Gazdálkodás és menedzsment angol tételek kidolgozva

A gazdálkodás és menedzsment angol tételek kidolgozása során a szakmai szókincs, az üzleti kommunikáció és a gazdasági összefüggések egyaránt fontosak. A témakörök között szerepel az egyetem, a munkahely, a közgazdaságtan, a vállalatgazdálkodás, a szervezés, a marketing, a pénzügyek, a gazdasági környezet és a környezetvédelem.

A gazdálkodási és menedzsment szak olyan hallgatóknak ajánlható, akik a vállalati gazdálkodás alapkérdéseit szeretnék megismerni, illetve még keresik a számukra igazán testhezálló specializálódást. A képzés során a hallgatók megismerik a vállalatok működését, elsajátítják a projektekben, csoportokban, szervezetekben való együttműködés szabályait, az üzleti döntés-előkészítés és a problémamegoldás módszereit.

A gazdálkodási és menedzsment szakmai angol témakörei

A szaknyelvi nyelvvizsga témakörei között megtalálható az egyetem és az egyetemi tanulmányok, a munka és a munkahely, a közgazdaságtan és a gazdasági élet, Magyarország gazdasága, a világ gazdasága, a vállalatgazdálkodás és a vállalatszervezés, a marketing és a pénzügyek, valamint a környezetvédelem a gazdaságban.

A gazdálkodás és menedzsment témaköréhez kapcsolódik még a vidékfejlesztés, a falusi turizmus gazdasági kérdései, a fiatal vállalkozók és a kezdő vállalkozások témája is. Az általános nyelvvizsga témakörei között szerepel a környezet és környezetvédelem, a jelenlegi és további tanulmányok, a jövőbeli tervek és a munka világa, a technika és infokommunikáció a 21. században, az egészség és sportok, az utazás és turizmus, a kultúrák a világban, a mindennapi pénzügyek, valamint az egyén és társadalom.

1. A menedzsment fogalma

Management: The process of using organizational resources to achieve the organization’s goals.

A menedzsment a szervezeti célok és rendelkezésre álló erőforrások függvényében végzett tevékenységek összessége. A menedzsment feladata, hogy a szervezet erőforrásait a célok elérése érdekében összehangolja, és a működéshez szükséges döntéseket előkészítse, meghozza, végrehajtsa, illetve ellenőrizze.

A menedzseri tevékenység folyamata

• Planning - Tervezés
• Organizing - Szervezés
• Leading - Vezetés
• Controlling - Ellenőrzés

A menedzser a tervezés során meghatározza a célokat és a célok eléréséhez szükséges feladatokat. A szervezés a munkafolyamatok, a felelősségi körök és az erőforrások kialakítását jelenti. A vezetés az emberek irányítására, motiválására és együttműködésére irányul, az ellenőrzés pedig azt vizsgálja, hogy a tényleges eredmények megfelelnek-e a kitűzött céloknak.

A szervezet céljai

• Profit
• Piaci részesedés
• Versenyképes termék
• Hírnév
• A vevők igényeinek kielégítése a termékeink és szolgáltatásaink által

A szervezet céljai egyszerre lehetnek pénzügyi, piaci, társadalmi és működési célok. A vállalat akkor működik eredményesen, ha képes értéket teremteni a vevők számára, miközben a tulajdonosok, a munkavállalók és más érintettek elvárásait is figyelembe veszi.

2. Gazdasági erőforrások

A gazdasági erőforrások tartalma az ipari társadalomban és az információs társadalomban eltérő hangsúlyokat mutat. Az ipari társadalom legfontosabb erőforrásai közé tartozik a föld, az alapanyag, a nyersanyag, az energia, a pénztőke és a képzett munkaerő.

Az információs társadalomban a vállalkozói tőke információs, kapcsolati, bizalmi és anyagi elemekből áll. A tudástőke magában foglalja a szakképzettséget, a jártasságot, a gyakorlatot, valamint az emberi képességeket és készségeket.

Az információs társadalom három digitális erőforrása

• Ember - digitális írástudás: képes vagyok e-mailezni.
• Tartalom - digitalizált információk: vannak digitalizált anyagaim, például önéletrajzom.
• Eszköz - digitális infrastruktúra: van e-mail címem, van internet-hozzáférésem.

A digitális erőforrások együttesen teszik lehetővé, hogy az egyén vagy a vállalat bekapcsolódjon az információs társadalom működésébe. A digitális írástudás, a megfelelő tartalmak és a technikai infrastruktúra egymást kiegészítő feltételek.

3. Szükséglet, igény, kereslet és termék

Az értékteremtés lánca a menedzsmentben a szükségletből indul ki. A szükséglet hiányérzet és motiváció, amely minden emberben létezik helytől és időtől függetlenül.

• Szükséglet: hiányérzet, motiváció, mely minden emberben létezik helytől és időtől függetlenül.
• Igény: szükséglet konkrét tárgya, dolgok és megoldások összessége.
• Kereslet: egy adott jószág, vagyis termék vagy szolgáltatás iránti fogyasztói igények aggregált, fizetőképes összessége.
• Termék: szükségletek kielégítését szolgáló, termelt és értékesítési célból előállított jószágok összessége.
• Hasznosság: a hiányérzetre adott válasz.

Az igény objektív és szubjektív időtől, a tértől és a földrajzi környezettől, a kulturális tényezőktől, a gazdasági és technológiai fejlettségtől, valamint az egyéni ízlés és preferenciák rendszerétől függ.

Az igény időbeli és kulturális különbségeit olyan példák szemléltetik, mint a sült krumpli Mátyás király asztalán vagy a sült krumpli reggelire a gyerekeknek, a hallé eltérő földrajzi környezetben, a disznóhús Törökországban, a gyorsfagyasztott pizza, illetve a vegetáriánusok eltérő preferenciái.

Maslow-féle szükségleti piramis

A Maslow-féle szükségleti piramis, vagyis a hierarchy of human needs, Abraham Maslow 1943-ban megfogalmazott modellje.

1. Fiziológiai szükségletek
2. Biztonsági szükségletek
3. Szociális szükségletek
4. Önbecsülés
5. Önmegvalósítás

A modell szerint az emberi szükségletek egymásra épülő szinteket alkotnak. A fiziológiai és biztonsági szükségletek az alapvető életfeltételekhez kapcsolódnak, míg a magasabb szintekhez a társas kapcsolatok, az elismerés és az önmegvalósítás tartozik.

4. A szervezet érintettjei: stakeholders

A stakeholderek azon szervezetek és személyek összessége, amelyek valamilyen módon befolyásolják, vagy befolyásolhatják a vállalat célkitűzéseinek realizálódását.

Nem csak a vevőknek, fogyasztóknak vagy vásárlóknak vannak igényei, hanem minden stakeholdernek. A sikeres menedzsment minden stakeholdere által megfogalmazott igényt igyekszik kielégíteni.

A vállalat legfontosabb stakeholderei

• Munkavállalók
• Szállítók
• Média
• Versenytársak
• Fogyasztók és érdekképviseleti szervezetek
• Hitelezők
• Tulajdonosok
• Társadalmi szervezetek
• Kormányzat
• Speciális érdekeltségű csoportok
• Menedzserek

A stakeholderek az adott üzleti helyzetben eltérő módon és különböző eszközrendszerrel képesek az érdekérvényesítésre. A menedzsment feladata az érdekek felismerése, összehangolása és a vállalat céljaival való összekapcsolása.

5. A szervezet belső és külső környezete

A vállalat belső környezeteként értékelhetünk minden olyan tényezőt, amely a vállalaton belül hatást gyakorol a szervezet tervezési, szervezési, vezetési és ellenőrzési folyamataira, illetve e folyamatok hatással vannak rájuk.

A vállalat külső környezetét mikro-, makro- és globális környezetként definiálhatjuk, ahol a vállalatra hatással lévők közvetlenül vagy közvetve hatnak a vállalati értéktermelő folyamatokra.

Belső környezet

A belső környezet fő elemei a szervezet infrastruktúrája, struktúrája, munkatársai és kultúrája.

• Infrastruktúra: épületek, gépek, berendezések.
• Struktúra: felépítés, hierarchia, szabályzatok.
• Munkatársak: munkakörök, szakértelem, kompetencia.
• Kultúra: stílus és értékek.

A belső környezet összefoglalható a HW+SW+PW kifejezéssel. A szervezet működését nemcsak a tárgyi eszközök és a technológia, hanem az emberek tudása, a szervezeti felépítés és a közösen elfogadott értékek is meghatározzák.

A külső környezet szintjei

A mikrokörnyezet a környezet azon elemeit jelenti, amelyekkel a vállalat direkt, közvetlen kapcsolatban van. A vállalat tényezőinek és elemeinek alakulását, változását közvetlenül befolyásolni tudja, és azok is közvetlen hatást gyakorolnak tevékenységére.

A makrokörnyezetnek tekinthetjük a környezet azon elemeit, amelyekre a vállalat és szereplői gazdasági tevékenységükkel csak közvetett befolyással vannak, azok pedig szintén közvetett módon befolyásolják a vállalatot.

A globális környezet fogalmába a Föld teljes társadalmi, politikai, gazdasági és természeti környezetét foglalhatjuk. Ennek jelenlegi és jövőbeni tendenciái minden gazdasági szereplő tevékenységét áttételesen befolyásolják.

A külső környezet fontosabb tényezői

• Technológiai erők
• Természeti erők
• Szociokulturális erők
• Gazdasági erők
• Politikai és jogi erők
• Demográfiai erők
• Versenytársak
• Szállítók
• Vevők
• Disztribútorok

6. Elvárt készségek a munka világában

A munka világában az individuális és a szociális készségek egyaránt fontosak. A munkavállalókkal szemben elvárás az önállóság, a dinamizmus, a kreativitás, az ambiciózus jellem, a fiatalság, a nagy munkabírás, a határozottság és a megbízhatóság.

Individuális készségek

• Önállóság
• Dinamizmus
• Kreativitás
• Ambiciózus jellem
• Fiatalság
• Nagy munkabírás
• Határozottság
• Megbízhatóság

Szociális és vezetői készségek

• Jó kommunikációs készség
• Jó kapcsolatteremtő készség
• Jó szervezőkészség
• Tárgyalókészség
• Vezetői készség

A modern munkakörnyezetben a szakmai tudás mellett a kommunikáció, az együttműködés és a problémamegoldás képessége is fontos. A vezetői készség nemcsak a formális vezetői pozíciókban, hanem projektekben és csoportmunkában is hasznos.

7. A menedzsmentelmélet története

Klasszikus irányzatok

A tudományos vezetés 1898-tól napjainkig tartó irányzata Amerikához kapcsolódik. Az adminisztratív vezetés 1916-tól napjainkig tartó irányzata Európában jelent meg.

• Frederick W. Taylor
• Henri Fayol
• Frank és Lillian Gilbreth
• Max Weber

Újabb irányzatok

• Human relations, 1927-től napjainkig
• A hawthorni tanulmányok
• Rendszerszemlélet
• Modern vezetés
• Kontingenciaszemlélet

Az elméletalkotók nagy része arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet sikeresebbé és hatékonyabbá tenni a vállalatot. A későbbi irányzatok egyre nagyobb figyelmet fordítottak az emberi kapcsolatokra, a szervezet egészére, a környezet hatásaira és a helyzethez igazodó vezetésre.

8. Frederick W. Taylor és a tudományos vezetés

Taylor felfigyelt arra, hogy a szerzett tudományos ismereteket jól hasznosították a gépesítés területén, de nem hasznosították a munkavégzésben és az irányításban. Ebben az időszakban a gépeket mindenhatónak tekintették, és főként a gépekkel kapcsolatos fejlesztésekkel törődtek.

Az optimális lapát problémája

A Bethlehem Steel Company-nál Taylor a lapátolás munkafolyamatát kezdte el tanulmányozni. A cégnél 400-600 ember dolgozott, akiket 50-60 fős munkacsoportokba szerveztek egy-egy művezető felügyelete alatt.

Taylor kísérletei során felfigyelt arra, hogy mindegyik munkásnak megvolt a saját lapátja, és mindenféle nyersanyagot ezzel lapátolt. Azt tanulmányozta, hogy mennyi az ideális súly, amely a lapátra egy-egy lapátolandó anyagból felrakható, és mekkora napi teljesítményt lehet elérni ezeknek a súlyoknak a változtatásával.

A vizsgálat eredményeként már nem engedték, hogy a munkások ugyanazzal a lapáttal dolgozzanak a megmozgatandó anyagtól függetlenül. A cél az volt, hogy a munkafolyamatot tudományos megfigyelések és mérések alapján hatékonyabbá tegyék.

A taylorizmus négy pontja

1. A vezetésnek olyan új rendszert kell kialakítania, amely tudományos alapokon szabályozza az egyes munkaelemek végzését.
2. A vezetők tudományos alapon válasszák ki a munkavégzésre leginkább megfelelő alkalmazottakat, biztosítsák betanításukat és továbbképzésüket.
3. Dolgozzanak a vezetők a munkásokkal szívélyes egyetértésben.
4. A feladatokat és a felelősséget egyenlően kell megosztani a vezető és munkás között.

Taylor analitikus és szintetikus megközelítése

A teljes munkafolyamatot, legyen az bármilyen munka, olyan kis elemekre kell bontani, amelyek önmagukban, elemenként, egyetlen paraméter segítségével vizsgálhatók.

Az egyes elemek, például a mozdulatok vizsgálatát külön-külön el kell végezni, megtalálva az adott munkaelem elvégzésére alkalmas leghatékonyabb módszert.

Az egyes munkaelemek hatékonyságának vizsgálatát követően az egyes, már megvizsgált munkaelemeket be kell indexálni, majd át kell gondolni az egyes elemek egymásra épülésének módját.

Amennyiben szükséges, a felesleges elemeket ki kell küszöbölni, amennyiben szükséges, pedig új elemeket kell közbeiktatni. A már megvizsgált és kielemzett munkaelemeket újra folyamattá kell összeilleszteni, és tesztelni kell a módosított munkafolyamat hatékonyságát és eredményességét.

Amennyiben hibát észlelünk, vissza kell térni az egyes munkaelemek vizsgálatához. Az új munkafolyamat végzési módját és formáját le kell írni, formalizálni kell, és ki kell adni a munkásoknak mint feladatvégzési utasítást.

9. A Gilbreth házaspár munkássága

Frank B. Gilbreth és Lillian Gilbreth Taylor kortársai voltak, és a tudományos vezetés első képviselői közé tartoztak.

A Gilbreth házaspár azt vallotta, hogy egy adott munkát sokféleképpen el lehet végezni, de ezek közül van egyetlen legjobb út, azaz optimális megoldás. Munkásságuk kísérletei ennek az egyetlen legjobb útnak a megtalálását szolgálták.

Nevükhöz kötődik a mozgástanulmányok kísérletsorozata. A házaspár a munkafolyamatokat úgy próbálta racionalizálni, hogy újragondolta az eljárásokat, és azok sorrendjét, valamint viszonyát megváltoztatta.

10. Henri Fayol vezetési elmélete

Fayol menedzsmentkompetenciái

1. Technikai tevékenységek: termelés és gyártás.
2. Kereskedelmi tevékenységek: vásárlás, eladás, csere.
3. Pénzügyi tevékenységek: a tőke megtalálása és felhasználása.
4. Biztonsági tevékenységek: javak és emberek védelme.
5. Számviteli tevékenységek: leltározás, pénzügyi költségvetés, statisztika, mérleg.
6. Vezetői tevékenységek: tervezés, szervezés, koordinálás, ellenőrzés és utasítás.

Fayol tizennégy vezetési elve

1. Munkamegosztás
2. Hatalom
3. Fegyelem
4. Az utasítások egysége
5. Az irányítás egységessége
6. Az egyéni érdek alárendelése az általános érdeknek
7. Díjazás
8. Centralizáció
9. A ranglétra lánca
10. Rend
11. Méltányosság
12. A személyzet alkalmazásának stabilitása
13. Kezdeményezés
14. Esprit de Corps, vagyis testületi szellem

A munkát a specializáció lehetővé tétele érdekében meg kell osztani. A hatalomnak egyenlő mértékűnek kell lennie a vele járó felelősséggel.

A fegyelem az engedelmesség, a szorgalom, az erély és a tisztelet kialakítása szempontjából elengedhetetlen. Egy beosztottnak ne legyen egynél több felettese felé jelentési kötelezettsége.

Az egy cél érdekében végzett összes tevékenységnek egy vezető irányításával és egy terv alapján kell folynia. Az egyén vagy a csoport érdekeinek soha nem szabad a vállalatra mint egészre vonatkozó érdekek elé kerülniük.

A munkáért kapott díjazásnak fairnek kell lennie. A centralizáció és decentralizáció mértéke az adott vállalat szempontjából megfelelő kell legyen.

A vállalat legmagasabb pontjától a legalacsonyabbig végig kell húzódnia a hatalom világos vonalának. Legyen helye mindennek, és minden legyen a helyén.

Az alkalmazottakat kedvesen és igazságosan kell kezelni. A munkaerő-vándorlást a minimumra kell csökkenteni annak érdekében, hogy biztosítsuk a célok sikeres megvalósítását.

Meg kell adni a beosztottaknak a szabadságot ahhoz, hogy terveket szüljenek és hajtsanak végre annak érdekében, hogy kifejlesszék teljes potenciáljukat. A harmónia és az erő erős vállalatot épít.

11. Weber bürokráciaelmélete

Max Weber bürokráciaelmélete a szervezeti működés formalizált és szabályozott jellegét hangsúlyozza. A bürokratikus szervezetben a munkamegosztás, a hatalmi hierarchia és a világosan meghatározott felelősségi körök biztosítják a működés kiszámíthatóságát.

A bürokratikus szervezet alapelvei

• Munkamegosztás: a munkát úgy osztjuk fel, hogy a hatalom és a felelősség világosan meghatározott.
• Hatalmi hierarchia: a hivatalokat vagy pozíciókat hatalmi hierarchiába rendezzük.

12. A gazdálkodási és menedzsment képzés tartalma

A gazdálkodási és menedzsment alapszak az egyik legátfogóbb és egyben legismertebb üzleti és gazdálkodási ismereteket nyújtó gazdaságtudományi képzés.

A képzés során a hallgatók megismerik a vállalatok működését, elsajátítják a projektekben, csoportokban és szervezetekben való együttműködés szabályait, valamint az üzleti döntés-előkészítés és a problémamegoldás módszereit.

A képzés kiemelt részét képezik a gyakorlat jellegű projektfeladatok, amelyek során a hallgatók különféle menedzsmentterületeken jelentkező problémák megoldására tesznek javaslatokat konzulensek segítségével.

Akik e szakon végeznek, birtokában vannak alapvető vállalkozásvezetési és szervezési, valamint marketing- és jogi ismereteknek. Képesek számviteli kimutatások értelmezésére, vállalati pénzügyi elemzések készítésére, munkatársak motiválására, projektek menedzselésére és stratégiai gondolkodásra.

A képzés során hangsúlyt fektetnek az üzleti kommunikációs és prezentációs készségek fejlesztésére.

Általános gazdasági tantárgyak

• Közgazdaságtan
• Menedzsment
• Marketing
• Üzleti kommunikáció
• Számvitel
• Vállalati pénzügyek
• Üzleti jog
• Pénzügyek
• Emberi erőforrás-gazdálkodás
• Statisztika
• Adózás
• Szaknyelv

Szakspecifikus tárgyak

• Vezetés és szervezés
• Stratégiai tervezés
• Projektmenedzsment
• Minőségmenedzsment
• Környezetgazdaságtan

13. Üzleti kommunikáció és prezentáció

Az üzleti kommunikáció a gazdálkodási és menedzsment tanulmányok egyik fontos része. A hallgatóknak képesnek kell lenniük szakmai információk átadására, tárgyalásokon való részvételre, prezentációk összeállítására és csoportokban történő együttműködésre.

A képzés gyakorlatorientált, ezért az üzleti életben alapvetőnek számító készségeket is fejleszti. Ilyen készség például egy frappáns prezentáció összeállítása és előadása, valamint a multikulturális légkörben és csapatban való munkavégzés.

Hasznos üzleti angol kifejezések

• business communication - üzleti kommunikáció
• business decision-making - üzleti döntéshozatal
• problem-solving - problémamegoldás
• strategic thinking - stratégiai gondolkodás
• project management - projektmenedzsment
• human resource management - emberi erőforrás-menedzsment
• financial analysis - pénzügyi elemzés
• accounting statement - számviteli kimutatás
• presentation skills - prezentációs készségek
• teamwork - csapatmunka
• leadership skills - vezetői készségek
• corporate management - vállalatvezetés

14. Specializációk és karrierlehetőségek

People Management

A „People Management” specializáció nemzetközi HR-projektek és karrierfejlesztési gyakorlatok révén ad olyan eszköztárat és szemléletmódot, amellyel tudatosan tervezhetők és fejleszthetők a vállalatok emberi erőforrás-menedzsment feladatai.

Data Analysis

A „Data Analysis” specializáció az elemzési és vizualizációs technikák segítségével azt mutatja be, hogyan válik a nyers adat stratégiai versenyelőnnyé.

Supply Chain Management

A „Supply Chain Management” specializáció a globális kereskedelem és a logisztikai láncok működésére épít. A tervezés, az optimalizálás, a problémamegoldás, az integrált folyamatszemlélet és a szimulációs gyakorlatok segítik a termék útjának hatékony irányítását a nyersanyagtól a vásárlóig.

Finance and Value Chain Creation

A „Finance and Value Chain Creation” specializáció az értékteremtés mélyebb összefüggéseit, az intelligens beruházási stratégiákat és a fenntartható pénzügyi modelleket helyezi középpontba.

Digital Marketing

A „Digital Marketing” specializáció a kreativitás és az elemzési adatok ötvözésére tanít. A modern online stratégiák segítségével a hallgatók nemcsak követhetik, hanem formálhatják is a fogyasztói trendeket.

Lehetséges karrierterületek

• HR
• Projektmenedzser
• Üzleti elemző
• Tanácsadó
• Vállalati vezető
• Marketing- és pénzügyi szakember
• Logisztikai és ellátásilánc-menedzser

15. Tanulmányi és képzési információk

A képzés angol és magyar nyelven is választható. A képzési idő 7 félév, illetve a képzés szervezésétől függően 6+1 félév lehet.

Az oklevélben szerzett szakképzettség megnevezése: közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon / Economist in Business Administration and Management.

A záróvizsgára bocsátás feltétele a kötelező tárgyak sikeres teljesítése és minimum 210 kredit megszerzése. A diploma kiadásának feltétele a sikeres záróvizsga teljesítése.

A felvételi követelmény a jogszabályi előírásoknak megfelelő érettségi és szabályos felvételi eljárásban való részvétel. A jelentkezés módja: felvi.hu.

A képzés olyan hallgatóknak lehet megfelelő, akik egy vállalat közép- vagy felsővezetőjeként képzelik el hosszabb távú jövőjüket, szeretnek és tudnak felelősséget vállalni, csapatban dolgozni és mások munkáját koordinálni.

A nemzetközi közegben való tanuláshoz jó matematikai készségek és legalább középfokú angol nyelvtudás szükséges.

16. A gazdálkodási és menedzsment angol tételek tanulása

A szakmai angol tételek tanulásakor érdemes minden témakörhöz külön kulcsszólistát készíteni. A kulcsszavak segítenek felidézni a fogalmakat, és megkönnyítik az összefüggő szóbeli válasz felépítését.

A tanulás során fontos a szakmai kifejezések hangos gyakorlása, a fogalmak saját szavakkal történő bemutatása és a kapcsolódó példák megfogalmazása. A prezentációs és kommunikációs készségek fejlesztése különösen hasznos, mert a gazdálkodási és menedzsment területén a szakmai tudást gyakran szóban vagy írásban kell bemutatni.

Javasolt tanulási módszerek

• Készíts kulcsszólistát minden témához.
• Tanuld meg a legfontosabb magyar és angol szakkifejezéseket.
• Gyakorolj hangosan.
• Mondd el a válaszaidat tükör előtt.
• Vedd fel magad beszéd közben.
• Alkoss rövid definíciókat a fő fogalmakhoz.
• Hasonlítsd össze a különböző menedzsmentelméleteket.
• Használj példákat a gazdasági és vállalati folyamatok bemutatására.
• Nézz videókat az egyes témákról angolul.

A szakmai témák elsajátítását segíti, ha a tanuló nemcsak bemagolja a definíciókat, hanem összekapcsolja őket a vállalatok működésével. A menedzsment fogalma például összekapcsolható a tervezéssel, szervezéssel, vezetéssel és ellenőrzéssel, a vállalati környezet témája pedig a stakeholderekkel és az értékteremtő folyamatokkal.

tags: #gazdalkodas #es #menedzsment #angol #tetelek #kidolgozva