A felsőfokú angol nyelvvizsga a Közös Európai Referenciakeret szerint C1 szintet jelent. A sikeres vizsgához nem elég az alapvető nyelvtani szabályok ismerete: folyékony, pontos és árnyalt szóbeli, illetve írásbeli kommunikációra, széles szókincsre, fejlett szövegértésre és önálló érvelési készségre van szükség.
A jelentkezőnek általában igazolnia kell a C1 szintű angoltudását a választott intézmény vagy eljárás által elfogadott nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Egyes képzések és intézmények konkrét vizsgatípusokat, pontszámokat vagy további online orientációs beszélgetést is előírhatnak, ezért a jelentkezés előtt mindig az adott képzés követelményeit kell ellenőrizni.
Mit jelent a C1, vagyis a felsőfokú szint?
A Közös Európai Referencia Keret által megállapított nyelvvizsga szintek a következők: A1 - minimum szint, A2 - alapszint, B1 - alapfokú nyelvvizsga, B2 - középfokú nyelvvizsga, C1 - felsőfokú nyelvvizsga, C2 - anyanyelvi szint.
A felsőfokú nyelvvizsga az anyanyelvi szintű nyelvhasználatot megcélzó nyelvtanulóknak ajánlott elsősorban, illetve azoknak, akik a legszélesebb körben elismert szintű nyelvtudásról szeretnének oklevelet szerezni. Az angol felsőfokú nyelvvizsga sokakat elrettent, hiszen a köztudatban ez számít a legnehezebb nyelvvizsgaszintnek.
Ez részben igaz is lehet, de ha célirányosan készülünk fel erre a szintre is, akkor közel sem jelenthet akkora problémát, mint elsőre gondolnánk. A felsőfokú nyelvvizsgán az elvárások amiatt nagyobbak, hogy bővebb tájékozottságot és így kifejezésmódot is igényel, mindezt idegen nyelven.
Milyen készségekre van szükség?
Hallott szöveg értése
Egy felsőfokú nyelvvizsgára készülőnek fontos, hogy ne okozzon gondot akár az élőben hallott, akár a médián keresztül sugárzott, anyanyelvi tempójú beszéd megértése és az ott hallott információk visszaadása.
A magas szintű hallásértéshez a vizsgázónak különböző beszélőket, beszédtempókat, kiejtéseket és műfajokat is meg kell értenie. Nem elegendő csupán a beszéd fő gondolatának felismerése, a részletek és az implicit, vagyis nem közvetlenül kimondott tartalmak megértése is fontos.
Olvasott szöveg értése
Ezen a szinten emellett fontos, hogy bármilyen szöveget könnyedén el tudjon olvasni a vizsgázó. Ezek lehetnek például leírások, szakmai cikkek, gazdasági elemzések, újságcikkek és irodalmi alkotások egyaránt.
A vizsgázónak meg kell értenie a különböző típusú szövegeket és fel kell ismernie az összefüggéseket. Szövegértése kiterjed az attitűdökre és az implikált tartalmakra is.
Beszédkészség
Beszédkészség terén a legjobb, ha erőfeszítés nélkül, folyékonyan részt tud venni a vizsgázó bármely beszélgetésben. Ehhez jól ismeri a sajátos kifejezéseket, fordulatokat, valamint az árnyaltabb jelentéseket is ismeri, ezzel ügyesen reagálva a többiek hozzászólásaira.
Emellett világosan, zökkenőmentesen tud leírást vagy érvelést megfogalmazni egy adott beszédhelyzetnek vagy témának megfelelően, a szükséges stílusban és érthető logikai felépítéssel. A C1 szintű beszédben fontos a természetesség, a gazdag szókincs, a megfelelő stílus és a grammatikai helyesség.
Íráskészség
Írásban mindemellett világos, zökkenőmentes, megfelelő stílusú szöveget tud alkotni, melyekben a logikai felépítés segíti az olvasót a megértésben. Szakmai és irodalmi szövegekről összefoglalót, értékelést tud írni, hasonló szintű szakmai szókészlettel.
Az írásban a világos és logikus felépítés a siker kulcsa, amely támogatja a megértést és az érthetőséget is. Az íráskészséghez nem elegendő sok nehéz szót használni: a szövegnek összefüggőnek, célhoz és címzetthez illőnek, valamint megfelelően tagoltnak kell lennie.
Közvetítés és fordítás
Felsőfokú nyelvvizsga során fontos még, hogy érthetően tudjon közvetíteni egy angolul és egy magyarul beszélő között mindenféle élethelyzetben. Mindkét nyelvre tudjon szövegeket, leveleket fordítani.
A fordítás során a célnyelv szabályai és kultúrája szerint választja meg a nyelvi eszközöket, ki tudja fejezni az eredeti szöveg tartalmát és stílusát is. A felsőfokú nyelvvizsga során tehát a legfontosabb, hogy kommunikációnk folyékony legyen szóban és írásban is.
Milyen nyelvtani tudás szükséges?
Ahhoz, hogy jól szerepelhessünk egy felsőfokú nyelvvizsgán, a legjobb, ha minden egyes igeidőt képesek vagyunk készségszinten használni beszédben és írásban egyaránt. Tulajdonképpen a középszintű nyelvvizsgához képest e téren nem jelent sokkal nagyobb kihívást, azonban a sikeres vizsga sokkal nagyobb szókincset igényel a középszinthez képest.
Nyelvtanilag új szerkezetet már csak néhány speciális esetben kell elsajátítanunk, a fő hangsúly pedig inkább a szókincs fejlesztésén van. Az elsődleges cél, hogy minden igeidőt készségszinten használjunk.
A felsőfokú írásbeli feladatokban hasznos lehet a past perfect, a passzív szerkezet és a feltételes mód tudatos alkalmazása. Fontos, hogy a vizsgázó ne pusztán egy-egy mondatot tudjon bemagolni, hanem a nyelvtani formulát megfelelő helyzetben és jelentéssel tudja használni.
Például tudod, hogy egy jelen idejű feltételes mondat képlete így néz ki: IF + PAST SIMPLE | WOULD + INFINITIVE. Vagyis: If I had more time, I would learn another language.
Milyen szókincsre és kifejezésmódra van szükség?
A sikeres vizsga sokkal nagyobb szókincset igényel a középszinthez képest. A magasabb szintű nyelvi feladatok megoldásához szélesebb szókinccsel és árnyaltabb kifejezésekkel kell rendelkezni.
Ezek közé tartozhatnak a jelzők, kifejezések és nyelvi árnyalatok, amelyek segítségével pontosabbá válik a kommunikáció. A vizsgázónak nemcsak egy témáról kell tudnia beszélni, hanem véleményt kell kifejeznie, összehasonlítást kell tennie, következtetéseket kell levonnia és érvekkel kell alátámasztania álláspontját.
Az íráskészség szövegeiben hasznosak lehetnek a linking wordök, például az especially, without a doubt, furthermore, besides, in addition to this, nevertheless, whereas, first and foremost és last but not least.
Érdemes néhány igét főnévi alakban is használni, mert ez változatosabbá teheti a szöveget. Például: The government decided to close down the factory. - The government’s decision led to the closure of the factory.
Milyen vizsgát érdemes választani?
Ha rákeresel az interneten, látni fogod, hogy számtalan nyelvvizsgaközpont szervez nyelvvizsgákat. A különböző nyelvvizsgaközpontok vizsgái bizonyos dolgokban hasonlítanak egymásra, más dolgokban viszont meglehetősen különböznek.
Hasonló vizsgarészekből állnak össze: olvasás, nyelvtan, írás, hallgatás és beszéd. Különbözhet azonban, hogy hol és milyen gyakran szerveznek vizsgát, hány darab és pontosan milyen feladatokkal tesztelik a vizsgázók tudását, illetve lehet-e szótárt használni a feladatok megoldásához.
Akkreditáció és elfogadottság
Az első szempont, amit érdemes figyelembe venned, ha angol nyelvvizsgát szeretnél tenni, az az akkreditáció. Az akkreditáció azt jelenti, hogy melyik országban fogadják el az adott nyelvvizsgát.
Magyarországon elfogadott legnépszerűbb nyelvvizsgák: BME, Corvinus, Euroexam, Origó, iTOLC, TELC és ECL. Nemzetközileg elfogadott legnépszerűbb nyelvvizsgák: Cambridge, IELTS és TOEFL.
Egynyelvű vagy kétnyelvű vizsga?
Az egynyelvű nyelvvizsgáknál csak egy nyelvvel fogsz találkozni, tehát az angollal. A kétnyelvű nyelvvizsgáknál pedig két nyelvvel fogsz találkozni, az angollal és a magyarral is.
Legnépszerűbb egynyelvű nyelvvizsgák: BME, Corvinus, Euroexam, Origó, iTOLC, TELC, ECL, Cambridge, IELTS és TOEFL. Legnépszerűbb kétnyelvű nyelvvizsgák: BME, Corvinus, Euroexam, Origó és PROFEX.
Van, hogy egy nyelvvizsga két verzióban is elérhető. A jelentkezésnél mindig jelölnöd kell, hogy melyiket szeretnéd letenni.
Komplex vagy részvizsga?
A különböző nyelvvizsgaközpontokban lehet komplex, vagyis írásbeli és szóbeli vizsgát, illetve csak külön írásbeli vagy csak külön szóbeli vizsgát tenni. A választásnál azt kell figyelembe venni, hogy az adott intézmény milyen vizsgát fogad el.
Ha kiválasztottad a számodra szimpatikus nyelvvizsgát, tudnod kell azt is, milyen szint teljesítését várják tőled. A legfontosabb vizsgaszintek: alapfok (B1), középfok (B2) és felsőfok (C1).
Konkrét C1-követelmények egyetemi jelentkezéshez
A mesterképzésekre jelentkezők megfelelő C1 szintű angol nyelvtudását az alábbi bizonyítványok egyikével lehet igazolni, és online orientációs beszélgetésen vizsgálják. Az online orientációs interjúra a jelentkezővel egyénileg egyeztetett időpontban kerül sor.
| Vizsgatípus vagy igazolási mód | Elvárt eredmény |
|---|---|
| IELTS, General | minimum 6.5 |
| TOEFL, iBT verzió | minimum 95 |
| TOEFL, 2026. január 21-től bevezetett 1-6-os skála | legalább 9.0-ás összpontszám |
| Cambridge Certificate | minimum 176 (C1 Advanced, C2 Proficiency) |
| Pearson Test of English Academic | minimum 58 |
| Felsőfokú nyelvvizsga LCCI bizonyítvány | minimum 60 |
| Duolingo English Test | 120 pont |
| Oxford Test of English Advanced | minimum 141 |
Angol anyanyelvű jelentkezőknek, útlevéllel igazolt állampolgárság alapján, nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása nem szükséges.
A felsorolt eredmények egy konkrét mesterképzési követelményrendszerhez tartoznak, ezért más egyetem, szak vagy felvételi eljárás eltérő vizsgatípust és pontszámot is elfogadhat. A jelentkezés előtt mindig az adott intézmény aktuális tájékoztatását kell alapul venni.
B2 és C1 követelmények összehasonlítása
Az alapszakokra való felvétel követelménye a legalább B2 szintű angol nyelvtudás. A mesterképzések esetében megfelelő C1 szintű angol nyelvtudást kell igazolni.
| Vizsgatípus | B2 szintű követelmény | C1 szintű követelmény |
|---|---|---|
| IELTS, General | minimum 6.0 | minimum 6.5 |
| TOEFL iBT | minimum 72 | minimum 95 |
| Cambridge Certificate | minimum 169 (B2 First, B2 Business Vantage) | minimum 176 (C1 Advanced, C2 Proficiency) |
| PTE Academic | minimum 50 | minimum 58 |
| Duolingo English Test | 105 pont | 120 pont |
| Oxford Test of English Advanced | minimum 111 | minimum 141 |
Az alapszakokra való jelentkezésnél elfogadható lehet az emelt angol érettségi 60% feletti eredménnyel, a középiskola által kiállított igazolás az angol nyelven folyó középiskolai tanulmányokról, valamint több meghatározott angol nyelvvizsga-bizonyítvány.
Az alapszakokra elfogadott további lehetőségek közé tartozhat az International GCSE English, legalább C eredménnyel, a London University GCE O level Syllabus, legalább B eredménnyel, a középfokú LCCI bizonyítvány, legalább 60 eredménnyel, illetve az angol nyelven folytatott tanulmányok igazolása.
Akik nem rendelkeznek megfelelő angol nyelvtudással, az angol nyelvi egyetemi előkészítő programon fejleszthetik a nyelvi készségeiket egy vagy két féléven keresztül, mielőtt a BSc tanulmányaikat megkezdhetik angol nyelven.
Amennyiben az egyetemi előkészítő program első féléve után a hallgató megfelel a B2-es szintnek, BSc tanulmányait akár a keresztfélévben, februárban is megkezdheti.
Milyen dokumentumokkal lehet igazolni a nyelvtudást?
A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal lehet igazolni. Ilyen lehet például a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány magyarországi honosításáról vagy elismeréséről szóló határozat, a külföldön, államilag elismert intézményben szerzett középiskolai végzettség, a felsőfokú végzettség vagy a nemzetiségi középiskolában tett megfelelő érettségi.
Hazai nyelvvizsga-bizonyítvány
A jelentkezés során kötelező megadni a nyelvvizsgával kapcsolatos következő adatokat: a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, a bizonyítvány száma, anyakönyvi száma és a bizonyítvány kiállításának dátuma.
Csak a 2003. január 1. előtt kiállított nyelvvizsga-dokumentumot kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. A 2003. január 1. után kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok esetében a megadott adatok alapján történik a hitelesség ellenőrzése a nyelvvizsga-anyakönyvek nyilvántartásából.
Ha a jelentkező egy adott nyelvből külön szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, azok adatait két külön sorban kell rögzítenie. Az azonos nyelvből, azonos szinten letett szóbeli és írásbeli nyelvvizsgák automatikusan komplexnek tekinthetők.
Amennyiben a jelentkező két külön szinten letett szóbeli és írásbeli nyelvvizsga adatait rögzíti, akkor az alacsonyabb szinten vehető figyelembe. Például: angol nyelvű B2 írásbeli nyelvvizsga plusz angol nyelvű C1 szóbeli nyelvvizsga együttesen B2 komplex nyelvvizsgának számít.
Az azonos nyelvből és azonos szinten letett egynyelvű írásbeli vagy szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány és a kétnyelvű írásbeli vagy szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány együttesen egynyelvű komplex nyelvvizsga-bizonyítványnak minősülhet.
A szaknyelvi vizsgák esetében a szóbeli és írásbeli típusú nyelvvizsga-bizonyítványok komplex típusúnak való megfeleltetése nem automatikus, mivel csak az azonos tartalmú szaknyelvi részvizsgák egyesíthetők.
Az egyesíthetőségről az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya által kiállított hatósági bizonyítvány fogadható el az eljárás során.
Külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány
A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány csak akkor vehető figyelembe a felvételi eljárás során, ha azt a NYAK vagy 2000 előtt az Állami Nyelvvizsga Bizottság honosította, és erről határozat készült.
Ez alól kivétel a nemzetközi kulturális egyezmények alapján a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben szerzett nyelvvizsga, ha azt a jelentkező 2020. december 24. után szerezte meg, valamint a Goethe Institut külföldi nyelvvizsgarendszerben szerzett nyelvvizsga, ha azt a jelentkező 2021. október 2. után szerezte meg.
Nem fogadható el nyelvvizsga-bizonyítványként a vizsgát szervező akkreditált vizsgaközpont vagy vizsgahely igazolása a sikeres nyelvvizsgáról.
Érettségi bizonyítvány alapján
A két tanítási nyelvű, illetve nemzetiségi középiskolákban szerzett érettségi bizonyítványok meghatározott feltételek alapján nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősülnek és meghatározott nyelvtudást igazolnak.
Az idegen nyelvből tett, az érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő legalább 60%-os emelt szintű érettségi vizsga a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek mellett B2 komplex nyelvvizsgának minősül.
A külföldi, de magyar tannyelvű középiskolában szerzett érettségi bizonyítvány B2 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből.
Ha a jelentkező magyar tannyelvű középiskola által kiállított hivatalos igazolást nyújt be arról, hogy legalább egy közismereti tárgyat legalább két évig az adott államnyelven tanult, úgy érettségi bizonyítványa C1 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből.
Az idegen, vagyis a magyartól eltérő nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert külföldi középfokú oktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg.
C1 nyelvvizsgaként történő elismeréshez mindenképpen be kell nyújtani a külföldi érettségi bizonyítvány minden oldalát, a hozzá tartozó mellékletet is beleértve.
Általános iskolai igazolás a felvételi eljárásban nem fogadható el, mert külföldi középfokú oktatási intézményben folytatott és eredményesen befejezett, érettségi bizonyítvány megszerzésével igazolt tanulmányokat lehet igazolni.
Oklevél alapján
Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló oklevél az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert, egynyelvű, komplex típusú C1 nyelvvizsgának felel meg.
Az államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett, felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg.
A nyelvvizsga-megfeleltetéshez és az oktatás nyelvének megállapításához szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása vagy az oklevélmelléklet.
Ha a benyújtott dokumentumokból, vagy ezek hiányában az oktatás nyelve egyértelműen nem állapítható meg, úgy nyelvvizsga-többletpont a felsőfokú oklevélre nem adható.
Hogyan érdemes felkészülni?
Ha megvan, melyik nyelvvizsgát és annak melyik szintjét fogod teljesíteni, akkor a legfontosabb lépés, hogy megismerd a vizsga felépítését, a vizsgarészeket és ezeken belül a pontos feladatokat.
Minden nyelvvizsga feladatait úgy állítják össze, hogy azok különféle készségeidet teszteljék, kiderüljön belőle, tudsz-e bizonyos kifejezéseket, képes vagy-e kiszűrni információkat, és tudod-e, hogy adott helyzetben mit kell mondani.
Az a trükkös, hogy még ha tudod is ezeket, de nem tudod, hogy melyik feladat a tudásodnak melyik részét teszteli pontosan, melyik kifejezések vagy készségek meglétét teszteli konkrétan, akkor lehet, hogy nem kapod meg a feladatra a szükséges pontokat.
Fontos, hogy ismerd a vizsga összes feladatát, a feladatleírást, azt, hogy mit tesztel az adott feladat, és hogy mik azok a pontszerző tippek, amelyek segíthetnek megugrani a szükséges szintet.
1. Válaszd ki a vizsgát és a szintet!
A vizsga kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy mikorra kell, hogy meglegyen, tervezel-e valaha külföldön dolgozni vagy tanulni, illetve meghatározza-e az intézmény, amelyik a nyelvvizsgát kéri, hogy milyen vizsgákat fogad el.
Ha valakinek nincs kimondott célja, akkor mindegyik szóba jöhető opcióból érdemes megismerni néhány nyelvvizsga-feladatot, hogy kiderüljön, melyik típusfeladatok állnak hozzá a legközelebb.
Én angol magántanárként mindig azt szoktam javasolni a nyelvvizsgázni készülőknek, hogy az alapján válasszanak nyelvvizsgát és szintet, hogy az adott nyelvvizsga-feladatok mennyire mennek nekik.
2. Ismerd meg a vizsga felépítését!
Fontos, hogy megismerd a vizsga összes feladatát és a feladatleírást, hogy ne az éles vizsgán kelljen kisilabizálnod, hogy az adott feladatban például bekarikáznod kell-e valamit, vagy épp saját szavaiddal válaszolnod.
Ismerni kell azt is, hogy mit tesztel az adott feladat, milyen nyelvi készséget vár el, milyen válaszformátumot használ, és hogyan osztják a pontokat. Ez segít abban, hogy a vizsgázó a rendelkezésére álló időt is tudatosabban ossza be.
3. Gyakorolj minden vizsgarészt!
Ha megismerted a vizsgafeladatokat, fontos, hogy legalább egyszer minden feladattal próbáld ki magadat, oldd meg, utána pedig ellenőrizd, hogy sikerült-e.
Ha hibáztál, vagy nem jutott eszedbe egy alapvető kifejezés vagy szófordulat, még könnyedén visszatérhetsz, és átnézheted még egyszer a tippeket. A gyakorlás jó visszajelzést és magabiztosságot ad.
A gyakorlás megmutatja, mi az, ami nagyon jól megy, és rámutat még egy-két ismételnivalóra. Ajánlott mindkét nyelvi készségcsoportot, vagyis az írásbeli és a szóbeli feladatokat is rendszeresen gyakorolni.
Hogyan fejleszthető a felsőfokú beszédkészség?
Az alapvető beszédkészség fejlesztése érdekében fontos a folyékony beszéd és a gyors, rugalmas válaszadás gyakorlása. A beszéd során pedig a tempó és a hangszín kontrollja, a szemkontaktus és a kulturális kifejezések is segíthetik a kommunikációt.
Érdemes összetett témákról önállóan beszélni, majd ugyanarról a témáról ellenkező álláspontot is megfogalmazni. A C1 szinthez fontos a vélemény árnyalása, az érvek sorrendbe rendezése, a példák használata és a beszélgetőpartner hozzászólásaira adott gyors reakció.
A beszédkészség akkor fejlett, ha a vizsgázó nemcsak rövid válaszokat ad, hanem képes világos, jól szerkesztett előadást tartani összetett témákban, nézeteit érvekkel és megfelelő példákkal alátámasztva.
Hogyan fejleszthető az olvasás és az írás?
Az olvasás során a vizsgázónak meg kell értenie a különböző típusú szövegeket és összefüggéseket felismernie. Érdemes leírásokat, szakmai cikkeket, gazdasági elemzéseket, újságcikkeket és irodalmi szövegeket is olvasni.
Az írásban a világos és logikus felépítés a siker kulcsa, amely támogatja a megértést és az érthetőséget is. A szövegek gyakorlásakor fontos a bevezetés, a gondolatmenet, az érvek, a példák és a lezáró rész tudatos felépítése.
Az angol nyelvvizsga-feladatok közül az íráskészséghez gyakran kapcsolódik a kérdés, hogy van-e valamilyen levélminta, amely használható. A minták használatát kevésbé tartom szerencsésnek, mert a vizsgázónak a feladat céljához, címzettjéhez és stílusához kell igazítania a szöveget.
Ahelyett, hogy betanulnál 50 szót a környezetváltozással kapcsolatban, nézz meg egy dokumentumfilmet a témában, írj ki belőle 10-20 szót, majd írj róla fogalmazást. Ez a módszer segít abban, hogy a szókincs aktívvá és használhatóvá váljon.
Egy C1-es vizsga lehetséges felépítése
A DExam felsőfokú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli vizsgából áll. A két vizsgarész a négy nyelvi alapkészséget és a nyelvismeretet méri.
| Vizsgarész | Feladatok | Idő | Pontszám |
|---|---|---|---|
| Szóbeli - beszédértés | Kiegészítés, többszörös feleletválasztás, többszörös hozzárendelés | 35-40 perc | 25 |
| Szóbeli - beszédkészség | Kiselőadás, társalgás a vizsgáztatóval, vita a vizsgázótárssal | 18-23 perc | 25 |
| Írásbeli - olvasáskészség és nyelvismeret | Alcím hozzárendelése bekezdéshez, feleletválasztás, mondatrészlet visszahelyezése, szóképzés | 90 perc | 25 |
| Írásbeli - íráskészség | Hivatalos levél, fogalmazás | 100 perc | 25 |
Beszédértés
A vizsgázó a hanganyagokat hangszórón keresztül hallja. A vizsgafeladatsor három különböző hanganyagból áll, amelyekhez három különböző típusú feladat kapcsolódik: kiegészítés, többszörös feleletválasztás és többszörös hozzárendelés.
A vizsgázó minden feladatot kétszer hallgathat meg. Megérti a hanganyagok tematikailag és műfajilag széles skáláját, fel tudja dolgozni a részleteket és az implikált tartalmakat is.
Beszédkészség
A vizsga három feladatból áll: kiselőadás, társalgás a vizsgáztatóval és vita a vizsgázótárssal. Az első két feladatot egyénileg, a harmadikat pedig párban kell megoldaniuk a vizsgázóknak.
A vizsga megkezdése előtt 10 perc felkészülési idő áll a vizsgázók rendelkezésére. A felkészülés során a vizsgázók egynyelvű és vagy kétnyelvű nyomtatott szótárt használhatnak.
Az első feladat egy önálló kiselőadás. A vizsgázó feladata, hogy a szöveghez kapcsolódó kérdésre 3-4 percben kifejtse válaszát.
A harmadik feladatban a vizsgázók egymással vitáznak. A vita egy probléma megoldására irányul, amely során a vizsgázóknak meg kell jeleníteniük, majd át kell hidalniuk a véleménykülönbségüket.
Olvasáskészség és nyelvismeret
A vizsgafeladatsor négy különböző témájú, autentikus forrásból származó szövegből áll, amelyekhez négy különböző típusú feladat kapcsolódik: alcím hozzárendelése bekezdéshez, feleletválasztás, mondatrészlet visszahelyezése szövegbe és szóképzés.
A négy feladatból három az olvasáskészséget, egy pedig a nyelvismeretet méri. Az olvasáskészség és nyelvismeret vizsgán szótár nem használható.
Íráskészség
A feladatsor mindig két különböző műfajt képviselő feladatból áll. Az első feladat egy hivatalos levél, amelynek típusát egy adott vizsgaidőszakban a vizsgaközpont határozza meg, a második feladat pedig egy véleménykifejtő fogalmazás.
Az első feladat szószám-terjedelme minimum 220, körülbelül 270 szó, a második feladaté pedig minimum 230, körülbelül 280 szó. A vizsga időtartama alatt mindkét feladatot meg kell oldani, amennyiben valaki csak az egyik feladatot írja meg, vizsgája érvénytelen.
Az íráskészség vizsgán egynyelvű és vagy kétnyelvű nyomtatott szótár használható. A feladatok megoldásakor különösen fontos a logikus felépítés, a kohézió, a megfelelő stílus és a témához illő szókincs.
Mikor lehet szükség hivatalos igazolásra?
Amennyiben a nyelvvizsga-bizonyítvány hibás adatot tartalmaz, például hibás születési helyet vagy két keresztnevet, a NYAK-hoz benyújtott kérelemre ingyenes eljárás keretében hatósági igazolás állítható ki, amit a jelentkezőnek fel kell töltenie az E-felvételi felületére.
Elveszett nyelvvizsga-bizonyítvány esetén a NYAK a jelentkező kérésére a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésének tényét bizonyító hatósági igazolványt ad ki.
A nyelvtudás adott szintjét alátámasztó, a NYAK által kiadott hatósági igazolványok, hatósági bizonyítványok, igazolások és honosító határozatok nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek lehetnek.
Több nyelvvizsga és többletpont
Ha valaki több nyelvvizsgával rendelkezik, abban az esetben is csak a jogszabályban megállapított maximális többletpontot kaphatja meg, illetve egy nyelvből kizárólag egy jogcímen jogosult többletpontra.
Egy formailag megfelelő dokumentum benyújtása nem eredményez automatikusan többletpontot, hiszen ezt a pontszámítási szabályok is befolyásolják.
Nyelvi többletpont csak a magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek tekinthető, hiánytalanul feltöltött középfokú végzettséget igazoló dokumentumok alapján állapítható meg.
A jelentkezési időszakban már meglévő dokumentumokat fel kell tölteni az E-felvételi felületére. Azokat, amelyeket a jelentkező ezt követően kap kézhez, a meghatározott dokumentumpótlási határidőig lehet pótolni.
A felsőfokú angol nyelvvizsgához tehát C1 szintű, aktív nyelvhasználatra van szükség: folyékony beszédre, fejlett hallás- és olvasásértésre, logikus íráskészségre, pontos nyelvtanra, széles és árnyalt szókincsre, valamint a vizsgatípus feladatainak célzott ismeretére.
