Az Európai Gazdasági Térség angol neve European Economic Area, rövidítése EEA. Az EGT az Európai Unió 27 tagállamát, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát foglalja magában, és egységes belső piacot hoz létre e 30 ország között.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás célja az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgásának biztosítása egy nyitott és versenyképes belső piacon. A megállapodás 1994. január 1-jén lépett hatályba.
Az Európai Gazdasági Térség neve angolul és más hivatalos nyelveken
Angolul a megnevezés European Economic Area. Magyarul ennek megfelelője Európai Gazdasági Térség, röviden EGT.
| Nyelv | Megnevezés |
|---|---|
| Angol | European Economic Area |
| Magyar | Európai Gazdasági Térség |
| Bolgár | Европейска икономическа зона |
| Cseh | Evropský hospodářský prostor |
| Dán | Det Europæiske Økonomiske Samarbejdsområde |
| Német | Europäischer Wirtschaftsraum |
| Görög | Ευρωπαϊκός Οικονομικός Χώρος |
| Spanyol | Espacio Económico Europeo |
| Észt | Euroopa Majanduspiirkond |
| Finn | Euroopan talousalue |
| Francia | Espace économique européen |
| Ír | Limistéar Eorpach Eacnamaíoch |
| Horvát | Europski gospodarski prostor |
| Izlandi | Evrópska efnahagssvæðið |
| Olasz | Spazio economico europeo |
| Luxemburgi | Europäesche Wirtschaftsraum |
| Litván | Europos ekonominės erdvės |
| Lett | Eiropas Ekonomikas zona |
| Máltai | Żona Ekonomika Ewropea |
| Holland | Europese Economische Ruimte |
| Norvég | Det europeiske økonomiske samarbeidsområde |
| Lengyel | Europejski Obszar Gospodarczy |
| Portugál | Espaço Económico Europeu |
| Román | Spațiul Economic European |
| Szlovák | Európsky hospodársky priestor |
| Szlovén | Evropski gospodarski prostor |
| Svéd | Europeiska ekonomiska samarbetsområdet |
Az EGT tagjai
Az Európai Gazdasági Térség az Európai Unió valamennyi tagállamát és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, vagyis az EFTA három tagállamát egyesíti. Az EGT tagjai összesen 30 államot alkotnak.
Az Európai Unió 27 tagállama
- Ausztria
- Belgium
- Bulgária
- Ciprus
- Csehország
- Dánia
- Észtország
- Finnország
- Franciaország
- Görögország
- Hollandia
- Horvátország
- Írország
- Lengyelország
- Lettország
- Litvánia
- Luxemburg
- Magyarország
- Málta
- Németország
- Olaszország
- Portugália
- Románia
- Spanyolország
- Svédország
- Szlovákia
- Szlovénia
Az EFTA EGT-ben részt vevő államai
- Izland
- Liechtenstein
- Norvégia
Az EFTA négy tagállama közül Svájc nem részes fele az EGT-megállapodásnak. Svájc az Európai Unióval kötött kétoldalú megállapodások sorozata alapján vesz részt a belső piac egyes részeiben.
Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból és az EGT-ből. Az Egyesült Királyságot a kilépés után 2020. december 31-ig kezelték EU-, illetve EGT-tagállamként az átmeneti időszak szabályai szerint.
Az EGT alapvető célja
Az Európai Gazdasági Térség olyan nemzetközi megállapodás, amely kiterjeszti az Európai Unió közös piacát három nem uniós államra: Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre.
Az EGT az Európai Unió egységes piacát kiterjeszti az EFTA három részt vevő tagállamára, miközben ezek az országok nem válnak az Európai Unió tagjaivá, és nem csatlakoznak az Európai Unió vámuniójához.
A megállapodás 1. cikke szerint a cél a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok folyamatos és kiegyensúlyozott erősítésének előmozdítása.
Az Európai Gazdasági Térség belső piaca ugyanazokra az alapvető szabályokra épül, amelyek az Európai Unió egységes piacát szabályozzák. Ezek a szabályok azt célozzák, hogy az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabadon mozoghassanak az EGT-ben.
A négy szabadság
Az egységes európai piac alapját az úgynevezett négy szabadság alkotja: az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása.
Az áruk szabad mozgása
Az áruk szabad mozgása lehetővé teszi, hogy az EGT-tagállamok között az áruk a közös piaci szabályok alapján mozogjanak.
A harmadik országokból érkező árukra vonatkozó szabályok eredetigazolási előírásokat is tartalmaznak. Az EFTA-tagállamok nem vesznek részt az Európai Unió vámuniójában, ezért az EGT-megállapodás nem minden, az EU-n belüli vámjogi szabályt terjeszt ki rájuk.
A szolgáltatások szabad mozgása
A szolgáltatások szabad mozgása lehetővé teszi, hogy az egyik EGT-tagállamban működő vállalkozások más tagállamokban is szolgáltatásokat nyújtsanak az egységes piac szabályai szerint.
A vállalkozásalapítás szabadsága alapján az egyik tagállamban alapított vállalkozások más tagállamokban is értékesíthetnek termékeket és nyújthatnak szolgáltatásokat az egységes piac szabályai szerint.
A tőke szabad mozgása
A tőke szabad mozgása lehetővé teszi, hogy a vállalkozások Európa egész területén befektessenek, illetve finanszírozást szerezzenek.
A személyek szabad mozgása
A személyek szabad mozgásának joga lehetővé teszi, hogy az EGT-tagállamok állampolgárai az EGT területén költözzenek, tartózkodjanak és munkát vállaljanak.
A személyek EGT-tagállamok közötti szabad mozgására és a védintézkedésekre vonatkozó rendelkezések megegyeznek az Európai Unió tagállamai között alkalmazott szabályokkal.
Az EGT-tagállamokban alkalmazandó személyi jogokat és szabályokat többek között a 2004/38/EK irányelv és az EGT-megállapodás határozza meg.
A szabad mozgás a polgárok számára lehetővé teszi, hogy abban a tagállamban éljenek, dolgozzanak és hozzáférjenek a szociális ellátórendszerhez, ahová költöztek, a vonatkozó szabályok keretei között.
Az EGT és az Európai Unió közötti különbség
Az Európai Unió politikai és gazdasági unió, amely 27 országot foglal magában. Belső egységes piaca lehetővé teszi az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő, illetve a személyek szabad mozgását a tagállamok között.
Az Európai Unió tagállamai közös politikákat alkalmaznak többek között a mezőgazdaság, a halászat, a regionális fejlesztés, a kereskedelem, valamint a vámok és illetékek területén.
Az EGT-megállapodás kereskedelmi szerződés, és több fontos szempontból eltér az Európai Unió alapszerződéseitől.
Az EFTA nem törekszik politikai integrációra. Nem alkot jogszabályokat, és nem hoz létre vámuniót.
Az EFTA EGT-ben részt vevő államai részt vesznek az Európai Unió belső piacán, de nem tagjai sem az Európai Uniónak, sem az Európai Unió vámuniójának.
Az EFTA-tagállamok az egységes piachoz kapcsolódó uniós jogszabályok többségét átveszik, de fontos kivételek vonatkoznak többek között a közös agrárpolitikára és a közös halászati politikára.
Az EGT és a schengeni térség
Az EGT-megállapodás nem foglalja magában a schengeni térségben való részvételt.
Mind a négy EFTA-tagállam külön, kétoldalú megállapodások alapján csatlakozott a schengeni együttműködéshez.
Az EGT intézményi rendszere
Az EGT működését az Európai Unió és az EFTA-államok közötti intézményi együttműködés biztosítja. Az EGT irányításában közös szervek, felügyeleti intézmények és bíróságok vesznek részt.
| Terület | Intézmény |
|---|---|
| Közös döntéshozatal | EGT Vegyes Bizottság |
| Politikai irányítás | EGT Tanács |
| Európai uniós felügyelet | Európai Bizottság |
| EFTA-oldali felügyelet | EFTA Felügyeleti Hatóság |
| Európai uniós igazságszolgáltatás | Európai Unió Bírósága |
| EFTA-oldali igazságszolgáltatás | EFTA-Bíróság |
Az EGT Tanács
Az EGT Tanács az EGT politikai irányításának egyik fóruma, amelyben az Európai Unió és az EFTA EGT-ben részt vevő államai képviseltetik magukat.
Az EGT Vegyes Bizottság
Az EGT Vegyes Bizottság az Európai Unió és az EGT EFTA-államai közötti együttműködés központi szerve.
Az EGT EFTA-tagállamai a döntés-előkészítési folyamatokon keresztül már korai szakaszban befolyásolhatják és alakíthatják az új EGT-politikákat és jogszabályokat.
Felügyelet és bírósági ellenőrzés
Az Európai Unió oldalán az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága, az EFTA oldalán pedig az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-Bíróság vesz részt az EGT-jog alkalmazásának ellenőrzésében.
Az EGT-ben alkalmazott szabályok célja, hogy az egységes piac alapvető rendelkezései az Európai Unió tagállamaiban és az EGT EFTA-államaiban összehangolt módon érvényesüljenek.
Az EGT létrehozása és története
Az 1980-as évek végén az EFTA-tagállamok, Svédország vezetésével, megoldásokat kezdtek keresni arra, hogy csatlakozzanak az akkori Európai Gazdasági Közösséghez, az Európai Unió elődjéhez.
Ennek okai között gyakran említik az 1980-as évek elejének gazdasági visszaesését, valamint az Európai Gazdasági Közösség „Europe 1992” programjának elfogadását.
A hidegháború vége politikailag kevésbé vitatottá tette az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozást a semleges országok számára.
Jacques Delors, az Európai Bizottság akkori elnöke nem támogatta, hogy az Európai Gazdasági Közösség újabb tagállamokkal bővüljön, mert attól tartott, hogy ez akadályozná a belső piaci reformok és a monetáris unió megvalósítását.
1989 januárjában egy európai gazdasági térség létrehozását javasolta, amelyet később Európai Gazdasági Térségnek neveztek el.
Az EGT-megállapodást Portóban írták alá 1992. május 2-án az Európai Szabadkereskedelmi Társulás akkori hét tagállama, az Európai Közösség és annak akkori 12 tagállama.
Az EGT 1994. január 1-jén jött létre, amikor hatályba lépett az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás.
Az eredeti részes felek 17 állam és két európai közösség voltak: az Európai Közösség, amelyet később az Európai Unió szélesebb keretei váltottak fel, valamint a később megszűnt Európai Szén- és Acélközösség.
A svájci népszavazás és az EGT kialakulása
Svájc választói 1992. december 6-án népszavazáson elutasították az EGT-megállapodás ratifikációját.
Az elutasítás megakadályozta az Európai Közösség és az EFTA teljes EGT-n belüli integrációját, ezért Svájc külön kétoldalú megállapodások alapján kapcsolódik az Európai Unióhoz.
Svájc EGT-ratifikációjának elutasítása miatt a megállapodás hatálybalépését az 1993. március 17-én aláírt kiigazító jegyzőkönyv tette lehetővé Svájc részvétele nélkül.
Bővítések és új tagok csatlakozása
1995. január 1-jén Ausztria, Finnország és Svédország, amelyek korábban az EFTA tagjai voltak, csatlakoztak az Európai Unióhoz.
Liechtenstein EGT-ben való részvétele 1995. május 1-jéig késleltetve volt.
Amikor egy állam csatlakozik az Európai Unióhoz, nem válik automatikusan az EGT részévé. Az államnak külön kell kérelmeznie a csatlakozást, és az EGT-tagállamok között megállapodást kell aláírni és ratifikálni az új tag felvételéhez.
Az EGT-megállapodás 128. cikke szerint minden, az Európai Unióhoz csatlakozó európai államnak kérelmeznie kell, míg minden, az EFTA-hoz csatlakozó svájci vagy más európai államnak lehetősége van kérelmezni az EGT-megállapodáshoz való csatlakozást.
A 2004-es uniós bővítés során Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
A tíz csatlakozó országra az EGT bővítési megállapodását ideiglenesen alkalmazták az uniós csatlakozás napjától addig, amíg az EGT valamennyi részes fele ratifikálta a csatlakozási megállapodást.
A 2007-es uniós bővítés során Bulgária és Románia 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az EGT bővítési megállapodását 2007. július 25-én írták alá, és ideiglenesen 2007. augusztus 1-jén lépett hatályba. A megállapodás teljes egészében 2011. november 9-én lépett hatályba.
Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, és az EGT-hez való csatlakozás iránti kérelmét 2012. szeptember 13-án nyújtotta be.
A Horvátország EGT-csatlakozásáról szóló megállapodást 2014 áprilisában írták alá, ideiglenesen alkalmazták, majd hivatalosan 2025. február 19-én lépett hatályba.
| Megállapodás | Aláírás | Hatálybalépés | Jelentőség |
|---|---|---|---|
| EGT-megállapodás | 1992. május 2. | 1994. január 1. | Az eredeti megállapodás hatálybalépése |
| Kiigazító jegyzőkönyv | 1993. március 17. | 1994. január 1. | Hatálybalépés Svájc részvétele nélkül |
| 10 új állam részvétele | 2003. október 14. | 2005. december 6. | A 2004-es uniós bővítéshez kapcsolódóan |
| 2 új állam részvétele | 2007. július 25. | 2011. november 9. | A 2007-es uniós bővítéshez kapcsolódóan |
| 1 új állam részvétele | 2014. április 11. | 2025. február 19. | A 2013-as uniós bővítéshez kapcsolódóan |
Az EGT és Svájc
Svájc nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de az Európai Unióval kötött kétoldalú megállapodások alapján a belső piac egyes részeihez hozzáfér.
Ezek a megállapodások olyan fontos területeken alapozzák meg a szoros együttműködést, mint a kutatás, a belső biztonság, a migráció, a környezetvédelem és a kultúra.
A szolgáltatások jelentős része, beleértve a pénzügyi szolgáltatásokat is, nem tartozik e megállapodások teljes körébe.
A svájci bankok ezért nem rendelkeznek olyan útlevéllel, amely lehetővé tenné számukra, hogy szolgáltatásaikat az Európai Unió egész területén közvetlenül kínálják.
A svájci pénzügyi közvetítők uniós üzleti tevékenységüket az Európai Unióban létrehozott leányvállalatokon keresztül bővíthetik.
Az EGT és az Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság korábban az Európai Unió és az EGT tagja volt.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból.
Az EGT-megállapodás és az EGT-szabályok az átmeneti időszak alatt, 2020. december 31-ig továbbra is alkalmazandók maradtak az Egyesült Királyságra, valamint az érintett kapcsolt területekre.
Az EGT korábban bizonyos kivételekkel kiterjedt Gibraltárra, Akrotiri és Dhekelia szuverén bázisterületeire, valamint korlátozott célokra Man-szigetre, Jerseyre és Guernseyre.
Ciprus és Észak-Ciprus
Ciprus az EGT tagja, azonban az EGT-megállapodás alkalmazását felfüggesztették azokon a területeken, amelyeket Észak-Ciprus néven ismernek.
Az Európai Unió Ciprushoz való csatlakozásáról szóló szerződés 10. jegyzőkönyve felfüggesztette az uniós vívmányok alkalmazását Észak-Ciprus területén.
Az EGT-megállapodás csak az Európai Unió tagállamainak azon területeire alkalmazható, amelyekre az uniós szerződések kiterjednek.
Az EGT gazdasági jelentősége
Az EU/EGT egységes európai belső piaca közel 450 millió fogyasztót és több mint 20 millió vállalkozást foglal magában.
Az egységes piac harmonizált és átlátható szabályokra épül, és a világ legnagyobb egységes piacai közé tartozik.
A tagállamok ugyanazokat a vámokat alkalmazzák az unión kívülről érkező árukra.
Miután az áruk vagy szolgáltatások vámkezelése az egyik tagállamban megtörtént, további vámok és illetékek kivetése nélkül továbbíthatók a többi tagállamba, és az egész térségben forgalmazhatók az alkalmazandó szabályok szerint.
Az egységes piaci szabályok csökkentik a határokon átnyúló gazdasági tevékenység jogi akadályait, és közös keretet biztosítanak a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók számára.
Az EGT társadalmi és politikai együttműködése
Az Európai Gazdasági Térség Konzultatív Bizottsága az EGT-tagállamok munkaadóit, munkavállalóit és más civil társadalmi szereplőit képviseli.
A bizottság 2020. szeptember 18-án tartott ülésén olyan állásfoglalásokat vitatott meg, amelyek az Európai Zöld Megállapodás és az Európai Unió új ipari stratégiájának végrehajtásához kapcsolódtak.
Az EGT Konzultatív Bizottság tagjai támogatták a Zöld Megállapodás egész EGT-re való kiterjesztését egy fenntarthatóbb egységes piac elérése érdekében.
A 2023. november 21-én Brüsszelben megtartott ülés napirendjén szerepelt az EGT munkaerőpiaca és mobilitása, valamint az Európai Parlament Svájc és az Európai Unió kapcsolatairól szóló jelentése.
A 2024. május 23-24-én Izlandon megtartott ülésen az európai választásokkal, a dezinformáció elleni küzdelemmel, valamint az Európai Unió Bírósága és az EFTA-Bíróság szociális biztonsággal kapcsolatos döntéseinek összehasonlító elemzésével foglalkoztak.
A 2026. május 26-27-én Vaduzban megtartandó ülés az EGT-megállapodás jövőjére, az aktuális szakpolitikai kihívásokra, valamint a munkahelyekre, a készségekre és a munkaerő mobilitására összpontosít.
Az EGT rövid meghatározása angolul
The European Economic Area, or EEA, brings together the 27 Member States of the European Union and Iceland, Liechtenstein and Norway in a single internal market.
The EEA Agreement enables the free movement of goods, services, capital and persons between its participating states.
Norway, Iceland and Liechtenstein participate in the EU internal market without being members of the European Union or the EU Customs Union.