IELTS nyelvvizsga szintek és értékelési rendszer

Az IELTS nyelvvizsga eredménye 0-tól 9-ig terjedő sávos pontszám, amelyet a Listening, Reading, Writing és Speaking résztesztek eredményéből számítanak ki. A vizsgán nem lehet a hagyományos értelemben megbukni vagy átmenni: minden vizsgázó külön pontszámot kap mind a négy készségre, valamint egy összesített Band Score értéket.

Az IELTS pontszámokat gyakran a Közös Európai Referenciakeret (CEFR) szintjeivel vetik össze. A legtöbb intézmény azonban nem pusztán az összesített eredményt, hanem a résztesztek minimumértékeit is meghatározza, ezért a célpontszám megállapításakor mindig az adott egyetem, munkáltató, szakmai szervezet vagy bevándorlási hivatal követelményeit kell figyelembe venni.

Mi az IELTS, és mire használható?

Az IELTS (International English Language Testing System) a világ egyik legismertebb és legszélesebb körben elfogadott angol nyelvvizsgája. Külföldi egyetemek, munkáltatók, szakmai szervezetek és bevándorlási hivatalok egyaránt elfogadják.

Az IELTS nyelvvizsgát több mint 10 000 intézmény fogadja el, 140-nél is több országban. Ez egyebek mellett a vizsga megbízhatóságának és magas minőségének köszönhető.

Elsősorban hosszabb külföldi tartózkodásra készülőknek ajánlott ez a nyelvvizsga. Ha külföldi tanulmányok a cél, akkor az Academic module-t célszerű választani, ha munkavállalás, akkor a General module-t.

IELTS Academic és IELTS General Training

Az IELTS nyelvvizsgának két típusa van. Az egyik az Academic, melyet azok az emberek szoktak letenni, akik valamilyen felsőoktatási intézményben kívánnak tanulni angol nyelvterületen, illetve az általános vagy General, amit gyakorlatilag majdnem mindenki csinál, aki nem felsőoktatásban szeretne tanulni, vagy bevándorolni, letelepedni kívánna Ausztráliába, Angliába, Kanadába vagy Új-Zélandra.

Az IELTS Academic azoknak ajánlott, akik külföldi egyetemre jelentkeznek vagy olyan szakmában szeretnének dolgozni, ahol ezt a vizsgatípust kérik. Az IELTS General Training elsősorban munkavállaláshoz, bevándorláshoz és egyes szakmai célokhoz szükséges.

A Listening - Hallás utáni szövegértés és a Speaking - Szóbeli nyelvvizsga ugyanaz az Academic és a General vizsgán. A Writing - Írásbeli és Reading - Olvasás eltérő: a kérdések mások és az olvasmányok is nehezebbek egy kicsit.

Az IELTS vizsga négy résztesztje

A vizsgák négy részre oszlanak: Listening, Reading, Writing és Speaking. Mindegyik rész külön pontozható, és a végső összegzés egy 0-9 közötti skálán történik, félpontokkal.

Listening - hallás utáni szövegértés

Négy rövidebb szöveget kell meghallgatni és megadott kérdésekre válaszolni, jegyzetet kiegészíteni. Az első egy beszélgetés, a második pedig egy prezentáció általános, hétköznapi témáról.

A következő beszélgetésben egy iskolai élettel kapcsolatos problémát vagy feladatot vitat meg 3-4 résztvevő. Az utolsó feladatban pedig egy kicsit szakmaibb szöveg, például egy egyetemi előadásrészlet hangzik el.

Az IELTS hallott szövegértés része 40 kérdést tartalmaz és minden kérdés 1-1 pontot ér. A hallott szövegértés megegyezik az IELTS Academic és General vizsgák esetében.

Reading - olvasott szövegértés

A szövegértés részben 60 perc áll rendelkezésre 3-4 rövidebb szöveg elolvasására, amelyekhez összesen 40 kérdés kapcsolódik. A szövegek témája más az Academic és a General module-ban.

Az IELTS hallott és olvasott szövegértés része is 40-40 kérdést tartalmaz és minden kérdés 1-1 pontot ér. Az így elért pontokat átszámítják az IELTS 9 szintes rendszerébe.

Az olvasott szövegértésnél azonban az Academic szövegek rendszerint nehezebbek, így a General vizsgán több pontot kell összegyűjteni a 40-ből, hogy ugyanazt az átszámított eredmény jöjjön ki.

Writing - íráskészség

Az íráskészséget mérő két feladatra összesen 60 perc van. Az első feladatban minimum 150 szót, a második feladatban minimum 250 szót kell írni.

Academic module esetén az első feladatban egy grafikont vagy táblázatot kell elemezni, írásban összefoglalni, kiemelni vagy összehasonlítani a legfontosabb adatokat. General module esetén minimum 150 szó terjedelemben levelet kell írni, valamilyen hétköznapi helyzethez kapcsolódóan - például problémamegoldás, véleménykifejtés, információkérés vagy panasz.

A második feladatban mindkét vizsgatípusnál egy megadott állítással kapcsolatban érvelő esszét kell írni minimum 250 szó terjedelemben.

Speaking - beszédkészség

A szóbeli egyszemélyes, tehát csak a vizsgáztató és a vizsgázó beszélgetnek. A beszélgetés időtartama 11-14 perc.

A bemutatkozás során a vizsgáztató általános kérdéseket tesz fel a vizsgázó személyével, tanulmányaival, terveivel és érdeklődési köreivel kapcsolatban. Ezután a vizsgázó kap egy kártyát egy megadott témával, amelyről megadott szempontok alapján 1-2 percet önállóan kell beszélnie.

Ezután irányított beszélgetés következik a második feladatban kapott témához kapcsolódóan. A témák között szerepelhet például az utazás és a kultúra kapcsolata vagy a turizmus fajtái.

Az IELTS Band Score skála

Az IELTS pontskálája 0-tól 9-ig terjed, fél pontos léptékkel, azaz lehetséges 4 vagy épp 7,5 pontot összegyűjteni, 7,25-öt azonban nem.

Minden IELTS nyelvvizsgán egy 0 és 9 közé eső pontszámot lehet szerezni, melynél fél pontot is el lehet érni, így a szintek fél pontonként vannak.

IELTS-szintek és CEFR-megfelelések

A Közös Európai Referenciakeret (CEFR) egységes rendszerbe foglalja a nyelvi tudásszinteket. A referenciakeret hatféle szintet különböztet meg az A1-es kezdő szinttől a C2-es mesterfokig.

Mindegyik szint három-három blokkra tagolódik: A vagy alapszintű nyelvhasználók, B szintű vagy önálló nyelvhasználók és C szintű vagy mesterfokú nyelvhasználók.

Az IELTS-eredmények összhangban vannak a Közös Európai Referenciakeret szintjeivel. Az IELTS-en elérhető átlagos eredmény, a 6-os, a CEFR szerinti B2-es, kompetens nyelvhasználó szintnek felel meg.

Az IELTS-en elérhető pontszámokat nem szabad automatikusan azonosítani egy magyarországi alap-, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával, mert a vizsgák felépítése és követelményrendszere eltérő. A CEFR-összevetés tájékoztató jellegű, az egyes intézmények saját minimumkövetelményeket határozhatnak meg.

Hogyan számítják ki az összesített IELTS-pontszámot?

A vizsgázók a nyelvvizsga mind a négy, különböző nyelvi készségeket mérő részén - hallott és olvasott szövegértés, beszédkészség és íráskészség - kapnak egy-egy részeredményt és emellett egy összesített pontszámot is.

Az IELTS-eredményed a négy részteszt pontszámának átlaga, melyek esetében szintén 0-9 pontot lehet szerezni. Ez azt jelenti, hogy a négy részkészség ugyanolyan mértékben számít.

Az összesített eredmény a 4 részpontszám átlagából születik meg úgy, hogy minden részeredmény azonos súllyal bír. A sávos pontszám lehet egész szám vagy fél pont, de negyedpontos eredmény nem szerepel a bizonyítványban.

Egy példa a pontok átlagolására: Részeredmények: Olvasott szövegértés: 6.5 pont, Íráskészség: 5 pont, Beszédkészség: 7 pont, Hallott szövegértés: 6.5.

Összesen: 25 pont. Átlagolás: 25 / 4 = 6.25. 6.25 felfelé kerekítve = 6.5. Így ebben a bizonyítványban 6.5-ös IELTS nyelvvizsga eredmény fog szerepelni.

A Listening és Reading pontszámának kiszámítása

Az IELTS Listening és Reading részeken 40 kérdésre kell válaszolni. A válaszok helyessége alapján számolják ki a pontszámot, amely közvetlenül az adott szakasz pontszámát adja meg.

A rendszer egyértelmű és objektív: a helyes válaszok aránya alapján kapja meg a vizsgázó a pontszámot. Ezeknek a vizsgarészeknek a javítása egy megoldókulcs alapján történik, így teljesen objektív.

A rossz válaszokért nem jár büntetőpont, tehát azt javasoljuk, hogy a vizsgázó minden kérdést töltsön ki, még akkor is, ha nem biztos a válaszában.

Fontos figyelembe venni, hogy hány szóval kell válaszolni az adott kérdésre. Ha a feladatban az áll, hogy egyetlen szót kell írni válaszként, akkor az egynél több szavas válaszért nem jár pont, még akkor sem, ha tartalmát tekintve helyes.

Emellett az olvashatatlan kézírás és a helyesírási hibák esetén sem kaphatunk pontot a feladatra. A központozásban vétett hibák vagy eltérések nem számítanak, és az sem, hogy az angol vagy az amerikai helyesírás szabályainak megfelelően írja-e le a választ a vizsgázó.

Listening hozzávetőleges átszámítása

Reading - IELTS Academic

Reading - IELTS General Training

Az átszámítás módja a vizsga nehézségétől függően változhat. Felkészülés közben találkozhatunk olyan próbatesztekkel, amikhez nem tartozik átszámított eredmény.

A Writing pontozási szempontjai

Írás (Writing) és beszéd (Speaking) esetében a teljesítményt képzett vizsgáztató szakemberek értékelik. Ezeknél a részeknél a teljesítmény több szempont szerint kerül pontozásra, például a szövegmegértés, a szerkezet, a szókincs és a nyelvtani pontosság alapján.

Az íráskészséget mérő feladatokat minimum két magasan képzett vizsgáztató is átnézi. A pontozás négy szempont szerint történik, amelyek egyenlő súllyal bírnak.

1. A feladat teljesítése

Academic Task 1 esetén azt vizsgálják, hogy a vizsgázó megfelelően értelmezi-e az ábrán látható adatokat, ad-e egy általános áttekintést, kiemeli-e a legfontosabb információkat, és alátámasztja-e állításait adatokkal.

General Task 1 esetén azt értékelik, hogy a szöveg stílusa megfelel-e a célnak, világos-e a levél célja, valamint a feladatban leírt minden szempont egyértelműen és részletesen ki van-e fejtve.

Task 2 esetén azt vizsgálják, hogy a vizsgázó válaszol-e a feladatban feltett kérdésekre, véleménye hogyan van kifejtve és megindokolva, releváns érveket sorol-e fel, világos-e az álláspontja, és hogyan összegzi a mondandóját.

2. Szövegalkotás

A vizsgáztatók figyelembe veszik, hogy a vizsgázó a gondolati egységeket bekezdésekre tagolja-e, minden bekezdésben egy alapgondolatot fejt-e ki, milyen kötőszavakat használ, és hogyan fűzi össze a gondolatait.

3. Szókincs

A szókincs értékelésekor azt vizsgálják, hogy milyen bő a vizsgázó szókincse, milyen szókapcsolatokat és kifejezéseket használ, valamint milyen helyesírási hibákat vét.

4. Nyelvtan

A nyelvtani pontozás során azt értékelik, hogy a vizsgázó megfelelően változatos mondatszerkezeteket és igeidőket használ-e, megfelelően használja-e az írásjeleket, és milyen hibákat vét.

Egy 5-ös szintű teljesítménynél a vizsgázó láthatóan elvész a részletekben és nem támasztja alá az állításait adatokkal. Nincs világos áttekintés és a legmeghatározóbb adatok nincsenek megfelelően kidolgozva.

Az 5-ös szintű szövegben a gondolatok részben logikusan követik egymást, de a szöveg gyakran nincs megfelelő bekezdésekre tagolva. A szókincs nem elég változatos és gyakoriak a helyesírási hibák.

Az 5-ös szintű nyelvtani teljesítmény kevésbé változatos mondatszerkezeteket jelent. A vizsgázó próbálkozik összetett mondatokkal, de gyakran helytelenül használja azokat.

A Speaking pontozási szempontjai

A beszédkészséget mérő szóbeli rész értékelése négy kritérium szerint történik: folyékony és összefüggő beszéd, szókincs, nyelvtan és kiejtés.

1. Folyékony és összefüggő beszéd

A vizsgáztatók figyelembe veszik, mennyire könnyen érthető a beszéd, képes-e a vizsgázó hosszabb ideig megszakítás nélkül beszélni, milyen kötőszavakat használ, hogyan fűzi össze a mondatait, és milyen gyakran javítja saját magát.

2. Szókincs

A pontozás során azt vizsgálják, mennyire változatos a szókincs, szükség esetén át tudja-e fogalmazni a vizsgázó a mondandóját, milyen szókapcsolatokat és kifejezéseket használ, mennyire képes elvontabb szókincset használni, és mennyit hibázik.

3. Nyelvtan

A vizsgáztatók értékelik, hogy a vizsgázó mennyire változatos mondatszerkezeteket és igeidőket használ, valamint mennyi nyelvtani hibát vét.

4. Kiejtés

A kiejtés pontozásakor azt vizsgálják, érthető-e a kiejtés, megfelelő-e az intonáció, az egyes hangokat és szavakat megfelelően ejti-e ki a vizsgázó, illetve az akcentusa zavarja-e a megértést.

Egy 5-ös szintű teljesítménynél a vizsgázó egyszerű szerkezeteket folyékonyan használ, ám a bonyolultabb mondatoknál megakad. Gyakran ismétli saját magát, hogy fenntartsa a beszélgetést.

Képes ismert és teljesen új témákról is beszélni, viszont szókincse kevésbé változatos. Igyekszik újrafogalmazni az állításait, de ez nem mindig sikerül.

Az egyszerű mondatszerkezeteket majdnem hibátlanul használja. Néha megpróbál összetettebb mondatokat is belefűzni a mondandójába, de legtöbbször pontatlanul, és ez gyakran okoz félreértést.

Általában könnyen érthető a kiejtése, de néha rosszul ejt ki szavakat, ami nehézséget okozhat a megértésben.

IELTS-pontszámok és célkövetelmények

Az IELTS nyelvvizsgát rengeteg nemzetközi intézmény megköveteli jellemzően továbbtanulás vagy munkavállalás feltételeként. Ennek következményeképp egy egyetem meghatározza, hogy ahhoz, hogy náluk tanulhassunk, minimum mekkora pontszámot kell elérnünk az IELTS nyelvvizsga szintrendszerében.

Konkrét példaként külföldi felsőfokú tanulmányokhoz a legtöbb egyetem jellemzően 6-7.5 pont közti eredményt vár el a felvételizőktől az IELTS Academic típusú vizsgán.

Egy 6,5-ös IELTS-szint a legtöbb egyesült királyságbeli, egy 7-es pedig a legtöbb egyesült államokbeli egyetem esetében elfogadott, bár megtörténhet, hogy egyes egyetemek a részkészségek esetében is felállítanak bizonyos ponthatárt.

Ha a vizsgázó munkát szeretne vállalni külföldön vagy vízumot igényelne, akkor az IELTS General Training nyelvvizsgára kell jellemzően jelentkeznie. Az ausztráliai és a kanadai letelepedési vízum igényléséhez például minimum 6 pontos IELTS nyelvvizsgaeredmény szükséges.

Az Egyesült Királyságba való bevándorláshoz a legtöbb vízumtípus esetében 4-es vagy a fölötti IELTS átlageredmény és ugyanilyen értékű részkészségek szerinti eredmény szükséges. Néhány egyesült királyságbeli, valamint szinte minden ausztrál, kanadai és új-zélandi vízumtípus esetében ez a ponthatár magasabb.

Arról, hogy pontosan milyen pontszámot kell elérni, érdemes közvetlenül is érdeklődni a célország bevándorlási hivatalánál vagy az adott cégnél, valamint a vizsgázó maga is tájékozódhat arról, hogy az intézmény, ahová jelentkezik, milyen IELTS pontszámokat követel meg.

Miért fontos a részpontszámok ellenőrzése?

Különböző célokhoz, vízumokhoz és iskolákhoz más-más eredményre van szükség. Ha 5.5-ös kell, akkor nem az a cél, hogy 7-est kapj, de az 5.0 nem elég.

Bevándorláshoz az állam kérhet például egy 5.0-ás átlageredményt azt mondván, hogy egyik részteszt vagy sub-test sem lehet rosszabb, mint 4.5.

Ez az eredmény nem elég jó, mert a Reading csak 4.0-ás: Reading: 4.0, Writing: 6.5, Listening: 7.0, Speaking: 5.5, Average: 5.5.

Ez az eredmény viszont tökéletes: Reading: 4.5, Writing: 4.5, Listening: 6.0, Speaking: 6.0, Average: 5.0.

IELTS és CEFR, TOEFL iBT összevetése

Az IELTS pontszámai és egyéb angol nyelvvizsgák pontszámai nem közvetlenül összevethetők. A négy rész pontszámaiból képzett összesített átlag adja meg a végső teljesítést, és bizonyos célokra különböző minimumokat írhatnak elő.

Az IELTS eredmény közlése és érvényessége

Az IELTS-bizonyítvány tartalmazni fogja a résztesztek eredményét, valamint a végső eredményt is. A TRF megjeleníti a négy készség mindegyikét, valamint az átfogó sávos pontszámot.

Papír alapú vizsga esetében a vizsga napjától számított 13 naptári napon belül megtekinthetők a nem hivatalos eredmények online. Számítógépes vizsgánál már mindössze 5-7 napon belül meg lehet tudni, hogy melyik feladaton hány pontot értünk el.

Az IELTS papíron eredményeinek megjelenése 13 nap, IELTS számítógépen 1-5 nap, IELTS Online vizsga esetén 6-8 naptári nap a vizsga letétele után.

Az IELTS eredmények 2 évig online elérhetők, de nem használhatod teljesítményed hivatalos igazolására. A szervezetek általában nem fogadnak el két évesnél régebbi eredményt.

Az IELTS nyelvvizsga bizonyítvány a vizsga napjától számított 2 év után elévül. Az IELTS partnerek nem tudják megerősíteni a két évesnél régebbi teszteredmények érvényességét.

Mi történik, ha nem vagy elégedett az eredménnyel?

Ha a pontszámod nem az elvárásaidnak megfelelő, akkor kérheted a pontszámok újraszámítását. Ezt az eredmény felülvizsgálatának nevezik (EOR).

Kiválaszthatod, hogy a teszt mely részeit szeretnéd felülvizsgáltatni, a kérelmet annál a vizsgaközpontnál kell benyújtanod, ahol letetted a vizsgát.

A Writing és Speaking részeknél az értékelés szubjektívabb lehet, ezért ezek felülvizsgálatánál előfordulhat pontszámváltozás. A Listening és Reading részeknél az eredmények felülvizsgálata ritkán változtat, mivel ott az értékelés objektív és a válaszok számonkérése történik.

A pontszám felülvizsgálatának eredményeként a pontszám módosulhat, amit a vizsgaközpont közöl. Újra leteheted az IELTS tesztet, mert nincs korlátozva, hogy újból nekifuss az IELTS tesztnek.

Hogyan érdemes felkészülni az IELTS pontszám javítására?

Az IELTS vizsga nem csupán az angoltudást méri, hanem azt is, hogy mennyire ismered a vizsga felépítését, feladattípusait és értékelési szempontjait.

A felkészülés során érdemes külön figyelmet fordítani a Writing és Speaking gyakorlására, hiszen ezeknél a részeknél a teljesítményt részletes értékelési szempontok alapján vizsgálják.

Az IELTS négy része együttesen méri a nyelvi készségeket, és a célokhoz igazítva érdemes olyan stratégiát kidolgozni, amely biztosítja a szükséges minimumpontokat.

• Ismerd meg a vizsga felépítését és a négy részteszt időkereteit.
• Gyakorold külön a Listening, Reading, Writing és Speaking készséget.
• Számold ki előre a célodhoz szükséges összesített és részpontszámokat.
• Writing esetén ellenőrizd a feladat teljesítését, a szövegalkotást, a szókincset és a nyelvtant.
• Speaking esetén gyakorold a folyékony beszédet, a szókincset, a nyelvtani változatosságot és a kiejtést.
• Reading és Listening gyakorlásakor jegyezd fel a 40-ből elért nyers pontszámot.
• Vizsgázás előtt ellenőrizd a célintézmény vagy hivatal aktuális követelményeit.

A felkészülésben hasznos források közé tartozhatnak a hivatalos felkészítő oldalak, mint például a Road to IELTS program és más valid anyagok, amelyek a gyakorlás mellett nyomon követik a fejlődést is.

Az IELTS nyelvvizsga végső célja a valós nyelvtudás igazolása nemcsak a vizsgán belül, hanem a valós életben is.

tags: #ielts #nyelvvizsga #szintek