Felülvizsgálati kérelem: feltételek, befogadás és a Kúria eljárása

A felülvizsgálati kérelem a jogerős bírósági határozat ellen igénybe vehető rendkívüli jogorvoslat, amelyet szigorúan meghatározott feltételek és határidők mellett a Kúria bírál el. A felülvizsgálat célja nem egy újabb teljes körű fellebbezési fórum biztosítása, hanem az ügy érdemére kiható jogszabálysértések, a joggyakorlat egységét érintő kérdések és egyes súlyos eljárási hibák vizsgálata.

A közigazgatási perekben a felülvizsgálati eljárás kétlépcsős: a Kúria először azt vizsgálja, hogy a kérelem befogadásának törvényi feltételei fennállnak-e, és csak befogadás esetén kerülhet sor az ügy érdemi elbírálására. A felülvizsgálati kérelmet főszabály szerint a jogerős ítélet, valamint a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen lehet előterjeszteni.

A felülvizsgálati kérelem fogalma és célja

A felülvizsgálat a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) perorvoslati rendszerében szabályozott rendkívüli, a jogerőt áttörő perorvoslat, amelyet a bíróság jogerős határozata ellen - a Kp.-ban szabályozott korlátok között, illetve feltételek fennállása esetén - lehet benyújtani.

A felülvizsgálat a rendes jogorvoslat (fellebbezés) alapján hozott jogerős bírósági határozat esetleges hibájának orvoslására szolgáló rendkívüli jogorvoslat. A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a legfelsőbb bírói fórumtól, a Kúriától lehet kérni, szigorúan meghatározott feltételek szerint és időkorlát betartásával.

A felülvizsgálat azonban kettős funkcióval rendelkezik, az elsődleges jogegységesítő (a bíróságok jogalkalmazásának egységét biztosító) funkció mellett további, jogorvoslati (szubjektív jogvédelmi) funkcióval is rendelkezik. A Kúria jogegységesítő feladatának az elsődleges eszköze a felülvizsgálat.

Korábban élt az a közkeletű vélekedés, hogy a jogerős ítéletekkel szemben tulajdonképpen van még egy rendkívülinek mondott, de valójában széles körben alkalmazható jogorvoslati fórum, a felülvizsgálat. A fent említett szemlélettel már az új polgári perrendtartás (Pp.) is szakított, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény pedig még szűkebb mezsgyére terelte a felülvizsgálat lehetőségét a közigazgatási perekben, annak ellenére, hogy mivel a hatósági eljárások - néhány kivétellel - főszabály szerint egyfokúak, a közigazgatási per egyfajta rendes jogorvoslatként funkcionál.

A felülvizsgálati eljárás két szakasza

A felülvizsgálati eljárás kétlépcsős, a Kúria először azt vizsgálja, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának, vagyis a jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának a törvényi feltételei fennállnak-e, tehát a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága tárgyában hoz határozatot.

A befogadás egyfajta tartalmi szűrőként funkcionál, csak akkor kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a befogadás törvényben szabályozott feltételei fennállnak, vagyis a Kúria befogadta a felülvizsgálati kérelmet. A kétlépcsős szabályozás oka, hogy a Kúriának kevesebb üggyel kelljen érdemben foglalkoznia, azokkal viszont kellő alapossággal.

A felülvizsgálati eljárás egy kétlépcsős eljárássá vált, melynek első szakaszában a Kúria a kérelem befogadhatóságáról dönt. Ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet befogadja, ezt követően érdemben vizsgálja a kérelmet.

Milyen határozatok ellen terjeszthető elő?

Felülvizsgálati kérelem előterjesztésének a jogerős ítélettel, valamint a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzéssel szemben van helye az alábbi okokból:

• jogszabálysértés esetén, vagy
• a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés esetén.

A Kp. a jogerős ítélettel, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzéssel szemben engedi rendkívüli perorvoslatként a felülvizsgálati kérelem előterjesztését. A felülvizsgálati kérelem - néhány törvényi kivételtől eltekintve - csak a másodfokú bíróság határozatával jogerőre emelkedett határozattal szemben terjeszthető elő.

A felülvizsgálati kérelmet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az terjesztheti elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

Mikor nincs helye felülvizsgálatnak közigazgatási ügyben?

Az alábbi esetekben nincs helye felülvizsgálatnak:

• az elsőfokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve természetesen, ha a fellebbezést törvény nem teszi lehetővé, vagy kizárja;
• ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta;
• a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre vagy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen;
• a Kúria határozata ellen;
• ha azt törvény különösen indokolt esetben kizárja.

Továbbra sem lehet első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen felülvizsgálatot kérni. Nem élhet felülvizsgálattal az a fél, aki egyáltalán nem fellebbezett, és a másik fél fellebbezését a másodfokú bíróság elutasította, az elsőfokú ítéletet pedig helybenhagyta.

A felülvizsgálat befogadásának okai közigazgatási perekben

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alábbi esetekben fogadja be:

1. az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
   • a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
   • a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
   • az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
   • a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt;
2. a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt.

A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának egyik esete, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, de annak ugyanazon módon történő követése már nem támogatható.

A joggyakorlat egységének biztosítása

A joggyakorlat egységének biztosítása mindig a konkrét ügyhöz, az abból fakadó konkrét jogértelmezéshez kötődően merülhet fel. A jogegység követelményén alapuló elvárás, hogy összevethetőség esetén a jogértelmezés is azonos legyen.

Ha nincs meg az ügyek közötti, esetről esetre vizsgálandó azonosság, mert akár anyagi jogi, akár eljárásjogi szempontól eltérő hátterűek a jogerős bírósági határozatok, akkor ezen ügyekre nézve nem értelmezhető a jogegység követelménye.

A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi vagy jogegységi hatályú határozatban, illetve az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn.

A joggyakorlat továbbfejlesztése

A törvény szerint a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának másik esete, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. A felülvizsgálati kérelem ilyen esetben történő befogadhatóságát az igazságszolgáltatással szembeni azon igényt jeleníti meg, hogy változatlan jogszabályi környezetben is szükségessé válhat, a már értelmezett, egységes joggyakorlat más irányba történő elmozdítása.

A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható.

Ezen befogadási ok alkalmazása különösen akkor indokolt, ha megváltoznak a jogszabállyal érintett társadalmi, gazdasági viszonyok. Továbbá abban az esetben is indokolt, ha az alapul szolgáló, változatlan és már értelmezett jogszabályhoz kapcsolódó egyéb jogszabályokban vagy a jogértelmezésre kiható tudományágakban következnek be olyan változások, amelyek visszahatnak az alkalmazandó normára és kétségessé teszik, hogy a meglévő iránymutatások továbbra is irányadók lehetnek.

A jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége

A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának a törvényben meghatározott további esete, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt.

Ezen esetben a Kúriának a befogadásról való döntés során az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt a felülvizsgálati kérelmet a Kúria különösen akkor fogadja be, ha annak értelmezéséről korábban még nem foglalt állást, és a jogegység iránti igény túlmutat a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozaton.

Jellemzően ez az eset áll fenn akkor, ha egy új jogszabály értelmezése vagy egy joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel és valamilyen további ok miatt szükséges az elvi tartalom kimunkálása. Amennyiben a kérelem befogadásra kerül, akkor a Kúria újonnan meghozandó elvi tartalmú döntése jogi hatást gyakorol az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is, legalább áttételesen a társadalom szélesebb körére, így a befogadáshoz az adott jogkérdésnek a társadalom széles körére közvetlenül vagy közvetett módon gyakorolt hatását is be kell mutatni.

Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása

A felülvizsgálati kérelem abban az esetben is befogadható, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt.

A közigazgatási perekben az egységes joggyakorlat kimunkálása során a Kúriának több ügyben figyelemmel kell lennie arra, hogy a jogegység megkívánhatja a jogvita eldöntésére irányadó nemzeti jogszabályok és az uniós jog összhangjának vizsgálatát is.

A Kúria előzetes döntéshozatali eljárást csak abban az esetben kezdeményez, ha közösségi jogi kérdés merül fel olyan nemzeti bíróság előtt, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség kivéve, ha a felmerült kérdés nem releváns, vagy a szóban forgó közösségi jogi rendelkezést a bíróság már értelmezte, vagy a közösségi jog helyes alkalmazása olyannyira nyilvánvaló, hogy az minden ésszerű kétséget kizár.

A Kúria a vélemény alapján az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a felülvizsgálati eljárásban az uniós jogot érintő kérdés a keresetnek a felülvizsgálati kérelemmel érintett korlátai között releváns, és a szóban forgó uniós jogi rendelkezést az Európai Unió Bírósága még nem értelmezte, vagy az uniós jog helyes alkalmazása nem nyilvánvaló.

Alapvető eljárási jog sérelme és egyéb eljárási szabálysértés

A Kp. alapján a felülvizsgálati kérelem befogadható abban az esetben is, ha a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt.

Ezen okokra alapított kérelmet a kérelem előterjesztőjének indokolnia kell. A kérelem előterjesztőjét a befogadási ok indokainak előadására terheli kötelezettség, amely indokolási kötelezettség a felülvizsgálati eljárás szakaszainak elkülönülése miatt nem teljesíthető sem mindössze jogszabályhelyek megjelölésével, sem csupán csak a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaira való utalással.

A kérelemmel olyan mértékben kell kétséget ébreszteni a jogerős ítélet jogszerűsége tekintetében, hogy érdemi vizsgálat nélkül, majdhogynem nyilvánvalóan fennállónak kell látszania a jogsértésnek. Az egyéb eljárási szabályszegés esetén ugyanilyen módon valószínűsíteni kell, hogy az kihatott az ügy érdemére.

Eltérés a Kúria közzétett határozatától

A felülvizsgálati kérelem a jogszabály alapján abban az esetben is befogadható, ha a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt.

Ezen ok esetén a kérelemben meg kell jelölni azt a közzétett közigazgatási jogi kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér.

A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Kúria ebben az esetben akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatában már állást foglalt, de attól eltér a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozat.

A befogadást megalapozó eltérésnek ezen befogadási oknál a Kúriának már közzétett határozata és a támadott, a Kúria határozatával egyébként ügyazonos jogerős bírósági határozat között kell fennállni. A Kúria véleménye szerint a közzétett határozattól jogkérdésben való eltérés miatt a felülvizsgálati kérelmet kizárólag akkor fogadja be, ha a kérelmező bemutatja miben látja az eltérést.

A befogadhatósági ok megjelölése és indokolása

A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni befogadhatóságának okát, ám annak fennállását bizonyítani és azt jellemzően indokolni nem kell. Lényeges szabály, hogy a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve.

A felülvizsgálati kérelemben nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalni. Annyit mindenképpen ki kell fejteni, hogy a fél az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését.

Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára.

A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának minden ok esetében feltétele az is, hogy a kérelemben megjelölésre kerüljön a befogadhatóság oka. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja.

A befogadási indokolás tipikus hiányosságai

• mindössze a Kp. valamely rendelkezésének megjelölése;
• a jogerős határozattal való egyet nem értés részletes kifejtése elvi jogkérdés megjelölése nélkül;
• az elsőfokú keresetben előadott érvelés egyszerű megismétlése;
• a hivatkozott kúriai határozat és a megtámadott határozat közötti ügyazonosság bemutatásának hiánya;
• annak elmulasztása, hogy a kérelmező bemutassa a bírói gyakorlat széttartását vagy a jogegység megbomlásának veszélyét.

A Kúria gyakorlatának tanulságai

A Kúria Kfv.VII.38.147/2021. számú ügyében a felülvizsgálati kérelem befogadására nem látott törvényes lehetőséget. A kérelmező a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára hivatkozott, de nem jelölt meg olyan körülményt, amely a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná.

A kérelmező azt sem jelölte meg, hogy mi lenne az az elvi kérdés, amelynek megválaszolását kérné az általa felhívott jogszabályok körében. A Kúria kiemelte, hogy a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja.

A felperes felülvizsgálati kérelmének túlnyomó részét a keresetlevelében foglaltaknak a megismétlése tette ki, amelynek elbírálása nem a Kúria, hanem az elsőfokú bíróság feladata. A kérelmező nem valószínűsített ügyazonosságot a hivatkozott kúriai és törvényszéki határozatokkal kapcsolatban, és nem mutatta be, hogy a bírói gyakorlat valamely elvi jelentőségű jogkérdésben széttartó lenne.

Továbbá nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését igénylő, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem. Minderre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem álltak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. § (2) bekezdése alapján megtagadta.

A felülvizsgálati kérelem határideje és benyújtásának helye

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell - jogi képviselő útján - benyújtani.

A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz. A felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzést indokolni kell.

A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek az általános szabályok szerint van helye: az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon veszi kezdetét.

A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni azonban nem lehet.

A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei

A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályokban foglalt kellékek (114. §) mellett tartalmaznia kell:

• a felülvizsgálni kívánt ítélet számát;
• a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja;
• a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja;
• a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokat.

A felülvizsgálati kérelemben új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt az elsőfokú eljárás tárgya, már nem lehet hivatkozni. A felülvizsgálati kérelemben a fél kérelme tárgyaláson való elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti.

A fél költségkedvezmény engedélyezését a felülvizsgálati eljárás megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti.

Jogi képviselet és az eljárás résztvevői

A felülvizsgálati eljárásban főszabály szerint kötelező a jogi képviselet, így előterjesztése mindenképpen ügyvédi közreműködést igényel.

Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet, a felülvizsgálati ellenkérelmet, illetve a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára - a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggésben indult felülvizsgálati eljárást kivéve - a jogi képviselet kötelező, ezért a kérelemhez, ha arra korábban nem került sor, csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.

Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a felülvizsgálattal támadott ítélet megváltoztatását maga is kívánja, csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni.

A csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a felülvizsgálati kérelem érint. Ha a felülvizsgálati kérelem kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányul, a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben az ítélet hatályon kívül helyezése és új ítélet meghozatala nem kérhető.

A felülvizsgálati kérelem visszautasítása

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be, elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható, illetve amennyiben a felülvizsgálatnak kivételesen, engedélyezésre helye lehet, az engedélyezés iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtották be.

Akkor is visszautasításnak van helye, ha a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg, vagy ha az eljárási illetéket - kivéve a 411. § (3) bekezdésében foglaltakat - nem fizették meg, továbbá ha a kérelmet előterjesztő fél a megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött.

Ha azonban a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a megsértett jogszabályi rendelkezésre, de a jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható vissza.

A felülvizsgálati kérelem megváltoztatása és visszavonása

A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából a tárgyalást be nem rekesztette.

Ha a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban szükséges, a Kúria a perköltség viseléséről és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség viseléséről is határoz.

A végrehajtás és az azonnali jogvédelem

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat és az annak alapjául szolgáló közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajthatóságát a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti.

Így a felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. Ha a felülvizsgálati kérelem azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, az elsőfokú bíróság haladéktalanul intézkedik az iratok Kúriára történő felterjesztéséről.

A Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemről legkésőbb a befogadás tárgyában hozott végzéssel egyidejűleg dönt.

A felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajthatóság felfüggesztésének elmaradása járna.

A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az elsőfokú bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén - ha annak sikere valószínűnek mutatkozik - a Kúria az eljárás folytatását hivatalból is felfüggesztheti.

A Kúria eljárása és a bizonyítás korlátai

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást indokoltnak tartja.

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél a tárgyalás tartása iránti kérelmét a felülvizsgálati kérelemben terjesztheti elő. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson való elbírálását.

Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze.

Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem akadályozza.

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.

A Kúria a jogerős határozat jogszabálysértő voltát csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálhatja felül, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

A felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki.

A Kúria lehetséges döntései

Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a bíróság a jogerős határozatot:

• egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja;
• akként változtatja meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy az ügy érdemi elbírálására nem kiható eljárási szabálysértés történt, illetve a határozat a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem tér el, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A Kúria a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.

Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajthatóság vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.

Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével, a Kúria határozatában meghatározott perszakaszban kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

A felülvizsgálati eljárásban egyszerűsített ítélet nem hozható. A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Felülvizsgálati eljárás polgári ügyekben

A polgári ügyekben a felülvizsgálati kérelem szabályait a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény tartalmazza a 2018. január 1-jén és azt követően indult ügyekben.

A Kúriától a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)-c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni.

Polgári ügyben nem támadható határozatok

• az első fokon jogerőre emelkedett ítélet, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi;
• az elsőfokú ítéletet helybenhagyó ítélet, ha az elsőfokú ítélet ellen a fél nem fellebbezett és az elsőfokú ítéletet a másik fél fellebbezése alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság;
• az ítélet a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint közvetlenül a bíróság előtt megindított birtokperben született;
• az ítélet a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perben született;
• az ítélet a XL. Fejezetben meghatározott végrehajtási perekben született;
• az ítélet a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti perben született;
• az ítélet a társasház tulajdonostársi közösségének szervei által hozott határozatok megtámadása iránti perben született;
• a jogerős ítéletnek csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása;
• a Kúria által hozott ítélet;
• a vagyonjogi perben hozott ítélet, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 5.000.000,- forintot nem haladja meg, kivéve a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított pereket, valamint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék iránt indított pereket [új Pp. 408. § (1) bek.];
• a vagyonjogi perben hozott ítélet - a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték nagyságától függetlenül -, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben [új Pp. 408. § (2) bek.];
• az a határozat, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja.

A polgári ügyekben irányadó engedélyezés

Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen engedélyezheti.

Ebben az esetben a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét is le kell róni.

A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata:

• a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása;
• a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége;
• a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége;
• a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés miatt indokolt.

Az engedélyezés iránti kérelem határideje

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet - a felülvizsgálati kérelemhez csatolva - a másodfokú ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál lehet előterjeszteni, az engedélyezés iránti kérelem illetékének lerovásával egyidejűleg.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:

• azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri;
• az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével;
• az engedélyezést megalapozó okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését;
• a jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a befogadás engedélyezését;
• a jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességét indokolja;
• az ítéleti rendelkezést, amely a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltér.

A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet visszautasítja, ha a kérelem a törvényi feltételeknek nem felel meg.

Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról.

A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell. A felülvizsgálat engedélyezése tárgyában hozott végzést a Kúria kézbesíti az engedélyezési kérelmet előterjesztő félnek és - ha szükséges - felhívja, hogy a végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon az illetéket a felülvizsgálati eljárás illetékére egészítse ki.

Ha az engedélyezés iránti kérelmet előterjesztő fél e felhívásnak nem tesz eleget, a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.

A polgári felülvizsgálati eljárás lefolyása

A felülvizsgálati kérelmet a másodfokú ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani eggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelt.

Ha a felülvizsgálat a 408. § rendelkezése szerint kizárt, a felülvizsgálati kérelemhez a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolni kell, amelyen le kell róni az engedélyezés iránti kérelem illetékét.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajthatóságát a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást indokoltnak tartja. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs.

A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozat jogszabálysértő voltát csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálhatja felül.

Felülvizsgálat büntetőügyben

Sokan nem tudják, hogy jogerős büntetőítélet ellen is létezik ún. rendkívüli jogorvoslat, mégpedig a felülvizsgálat, amelyet minden esetben a Kúria, mint legfelsőbb bíróság bírál el.

A felülvizsgálati kérelem, illetve felülvizsgálati eljárás nem érinti az ítélet jogerejét, azaz ha például a jogerős első-, vagy másodfokú ítélet alapján már a büntetését tölti a vádlott, a büntetést nem szakítják meg pusztán azért, mert védője felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

Ugyanakkor, ha a felülvizsgálati ítélet a vádlottra kedvező, az kihat a büntetésre is. A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány nincs határidőhöz kötve, míg a terhelt terhére csak a jogerős ügydöntő ítéletet követően maximum hat hónapon belül lehet felülvizsgálati indítvánnyal élni.

A felülvizsgálatnak anyagi vagy eljárásjogi jogszabály megsértése miatt, illetve az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján van helye, de akkor is, ha a jogerős ügydöntő határozat eltér a Kúriának hasonló ügyben hozott, a Bírósági Határozatok tárában közzétett valamely ítéletétől.

A büntető anyagi jogi jogszabályok megsértése megállapítható akkor is, ha a vádlott bűnösségét, tehát személyi körülményeit, tudattartalmát, egyéb, a bűnösség körébe tartozó tényt minősített jogellenesen a jogerős ítélet, de akkor is, ha a cselekményt, tehát magát az elkövetett tetteket minősítette tévesen a jogerős ítélet.

tags: #felulvizsgalati #kerelem #language #cert