A „társalgási szintű angol” önmagában nem pontos, hivatalos nyelvi szint, mert meglehetősen szubjektív, hogy ki hogyan értelmezi. A gyakorlatban általában azt jelenti, hogy képes vagy hétköznapi témákról beszélgetni, kérdésekre válaszolni, véleményt megfogalmazni és egyszerűbb helyzetekben önállóan kommunikálni.
A társalgási szintet leginkább a Közös Európai Referenciakeret, vagyis a CEFR alapján lehet meghatározni. A hétköznapi kommunikációhoz többnyire a B1-es szint jelent alapvető társalgási képességet, míg a B2-es szint már magabiztosabb, spontánabb beszélgetést tesz lehetővé.
Mit jelent pontosan a társalgási szint?
Olyan sokszor hallani, vagy olvasni akár hirdetésekben, hogy társalgási szintű nyelvtudást várnak, vagy hogy valaki a társalgási szintű nyelvtudást tűzi ki célul? De őszintén! Ez mit jelent? Kinek mit.
Abszolút nem pontos vagy konkrét egy ilyen cél vagy meghatározás, mert meglehetősen szubjektív, hogy ki hogyan értelmezi a társalgási szintű nyelvtudást. Elég, ha épp tőmondatokban tudok kommunikálni, vagy választékos, spontán formában beszéljek?
Hivatalosan a Közös Európai Referenciakeret (Common European Framework of Reference for Languages - CEFR) határozta meg az egyes nyelvi szinteket, és ma ez a kiindulópont ennek a meghatározására.
Természetesen itt is a négy fő nyelvi készséget figyelembe véve, azaz a beszédet, az írást, az olvasást és a hallgatást.
A társalgási szint tehát nem pusztán azt jelenti, hogy sok angol szót ismersz, vagy hogy megértesz bizonyos mondatokat, hanem azt is, hogy a tudásodat önállóan, beszéd közben képes vagy használni.
A CEFR szintjei és a társalgási képesség
A nyelvtudás különböző szintjeit a CEFR-nek (Common European Framework of Reference for Languages) nevezett nemzetközi szabvány szerint határozzuk meg.
Ezeket a szinteket az Európai Tanács hozta létre azért, hogy a nyelvtudás egységesen meghatározható legyen, akár egy nyelvi szintfelmérő teszt segítségével is.
A CEFR hat szintet különböztet meg: A1, A2, B1, B2, C1 és C2.
| Szint | Megnevezés | Jellemző |
|---|---|---|
| A1 | Kezdő | Alapvető szavak, egyszerű mondatok és bemutatkozás |
| A2 | Alapszint | Egyszerű mindennapi párbeszéd, rövid üzenetek megértése |
| B1 | Középhaladó-alapfokú | Alapvető társalgás hétköznapi témákról |
| B2 | Haladó-középfokú | Magabiztosabb, spontán kommunikáció és összetettebb vélemények |
| C1 | Felsőfokú | Folyékony, rugalmas és szakmai kommunikáció |
| C2 | Mesterfok | Anyanyelvi szinthez közeli, árnyalt nyelvhasználat |
A1 - kezdő szint
Az A1-es nyelvi szinten már biztosan:
- Megérted és használod az alapvető szavakat, amelyek a közvetlen környezetedre vonatkoznak
- Egyszerű módon képes vagy társalogni
- Megérted az ismerős szavakat és az egyszerű, jelen idejű mondatokat
- Be tudsz mutatkozni, és alapvető információkat közölni magadról (név, lakhely, kor), és ezzel kapcsolatos kérdéseket is meg tudsz fogalmazni
- Ezen a nyelvi szinten, ha a partnered lassan és tisztán beszél, megérted az egyszerű mondatokat
Ez azonban még nem nevezhető önálló társalgási szintnek, mert a kommunikáció erősen korlátozott, és főként betanult mondatokra épül.
A2 - alapszint
Ha A2-es nyelvi szinten vagy, akkor:
- Megérted azokat a szavakat, amik nem csak a közvetlen környezetedre vonatkoznak: vásárlás, család, munkahely
- A mindennapi feladatokat és tevékenységeket is be tudod mutatni
- Megérted a lényeget az egyszerű és rövid üzenetekből, beszélgetésekből
- El tudod olvasni és értelmezed az egyszerű szövegeket: étlapokat, menetrendeket, reklámokat, leveleket
- A mindennapi és egyszerű párbeszéd megy, azonban nem tudsz fenntartani egy hosszabb és komplexebb beszélgetést
Az A2-es szint már lehetővé tesz rövid, egyszerű beszélgetéseket, de a kommunikáció még nem elég rugalmas ahhoz, hogy különböző hétköznapi témákban önállóan és folyamatosan beszélj.
B1 - alapvető társalgási szint
A B1-es nyelvi szint az alapfokú nyelvvizsga szintje, így itt már:
- Megérted a munkával, családdal, iskolával és szabadidővel kapcsolatos témákat
- Utazás során eligazodsz, ha angol nyelvterületen vagy
- Megérted a lényegét a mindennapi beszédnek és a gyakori témáknak
- Ha lassan, érthetően beszélnek, akkor az aktuális híreket is megérted a tv-ben, rádióban
- A gyakori hétköznapi és szaknyelvi témák között is otthonosan mozogsz
- Képes vagy bekapcsolódni társalgásokba, ha ezek valamilyen hétköznapi témáról szólnak (utazás, család, események, munka, hobbi)
- Meg tudsz fogalmazni kívánságokat, beszélsz tervekről, tapasztalatokról, célokról
A normál társalgási szint (B1-B2 szint, CEFR-skála szerint) eléréséhez általában:
- ~2000-3000 gyakori szó aktív ismerete elegendő ahhoz, hogy a legtöbb hétköznapi témában elboldogulj.
- 5000 szó körül már nagyon magabiztosan mozogsz a legtöbb társalgási helyzetben, komplexebb véleményeket tudsz megfogalmazni.
A B1-es beszélő képes részt venni hétköznapi beszélgetésekben, de előfordulhatnak hosszabb szünetek, ismétlések, önjavítások és nyelvtani hibák.
B2 - magabiztos társalgási szint
A B2-es nyelvi szinten:
- Magabiztosan beszélsz néhány témáról
- Megértesz komplexebb beszédeket, és bonyolultabb érveléseket, témákat
- Egy bizonyos szakterülethez tartozó technikai adatokat is megértesz
- Spontán módon el tudsz beszélgetni angol anyanyelvűekkel
- Magabiztosan használod a nyelvet
A B2-es szint már közelebb áll ahhoz, amit sok álláshirdetésben társalgási vagy munkavégzéshez elegendő angolként értenek. Ezen a szinten több témáról is képes vagy hosszabban beszélni, véleményt formálni és érvelni.
Hogyan igazolhatod a társalgási szintedet?
A társalgási szintedet többféleképpen igazolhatod, de nem mindegyik módszer ad ugyanolyan megbízható eredményt.
1. Nemzetközileg vagy államilag elismert nyelvvizsgával
A legformálisabb igazolási lehetőség egy megfelelő szintű nyelvvizsga. A bizonyítvány azt mutatja, hogy egy meghatározott vizsgarendszer követelményei szerint teljesítetted a beszédhez, hallás utáni értéshez, íráshoz és olvasáshoz kapcsolódó feladatokat.
Az önéletrajzban ezért pontosabb azt feltüntetni, hogy milyen nyelvvizsgával és milyen szinten rendelkezel, mint egyszerűen azt írni, hogy „társalgási szinten beszélek angolul”.
Az IELTS nyelvvizsga jellegéből adódóan egyedi felkészülést igényel.
Nem elég, hogy megérkezel a vizsgára egy erős angol nyelvtudással, ismerned kell a nyelvvizsgára jellemző feladatokat, hogy gyorsan és hatékonyan tudd megoldani ezeket, mivel a tapasztalat az, hogy jellemzően kevés idő áll rendelkezésre a feladatokra a vizsgán.
Ha nem készülsz tehát fel az IELTS nyelvvizsgára specifikusan, akkor egy általános angol szintfelmérőn elért eredményedhez képest rosszabb pontszámot fogsz elérni.
2. Szintfelmérővel és szóbeli értékeléssel
Számos komplex nyelvi tesztet is elvégezhetsz, amelyek a hallás utáni értésedet, a beszédet, az írásbeli készségeidet is elemzik.
A fenti példák segítségével már saját magadnak is meghatározhatod az aktuális nyelvi szinted.
Ugyanakkor egy kizárólag online, feleletválasztós teszt nem feltétlenül méri a valódi társalgási képességet.
Én nem vagyok híve a netes nyelvi karikázgatós szintfelmérő teszteknek.
A tudásod, és főleg a készségeid bizonyos részeiről tudnak adni releváns visszajelzést, de a gond ezekkel az, hogy totál nem a teljesről, például nagyon sokban a hallott szövegértésedet abszolút nem mérik, a beszédről aztán meg már ne is beszéljünk, ami éppen a két legérzékenyebb pont a legtöbb magyar nyelvtanulónál.
Lehet, hogy a nyelvtani, szókincsbeli, esetleg olvasási készségedet jól mérik, de a többivel mi lesz?
A legmegbízhatóbb felmérés ezért olyan szóbeli részre is épül, amelyben kérdésekre válaszolsz, önállóan beszélsz, véleményt fogalmazol meg, és valódi kommunikációs helyzeteket oldasz meg.
3. Munkáltatói vagy állásinterjús beszélgetéssel
Az egészen biztos, hogy ahol van angol nyelvtudásra vonatkozó elvárás, ott nagy eséllyel az állásinterjún ezt le is tesztelik.
Ha jártas vagy már az angol állásinterjúk terén, akkor tudhatod, hogy az interjúztató az interjú vége fele könnyedén átválthat angolra, hogy felmérje nyelvtudásod.
Ilyenkor - akármennyire is szeretnéd az állást - a gyengébb angol nyelvi szint rendszerint kiütközik, és az állásinterjú kudarcba fullad.
Egy ilyen beszélgetés nem hivatalos nyelvvizsga, de a munkáltató számára gyakran közvetlenebb bizonyítékot jelent arra, hogy képes vagy-e angolul kommunikálni a munkakörhöz kapcsolódó helyzetekben.
Hogyan írd be a társalgási angolt az önéletrajzba?
Sokszor olvashatod egy álláshirdetésben, hogy elvárásként tüntetik fel a tárgyalóképes angol nyelvtudást.
De vajon tudod, hogy ez pontosan milyen nyelvi szintet jelent?
A leggyakrabban azzal a kifejezéssel fogsz találkozni angol önéletrajzod nyelvtudás szekciójának kapcsán, hogy “English Proficiency”.
Talán zavaró lehet, hiszen ez megint egy új keretrendszer, a nyelvi szinted megint egy új cimkét kap, és könnyedén elveszhetünk ebben az útvesztőben.
Az önéletrajzban lehetőleg olyan megjelölést használj, amely egyszerre tartalmazza a szintet és a gyakorlati képességet.
| Önéletrajzi megjelölés | Jelentés |
|---|---|
| No Proficiency | Nincs nyelvismeret |
| Beginner / Elementary Proficiency / Basic | Kezdő |
| Intermediate / Limited Working Proficiency / Conversational | Alapvető, korlátozott társalgási és munkavégzési képesség |
| Proficient / Professional Working Proficiency | Gyakorlott, munkában használható nyelvtudás |
| Fluent / Full Professional Proficiency | Folyékony, magas szintű kommunikáció |
| Native / Bilingual Proficiency | Anyanyelvi vagy kétnyelvű nyelvtudás |
Intermediate / Limited Working Proficiency / Conversational
Ez a nehézségi szint arra utal, hogy bár már tudsz angolul beszélni, de sokszor nehézségekbe ütközöl.
Már képes vagy beszélgetést fenntartani, de lassabb tempóban, limitált szókinccsel és jellemző, hogy meg kell kérned beszélgetőpartnered, hogy ismételje el, amit mondott.
Ez a megjelölés akkor lehet pontos, ha hétköznapi témákban képes vagy beszélgetni, de a beszéded még nem elég rugalmas összetettebb vagy szakmai helyzetekhez.
Proficient / Professional Working Proficiency
Ezen a szinten képes vagy írni, olvasni és beszélni is angolul komolyabb nehézségek nélkül.
Nem valószínű, hogy a betöltendő pozícióban a nyelvtudásod problémát okozna, de nem beszélsz még folyékonyan.
Anyanyelvi beszélgetőpartnerednek esetenként meg kell ismételnie önmagát, ha valamit nem értesz meg.
Irodai meetingeken, tárgyalásokon, ügyfelekkel való megbeszélésen ezzel a nyelvi szinttel már hatékonyan részt tudsz venni.
Fluent / Full Professional Proficiency
Folyékonyan, megakadás és hezitálás nélkül tudsz írni, olvasni és beszélni is angolul.
Angol nyelvű kommunikációdat könnyedség és árnyalt kifejezésmód jellemzi.
Megértesz szlenget, köznyelvet is, de nem vagy anyanyelvi beszélő.
Mit jelent a tárgyalóképes angol?
Bár ezek nem hivatalos nyelvi szintekre utaló kifejezések, de álláshirdetésekben, vagy állásinterjúkon gyakran szoktak felmerülni a címben szereplő szavak.
Bár ezek kevésbé megfoghatóak, mégis teszünk egy próbát.
Mi a tárgyalóképes nyelvtudást C1-es (azaz felsőfokú) szint esetén látjuk teljesülni.
Ez nagyjából egy olyan felsőfokú angol nyelvtudással beszélő személy, aki magabiztosabban állná meg a helyét ismeretlen, előre nem várt tárgyalási helyzetekben, választékosabban tudna beszélni, minimális nyelvtani pontatlanságokkal.
A tárgyalóképes szint tehát általában többet jelent a hétköznapi társalgásnál: gyors reakciót, árnyalt véleményformálást, érvelést, szakmai szókincset és váratlan kérdések kezelését is magában foglal.
Mit jelent a szakmai angol?
Megint mást jelent a szakmai nyelvtudás, amire sokszor hivatkoznak az álláshirdetést feladó cégek.
Azzal bizonyára tisztában vagy, hogy nem ugyanarra a szókincsre van szüksége egy HR-esnek, vagy egy villamosmérnöknek.
A szakmai nyelvtudás feltételez egy általában erős B2-es (középfokú) nyelvtudást, viszont emellett elvárja az álláshoz kapcsolódó szakzsargon ismeretét és más kapcsolódó nyelvi finomságait.
Ezért a társalgási szint és a szakmai nyelvtudás nem feltétlenül ugyanaz. Lehetsz képes általános témákról jól beszélni, miközben egy szakmai megbeszéléshez még külön szókincsre és gyakorlásra van szükséged.
A társalgási szinthez szükséges szókincs
👉 FONTOS: nem csak a szavak száma számít, tehát ne azt képzeld el, hogy fogsz egy szólistát és elkezded bemagolni.
Egy-egy szónak több jelentése is van, értened kell, mikor és hogyan használják, és aktivizálni is kell mindezeket, mert passzív szókinccsel nem fogsz beszélni.
Ha csak érted, hallás után, az passzív szókincs.
Ha olvasod és érted, az is passzív.
Magától nem aktiválódik:) Ezt csinálni kell, tanári segítséggel, speciális feladatokkal, egyszóval: BESZÉLNI!!!!
A beszédhez tehát nem pusztán szavakat kell felismerned, hanem képesnek kell lenned arra, hogy a megfelelő kifejezéseket gyorsan előhívd, mondatba foglald és a beszélgetéshez igazítsd.
Passzív és aktív angoltudás
Az angol megértése és az angol beszéd két különböző készség.
Amikor angolul olvasol vagy hallgatsz valamit, a feladatod az, hogy felismerd a jelentést.
Nem neked kell megalkotnod a mondatokat.
A szöveg vagy a beszélő már készen adja a szerkezeteket, te pedig értelmezed őket.
Beszéd közben viszont teljesen más történik.
Neked kell kiválasztani a szavakat, felépíteni a mondatot, közben figyelni a másik emberre, reagálni a helyzetre, és mindezt néhány másodperc alatt megtenni.
Ezért fordulhat elő, hogy valaki passzívan már viszonylag sokat ért, de aktívan még nehezen kommunikál.
Nem a képesség hiányzik, hanem a gyakorlott nyelvi automatizmus.
Mi a passzív angoltudás?
A passzív angoltudás azt jelenti, hogy felismered és megérted az angolt, de önállóan még nem használod könnyedén.
Például passzív tudás, ha:
- megérted egy angol videó lényegét,
- felismered a gyakori kifejezéseket,
- el tudsz olvasni rövidebb angol szövegeket,
- nagyjából érted, mit kérdeznek tőled, de válaszolni már nehezebben tudsz.
Ez nem rossz alap.
Sőt, nagyon értékes kiindulópont.
A gond csak akkor van, ha a tanulás hosszú ideig megmarad ezen a szinten, és nem történik elég aktív beszédgyakorlás.
Mi az aktív angoltudás?
Az aktív angoltudás azt jelenti, hogy képes vagy saját gondolatokat megfogalmazni angolul.
Nem csak felismered a mondatokat, hanem te magad is létrehozod őket.
Aktív tudás például, ha:
- tudsz röviden válaszolni egy kérdésre,
- el tudod mondani a véleményed,
- be tudsz mutatkozni természetesen,
- képes vagy munkahelyi vagy utazási helyzetekben megszólalni,
- nem állsz meg minden mondat előtt hosszú másodpercekre.
A cél nem az, hogy azonnal tökéletesen beszélj.
A cél az, hogy elinduljon a kommunikáció.
Hogyan mérd fel, hogy valóban társalgási szinten beszélsz?
A saját társalgási szintedet akkor tudod reálisan felmérni, ha nemcsak azt vizsgálod, hogy mennyit értesz, hanem azt is, hogy mit tudsz önállóan létrehozni.
Ellenőrizd a beszédfolyamatosságodat
Általában fenntartja a beszéd folyékonyságát, de még használ ismétléseket, önmagát kijavítja és/vagy lassan beszél, hogy folyamatos tudjon maradni.
Egyszerű beszédet folyékonyan tud folytatni, de az összetettebb kommunikáció problémákat okoz a folyékonyságban.
Szívesen beszél hosszasan, bár néha előfordul, hogy összefüggéstelenné válik az ismétlések, önmaga kijavítása, vagy bizonytalanság miatt.
Hosszasan képes beszélni észrevehető erőfeszítés, vagy érthetetlenné válás nélkül.
Figyeld meg, mennyire rugalmas a szókincsed
Sikerrel beszél számára ismert és ismeretlen témakörökről is, de a szavakat korlátozott rugalmassággal használja.
Elég bőséges a szókincse ahhoz, hogy hosszasan elbeszélgessen különböző témakörökről és még akkor is értelmesen tud kommunikálni, ha nem mindig helyesen használja a szavakat.
Gazdag szókincsét rugalmasan használja különböző témák megvitatására.
Használ néhány kevésbé gyakori szót és idiomatikus kifejezést.
Vizsgáld meg a mondatalkotást
Alapvető mondatszerkezeteket meglehetős pontossággal alkalmaz.
Korlátozott számú összetett szerkezetet használ, de ezek általában hibásak, ami megértési problémákhoz vezethet.
Különböző egyszerű és összetett mondatszerkezeteket alkalmaz, de korlátozott rugalmassággal.
Ismétlődő hibák előfordulhatnak az összetett szerkezetek használatában, ám ezek ritkán okoznak megértési problémákat.
Ellenőrizd a kiejtésed érthetőségét
A kiejtési szabályok széles skáláját alkalmazza, de ingadozó kontrollja van felettük.
Hatékonyan használja a kiejtési szabályokat, de ezek nem mindig stabilak.
Összességében jól meg lehet érteni, de egy-egy szó, vagy hang hibás kiejtése nehezítheti a beszéde érthetőségét.
A társalgási szinthez nem szükséges akcentusmentesen beszélni. Fontosabb, hogy a beszéded összességében érthető legyen, és a kiejtési hibák ne akadályozzák a kommunikációt.
Miért nem tudsz beszélni, ha sok mindent értesz?
Sok nyelvtanuló eljut arra a pontra, amikor már nem teljesen kezdő.
Felismeri az angol szavakat, megérti a gyakori mondatokat, követi a videókat, filmrészleteket vagy egyszerűbb beszélgetéseket.
Mégis, amikor neki kellene megszólalnia, hirtelen bizonytalanná válik.
A tanuló fejében ott van a tudás, mégsem tudja gyorsan, természetesen és magabiztosan használni.
Ilyenkor sokan azt gondolják, hogy „nem vagyok elég jó angolból”, pedig a valóság ennél sokkal egyszerűbb: az angol megértése és az angol beszéd két különböző készség.
A leblokkolás okai
A leblokkolás egyik oka, hogy beszéd közben túl sok mindent próbálunk egyszerre kontrollálni.
A tanuló fejében gyakran ez történik:
- „Jó szót használok?”
- „Melyik igeidő kell ide?”
- „Mi a helyes szórend?”
- „Mi van, ha rosszul mondom?”
- „Biztos furcsán hangzik majd.”
Ez a belső ellenőrzés annyira lelassíthatja a gondolkodást, hogy végül a tanuló inkább nem mond semmit.
A túlzott önellenőrzés különösen gyakori azoknál, akik korábban főleg nyelvtani feladatokon, teszteken és írásbeli gyakorlatokon keresztül tanultak.
A beszéd azonban nem vizsgalap.
A valódi kommunikációban nem az a legfontosabb, hogy minden mondat hibátlan legyen, hanem az, hogy a másik fél értse, amit mondani szeretnél.
Hogyan fejleszd a társalgási szintedet?
A beszédkészség használat közben fejlődik.
Lehet sok szót tanulni, nyelvtani szabályokat ismételni, feladatlapokat kitölteni, alkalmazásokat használni, videókat nézni.
Ezek mind hasznosak lehetnek, de önmagukban nem elegendőek a magabiztos beszédhez.
A beszédhez más típusú gyakorlás kell.
Olyan helyzet, ahol:
- kérdésre kell válaszolni,
- véleményt kell megfogalmazni,
- egyszerű mondatokat kell gyorsan előhívni,
- a tanuló nem fordít mindent fejben,
- és van lehetőség hibázni, majd javulni.
Ezért hatékonyabb a beszédközpontú angol nyelvtanulás, mint a kizárólag passzív tanulásra épülő módszer.
Beszédhelyzetek gyakorlása
A társalgási tanfolyam azoknak lehet különösen hasznos, akik már rendelkeznek valamennyi angoltudással, de nehezen használják szóban.
Egy társalgási képzésen a fókusz nem az elméleti magyarázaton van, hanem a nyelvhasználaton.
A tanulók témákon, helyzeteken, kérdéseken és válaszokon keresztül gyakorolják az angolt.
Ez segít abban, hogy a korábban passzívan ismert szavak és szerkezetek aktívvá váljanak.
A társalgási gyakorlás fejleszti:
- a beszédbátorságot,
- a reakcióidőt,
- a szókincs aktív használatát,
- a hallás utáni értést,
- a természetesebb mondatalkotást,
- és az önbizalmat.
A hibázás elfogadása
Sok tanuló addig nem akar megszólalni, amíg nem biztos abban, hogy helyesen fog beszélni.
Ez érthető, de nem hatékony stratégia.
A nyelvtanulás természetes része a hibázás.
A hibák megmutatják, hol tartasz, mit kell még gyakorolni, és hogyan lehet pontosítani a kifejezéseidet.
Ha soha nem beszélsz, akkor nem is derül ki, min kell javítani.
A cél nem a tökéletesség az első órán.
A cél az, hogy egyre bátrabban, egyre gyorsabban és egyre természetesebben tudj kommunikálni.
Mennyi idő alatt érhető el a társalgási szint?
Ez is sok tényezőtől függ, mindig kalkuláld bele.
Például, hogy milyen a tanulási képességed, és hogy eleve hol tartasz.
De adok egy általános becslést, viszont ez nem egy tyúkhúsleves, aminek kb tudjuk a főzési idejét, mivel minden tanuló más, más képességei, szorgalma stb. van.
A beszéded gyakorolni kell, tehát ha valaki naponta mondjuk egy órát tanul, annak legalább a felét beszéddel, beszédkészségfejlesztő, aktivizáló feladatokkal kell töltenie.
| Szintlépés | Becsült szükséges idő |
|---|---|
| A1-A2 (alapfok) | kb 150-250 óra szükséges |
| A2-B1 (küszöb szint, alap társalgás) | 150-200 óra szükséges |
| B1-B2 (középfok, magabiztos társalgás) | 300-500 óra |
Attól is függ ez a mennyiség, hogy napi szinten tanulsz, és mennyit.
Az én tapasztalatom, hogy ha valaki napi szinten halad mondjuk 1-2 órát, az tényleg eljut a fenti idő alatt a B1 szintre, de ha mondjuk csak öt percre veszed elő, vagy hetente egyszer kétszer, akkor ez az idő duplázódhat, sőt, tízszerese is lehet, hiszen mindig újra kell kezdeni, visszalépni.
Ha következetesen tanulsz, betartod a saját tervedet és minden nap foglalkozol az angollal, akkor a társalgási szint elérése akár 3-6 hónap alatt is reális lehet.
A legfontosabb, hogy ne add fel!
Milyen tanulási forma segíthet?
A megfelelő tanulási forma attól függ, hogy milyen célod van, milyen szinten állsz, és melyik készség okozza a legnagyobb nehézséget.
Egyéni angolóra
Az egyéni nyelvoktatás akkor lehet jó választás, ha személyre szabottabb fejlesztésre van szükséged.
Például akkor, ha:
- nagyon bizonytalan vagy beszédben,
- korábbi rossz élményeid vannak,
- gyorsabban szeretnél fejlődni,
- konkrét munkahelyi helyzetekre készülsz,
- nyelvvizsga vagy érettségi előtt állsz,
- vagy teljesen egyéni tempóban szeretnél haladni.
Egyéni órán a tanár pontosan arra tud figyelni, ami nálad akadályt jelent.
Ha például a mondatindítás nehéz, akkor arra lehet több gyakorlatot építeni.
Ha a szókincs előhívása lassú, akkor célzott beszédgyakorlatokkal lehet gyorsítani.
Csoportos társalgási tanfolyam
Egy kommunikációközpontú órán aktívan részt vesz: kérdez, válaszol, páros vagy csoportos gyakorlatokban beszél, rövid helyzeteket old meg, és folyamatosan használja az új kifejezéseket.
Ez azért működik jól, mert az agy ismétlésen keresztül automatizál.
Minél többször mondasz ki egy szerkezetet, annál könnyebben fog előjönni legközelebb.
Online beszédfejlesztés
Igen, ha az online óra élő, interaktív és tanári visszajelzésre épül.
A live online nyelvórák nagy előnye, hogy rugalmasan beilleszthetők a hétköznapokba.
Nem kell utazni, mégis valódi tanári jelenléttel, beszédgyakorlással és interakcióval tanulhatsz.
A lényeg nem az, hogy az óra online vagy személyes, hanem az, hogy aktívan használod-e közben a nyelvet.
Hogyan fogalmazd meg hitelesen az önéletrajzban?
Ha nincs hivatalos nyelvvizsgád, ne állíts olyan szintet, amelyet egy állásinterjún nem tudsz bemutatni.
A „társalgási szintű angol” helyett pontosabb lehet például az alábbi megfogalmazás:
- Angol - B1 szint, társalgási szintű kommunikáció hétköznapi témákban.
- Angol - B2 szint, magabiztos társalgás és önálló véleményformálás.
- Angol - Intermediate / Conversational, mindennapi kommunikációban használható.
- Angol - Professional Working Proficiency, munkakörnyezetben használható nyelvtudás.
- Angol - IELTS-vizsga, a bizonyítványban szereplő eredmény szerint.
Ha a beszéded és az írásod eltérő szintű, ezt is érdemes világosan jelezni.
Nagyon sokszor van olyan eset, hogy valakinek az írás-, és olvasási készsége, passzív szókincse sokkal előrébb van, és akár egy szinttel magasabbat üt meg, mint mondjuk a hallott szövegértési és beszédkészségének a szintje.
Akár egy teljes szintkülönbség is előfordulhat, nyilván olyan esetekben, amikor nem figyelsz arra, hogy az asztalod 4 lábát egyszerre építsd.
A két tanulság tehát az, hogy kérj időközönként visszajelzést a szintedről kompetens személyektől, akik a beszédedet is mérik, az összes többi nyelvi készség mellett tudd, hogy az egyes készségeket illetően más-más szinteken is lehetsz, ha nem kellő mértékben figyeltél arra, hogy ezeket párhuzamosan fejleszd
Rövid önellenőrző lista
Társalgási szinten beszélsz angolul, ha a legtöbb hétköznapi helyzetben:
- megérted a beszélgetés lényegét,
- kérdésekre önállóan válaszolsz,
- röviden el tudod mondani a véleményedet,
- beszélni tudsz tervekről, tapasztalatokról és célokról,
- képes vagy utazási és munkahelyi alaphelyzeteket kezelni,
- nem kell minden mondatot fejben lefordítanod,
- a hibáid ellenére a másik fél megérti, amit mondani szeretnél,
- és szükség esetén vissza tudsz kérdezni vagy meg tudod kérni a beszélgetőpartnert, hogy ismételje meg, amit mondott.
Ha ezek közül csak néhány teljesül, valószínűleg még az A2 és B1 közötti átmeneti szinten vagy.
Ha a legtöbb feltétel teljesül, hétköznapi témákban önállóan kommunikálsz, és képes vagy fenntartani a beszélgetést, akkor a B1-es társalgási szint reális lehet.
Ha összetettebb témákról is spontán, magabiztosan és rugalmasan beszélsz, akkor inkább a B2-es szint jellemző rád.
