Kölcsönzésre azért van szükség, mert egyes dolgokat csak alkalmilag, rövid ideig használunk. Kölcsönzésnél két dolgot tartunk mindig szem előtt: Az egyik, hogy a kölcsönzött tárgyat vissza kell adnom, hiszen nem az enyém. A másik, hogy jó állapotban kell visszaadnom, ehhez pedig vigyáznom kell rá.
Az idézés szövegrészek kölcsönzése egy másik szövegből. A korábbi szövegek tartalma tehát belekerül az újonnan alkotott szövegbe. A kettő azonban nem folyhat egybe, jelölni kell a határokat írásjellel, betűtípussal, hivatkozással. Ha ez elmarad, a szerző vagy nem segíti az értelmezést, vagy egyenesen ellopja más szövegét. Az átvett szövegre vigyáznunk is kell, hogy ne sérüljön, és felismerhető maradjon formája és értelme. A helyesírás erre szabályozott eszközöket nyújt.
Szóban is jelezhetjük az idézést, például mondjuk, hogy „idézet”, majd „idézet vége”. Írásban a magyar idézőjel a 99-es formájú macskaköröm, az elején lent, a végén fent kitéve. (Ezeken kívül csak az idézeten belüli idézőjelet, a lúdlábat lehet használni, minden más mód helyesírási hiba.) Eredeti szöveg idézésekor az idéző mondat és az idézet háromféle módon helyezkedhet el: Az első példában az idéző mondat bevezeti az idézetet, utána kettőspont következik, majd az idézet. Verset idéztünk, az idézet közepén a perjel az új sort jelzi. A második esetben az idézetbe ékelődik az idéző mondat, de amint látjuk, ugyanúgy két idézőjel van, egy az idézet elején és egy a végén. A közbevetés gondolatjelek közé kerül. Figyeld meg, hogy ha összetett mondatba ékelünk be valamit, akkor a vessző a gondolatjel után áll. A harmadik esetben az idézőjel kezdi a mondatot, az idézet végéhez pedig gondolatjellel kapcsolódik az idéző mondat. Amint látható, az idézett mondat végéről a pontot elhagytuk, az a teljes mondat végére került. A kérdőjelet, felkiáltójelet vagy három pontot viszont ki kell tennünk: Nagyon-nagyon ritka, hogy az idézőjel előtt is és után is mondatzáró írásjel álljon. Fontos szabály, hogy az idézeten nem módosíthatunk, ezért annak kisbetűs kezdését még akkor is megtartjuk, ha ez kezdi a mondatot: Az idézésnél fontos az arány: ott kell idézni, ahol szükséges, és csak annyit, amennyi szükséges. Például akkor van értelme négy sort idézni egy versből, ha sokat is akarjuk értelmezni és magyarázni.
Az idézetből ki is lehet hagyni, ekkor a hiányt három ponttal jelöljük. Ha hosszabb részt hagyunk ki, vagy nagyon hangsúlyozzuk a kihagyást, a három pontot még szögletes zárójelbe is tesszük. Az idézetet szervesen beleilleszthetjük a mondatba. (Az idézet ilyenkor kisbetűvel kezdődik még akkor is, ha az eredetiben nagybetűs mondatkezdés volt.) A mondatzáró írásjel az idézőjel után áll, hiszen az idézet csak része egy mondatnak. A szó szerinti idézés legtöbbször felesleges, például ha az olvasónk is ismeri a szöveget. Gyakoribb a tartalmi idézés, és ekkor nincs szükség idézőjelre. Az előző mondat így változik meg: Ugyancsak elmarad az idézőjel, ha közmondást vagy nagyon ismert verssort idézünk: Akkor sem teszünk idézőjelet, ha többsoros részt jelenítünk meg, és a szöveg elhelyezése és betűtípusa elkülöníti az idézetet: Párbeszédeknél sem használunk idézőjelet, a mondottak előtt és után gondolatjel áll. Ekkor is háromféle megoldás lehetséges, az idéző mondat állhat legelöl, közbevetve és a mondat végén. Ezeket a jelöléseket inkább a szépirodalom használja, a hétköznapibb szövegekben a függő beszéd gyakoribb, például „Megmondta neki, hogy már mind elfogyott”. Ilyenkor már csak a beszélő mondatát halljuk, a más által közölteket is saját magán szűri át. Az idézet, ahogy a kölcsönzés, nem szégyen. Az idéző új szöveget hoz létre, de munkáját mindenképp minták alapján végzi. Kötelessége is felelevenítenie azokat a szövegeket, amelyekről ír, vagy amelyek az övéhez hasonló témájúak.
Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai, 11. 1. Ha mások művéből idézünk, ezt valamilyen formában meg kell jelölnünk, különben plágiumot követünk el. A szakdolgozatok, tudományos cikkek, prezentációk megírásának elengedhetetlen velejárója, hogy az idézés szabályaival tisztában legyünk. 2. 2.1. A szövegbe ékelt szó szerinti idézeteket idézőjelekkel jelöljük. Az idézőjel páros írásjel, amely egy kezdő és egy berekesztő tagból áll. Ez az alapforma. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 3. Amikor mások szavait nem szó szerint, hanem némiképp megváltoztatva adjuk vissza, tartalmi idézésről beszélünk. 4. 4.1. 4.2. Ha az író idéző mondata a szereplő szavai után állIlyen esetben az idézet és az idéző mondat közé gondolatjelet teszünk. - Hát te miért nem tartasz velünk? - De mindenkivel is ne átkozzuk azt az embert! 4.3. - Jó napot! No hát jöjjön be! 5. Hol van már a tavalyi hó? 6. Idézhetünk pontosan, azaz szó szerint; ilyenkor az idézett szövegrészt idézőjelek közé tesszük. TESZTELJE TUDÁSÁT! A dolgozatban szó szerint vagy tartalom szerint idézett részletek után kötelező az idézet forrását megadni. Németh G. Béla, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Immanuel Kant, A gyakorlati ész kritikája, ford. A szerzők névelemeinek sorrendje a belső címoldalon lévő sorrenddel egyezik meg. Külföldi szerző esetében tehát a keresztnév áll elöl. A kiadás helye megadásakor legjobb, ha a címlapon olvasható alakot tüntetjük föl, de megengedhető a szokásos magyar névalak használata is (Bécs/Vienna/Wien).
A Cambridge nyelvvizsgákkal kapcsolatos gyakori kérdések alapján megértését segítheti, hogy Magyarországon a B1, B2, C1 és C2 szintű Cambridge English nyelvvizsgák egyenértékűek a Magyarországon államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgákkal. A British Council tájékoztatójának értelmezése szerint ez a 2020. Nem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megfelelő Cambridge bizonyítvány Magyarországon hivatalosan elfogadható nyelvvizsga-bizonyítványként. Nem. A Cambridge vizsga eredménye részletes visszajelzést ad arról, hogy a teljesítményed hol helyezkedik el a Cambridge English Scale skálán. Magyarországon azonban a hivatalos elfogadás mindig ahhoz a vizsgához kapcsolódik, amelyre jelentkeztél és amelynek a bizonyítványát megszerezted. Például B1 Preliminary vizsgán Grade A eredmény esetén a Cambridge visszajelzi, hogy a teljesítményed már a B2 küszöb közelében vagy annak tartományában van. A bizonyítvány azonban továbbra is B1 Preliminary bizonyítvány, Magyarországon pedig alapfokú, B1 szintű nyelvvizsgaként fogadható el. Nem. A korábbi egységes többletpont-rendszer helyett a felsőoktatási intézmények intézményi pontokat adhatnak.
A Cambridge vizsgáknak több korosztályra épülő rendszere van. Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgára az jelentkezhet, aki a jelentkezés évében betölti a 14. életévét. Ettől függetlenül egyes egyetemek, külföldi intézmények vagy munkaadók kérhetnek friss, meghatározott időn belül szerzett nyelvi igazolást. Magyarul ezt nagyon magas szintű, közel anyanyelvi szintű nyelvtudásként szoktuk magyarázni. Melyik a felsőfokú szint Magyarországon? A magyar nyelvvizsgarendszerben a felsőfok hagyományosan a C1 szintnek felel meg. Magyarországon a Cambridge English vizsgákat hivatalos vizsgaközpontokon keresztül lehet letenni. A British Council Magyarország az egyik legismertebb Cambridge vizsgaközpont, de több hivatalos vizsgaközpont is működik. Nem. Ennek nem a nyelvvizsga értéke vagy elismertsége az oka. A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint a Cambridge nyelvvizsga-bizonyítványok nem rendelkeznek a magyar nyilvántartási azonosítókkal, amelyek a támogatási eljáráshoz szükségesek.
Minden eljárástípusban az idézés rendelkezik minimális tartalmi követelményekkel. Illetve további követelmény, hogy a megjelenésre kötelezés időpontja és az idézésről való értesítés között megfelelő időnek kell eltelni. Az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint az idézést úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön. A polgári perrendtartás általános határidő helyett különböző esetkörök szerint határozza meg a minimális időtartamot, melyek közül az első és általánosnak tekinthető időköz az úgynevezett perfelvételi tárgyalásra történő idézés. A büntetőeljárásról szóló törvény különbséget tesz az értesítés és az idézés között. E szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. A büntetőeljárásról szóló törvény meghatározza a kézbesítés lehetséges módjait, mely szerint az idézés és az értesítés kézbesítés útján, hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, személyesen, vagy szóban - a hatóság, ügyészség, vagy bíróság előtti megjelenés alkalmával - közölhető. Az idézéshez fűzött minimális határidőt tekintve a büntetőeljárásban azt oly módon kell kézbesíteni, hogy a címzett legkésőbb az eljárási cselekmény időpontja előtt öt nappal megkapja. Kivételes esetben, a nyomozás során az idézés úgy is kibocsátható, hogy azt a címzett a megjelenésre kötelezés időpontját megelőzően huszonnégy órával korábban kapja meg. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, 112. - 118. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, 133. - 134. 2016. évi CL. törvény - az általános közigazgatási rendtartásról, 31. §, 58. - 61.
Olyan példák, mint a kiadványok idézése és a forráskezelés speciális szabályai, részletes szerkezetet mutatnak a jogi és írásos példákban. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpár fogja közre. Az idézőjelet az idézet kezdetén alul, az idézet végén pedig felül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” - figyelmezteti Kazinczy költőtársait. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség, lúdlábidézőjelet használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még.”