A felvételi pontszámításban az egynyelvű és a kétnyelvű, államilag elismert komplex nyelvvizsga között önmagában nincs különbség: mindkét típus elfogadható, ha az adott bizonyítvány megfelel a követelményeknek. A jelenlegi szabályok szerint a B2 szintű komplex nyelvvizsga 28 többletpontot, a C1 szintű komplex nyelvvizsga pedig 40 többletpontot érhet.
A felvételihez általában nem elegendő önmagában egy felsőfokú szóbeli vagy írásbeli részvizsga, mert a többletpont alapja a komplex nyelvvizsga. Kivételt azok a fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű jelentkezők jelenthetnek, akik szakvéleménnyel igazolják, hogy nem tudnak komplex vizsgát tenni.
Milyen szinteken lehet nyelvvizsgát tenni?
Államilag elismert nyelvvizsgát három szinten tehettek, és a külföldi rendszerű nyelvvizsgát is ezen a három szinten honosíthatjátok. Az alapfokú nyelvvizsga a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerinti B1-es szintnek felel meg, a középfokú nyelvvizsga B2-es szintnek, a felsőfokú pedig C1-es szintnek.
| Magyar megnevezés | Nemzetközi szint | Felvételi szempontból jellemző érték |
|---|---|---|
| Alapfokú nyelvvizsga | B1 | Önmagában általában nem alapozza meg a B2-ért járó többletpontot |
| Középfokú nyelvvizsga | B2 | Komplex vizsgáért 28 többletpont |
| Felsőfokú nyelvvizsga | C1 | Komplex vizsgáért 40 többletpont |
A nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet alapján tavaly óta már A2-es szintű (belépőfokú) nyelvvizsgát is lehetne tartani, ezért azonban egyelőre nem lelkesednek túlzottan a nyelvvizsgaközpontok sem: a részleteket itt találjátok.
Mit jelent az egynyelvű nyelvvizsga?
Az egynyelvű vizsgákon minden az adott idegen nyelven van írva: a vizsga feladatlapon minden németül van, egyetlen magyar szó sincs rajta, németül vannak a kérdések és a válaszokat is németül várják el tőled.
Az egynyelvű vizsga négy feladatsorból áll: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség. Ezeken a nyelvvizsgákon nem mérik a közvetítési készséget, ezért az egynyelvű nyelvvizsgákon általában nem használható szótár.
Tehát mindent szótár nélkül kell megértened. Ez alól kivétel a BME egynyelvű általános nyelvi vizsgája, az ECL nyelvvizsga és az EuroExam, amelyeken megengedett a nyomtatott szótár használata.
Az Origó MONO egynyelvű nyelvvizsga a négy alapkészséget (olvasás, írás, beszédértés, beszéd) méri egynyelvű feladatokkal. Mind az írásbeli feladatok utasítása, mind a szóbeli vizsgán a szituáció szerepkártyája angol vagy német nyelvű, a magyar nyelv nem jelenik meg egyik vizsgarészben sem.
Azoknak ajánljuk elsődlegesen, akik az érettségihez hasonló nyelvvizsgát keresnek, akik a tanórán nem végeznek fordítási feladatokat, vagy eleve külföldön, egynyelvű környezetben sajátították el az idegen nyelvet.
Az Origó MONO egy Magyarországon teljeskörűen elfogadott, akkreditált nyelvvizsga, a felvételinél pluszpontot ér, az álláskeresésnél előnyt jelenthet.
Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga között?
Minden nyelvvizsgán nyelvi készségeket mérnek. Általában ugyanazokat a készségeket értékelik, ezért az ezeket mérő feladattípusok is nagyon hasonlóak.
A legtöbb nyelvvizsga az alábbi készségeket méri: olvasott szöveg értése, nyelvtani és lexikai ismeretek, fogalmazási készség, hallott szöveg értése és beszédkészség.
Egynyelvű vizsga
Az egynyelvű vizsgán a feladatok, az utasítások és a válaszok nyelve is az adott idegen nyelv. A vizsgázónak ezért a szövegértési, írásbeli és szóbeli feladatokat magyar nyelvű segítség vagy fordítás nélkül kell megoldania.
Mivel az egynyelvű vizsgák esetében minden kérdés németül van, és nem lehet szótárt használni, nagyobb aktív szókinccsel kell rendelkezni, hiszen semminek sem tudsz utánanézni, teljes mértékben a tudásodra vagy utalva, nem használhatsz semmilyen segédeszközt.
Kétnyelvű vizsga
A kétnyelvű vizsga a közvetítés vizsgarésszel egészül ki, amely az írásbeli vizsgához tartozik, és az információ idegen, illetve magyar nyelven való visszaadását, fordítását jelenti.
A kétnyelvű vizsgákon azonban a közvetítési készséged szintjéről is számot kell adnod. A közvetítési készséget mérő feladatok képet adnak arról, hogy egy idegen nyelven írt szöveget meg tudsz-e érteni, és képes vagy-e azt az anyanyelveden rövidebben összefoglalni vagy az anyanyelvedre nyomtatott szótár segítségével lefordítani.
A kétnyelvű vizsgák között vannak olyan vizsgák is (pl. az ORIGÓ), ahol a kérdések magyarul vannak, és magyar nyelven kell megválaszolni őket. A kétnyelvű vizsgákon általában használható nyomtatott szótár, de internet vagy a mobiltelefonodra letöltött alkalmazás nem.
A kétnyelvű vizsgákon pedig vagy fordítási vagy tömörítési feladatot is meg kell oldani. Ehhez jó fordítási készségre van szükség, amihez el kell sajátítani a fordítási technikák alapjait és sokat kell gyakorolni.
Elfogadják-e az egynyelvű nyelvvizsgát a felvételin?
A felsőoktatási felvételin és a diplomakövetelmény szempontjából nem számít, hogy melyiket választjátok.
Ha diplomához, felsőoktatási felvételi jelentkezéshez vagy magyarországi munkavállaláshoz kell a nyelvvizsga bizonyítvány, akkor teljesen mindegy, milyen vizsgát teszel.
Az a lényeg, hogy az adott nyelvvizsga szerepeljen a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ honlapján az akkreditált vizsgák között, így bármelyikre esik is választásod, eléred a célt.
A sikeres vizsgázók államilag elismert bizonyítványt kapnak, amely a felvételi eljárásban többletpontot ér, Magyarországon mindenütt elfogadott, diplomakiváltáshoz és munkavállaláshoz egyaránt megfelelő.
Az Origó MONO egy Magyarországon teljeskörűen elfogadott, akkreditált nyelvvizsga, a felvételinél pluszpontot ér, az álláskeresésnél előnyt jelenthet.
A TELC nyelvvizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó nemzetközileg elismert bizonyítványt kap kézhez, mely egyúttal Magyarországon államilag elismert, így érettségihez, felvételihez,diplomakiadáshoz és munkavállaláshoz egyaránt felhasználható.
Milyen nyelvvizsga kell a többletpontokhoz?
Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni a legalább középfokú nyelvtudásért.
A magyartól eltérő idegen nyelvű nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon: B2 (korábban középfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, C1 (korábban felsőfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont.
| Bizonyítvány | Felvételi érték |
|---|---|
| B2 komplex, államilag elismert nyelvvizsga | 28 többletpont |
| C1 komplex, államilag elismert nyelvvizsga | 40 többletpont |
| B2 vagy C1 egynyelvű komplex vizsga | A komplex szinthez kapcsolódó többletpont járhat |
| B2 vagy C1 kétnyelvű komplex vizsga | A komplex szinthez kapcsolódó többletpont járhat |
A jelentkező legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná.
Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. Ha a jelentkező ugyanazon idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
Elfogadják-e a szóbeli vagy írásbeli részvizsgát?
Típus szerint háromféle nyelvvizsgát tehettek: szóbelit (A típusú), amely tulajdonképpen a vizsga beszédkészség része, írásbelit (B típusú) és komplex (C típusú) nyelvvizsgát.
A felvételi pontszámításkor és a diplomához csak a komplext nyelvvizsgát fogadják el, a sajátos nevelési igényű jelentkezők azonban, ha igazolni tudják, hogy ezt nem tudják letenni, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatják a 28, illetve 40 pontot.
Részvizsga esetén csak abban az esetben jár a nyelvtudásért többletpont, ha a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) jelentkező a hatáskörrel rendelkező szerv szakvéleménye által igazoltan nem tudja a komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgát letenni.
A B2 (korábban középfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a C1 (korábban felsőfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont járhat.
Beváltható-e egy felsőfokú szóbeli egy komplex középfokúra?
Ha más időpontban teszitek le a szóbeli vagy az írásbeli részvizsgát - például mert elsőre megbuktok valamelyiken -, komplex nyelvvizsgára válthatjátok át.
Ez akkor is igaz, ha az egyik alacsonyabb szintű: ezen a szinten kaphattok komplex nyelvvizsga-bizonyítványt, egy C1-es szóbeliért és egy B2-es írásbeliért például középfokút.
Vagyis egy felsőfokú szóbeli önmagában nem válik automatikusan felsőfokú komplex bizonyítvánnyá, és a komplex bizonyítvány szintjét az egymáshoz illesztett részvizsgák szabályai határozzák meg. A C1-es szóbeli és a B2-es írásbeli példája alapján a megszerezhető komplex bizonyítvány B2 szintű lehet.
Hogyan számítják a komplex vizsgát?
Az Origó MONO vizsgán a megfelelés: 60%, a komplex számítás itt is érvényesül, azaz, ha az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgán is eléred a készségenként szükséges 40%-ot, akkor a gyengébben sikerült fél vizsgádat kompenzálhatod egy erősebb másik féllel.
Sikeres a komplex vizsgád, ha a szóbelin és írásbelin mutatott teljesítményed átlaga eléri a 60%-ot.
Megszerezhető komplex, vagy csak szóbeli, vagy csak írásbeli vizsgabizonyítvány.
Az ELTE-ORIGÓ vizsgán a sikeres vizsgához min. 60%-ot kell teljesíteni, de minden készségből minimum 40%-ot teljesíteni kell. Komplex értékelést alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a vizsga akár egy 70%-os szóbeli és egy 50%-os írásbeli esetén is sikeresnek számít.
Általános vagy szakmai nyelvvizsga szükséges?
A képzések nagy részén ez általános nyelvvizsgát jelent, amely a mindennapi szituációkban való boldogulás képességét méri fel.
Az adott területen szükséges nyelvtudást tesztelő szakmai nyelvvizsgát általában a gazdasági, üzleti szakokon kérnek.
Fontos, hogy tájékozódj, hogy a megpályázott pozícióhoz kér-e a leendő munkaadó szakmai nyelvvizsgát.
Orvosoknak, ápolóknak, fogorvosoknak, dentálhigiénikusnak, közgazdászoknak és mérnököknek is érdemes szaknyelvi vizsgát tenni, hiszen sok cég elvárja, hogy a leendő munkatárs a német szakszókincset is tudja, hiszen a munkahelyi kommunikációhoz ez elengedhetetlen.
Államilag elismert, honosított és nemzetközi bizonyítványok
Ha államilag elismert nyelvvizsgát tesztek, amelyet később például az egyetemi, főiskolai jelentkezésnél vagy a diplomához szeretnétek elfogadtatni, a bizonyítvány átvételén kívül nincs más dolgotok.
Ha olyan nyelvvizsgát szeretnétek tenni, amelyet külföldön - például egy felsőoktatási intézménybe való jelentkezésnél - és itthon is használhattok, honosítanotok kell.
A külföldi nyelvvizsgákat - az alább felsoroltak kivételével - honosíttatni kell.
Az eljárásért 10 ezer forintot kell fizetnetek - ha nem szeretnétek kétnyelvű kiegészítő vizsgát tenni, 21 napon belül meg is kapjátok a határozatot.
Nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben 2020. december 24. után szerzett angol nyelvből letett nyelvvizsgákat.
Nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Goethe Institut külföldi nyelvvizsgarendszerben 2021. október 2. után szerzett német nyelvből letett nyelvvizsgákat.
Milyen külföldi tanulmányok válthatják ki a nyelvvizsgát?
Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi köznevelési intézményben vagy külföldi szakképző intézményben szerzett érettségi bizonyítvány, az államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél, valamint a tudományos fokozat odaítélésére kijelölt hatóság által kiállított és hazai felsőoktatási intézmény vagy a Magyar Tudományos Akadémia által honosított okirat az oktatás, vagy a tudományos fokozatok esetében a tudományos disszertáció nyelve szempontjából, államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
A külföldön vagy Magyarországon szerzett nemzetközi érettségi bizonyítvány az oktatás nyelvén, államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
Az Nftv. 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézményben idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló oklevél - az oktatás nyelve szempontjából - államilag elismert, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
Sikeresen befejezett érettségi vizsga esetén az idegennyelvi érettségi vizsga, az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti vizsgaeredménye az államilag elismert nyelvvizsgával, az elért vizsgaeredményt igazoló érettségi bizonyítvány pedig az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.
Hogyan kell megadni a nyelvvizsga adatait a felvételin?
Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak megadása kötelező a többletpont érvényesítéséhez: a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma, de a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák dokumentumait nem kell benyújtani.
Ezeket az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból ellenőrzi.
Figyelem! A Hivatal csak abban az esetben tud nyelvtudás jogcímén többletpontot adni, ha a felvételi ponthatárok megállapítását megelőző napig a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból a nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak visszaigazolása megtörténik.
Gyakori, felvételin elfogadott egynyelvű vizsgarendszerek
BME nyelvvizsga
A BME nyelvvizsgát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézete fejlesztette ki.
BME vizsgarendszer kétnyelvű, valamint egynyelvű változatban is letehető, a kétnyelvű középfokú írásbeli vizsga fordítási feladatot és nyelvismereti tesztet is tartalmaz.
Lehet szóbeli, írásbeli valamint komplex (szóbeli és írásbeli) típusú vizsgára jelentkezni, tehát a részvizsgák külön is letehetők és bármikor ismételhetők.
Az egynyelvű vizsga középfokon három órás, írásbeli (2 óra 10 perc), magnóhallgatás (kb. 25 perc) és szóbeli beszélgetés (20 perc) részekből tevődik össze.
A nyelvvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó a maximális pontszám legalább 60%-át eléri.
Összességében elmondható, hogy olyan nyelvtanulóknak ajánlott, akik nyelvtudása mind a négy készségben (írás, olvasás, hallás, beszéd) közel azonos szintű, mivel az elérhető összpontszámban mind a négy készség azonos súlyt (25 %) képvisel.
ECL nyelvvizsga
Az ECL (=European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) nyelvvizsga az Európai Uniós tagországok konzorciuma által létrehozott nemzetközi, egynyelvű nyelvvizsgarendszer, így nemzetközi és államilag elismert bizonyítványt is kapnak a vizsgázók.
Az ECL nyelvvizsga azt méri, hogy a jelölt képes-e a különféle mindennapi élethelyzetben, a hivatással/fogalalkozással összefüggő, illetve személyes/magánéleti szituációkban szóban és írásban kommunikálni.
A nyelvvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó a maximális pontszám legalább 60%-át eléri.
Ami megkülönbözteti ezt a nyelvvizsgát a többitől az a tény, hogy nem tartalmaz nyelvtani feladatot, így elsősorban azoknak ajánlott, akik jobbak az olvasott és hallott szövegértés terén.
Dexam nyelvvizsga
A Debreceni Egyetemen kifejlesztett egynyelvű angol nyelvvizsga, mely a kommunikatív célok megvalósításához szükséges általános nyelvtudást méri alap (B1)-, közép (B2)- és felsőfokon (C1), a vizsgázók érdeklődésének megfelelő témakörökben (humánmodul vagy reálmodul) méri.
A humánmodul leginkább a művészet, zene, irodalom, történelemmel kapcsolatos témakörökre épül, míg a reálmodul a természettel, állatvilággal, számítástechnikával, felfedezésekkel kapcsolatos területeket érinti.
A nyelvvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó a maximális pontszám legalább 60%-át eléri.
Azon tanulóknak ajánljuk a Dexam nyelvvizsgát, akik kommunikációs készségüket szeretnék előtérbe helyezni, valamint az adott modul (humán/reál) aktív szókincsével rendelkeznek.
Euroexam
Az EUROEXAM nyelvvizsgarendszert az International House fejlesztette ki.
Egy- és kétnyelvű változata van, amelyek közül választani lehet. Mindenütt érvényes, államilag elismert bizonyítványt ad.
A sikeres vizsgához min. 60%-ot kell teljesíteni a vizsgázónak.
Az Euroexam olyanok tanulóknak ajánlott, akik erősek a kommunikációban, kétnyelvű vizsga esetén - fordításban és közvetítésben.
Hogyan válassz egynyelvű vizsgát?
Ez nehéz kérdés, és nem is lehet egyértelműen megválaszolni, mert mindig az adott nyelvvizsgázótól függ.
Hiszen a döntést, azaz a neked leginkább megfelelő nyelvvizsga típus kiválasztását befolyásolja, hogy milyen célból teszel nyelvvizsgát, milyen erős az előzetes nyelvtudásod (nyelvtani ismeretek, szókincs stb.), mely készségeid az erősebbek, melyeket kell jobban fejleszteni, milyen gyorsan tudsz fejlődni, sőt még az is, mennyi időt tudsz szánni a felkészülésre naponta.
A legerősebb készségeid alapján érdemes nyelvvizsga típust választanod.
Ilyenkor érdemes több vizsgát kiválasztani, és letölteni az egyes nyelvvizsgaközpontok honlapjáról a minta feladatsorokat, és megoldani őket laboratóriumi körülmények között.
Azaz ülj le otthon, és nyugodt körülmények között írd meg a teszteket, stopperral mérd az időt közben, és figyeld, hogyan érezted magad vizsga közben, mennyire találtad nehéznek a feladattípusokat.
Ez alapján ráérzel, melyik a neked való vizsga.
Ha végképp tanácstalan vagy, akkor pedig kérj tanácsot a nyelvtanárodtól.
tags: #felveteli #egynyelvu #nyelvvizsga