személyes adatok védelme. A kulcs az arányosság és a szükségesség vizsgálata, amely során értékelik, hogy az adatkezelés miként szolgálja a célokat és milyen kockázatokkal jár az érintettek számára.
A példák között megjelenik a munkáltatói ellenőrzés és a biztonsági kamerarendszer alkalmazása: a kamera-hálózat javítja a közbiztonságot, segít a panaszok kivizsgálásában és a jogsértések megelőzésében, miközben a rendelet 32. cikke szerint megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel kell védeni a személyes adatokat. A megvalósítás során kiemelt figyelmet fordítanak a látószög korlátozására, a hangrögzítés mellőzésére, az adatok korlátozott ideig tartására és a hozzáférés szigorú ellenőrzésére.
Érintettek jogai és a tiltakozás kezelése
A megfelelő tájékoztatás minden adatgyűjtés megkezdésekor kötelező: az érintett számára világos és közérthető tájékoztatást ad az adatkezelés köréről, alapjáról, módjáról, idejéről és a jogokról. Emellett a tiltakozás vezető eljárását is szabályozzák: az adatkezelő a tiltakozás megalapozottságát leghamarabb, de legfeljebb 1 hónapon belül vizsgálja, és döntést hoz a tiltakozásról; ha az érintett úgy ítéli, hogy az adatkezelés jogellenes, bírósághoz fordulhat.
Érdekmérlegelés és annak dokumentálása
Az érdekmérlegelési teszt célja annak megállapítása, hogy a jogos érdek arányban áll-e az érintett jogainak korlátozásával. A dokumentált eredmény szerint a jogos érdek valós és jogszerű, az érintett érdekei pedig megfelelő mértékben figyelembe vehetők. Végső soron a technikai megvalósítás azon alapul, hogy a felvételek rögzítése és tárolása a célhoz kötötten, a lehető legkisebb szükséges adat mennyiséggel és a minimális megőrzési idővel történik.
Az egyik példában a Walter Group Kft. számára megállapították, hogy az adatok kezelése elengedhetetlen a követelésbehajtás érdekében és a jogi eljárások gördülékeny lefolytatásához. A társaság kijelölte a szükséges adatokat, a kezelést pedig a jogszabályok által előírt módon végzi, szigorú hozzáférési és tárolási intézkedésekkel. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a lehető legnagyobb mértékben törekedni kell a minimális adatkezelésre és az adatvédelmi elvek betartására.
Összegzés: jogi és gyakorlati megfontolások
Összevetve a fenti példákat, látható, hogy az adatkezelők jogszerű érdekeket vallanak, miközben törekednek az érintettek jogainak védelmére és a szükségesség-arányosság elvének betartására. Az adatok kezelése során kiemelten fontos a célhoz kötöttség és az adatminimalizálás, a felvételhez való hozzáférés korlátozása, a költséghatékony és jogszerű megoldások alkalmazása, valamint a transzparens tájékoztatás és az érintettek jogainak védelme.
tags: #erdekmerlegelesi #teszt #angolul