A játékos hallás- és beszédfejlesztő foglalkozások egyszerre erősítik a hallási figyelmet, a beszédhangok felismerését és megkülönböztetését, a szókincset, a mondatalkotást, a beszédértést, a kifejezőkészséget és a kommunikációs bátorságot. A közös játék során a gyermek biztonságban érzi magát, bátrabban próbálgatja a hangokat, és természetes helyzetekben sajátítja el a nyelv ritmusát, a szavak jelentését és a mondatok szerkezetét.
A hallási figyelem, vagyis a zajok, később a hangok megkülönböztetésének képessége előfeltétele a beszédértés, az olvasás és írás elsajátításának. A beszéd fejlesztése, ezen belül a szókincs, a főfogalom alá rendelés, mondatalkotás, történetalkotás, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztése a majdani olvasásnak fontos előkészítője.
Miért a játék a legjobb beszédtanár?
A gyermek számára a világ egyetlen hatalmas játszótér. Ebben a korban az agyuk úgy van huzalozva, hogy az élményeken, a mozgáson és az érzelmeken keresztül raktározza el az információt. Az otthoni beszédfejlesztés nem „különóra”, hanem a közös életetek része.
Amikor együtt játszotok, a gyermeked biztonságban érzi magát. Ebben a biztonságban pedig bátrabban próbálgatja a hangokat, nem fél a hibázástól, és észrevétlenül sajátítja el a nyelv ritmusát, a szavak jelentését és a mondatok szerkezetét. A célunk, hogy a kommunikáció ne elvárás, hanem egy izgalmas kaland legyen.
Véleményem szerint rendkívül fontos, hogy a gyerekeket hagyjuk játszani, bármilyen korúak is, bármilyen óránk is van! Az a pár perc, amit a játékra szánunk, sokkal, nagyobb erővel bír, mint azt sokan gondolnák! A gyerek feloldódik, ellazul és ráhangolódik.
Ezeket a játékokat lehet az óra elején, közepén, végén játszani, akár többet is, váltogatva az óra menetében, hiszen ezek nem csak szimplán játékok, hanem fejlesztésre, gyakorlásra szánt eszköz a pedagógus kezében.
A beszédfejlődés fő területei
A beszéd nem veleszületett készség. Kialakulása hosszú, bonyolult folyamat. A környezet, a család, a bölcsőde, az óvoda nevelő, fejlesztő hatása, folyamatos segítsége fontos a problémamentes beszéd kialakulásához.
A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat, melynek első lépései az észlelés és megértés elsajátítása. Ezután kezdődnek az önkifejezés különböző formái, környezet, mimika, gesztus, hangsúly kontextusában értelmezi a kicsi a hallottakat.
Általában az első életév végére a gyermekek megértik és utánozzák a szavakat. Először csak főneveket használnak, majd másfél-két éves kor körül megjelenik az igehasználat is.
Beszédfejlesztés területei: akusztikus, auditív figyelem és differenciálás, auditív észlelés fejlesztése, szókincsfejlesztés, kommunikáció erősítése, beszédértés fejlesztése, auditív emlékezet, fonológiai tudatosság erősítése - ezekhez külön-külön is sok játékot tudunk ajánlani.
Beszédészlelés és beszédértés
A beszédészlelés az a készség, amely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, beszédhangok egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat felismerjen, és az elhangzásnak megfelelően képes legyen megismételni ezeket. Ennek a készségnek köszönhető, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve hangjait, szavait, és ezek felismerésére is képessé válik.
A beszédészlelés tehát nem azonos a beszédértéssel. A hallási figyelem, vagyis a zajok, később a hangok megkülönböztetésének képessége előfeltétele a beszédértés, az olvasás és írás elsajátításának.
Óvodáskorban a beszédszervek ügyesítése, a hallás, a beszédhallás (hangfelismerés, differenciálás) fejlesztése a legfontosabb. Az itt javasolt játékok oldják a szorongást, ösztönzik a beszédaktivitást, segítik az összefüggő beszédet, erősítik az egymásra figyelést, fejlesztik az idő- és térérzéket, segítik az önismeretet, emberismeretet, és megalapozzák a gördülékenyebb iskolakezdést.
Szókincs, mondatalkotás és történetalkotás
Az anyanyelv pontos és választékos használatának, a mindennapokban való eligazodásnak alapfeltétele a megfelelő szókincs, mely a tanulás és az ismeretszerzés alapja. A szókincs fejlesztésével megelőzhető az esetleges tanulási nehézség kialakulása is, hiszen ezáltal fejlődik a beszédmegértés, beszédpercepció, beszédprodukció is.
Iskolába lépéskor pedig megkönnyíti az adott tananyag elsajátítását is. Az iskolaérettség eléréséhez tehát meghatározó módon járul hozzá a szövegértés és szövegalkotás képessége, mely nagyban befolyásolja a gyermek iskolai érvényesülését, elégedettségét, önbecsülését.
A szókincs bővítésére a legkézenfekvőbb módja a beszélgetés. Ha a hétköznapi tevékenységeink közben nevén nevezzük a körülöttünk lévő dolgokat. Például vásárlás során mindig mondjuk, hogy mi kerül éppen a kosárba.
Emellett hasznos segítség a képes mesekönyv. Nézegessük a képeket és beszélgessünk róla. Kérdezzünk rá a képpel kapcsolatos dolgokra. Ez a játékos fejlesztés a későbbiekben, a logikai gondolkodás megjelenésével folytatható egyre bonyolultabb kérdések feltevésével.
Beszédfejlesztés a legkisebbeknél
A kétéves kor igazi mérföldkő nem csak a gyermek, hanem a szülő életében is. A tegnap még „csak” gügyögő és mutogató gyerkőc szókincse napról napra bővül, sokszor pedig csak ámulunk „ezt meg mégis honnan tudja?”.
A gyermek számára a legfontosabb cselekvés, ami által tanul az maga a játék. Ez az életkor különösen érzékeny a beszédfejlődés szempontjából, így a játékos, vidám beszédfejlesztő játékok és tevékenységek ilyenkor nemcsak élményt nyújtanak, hanem segítenek abban is, hogy a kicsik magabiztosabban, bátrabban használják az új szavakat.
A beszéd kezdete
Először is fontosnak látom leszögezni, hogy a beszéd nem a kimondott szavaknál kezdődik. Az anyanyelvelsajátítás folyamata már az anyaméhben elkezdődik. A kezdeti sírás, hangadások, gügyögések és gagyogások mind azt az utat készítik elő, míg gyermekünk kimondja első szavait és mondatait.
A baba beszéd fejlődéséhez a megfelelő nyelvi inger a környezetből elengedhetetlen. A legegyszerűbb, de mégis legfontosabb tanács, amit adhatok a szülők számára a baba beszéd fejlesztéséhez az az, hogy minél többet beszéljenek a gyermekükhöz.
Persze nem barokk körmondatokban, hanem egyszerűsítve, hogy motivált legyen csemeténk is a válaszadásra. Ne gögyögjünk! Mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel rendkívül sokat segíthetünk és fontos, hogy élő beszédet halljon kicsinyünk.
A gyerekek már 3 hónapos koruktól kezdődően „beszélnek”, az erre az életkorra jellemző gagyogástól nagyjából 1 éves korukra eljutnak az első szavakig. A beszédet azonban már ennél korábban is értik, ez megelőzi a szavak kimondását.
Egyszerű játékok kétéveseknek
Ebben a korban minden játék egyben tanulás is! Íme néhány egyszerű, otthon is kipróbálható beszédfejlődést segítő játék, amik garantáltan megmozgatják a kicsi nyelvét:
- Mondókák és énekek: A ritmusos mondókák és dalok segítenek megjegyezni új szavakat.
- Bábjáték: Le merem fogadni, hogy otthon halomban állnak a plüssállatok nálatok. Fogj meg egyet és beszélgess vele a gyermek helyett is. Kérdezd meg: „Mit mond a mackó? Hol van a cicus? Nézd, integet!”
- Képeskönyv nézegetés: A nézegessétek a könyveket és közben nevezd meg a képeket: „Ez egy autó! Ez egy kutya! Mit mond a kutya? - Vau-vau!” Hagyd, hogy a gyerek is utánozzon, mutasson rá dolgokra.
- Hangutánzó játékok: Állathangok, járműhangok - ezek a legszórakoztatóbbak! Kérdezd: „Hogyan megy a vonat? Sihúúú! Hogyan ugat a kutya?” Ezek a hangutánzások szuperül megalapozzák a beszédindulást.
Hallásfigyelmet fejlesztő játékok
Korábbi írásunkban az óvodai (illetve alsó tagozatos) hallásfejlesztés szükségességéről írtunk. Jelen cikkünkben hallásfejlesztő játékokat közlünk.
A hangok sokféleségének felismerése
A hallásfejlesztés módszerei aktív zenei cselekvésre épülnek, így hangszerek használatával, énekléssel tudjuk ezt a képességet erősíteni. A hallásfejlesztés módszerei közé tartozik a magas és mélyhang érzékeltetése, a halk és hangos között különbség, a hangszínfelismerés és a belső hallás fejlesztése is.
Ehhez célzott fejlesztő játékokat is vásárolhatunk készen, de akár magunk is készíthetünk, vagy egy meglévő játék segítségével gyakorolhatunk. Otthoni környezetben a legegyszerűbb a hangot adó dolgokat megismerni, vagyis az a cél, hogy a gyermek felismerje az egyes tárgyak hangját.
Élőlények, természeti zajok és tárgyak hangjai
Élőlények hangjai, természeti zajok, hangszerek, tárgyak keltette hangok, élőlények hangjai és ezek megkülönböztetése.
Környezetünk hangjai: az utca zajai (hangutánzás egy-egy hanggal): futó gyerek lihegése: h-hh, óra hangja: t-tt, fúj a szél: f-ff, zümmög a méhecske: z-zz, autó, motor: r-rr, repülőgép zs-zs.
Milyen állat? A gyerekek közül valaki egy állat mozgását utánozza. A többiek feladata kitalálni, milyen állatról van szó. Végül közösen és utánozzák az állat hangját és mozgását.
Tárgyak hangjai. Különböző tárgyakat (ceruza, fakocka, cintányér, fenyőtoboz, villa, labda) ejtünk kemény felületre (asztallap, padló) vagy ütögetünk egyenként, a gyerekek közben bekötött vagy csukott szemmel hallgatóznak.
A hang alapján próbálják kitalálni, mi lehet az a tárgy, aminek a hangját hallották. Otthoni környezetben a legegyszerűbb a hangot adó dolgokat megismerni, vagyis az a cél, hogy a gyermek felismerje az egyes tárgyak hangját.
Érzések hangjai
Az óvónő az egyik gyermek fülébe súgja, mit játsszon el hanggal, és mimikával, arcjátékkal, a többi gyermek pedig próbálja kitalálni, mit súgott az óvónő pl.: Á- ásítást utánozza, Ó - csodálkozást fejez ki, U -fájdalmat fejez ki, Ü - az erőlködés hangja, I - sírást fejezi ki.
Hallgatózás a környezetben
Azonosítsunk be minél több hangot a környezetünkben! Érdemes ezt udvaron, utcán végezni, hiszen itt többféle hang meghallására is lehetőség van.
Érdemes a következő kérdések mentén gondolkodni: Mit hallunk? Milyen az a hang? Jellemezzük: magas, mély, ijesztő, hívogató, stb. Mi kelthette ezt a hangot? Mire emlékeztet (még) ez a hang?
Séta, autóút: beszéljetek arról, mit láttok - madár, fa, autó… Főzés, étkezés: ezek olyan tevékenységek, melyek kiválóan alkalmasak akár beszédindításhoz, akár szókincsfejlesztéshez.
Párosítás hang alapján
Gyufásdobozokba vagy Kindertojás-belsőbe különféle apró dolgokat teszünk. Minden hangból kettő legyen. A hang alapján kell a gyerekeknek összepárosítani őket.
A dobozokat becsomagolhatjuk egyformán, hogy ne tudják külső alapján megkülönböztetni. Ezt követően rejtsük el a hang forrását, vagy pedig bízzuk rá, hogy azt csukott szemmel ismerje fel.
Beszédhanghallást fejlesztő játékok
A beszédhangok felismerését, összehasonlítását és megkülönböztetését játékos szituációkban gyakorolhatjuk.
Ismételd!
Az óvónő középen áll, a gyerekek körülötte kört alkotnak. Miközben labdát dob az egyik gyermeknek, halkan vagy hangosan (vagy e kettőt váltogatva) mond egy szót.
Aki kapta a labdát, ugyanúgy próbálja megismételni, ahogyan hallotta. (Pl. labda, baba, csatazaj, sertepertél, cserebere, cseber.) A lényeg hogy minél nehezebb szó legyen, nem baj, ha a gyerek még nem érti a szót.
Méhecske és kígyó
Két gyerek elbújik az asztal alá vagy a szék mögé - egyikük méhecske, másikuk a kígyó. Ki kell találniuk, melyiküket hívják.
Szavakat mondunk egymás után. Ha a szóban SZ hang van, akkor a kígyó, ha Z hang van, akkor a méhecske szerepét vállaló gyerek bújik elő. Először a szó elején, majd a közepén végül a végén legyenek a hangzók.
Hol hallod a hangot?
Hol hallod a hangot? - szó elején, végén, közepén.
Gyűjtsünk és rajzoljunk olyan tárgyakat (amikor már írni tudnak írjanak olyan szavakat), aminek a nevében az „sz” hang hallható! Például: szemüveg, szív, szőlő…
Szópárok és szólánc
Szópárok keresése, amik egy hang híján különböznek: hang-rang, baba-mama, kapa-papa. A játék közben a gyermek figyelmesen meghallgatja a szavakat, összehasonlítja őket, és észreveszi az eltérő hangot.
Szólánc: az előző szó utolsó betűjével új szó alkotása. A játék a hallási figyelem mellett a szókincset és a gyors előhívást is gyakoroltatja.
Artikulációs és légzéstechnikai gyakorlatok
Mivel az egészséges gyerekek beszédmegindulása is késhet, elhúzódhat, sok esetben szükség lehet a beszédszervek fejlesztésére, ügyesítésére. Ezt a célt is szolgálják az óvodában is megvalósítható játékos gyakorlatok, melyek a helyes ejtést segítik.
Ilyenek például a légzéstechnikai és az artikulációs játékok, gyakorlatok. A helyes beszéd észlelése kihat a későbbi nyelvfejlődésre, az olvasásra, írásra és számolásra is.
Tükörvarázs és mókázás
Üljetek le a tükör elé, és vágjatok vicces arcokat! Próbáljátok utánozni egymást: fújjátok fel az arcotokat, mint a hörcsög, vagy nyújtogassátok a nyelveteket, mint a kígyó.
Ezek az apró artikulációs gyakorlatok erősítik a beszédizmokat, ami elengedhetetlen a tiszta kiejtéshez.
Magánhangzók és időtartam
A gyerekek hátradőlnek a padban és kényelmesen elhelyezkednek. Amikor mindenki megtalálta a neki legmegfelelőbb testhelyzetet, nagy ajakmozgással elmondjuk a magánhangzósort.
Ügyeljünk az időtartamra is! A magánhangzósort háromszor egymás után mondjuk el hangerőváltással.
a-á-e-é-i-í-o-ó-ö-ő-u-ú-ü-ű
Ugyanezt végezhetjük úgy is, hogy a magánhangzókat összekötjük az „sz” hanggal: sza-szá-sze-szé-szi-szí…. asz-ász-esz-ész-isz-ísz… asza-ászá-esze-észé
Időtartam- és hangsúlygyakorlatok
A gyerekek utánam mondják a szavakat, pontosan ejtve a hosszú hangokat.
A gyerekek rám figyelnek, én pedig szókapcsolatokat mondok nekik. A szókapcsolat egyik tagját nagyobb A gyerekeknek ismételniük kell a szókapcsolatokat közép hangerővel! Pontosan úgy kell ejteniük, ahogy én.
a szarvas agancsa
az ökörszem tolla
az erdő vadásza
messze földön
tisztáson bandukol
szüntelenül kóborol
nesztelenül surran
Ezután értelmezzük a kifejezéseket, szómagyarázatot fűzünk hozzá!
Hangutánzással egybekötött légzésgyakorlat
Mély belégzés hasba, hosszú, lassú kilégzés. Az az ügyes, aki sokáig tudja tartani a hangot.
Játszható az adott tárgy/állat képének felmutatásával, esetleg mozgásával egybekötve. Például közlekedési eszközök: vonat (sss), autó (brrr), rakéta (aaaa); állatok: méhecske (zzz), kígyó (sz-sz-sz), medve (mmm), cica (c-c-c)
Fejlesztési lehetőségek: helyes légzéstechnika gyakorlása, tiszta artikuláció alakítása, hangképző szervek erősítése. A látott kép felismerését kövesse megfelelő hangprodukció.
Hangstaféta
A gyerekek félkörben ülnek a szőnyegen. Egy gyermek elkezd egy hangot hangoztatni, ameddig szusszal bírja. Mielőtt abbahagyná, megérinti társát, aki folytatja, lehetőleg úgy, hogy a hang ne szakadjon meg.
Fejlesztési lehetőség: helyes légzéstechnika gyakorlása, hangképző szervek fejlesztése, hanghallás fejlesztése, hangmagasság megtartása a hanghallás fejlesztésével, türelemre nevelés a sorra kerülés kivárásával, figyelem fejlesztése, gyors reagálóképesség fejlesztése.
Nyelvtörő és versmondás
A nyelvtörőt a gyerekek utánam mondják tiszta ejtéssel úgy, hogy egyre gyorsabb legyen az ütem! Közös gyakorlással kezdjük, majd egyéni bemutatók következnek!
Széllel bélelt szalmaszál,
Szálló szélben messze száll.
Helyesejtési normákhoz igazodó versmondás. Ezután mindig értékelem és jutalmazom a szép versmondást. Mindig mindenkinél igyekszem kiemelni minden apró pozitívumot!
Ritmus, mondókák és énekes játékok
A mondókák és dalok a beszéd „edzőtermei”. A rímek és az ütemes tapsolás segítenek az agynak rendszerezni a hangokat.
Ha megállsz egy jól ismert mondóka közepén, hagyd, hogy ő fejezze be a sort - ez óriási sikerélmény neki! A ritmusos mondókák és dalok segítenek megjegyezni új szavakat.
A hallásfejlesztés módszerei aktív zenei cselekvésre épülnek, így hangszerek használatával, énekléssel tudjuk ezt a képességet erősíteni.
Szerepjátékok és kommunikációs helyzetek
Legyen szó „boltosról” vagy „mackó-orvosról”, a szerepjáték kényszeríti ki a legtermészetesebb párbeszédeket. Ilyenkor a gyermek olyan szavakat is bátran használ, amiket a való életben még talán félve mondana ki.
Kapcsolatfelvétel és köszönés
A gyerekeknek el kell játszaniuk, mit kell tenniük, ha: óvónénivel (bácsival), tanítóikkal találkoznak a folyosón; belépnek a csoportszobába, az osztályba, ahol már néhányan ott vannak; csoporttársaik, osztálytársaik édesanyjával találkoznak a boltban stb.
A szerepjáték során a gyermek gyakorolja a megszólítást, a köszönést, a kérdezést és a válaszadást, miközben mások reakcióira is figyelnie kell.
Kérdések és választási lehetőségek
Ahelyett, hogy eldöntendő kérdéseket tennél fel („Kérsz tejet?”), próbálkozz választási lehetőségekkel: „A kék vagy a piros bögrédből kéred a tejet?”. Ez gondolkodásra és válaszadásra ösztönzi.
A képes mesekönyvvel való játék a logikai gondolkodás megjelenésével folytatható egyre bonyolultabb kérdések feltevésével. Ki, mennyi idős lehet a képen? Mi lehet a kedvenc étele, játéka, ki a barátja? Vajon merre megy?
A játéknak csak a kreativitásunk szab határt.
Bábjáték és érzelmek
A Szókimondóka játékokban már a legkisebbek is örömmel részt vesznek és mókásan taníthatunk ujjbábokkal, kesztyűbábokkal egy önfeledt játékba feledkezve.
A Képes történetek sorozattal beszélgethetünk a gyermekkel olyan őket érdeklő témakörökről, mint a segítségnyújtás, a félelmek-szorongások legyőzése vagy különböző érzelmek megélése. Ezek az érzelmi intelligencia fejlesztésének is fontos játékos eszközei.
Mindennapi tevékenységek mint beszédfejlesztő foglalkozások
Nem kell külön játékboltba menni, ha szeretnénk játékosan segíteni gyermekünk beszédindulását. Mindennapi tevékenységeink tele vannak lehetőségekkel, igyekezzünk megtalálni őket.
Játékok elpakolása: mindig nevezzük meg mit teszünk éppen el és kérjük meg gyermekünket, hogy ő is segítsen.
Főzés, étkezés: ezek olyan tevékenységek, melyek kiválóan alkalmasak akár beszédindításhoz, akár szókincsfejlesztéshez.
Séta, autóút: beszéljetek arról, mit láttok - madár, fa, autó… A környezet megfigyelése közben a gyermek új főneveket, igéket, mellékneveket és térbeli kifejezéseket hallhat és használhat.
Türelem és helyes visszamondás
Ha a gyermeked hibásan mond valamit, ne javítsd ki azonnal („Nem kutyi, hanem kutya!”). Inkább mondd vissza helyesen a mondatát, mintha csak megerősítenéd: „Igen, látom, ott szalad az a barna kutya!”. Így a javítás nem válik kudarccá.
Kedves anyuka, ne feledd: a te lelkesedésed és a közös nevetések többet érnek minden tankönyvnél.
Digitális csend és élő beszéd
Próbáld korlátozni a képernyőidőt. A tablet nem válaszol, nem dicsér meg és nem néz a szemébe - a beszédfejlődéshez pedig pont ezekre a visszacsatolásokra van a legnagyobb szükség.
Hiszen, ha nem hall maga körül emberi hangokat, akkor nagyon nehéz lesz számára a beszéd elsajátítása.
Vizuális segítség: képek, kártyák és történetkockák
Sokszor a legnagyobb akadály a beszédnél, hogy a gyermek nem tudja mihez kötni a hallott hangot. A tiszta, esztétikus illusztrációk segítenek a fogalmak rögzítésében.
A képes lottó játékban a gyermeknek meg kell találnia, amit mondunk, meg kell neveznie, amit lát a képen. A képek alapján történet is alkotható, így a játék a szókincstől a mondatalkotáson át az összefüggő beszédig vezethet.
Történetkocka: meseszövés kirakott képek alapján. Érdekesebbé tehetjük, ha több készletet használunk.
A vizuális segítség akkor a leghasznosabb, ha beszélgetés kapcsolódik hozzá: a gyermek megnevezi a tárgyakat, leírja a cselekvéseket, válaszol a kérdésekre, majd saját mondatokat és történeteket alkot.
Fejlesztési ötletek óvodában és alsó tagozaton
A gyerekeket hagyjuk játszani bármilyen óránk is van, mert a játék feloldja, ellazítja és ráhangolja őket a közös munkára. Ezeket a játékokat lehet az óra elején, közepén, végén játszani, akár többet is, váltogatva az óra menetében.
A játékos feladatok a helyes ejtés, a hallási figyelem, a beszédhangok megkülönböztetése, a szókincs, a mondatalkotás, az egymásra figyelés és a beszédaktivitás fejlesztését egyaránt szolgálják.
Javasolt fejlesztési sorrend
- A gyermek figyeljen fel a környezet hangjaira.
- Ismerje fel és hasonlítsa össze a különböző hangokat.
- Különböztesse meg a halk és hangos, magas és mély, rövid és hosszú hangokat.
- Ismerje fel a beszédhangokat és azok helyét a szavakban.
- Ismételje meg pontosan a hallott hangokat, szótagokat és szavakat.
- Bővítse szókincsét, majd használja az új szavakat mondatokban.
- Alkosson összefüggő történeteket képek, tárgyak vagy élmények alapján.
Mikor érdemes szakember segítségét kérni?
A beszédészlelés és beszédmegértés zavarainak felismerése óvodáskorban különösen nehéz, mert általában nem csak a gyermek beszédével kapcsolatosan jelentkeznek a tünetek.
Mindkét terület a beszéd befogadásának, feldolgozásának oldalához tartozik, emiatt “kevésbé látványos” az eltérés, és az esetek nagy részében rejtve is marad akár második, harmadik osztályos korig.
Ekkor derülhet ki pl., hogy egy olvasási problémáért az életkori szinttől elmaradt beszédészlelés - vagy - megértés a felelős. Óvodás korban a megkésett beszédfejlődésű, és az ún. diszlexia veszélyeztetett gyermekek szinte mindegyikénél biztosan, de az egyéb beszédhibás gyermekek egy részénél is jelentkezik ez a probléma, így megsegítésük elengedhetetlen része ezeknek a területeknek a fejlesztése.
Fontos, hogy ne várjuk meg a problémák fokozódását, érdemes minél korábban logopédus szakembert felkeresni és a segítségét kérni!
„Az élettani pöszeség még akár 5 éves korukig is megmaradhat, a fogalmazás terén pedig rendszerint az iskola alsó tagozatában mutatkozik jelentős fejlődés. Ebben természetesen lehetnek egyéni különbségek, hiszen a gyermekek eltérően fejlődnek, azonban ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszunk, akkor érdemes hallásvizsgálatot is végeztetni, ez is állhat a háttérben.”
A megkésett beszédfejlődés hátterében gyakran állnak lelki okok (testvérféltékenység, szülői konfliktusok, stb.), és amennyiben kóros eltérés nem mutatható ki, viszont a gyermek 3 éves kor után is késést mutat, érdemes szakemberhez fordulni.
A legtöbbet te magad tehetsz meg a gyermekedért. Megfelelő kommunikációval, kapcsolódással és sok közös játékkal aktívan tudod támogatni gyermeked nyelvi fejlődését!
tags: #hallod #jatekos #foglalkoztato #beszedneveles #szokincs #hallasfigyelem